Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Lengyel nyelv. A lengyel szavak kiejtéséről nagyon röviden

A LENGYEL KIEJTÉSRŐL DIÓHÉJBAN

Tanuljunk nyelveket! A kevés nyelvtudás is használható.

A hagyományos magyar–lengyel barátság, történelmi sorsfordulókban egymást segítő cselekedeteink, jelenkori jó kapcsolataink biztatnak bennünket lengyel szomszédaink még tökéletesebb megismerésére. A pontos lengyel kiejtésben a négy betűpár jésített, második tagja: c-ć, dz-dź, s-ś, z-ź; a két orrhangú magánhangzó, az ą és az ę; no meg az áthúzott l = ł okozhat némi nehézséget. De az sem baj, ha nem ejtünk ki mindent hajszálpontosan. A lengyel szavakban az utolsó előtti szótagra esik a hangsúly.

A lengyel ábécé:

a, ą, b, c, ch, cz, ć, d, dz, dź, dż, e, ę, f, g, h, i, j, k l, ł, m, n, ń, o, ó, p, q, r, rz, s, sz, ś, t, u, v, w, x, y, z, ź, ż.

Rövidítés: kb. = körülbelül

 a = palóc a, nem ajakkerekítéses, ,,nemzetközi” a, egypontos ȧ-val jelöljük; żuraw (zsurȧv) – daru (madár); a (ȧ) – és, pedig

ą = a „farkincás ą” betűt orrhangnak ejtjük, mint a magyar „sonka” szóban, kb. „on”-nak; mąnż (kb. mons) – férj; wąs (kb. vonsz) – bajusz; wąski (kb. vonszki) – keskeny

b = nincs gond, magyar b; bardzo (bȧrdzo) – nagyon; barwa (bȧrvȧ) – szín

c = nincs gond, magyar c; cebula (cëbulȧ) – hagyma; co? (co) – mi?;

ch = erős h, ejthetjük „két h”-val; chudy (hhudü) – sovány; Chorzów (kb. hhozsuf) – lengyel nagyváros

cz = mint a magyar cs; czas (csȧsz) – idő; czarny (csȧrnü) – fekete; deszcz (dëscs) – eső

ć = selypítve, jésítve ejtett, lágyított c, cj; ćwierć (cjvjërcj) – negyed; śmieć (szjmjëcj) – szemét

d = nincs gond, a magyar d; dom (kb. dom) – ház; dwa (dvȧ) – kettő

dz = nincs gond, a magyar dz; dzwon (dzvon) – harang

= selypítve, jésítve ejtett, lágyított dz, dzj; dźwig (dzjvik) – daru (gép)

= mint a magyar dzs; dżem (dzsëm) – gyümölcsíz; dżungla (dzsunglȧ) – dzsungel

e = zárt ë-nek kell ejtenünk, ahogy a magyarban az „embër, ëgy, mëntëk (ti)” stb. szavakban; ajakréssel, elöl képzett, középső nyelvállású hang; nem lágyít; jeden (jëdën) – egy; pole (polë) – mező

ę = az e-hez hasonlóan, de orrhangnak ejtjük, kb. „ën”-nek; kęs (kb. kënsz) – falat; węże (kb. vënzsë) – kígyók, gęś (kb. gënszj) – liba; pięć (kb. pjëncj) – szemét

f = nincs gond, magyar f; fala (fȧlȧ) – hullám

g = nincs gond, magyar g; gdzie (gdzjë) – hol; kogut (kb. kogut) – kakas

h = erős h, ejthetjük „két h”-val; hala (hhȧlȧ) – épület, csarnok;

i = nincs gond, magyar i; i (i) – és; izba (izbȧ) – szoba

j = nincs gond, magyar j; ja (jȧ) – én; jajo (jȧjo) – tojás; jesień (kb. jëszjëny) – ősz

k = nincs gond; krew (krëf) – vér; kot (kb. kot) – macska

l = nincs gond; las (lȧsz) – erdő; lato (lȧto) – nyár

ł = áthúzott ł; mintha magyar v-t ejtenénk, de az alsó ajkunk nem ér hozzá a felső fogsorunkhoz, félhangzónak vagy félmagánhangzónak is nevezik, v-nek jelöljük; cały (cȧvü) – egész; ławka (kb. vȧvkȧ) – pad; łódż (kb. vuzs) – csónak; Łódź (kb. vudzj) – lengyel nagyváros;

