Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

5. Bárczi Füzet. Helyësen. Ë-jelölő eszköz — Közös munka a MorphoLogic Kft.-vel. Így lehet a számítógépen két ponttal bejelölni a zárt ё hangokat bármely magyar szövegben!

Mondjuk szëbben!

 HELYËSEN

Ë-JELÖLŐ ESZKÖZ

 Termékismertető

EË-átalakító számítógépes nyelvi eszköz

tanároknak, diákoknak, előadóművészeknek,

hivatásos beszélőknek és tudósoknak

.

Ajánlás

A MorphoLogic Kft. kiadásában megjelenő s a zárt ë-ket jelölő elektronikus kiadvány közzétételét támogatom, javaslom, mert az anyag több szempontú felhasználásra, illetőleg kutatási célokra is alkalmas forrás.

Budapest, 2005. december 12.

Dr. Kiss Jenő

akadémikus, intézetigazgató egyetemi tanár

Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány

MorphoLogic Kft.

Budapest, 2006

Bárczi Füzetëk V.

A Bárczi Füzetëk sorozatában köznyelvi kiejtésünkhöz és nyelvi műveltségünkhöz kapcsolódó alkotásokat közlünk időről időre. Tervezëtt kiadványaink: forrásművek, elméleti tanulmányok, gyakorlati és oktatási anyagok.

Köszönetët mondunk mindënkinek, aki alapítványunkat bármilyen módon segítëtte és segíti: a kezelő testület korábbi és jelënlegi tagjainak; a szellemi és anyagi támogatóknak! Külön köszönjük mindën kis-magyarországi, Kárpát-medëncei és külhoni nyelvész, tanár és diák barátunknak, hogy pályázatukkal, szakmai munkájukkal segítëtték, segítik igényës kiejtésünk ügyét!  A Bárczi Alapítvány kezelő testülete

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Fejlesztők

Pál Miklós

(Humor szóalaktani nyelvi eszköz)

 Endrédy István

(Helyësen. Ë-jelölő nyelvi eszköz)

Novák Attila

(Magyar szóalaktani adatállomány és nyelvtan az ë-ző nyelvváltozathoz)

Buvári Márta, Mészáros András

(A tőadatállomány -jelölése. Buvári Márta: Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval. Készült a Magyar Tudományos Akadémiának „A magyar nyelv az informatika korában” című nemzeti stratégiai kutatási programja keretében. Programvezető: dr. Balázs Géza. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2001)

A „Helyësen. Ë-jelölő” rendszerkövetelménye: Microsoft Windows 95/98/ME/2000/XP

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

IN MEMORIAM

 Tapolcafői Kalmár György

(1726—1781?; nyelvtudós, költő, az ë betű első alkalmazója [1770])

 Kodály Zoltán

(1882—1967; zeneszerző, népdaltudós, népnevelő, a magyar kiejtés védelmezője)

 Bárczi Géza

(1894—1975; nyelvész akadémikus, a Bárczi Alapítvány névadója)

EMLÉKÉRE

 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Az V. Bárczi Füzetet a MorphoLogic Kft.-vel végzett közös munka és a Helyësen. Ë-jelölő eszközSúgója alapján szerkesztette és kiadásra előkészítette: Mészáros András

A Bárczi Alapítvány jelképe Nagy Éva Ilona munkája.

© MorphoLogic Kft., 2006; © Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2006; © Buvári Márta, Mészáros András, 2006

Felelős kiadó: Buvári Márta

ISSN 1785-9476 ISBN 963 86560 6 9

Bárczi Füzetëk V.

I.

BEVEZETŐ

„…szigorú szërkesztő, bölcs korrëktor úr.

Aranytól tanultam: tudok magyarul.”

(Rónay György: Ëgy szóra)

1. Az Ë-jelölő célja és a jelölés „jogalapja”

 Nem valamiféle csodabogárság, sem fölös időnk múlatása, uram bocsá’ feltűnési viszketegségünk indított bennünket erre a munkára. A tudományos érdek mellett azért kértük föl a maga területén legkiválóbb magyar vállalkozást az Ë-jelölő kidolgozására, hogy erősítsük köznyelvi kiejtésünk nyílt e-vel és középzártë-vel ejtett változatát — Bolla Kálmán nyomán kialakított álláspontunk szerint; valamint hogy a felolvasásra és tanulásra szánt magyar köznyelvi, irodalmi nyelvi szövegeket könnyen és gyorsan átalakíthassuk.

Az Ë-jelölő nyelvi eszköz (program) használatát sokféle alkalom indokolhatja: irodalmi előadóest; magyar nyelvi kiejtési verseny; vers- és prózamondó találkozó; a szép és igényes magyar köznyelvi kiejtés oktatása és gyakorlása; a magyar mint idegen nyelv oktatása. Az új nyelvi eszköz nyelvészeti és néprajzi szövegek alapozó munkálatainál is alkalmazható.

A zárt ë jelenleg nem része a magyar ábécének, de A magyar helyesírás szabályai 11. kiadásának 90. szabálypontja kiejtési segédjelként engedélyezi a Kalmár György által először 1770-ben alkalmazott betűjelet. (Kalmár György: Prodromus idiomatis Scythico-Magorico-Chuno /seu Hunno/-Avarici, sive Adparatus criticus ad linguam Hungaricam… Posonii [Pozsonyban], 1770; Kalmár György: Summa. Az Embërnek épségben lévő állapatjáról, és esetéről, s e’ből követkëzëtt lëlki és testi nyavalyásságáról; ëdj szóval az ő egész romlott természetéről… Pátria Könyvek. Pátria Nyomda Rt., 1993 [az 1770-es pozsonyi kiadás változatlan, hasonmás kiadása] [más, kevésbé ismert címén: Valóságos magyar ABC]). Az ë a magyar nyelvészeti hangjelölés bevett betűjele (régebben az ė is használatos volt).

2. A megbízható mérce és közkinccsé tétele

 Az Ë-jelölő tőadatállománya több mint 110 000 szótövet, benne 36 000 tulajdonnevet tartalmaz (közszavak, keresztnevek, családnevek, földrajzi nevek, egyéb gyakoribb tulajdonnevek, rövidítések). A szóanyag és a toldaléktár bejelölése Buvári Márta szótára alapján történt. A szerző huszonkét, a Kárpát-medence különféle tájegységeit képviselő anyanyelvi beszélővel egyeztetett, használhatta Balogh Lajosnak az egész magyar nyelvterületet lefedő kutatópontokon felvett szógyűjteményét, s figyelembe vette Elekfi László több évtizedes kutatásait a Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval című kötet összeállításakor. Tehát ez, az akadémiai kutatások keretében összeállított szóanyag és toldaléktár az eddigi legteljesebb és legpontosabb.

Belepillantva Kalmár György említett művébe bátran megjegyezhetjük: jó kétszáz év folyamán a zárt ë-zés lényege, azaz a gyakori ë-ző szavak és az ë-ző toldalékolás alig változott – annak ellenére, hogy hiányzott a központi (helyesírási) szabályozás. Egyébként Balogh Lajos részletes kutatásai szerint az ë-t tartalmazó tőszavaknak mindössze 15 %-a ingadozik (köztük ritkább szavak is), míg a toldalékolás szinte teljesen egységes. Persze ez egyáltalán nem csodálnivaló, ha elfogadjuk: a középzárt ë az o magas párja a hangrendszerben (ë-zés és o-zás, illetve ö-zés…).

Nem titkoljuk, hogy ezzel a szövegátalakítóval szeretnénk elősegíteni az ë-ző mérce (norma) létrejöttét, tudatosítani a magyarul beszélőkben nyelvünknek ezt a nem elhanyagolható jellemzőjét. (Egyébként aki nem ejt középzárt ë-t, az általában nyílt e-t sem ejt, hanem a kettő közöttit.)