m = nincs gond, magyar m; matka (mȧtkȧ) – anya; Sandomierz (szȧndomjëss) – lengyel város

n = nincs gond, magyar n; noc (kb. noc) – éjszaka; noga (nogȧ) – láb

ń = a magyar ny-nek felel meg; koń (kb. kony) – ló; Poznań (kb. poznȧny) – lengyel város

o = nyílt o; a magyar o és a közötti hang; oko (kb. oko) – szem; on (kb. on) – ő (hímnemben); okno (kb. okno) – ablak

ó = rövid magyar u; ów (uf) – az, amaz; wróbel (vrubël) – veréb; Kraków (krȧkuf) – Krakkó

p = nincs gond, a magyar p; pan (pȧn) – úr; potok (kb. potok) – patak

r = nincs gond, a magyar r; równina (ruvnyinȧ) – síkság; ruch (ruhh) – mozgás, forgalom, mozgalom

rz = a magyar zs-nek felel meg; trzy (kb. tzsü) – három; Rzeszów (zsësuf) – lengyel város

s = a magyar sz-nek felel meg; nos (kb. nosz) – orr; sejm (szëjm) – országgyűlés Lengyelországban; Polska (polszkȧ) – Lengyelország

sz = a magyar s-nek felel meg; sześć (kb. sëszjcj) – hat; szary (sȧrü) – szürke; Warszawa (vȧrsȧvȧ) – Varsó

ś = selypítve, jésítve ejtett, lágyított sz, szj; gość (kb. goszjcj) – vendég; śmialy (kb. szjmjȧlü) – bátor; Śląsk (kb. szjlonszk) – Szilézia, tájegység

t = ta (tȧ) – ez; tak (tȧk) – igen, így, úgy; tam (tȧm) – ott

u = nincs gond, a magyar u; mur (mur) – fal (főnév); usta (usztȧ) – száj, ajak

w = a magyar v-nek felel meg; woda (vodȧ) – víz; dwa (dvȧ) – kettő

y = hátrahúzott nyelvvel ejtett i; vagy olyan ü, amelynél ajkainkat széthúzzuk, mint az i-nél, kiejtési jele ü; ładny (kb. vȧdnü) – szép; ty (tü) – te; tylko (tülko) – csak; Bydgoszcz (büdgoscs) – lengyel nagyváros

z = nincs gond, mint a magyar z; zaklad (zȧklȧt) – üzem; zupa (zupȧ) – leves

ź = selypítve, jésítve ejtett, lágyított z, zj; źle (zjlë) – rosszul; woźny (vozjnü) – hivatalsegéd

ż = a magyar zs-nek felel meg; żaluję (zsȧlujën) – sajnálom

.

.

Néhány fontos megjegyzés

– Figyelem; a lengyel szavak végén csupán csupán zöngétlen mássalhangzót ejtenek. Lásd például:  Kraków (krȧkuf) – Krakkó.

– A ferde vesszőcskével ellátott betűk, a ć, , ń, ś és ź  selypített, jésített, lágyított hangokat jelölnek.

– Az i lágyítja az előtte álló, c, dz, n, s, z betűkkel jelölt hangokat: ciało (kb. cjȧvo) – test; dziadek (dzjȧdëk) – nagyapa; nie (nyë) – nem; siano (szjȧno) széna; ziemia (zjëmjȧ) – föld.

Ügyeljünk a kettős betűkre: ch (erős h, hh), cz (magyar cs), rz (magyar zs), sz (magyar s), dz (dz), (lágyított dz, dzj), (dzs).

 (– A q (ku), v (fau), x (iks) betűk csak idegen szavakban fordulnak elő.)

M. A.

Érdeklődőknek, nyelvtanulóknak:

A továbblépéshez könnyen beszerezhető valamelyik lengyel nyelvkönyv, társalgási zsebkönyv, szótár Varsányi István, Bańczerowski Janusz, Csorba Tibor és mások szerzőségével.