Az alapmű szótár az alább felsorolt szavak esetében elfogadja az írásban történő ingadozást. A nagyobb számú ,,kék-aláhúzott” szó elkerülése, a jelölő eszköz zökkenőmentes működtetése végett az alábbi, választható kiejtésű szavaknak csak az elöl álló alakja szerepel az Ë-jelölőben:

amely-ek (amëly), mely-ek (mëly), melyik-ek (mëlyik), némely-ek (némëly), sëmelyik-ek (sëmëlyik), valamely-ek (valamëly), valamelyik-ek (valamëlyik); deci (dëci); ëb-ëk (eb); hërrëg (herrëg), hërsëg (hersëg); këllék-ëk (kellék), këllem-ëk (kellem), këllemes-ek (kellemes), këllemetlen-ëk (kellemetlen), këllő-ek/k (kellő); kétely-ëk (kétëly), métëly-ëk (métely); lék-ëk (lék-ek), lékël (lékel); lënge (lenge); nem-ëk (nëm) (= nemzetség, válfaj), nemës-ek/ëk (nëmës); negyed-ëk (nëgyed), negyedik-ek/ëk (nëgyedik), negyven-ek (nëgyven); pertli (përtli); pëshed (peshed); rëked (reked), rëkedt-ek (rekedt), rëkesz-ëk (rekesz), rëkeszt (rekeszt), rëkken (rekken), rëkkenő-ek/k (rekkenő); rëvolvër-ëk (rëvolver); szemetël (szemetel); szép-ek (szép-ëk), szépen (szépën); szerb-ëk (szërb); szerel (szërël); szërkentyű (szerkentyű), szërkeszt (szerkeszt), szërkesztő (szerkesztő), szërkëzet-ëk (szerkezet); szerv-ek (szërv), szerves-ek (szërves), szervez (szërvez), szervezet-ëk (szërvezet); szevasz (szëvasz); telek, telkëk (telkek) telkës-ek (telkes); vecsërnye (vëcsërnye); verkli (vërkli).

A tagadószó „nëm” vagy „nem” alakú használatáról mi magunk dönthetünk. (Lásd az V. fejezetet!)

Talán magasnak tűnik az „ingadozásra engedélyezett” szavak száma, de közülük csupán a nem/nëm (tagadószó), mely, këllemes, szërkeszt, szerv szavak és szócsaládjaik számítanak gyakorinak. (Gondoljunk csak bele, hogy mennyi kivételt, következetlenséget engedélyez helyesírásunk a családnevek tömkelegénél; régebbi nagy költőink művei is eltérnek az érvényes helyesírástól, főként a verselés okán.)

A földrajzi nevek bejelölését tíz munkatárs segítségével végeztük el az említett Buvári-szótár, a helyi kiejtés, a nyelvi rendszer és a szófejtés figyelembevételével s természetesen a rendelkezésre álló földrajzinév-gyűjtemények alapján: Földrajzi nevek eë-vel a Kárpát-medëncéből és a nagyvilágból. Kiejtési adattár 15 magánhangzóval. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány. Kézirat. A családnevek -zésének forrása: Magyar családnevek eë-vel. Kiejtési adattár 15 magánhangzóval. Kézirat. (Elérhetők a Bárczi Géza Kiejtési Alapítványnál.) A családnevek bejelölése elsősorban a Buvári-szótár és a földrajzi nevek gyűjteményén nyugszik. Mind a földrajzi, mind a családneveknél jelöltük a kis számú ingadozó vagy kétes ejtésű neveket, de az Ë-jelölő tőadatállományában, érthető módon, ezeket az ingadozásokat sem jelenítettük meg.

Kidolgozható-e másféle -s jelölési mérce? Igen, kidolgozható, de lényegileg nem születhetne másféle eredmény. Az a másik mérce legföljebb kisebb részleteiben különbözhetne a Bárczi Alapítvány munkatársai által rögzített kiejtéstől. Erre a megállapításra bizonyíték Elekfi László átfogó kutatómunkája, Szabó Géza úttörő tanulmánya és Láng Tamásnak (München) dr. Lencs Lászlóval újabban készített szóadattára és hangmintatára.

Elképzelhető, hogy valaki meg akarja változtatni több szó -zését. Például a cserép-csërép, szent-szënt, szeplő-szëplő vagy ellenkezőleg: përc- perc, fëst- fest. Néhány szó jelölésének az átállítása nem zavarja meg az általunk elképzelt -ző mérce érvényesülését, viszont a toldalékolás megváltoztatását nem tartjuk kívánatosnak. Például a përc kötőhangja mindenképpen ë: përcët vagy percët. A lehetségesnek gondolt átállításokat lásd az V. fejezet 1., 2. és 3. pontjában!

Ismételten leszögezzük: Az -zést nagyfokú egységessége miatt köznyelvinek tekinthetjük. A tíz nyelvjárásterületből csak kettőben nem ismerik a középzárt ë-t (Kiss Jenő: Magyar dialektológia).

II.

MIRE ÜGYELJÜNK?

 1. Másolt ő, Ő és ű, Ű ékezetek.

Billentyűzetünk nyelve a másolás pillanatában magyarra legyen állítva! Figyeljünk arra, hogy pontos ékezetekkel sikerült-e átmásolnunk a kívánt szöveget saját gépünkre! Másolt, világhálóról átvett szövegnél ellenőrizzük, hogy két hosszú magánhangzónk, az ő, Ő és az ű, Ű hibátlanul (hullámvonal nélkül) került-e át a mi gépünkre, a mi rendszerünkbe.

 2. Elválasztás és írásjelek

 A jelölő nem ismeri föl az elválasztott vagy szótagolt szavakat és a kötőjeles szóalakokat (ha nem szerepelnek az adattárban). Ugyancsak ügyeljünk arra, hogy a más rendszerből átvett szövegekben szereplő írásjelek, például a (zárójelek), az „idézőjelek”, az alsó vagy felső 9kitevők7megzavarhatják az Ë-jelölő felismerőképességét.

 3. Az ë-s szavak és a különálló ë, Ë betű beírása

 A Helyësen feliratú (piros-fehér-zöld színű) ikonnal megnyitott felhasználói felületre átmásolt zártë-s szavak akkor maradnak meg ugyanabban az alakban az átalakítás során, ha jelölésük megegyezik az tőadatállomány jelölésével. A különálló zárt ë betűket újra be kell jelölni (például nyelvészeti tanulmányokban).

4. Az ë, Ë írására: négyféle lehetőség

 A) A „Beszúrás” „Szimbólumok” (jelek, jelképek) rovatából.

B) Alt-számokkal: A jelölés Alt-kódjait majdnem minden számítógépen elő tudjuk állítani:

ë: Alt+137, Alt+393, Alt+0235

Ë: Alt+211, Alt+467, Alt+723, Alt+0203

C) Magyar billentyűzet átalakításával: Ifj. Dobner Győző kiegészítette a magyar billentyűzetet (a 102, illetve 101 billentyűset). Jelenleg nem tölthető le.

D) SMS: Ha valaki telefonján is használni kívánná a zárt ë-t, egyelőre az è és È betűt (ferde ékezetű, az ékezet iránya: \ ) alkalmazza sms (esemes) küldésekor (dr. Fehér Bence javaslata).

5. Nagy kezdőbetűvel vagy csupa kisbetűvel vagy csupa nagybetűvel

 Az Ë-jelölő fölismeri a nagy kezdőbetűs szót, a kisbetűs és nagybetűs szavakat, ezeket pontosan be is jelöli:

A) Embëreinkhëz; B) embëreinkhëz; C) EMBËREINKHËZ.

D) Viszont az összekevert kis- és nagybetűkből összetevődő szavakat nem ismeri föl. Vagyis ugyanennél a példánál: így marad az „eMbEreiNkhEz” betűhalmaz.

 6. Régies és költői helyesírás

 A jelölő eszköz szókészlete elsősorban a mai köznyelvi anyagot tartalmazza. Ezért felolvasásra szánt irodalmi művek ë-jelölésekor (kiejtési versenyek alkalmával) külön ügyeljünk a régiesebb vagy költői szóalakokra. Például a „készitette” és „menének” (= mentek [ők]) szóalakokat nem ismeri föl az Ë-jelölő. A „készítette” szóalakot természetesen bejelöli: készítëtte. A „menének” szóalakot nekünk kell ë-sítenünk (bejelölnünk): mënének.