8 hozzászólás – Lengyel nyelv. A lengyel szavak kiejtéséről nagyon röviden

  1. Dr.Vuics Tibor mondja:

    Pontosan a legtöbb gondot okozó lengyel ck kiejtését nem találjuk itt meg!
    Mert a magát dánosító Wozniacki hiába ejti nevét “voznyakinak”,a lengyel ck akkor is ejtésben megmarad c + k-nak… Ha rosszul tudom,tájékoztassanak,kérem!

  2. Mészáros András mondja:

    Tisztelt Uram! Kedves Vuics Tibor!

    Köszönöm a jelzését.
    A ,,ck” betűkapcsolat valóban nem szerepel külön, de nem is része a lengyel ábécének.
    Tehát: a ,,c” c-nek hangzik, a ,,k” k-nak, így a ,,ck” ck-nak (céká-nak).
    Egy ilyen kis összefoglaló csupán segédeszköz a sürgős tájékozódáshoz.

    Inkább okozhat fejtörést a Tótfalusi-szótár félrevezető finn és észt kiejtési jelölése.

    Köszönettel és üdvözlettel: Mészáros András

  3. Bodonyi András mondja:

    Tisztelt Cím!
    Apai nevünk lengyel, Sypniewski. Én úgy tudtam s betűvel kell ejteni. Lehet hogy tévedtem eddig?
    Köszönettel Bodonyi András

  4. Mészáros András mondja:

    Tisztelt Uram! Kedves Bodonyi András!

    A lengyelben létezik a Szypniewski és Sypniewski név is. Az sz = magyar s; az s = magyar sz. Tehát Süpnyëvszki vagy Szüpnyëvszki a pontos kiejtés.

    Ennek utána kell nézniük a családi hagyományban, iratokban. Így tudják eldönteni a kiejtést.

    Köszönettel és üdvözlettel: Mészáros András

  5. Timony Tamás mondja:

    Lengyelben az áthúzott l betűt, nominativ esetben kell használni, vagy a múltidő jele ha egy nő beszél?

  6. Mészáros András mondja:

    Igen tisztelt Uram! Kedves Tamás!

    A lengyel ł betű előfordulhat főnevekben és bármilyen szófajú szavak hangtestében, például kółko (= kerék; ejtsd: kb. kuvko); ładny (= szép; hímnemben; ejtsd: kb. vadnü) stb.

    A múlt idő jele az igéknél az ł. Például: był (= volt; hímnemben; ejtsd: kb. büv), była (= volt; nőnemben; ejtsd: kb. büva), było (= volt; semleges nemben; ejtsd: kb. büvo).

    A lengyel pápa polgári neve is ezt a betűt tartalmazza: Karol Józef Wojtyła (ejtsd: kb. Kȧrol Juzëf Vojtüvȧ).

    Tulajdonképpen a lengyel nyelvtan hasonlít az oroszra. A szókincsük meg a kiejtési részletek viszont inkább különböznek. Bár éppen ezek a múlt idejű szóalakok megegyeznek mindkét nyelvben.
    A lengyel kiejtés a finomságok, részletek miatt nehezebb az orosznál.

    Javaslom, hogy szerezzen be régebbi, hagyományos lengyel szótárat, tankönyvet. Antikváriumban olcsón kaphatók, például:
    — Bańczerowski Janusz – Szabó Dénes – Bakonyi Istvánné: Lengyel nyelvkönyv;
    — Varsányi István: Lengyel társalgási zsebkönyv.

    (Persze léteznek újabb tankönyvek is.)

  7. Takács Gábor mondja:

    Az idei US open győztes lengyel teniszezőnő nevét minden bemondó svjonteknek ejtette. Nem szvjontek lenne a helyes kiejtés?

  8. Mészáros András mondja:

    Tisztelt Uram!

    Igaza van, a Śś kiejtése selypítve inkább s-es, mint sz-es.
    Tehát Iga Świątek = Igȧ Szjvontëk vagy Sjvontëk.

    Érdekes, hogy Sienkiewicz nevét is selypes Sj-vel kezdjük.

    Köszönettel és üdvözlettel: Mészáros András

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Lengyel nyelv. A lengyel szavak kiejtéséről nagyon röviden

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)

© 2011-2024 – kiejtes.hu