III.

FONTOS EGYBEESŐ SZÓALAKOK

 -TEK és -TËK (igevégződések)

Az igéknél ez a leggyakoribb egybeesés. A múlt idejű alakkal sokkal gyakrabban találkozunk.

-tek, példa: kértek (ők; múlt idő) (mély: -tak, vártak);

-tëk, példa: kértëk (ti; jelen idő) (mély; ajakkerekítéses: -tok, vártok; -tök, ültök)

-EN és -ËN (határozóragok)

-en, példa: ügyesen (hogyan?) (mély: -an; okosan)

Az -en határozórag nagyon gyakori.

-ën, példa: ügyesën (milyenen?) (mély; ajakkerekítéses: -on, okoson; -ön, zöldön) Az -ën határozórag melléknévvel ritkán fordul elő.

-ËTTE és -ETTE (tárgyas igerag és műveltető képzővel tárgyas igerag)

-ëtte, példa: sejtëtte (cselekvő ige; ő; múlt idő) (mély: -otta; hajtotta) Gyakoribb a műveltetőnél!

-ette, példa: sejtette (műveltető ige; ő; múlt idő) (mély: -atta; hajtatta) (Továbbá: öntötte; öntette.)

(kérdőszócska)

Az kérdőszócska mindig zárt! Várod-ë? Viszont a számnevek után nyílt e található, például: 9-e. (Az ez mutatónévmás rövid alakja, az e inkább csak népnyelvi.)

A kérdőszócska sokkal többször fordul elő, mint a keltezés e-je.

VËSZ VESZIK VET (igék)

A sokkal gyakoribb vësz (fog, ragad, vásárol stb.) igével töbször egybeesik a veszik (elvész, pusztul, eltűnik) vagy a vet (dob, magot földbe helyez) ige valamelyik alakja. Itt zavaró lehet az is, hogy a tárgyas és tárgyatlan igéket nem tartja számon a jelölő. De józan értelemmel könnyen kiválaszthatjuk az oda illő szóalakot.

-EK és -ËK (melléknevek többes számú végződése)

A -s képzős melléknevek (és az egyéb melléknevek) többes száma általában -ek (melléknévi jellegű). A legtöbb esetben emellé párosul az -ëk (főnévi jellegű) végződés, bár a főnévi alak nem jellemző minden melléknévre (mély hangrendű: -ok; ajakkerekítéses: -ök). A XIX-XX. században különvált és megszilárdult nyelvi alakok jeles nyelvtudósaink szerint élnek, terjedőben vannak. Az ë-ző nyelvi eszköz szóanyaga (szótára) tartalmazza ezeket az alakokat is.

A kétféle kötőhang szófaji különbséget fejez ki. De ez az elkülönülés nem tekinthető általánosnak.

Milyenek? A torták gesztënyések. (Mély hangrenddel: A jó tanulók okosak.)

Mik? A gesztënyésëk jó termést adnak az idén. (Mély, illetve ajakkerekítéses: Az okosok nem mindig elég okosak. Az ismerősök arrafelé nem ismerősek.)

Szögezzük le tehát: Az első, az -ek végű melléknévi alak jóval gyakoribb a zárt ë-snél!

 IV.

JELENTÉSMEGKÜLÖNBÖZTETŐ KÖTŐHANGOK

Néhány névszónak (és képzett alakjaiknak) kétféle kötőhangja használatos. A zártë az ősibb, a nyílt e az újabb. A jelentéselkülönülést a zárójeles kifejezések szemléltetik. Az alább következő jelentés-megkülönböztetések első olvasásra nehéznek tűnnek. De inkább csak az aláhúzott alakokat használjuk.

ÉKËS (díszes) és ÉKËK (díszek; többes szám); ÉKEK (hasítók; többes szám) és ÉKES (ék van benne);

ÉLËS (a kés); ÉLEK (többes szám) és ÉLES (a ruha éle);

HËGYEK (többes szám) és HËGYES (hëgyes vidék); HËGYËS (hëgyës kés);

HELYËS (helyës fiatalok) és HELYËNKÉNT (itt-ott, néhol, helyënként még hófoltok láthatók); HELYEK (többes szám), HELYENKÉNT (külön helyenként kell fizetni) és HELYES (ülőhelyes lelátó);

ÍZËK (érzetek) és ÍZËS (ízës étel); ÍZES (ízes a rovar lába, ízekből áll) és ÍZEL, ÍZELT (ízelt rovarláb);

JEGYËS (ők már jegyësëk) és JEGYËZ (a naptárába fëljegyëzte); JEGYEK (érdemjegyek), JEGYES (ez jegyes dolgozat) és JEGYEZ (jeggyel ellát);

JELËS (jelës nap; jelëst kap) és JELËZ (jelëz a karjával); JELEK (többes szám), JELES (az oviban jeles a ruhája; zárójeles) és JELEZ (jellel ellát; a pályát jelezik);

SZÉLËS (szélës az út); SZÉLEK (szegélyek) és SZÉLES (van széle).

 

V.

ELŐKÉSZÜLET

1. A választható nem (nëm) tagadószó

A szó gyakorisága és dunántúli „nëm” ejtése miatt mind a két változat használatát lehetségesnek gondoljuk. Az Ë-jelölő alapbeállítása a „nem” (és származékainak) aláhúzott alakját tartalmazza: nem.

A „kulcs” jelölésű menügombbal megnyitott Beállítások ablakban legalul, a Feladat feliratnál átállíthatjuk a tagadószót nëm alakúra.

 2. A „nem”-es szöveg kézi átalakítása „nëm”-esre

 A „nem”-ből később könnyebb „kézi munkával” „nëm”-et előállítani — márcsak a főnévi igenév

-nëm végződése miatt is: kérnëm stb. —, mint fordítva.

Ekkor a főnév is „nëm”, a belőle képzett névszó „nëmës” lesz.

Lépések:

a) Az összes „nem” cseréje „nëm”-re.

b) A „bennëm, ellenëm, nëmb, nëmez, nëmén, nëmz” szavak és szórészek visszaalakítása „e”-sre!

c) A „nëmës” szavak külön ellenőrzése.

 3. Néhány más szó átalakításáról. A helyi, táji köznyelvek

 Ha nyugat-dunántúli használók például a „mëly” vagy „szërv” alakokat részesítik előnyben, az alábbi átalakításokat végezhetik el cserével: mely, melly mëly, mëlly; szerv  szërv. Lehetségesnek gondolom a felvidéki, a székely vagy a délvidéki táji köznyelv szerinti -sítést is, a nyelvészeti vagy néprajzi munka támogatására.

4. A szöveg beírása vagy bemásolása

 A zártë-t jelölő eszköz balról a második, piros-fehér-zöld színű ikonját megnyitjuk.

A felhasználói felület szövegablakába begépeljük, a vágólapról beillesztjük, vagy fájlból betöltjük (a Fájl menü Megnyitás menüpontját választva) a kívánt szöveget. Az eszköz rtf alakú fájlokat tud betölteni, a szövegablakba azonban bármely formázott szöveget bemásolhatunk a megszokott billentyűkapcsolatokkal: Ctrl+V, Shift+Insert.

VI.

AZ Ë-JELÖLŐ ESZKÖZ MŰKÖDTETÉSE

 A menüsor Fájl kínálatát (Új, Megnyitás, Mentés, Kilépés) a szokott módon tudjuk használni.

Az Eszközök kínálatából választhatjuk ki a pillanatnyilag kívánt üzemmódot, eljárást:

 Eszközök Rákattintok

1. Átalakítás – gyors

2. Átalakítás – szavanként

3. Minden kiemelés eltüntetése

4. Beállítások

5. Csere

 

1. Szöveg átalakítása - gyors

1.Szöveg átalakítása – gyors

 Egyszerű, gyors és pontos üzemmód; mindenkinek javasoljuk!

 Működtetése. Rákattintok balról az első gombra: ë

 a) A jelölő eszköz végighalad a szövegen, és minden szóban bejelöli az ë betűket.

b) Kék színnel jelöli és aláhúzza a kérdéses (két vagy több választható szóalakot tartalmazó) szavakat.

c) A kék-aláhúzott szavakra a jobb egérgombbal rákattintva eldönthetjük, melyik szóalak illik a szövegkörnyezetbe.

2.Szöveg átalakítása – szavanként

 Ez az üzemmód különösen tanulásra alkalmas! A nyelvész szakembereknek szintén hatékony segédeszköz.

Működtetése. Rákattintok balról a második gombra: ë pipával

 A felnyíló ablak segítségével minden egyes e-s szónál megállva kiválaszthatjuk a megfelelő szóalakot. A lehetséges műveletek:

Kihagy = A szót érintetlenül hagyjuk, átugorjuk.

Javít = A szót a fehér szerkesztőkeretben szereplő szóra cseréli (az -ket „javítjuk”). Vagyis kiválasztjuk az odaillő szót vagy szóalakot, vagy az egyetlen szóalakot jóváhagyjuk.

Automatikusan (önműködően) javít = Ez a műveleti mód megegyezik a Szöveg átalakítása – gyors üzemmóddal!

Saját szótárba felvesz = A nyelvi eszköz által nem ismert szavakat, szóalakokat fel lehet venni a sajátszótárba. Bármely betűt tartalmazó szó esetén a szóra jobb egérgombbal kattintva megjelenő menüből az alsó Sajátszótárba felvétel menüpont kiválasztásával előhívható a Szóról szóra… ablak, s ennek Sajátszótárba felvesz gombjával rögzíthetjük a kívánt szót.

Hátrasorol = A fehér szerkesztőkeretben álló szó, szóalak ritka, tehát a javaslati rangsorban az utolsó helyre kerül.

Nyílgombok = A fehér szerkesztőkeretben megjelenő szavak vagy szóalakok sorrendjét lehet velük megváltoztatni.

Beállítások = Lásd alább a 4. pontot!

3. Minden kiemelés eltüntetése

Működtetése. Rákattintokbalról a negyedik gombra, a pipára: pipa

A szavak kiemelését (a kék színt, a piros színt és az aláhúzást) eltünteti.

Az csak természetes, hogy tudományos vagy egyéb célból célszerű lehet a szavak kiemelésének megőrzése. Ilyenkor ne használjuk ezt a pipát!

A kész szöveget tetszés szerint fölhasznáhatjuk: menthetjük, másolhatjuk, kinyomtathatjuk, küldhetjük.

4. Beállítások

 Működtetése. Rákattintokbalról a harmadik ablakra, a kulcsra: kulcs

 A kulcsos beállításnál célszerű az első, a második és az ötödik kapcsolóba pipát kattintani. A harmadik kapcsolót csak szakértői felhasználás esetén javasoljuk.

 pipa jelölje a szóösszetételi határt

(Ha azt akarom, hogy gördülékenyen folyjék a munka, akkor ezt a működést igénybe kell vennem.)

 pipa szűrje a szóösszetételeket, ha lehet

(A szóösszetételeket akkor mutatja csak, ha nincs más elemzés. Például a „szerelem”-nél nem kínálja fel a „szer + elem” összetételt, mert van más elemzés is.)

 pipa sorrendezési változtatások elmentése kilépéskor

(Ezt a beállítást csak nyelvészeti vagy javítási céllal használjuk!)

 pipa a szöveg elejétől induljon az átalakítás (ne a kurzortól) (Ezt a kapcsolót nyilván a szükségleteknek megfelelően kattintjuk be.)

 pipa legyenek formázási gombok

(Hogy -zëtt szövegünket alakíthassuk, hívjuk elő mind a 11 gombot!)

5. A kékkel jelölt és aláhúzott szavak

 Ezek a szavak többértelműek, -s kiejtés vagy jelölés nélkül. Az egér jobb gombjával rájuk kattintva nekünk kell kiválasztanunk, eldöntenünk, hogy melyik szó (szóalak) illik a szövegkörnyezetbe. Az első helyen a gyakoribb szó, szóalak szerepel!

6. A piros, aláhúzott szavak nincsenek benne az adattárban

 Az ismeretlen (pirossal aláhúzott) szavak esetében a nyelvi eszköz az általa elfogadhatónak tartott (nem ë-jelölt) szavakat javasol, és ha ezek közül választunk egyet, akkor önműködően elvégzi az ë-jelölést is. Ez a működés tényleges elírás esetén hasznos.

Ezeknek az összetett vagy régies vagy egészen új szavaknak az e-ë betűit kikövetkeztethetjük a külön-külön bejelölt elő- vagy utótagból, illetve valamelyik toldalék nélküli vagy toldalékos alakjából. Ekkor kézzel kell elvégezni a jelölést.

Az idegen nyelvű szavakkal semmi dolgunk nincs.

7. A szöveg elmentése

Az ë-jelölés elvégzése és a kiemelések eltüntetése után a kész szöveg rtf formátumú fájlként elmenthető (a Fájl menü Mentés menüpontját választva).

 

8. Ellenőrzés

 Az Ë-jelölő működése megbízható, általában a ritka szavakat is fölismeri és bejelöli. Mégis előfordulhat, hogy egyes összetett szavak vagy az újabb keletű szóalkotások, szóátvételek nem szerepelnek a szóanyagában. Jó megoldás lehet, ha a legújabb vagy furcsább szóösszetételek szó- és toldalékelemeit külön jelöltetjük az eszközzel. A kész szöveget — felhasználás előtt — érdemes alaposan ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

VII.

SEGÉDSZAVAK A KÉK-ALÁHÚZOTT SZÓALAKOKNÁL

 A segédszó néha csak közeli szófajt jelöl. A melléknév jelölhet melléknévi igenevet stb.

 Szófaj és mondatrészi szerep:

 azt = főnév; például: bégët (mit?)

 azok = főnév; például: tëttëk (mik?)

 birtokos alak(főnév) = melléknév vagy melléknévi igenév birtokos személyjellel, főnévi használattal; például: az én Békésëm; az én beléptëm után (mim?)

 ige = ige; például: tëttek (= cselekedtek; ők)

 fn-i igenév = főnévi igenév

 főnév = főnév; például: tëttëk (= cselekedetek; mik?)

 főnévi / személyes névmás = személyjeles határozószó; például: érted (= miattad, teérted)

 melléknév = melléknév, melléknévi igenév; például: keltek (milyen tészták?)

 határozó = határozószó, határozó, tiltószó stb.; például: természetësen (hogyan?); në! (tiltás)

 indulatszó = indulatszó; például: ne! (= nesze! vagy hosszan mondva igásállatnak: indulj!)

 hogyan? = -en határozóragos melléknév (-an, -en); általában módhatározó; például: természetësen

 olyanban(melléknév) = melléknév; például: nehezebben (milyenben?)

 olyanok(melléknév) = melléknév, melléknévi igenév; például: keltek (milyen tészták?)

 olyanon (melléknév) = -ën határozóragos melléknév (-on, -ön); többféle határozó lehet: helyhatározó, állandó határozó stb.; például: természetësën (ezen gondolkodom)

 rajta = -ën határozóragos melléknév főnévi használattal; például: természetësën

A személyes névmás számot-személyt jelez az igealakok mellett:

én = E/1. te = E/2. ő = E/3. (E = egyes szám)

mi = T/1. ti = T/2. ők = T/3. (T = többes szám)

Alanyi és tárgyas ragozás:

 azt = a tárgyas ragozás kifejezője, például: értëttétëk azt (Az alanyi ragozást külön nem jelöljük. Szokásos segédszava: „valamit”, például értëttetëk valamit).

 Igeidő:

 akkor = a múlt idő kifejezője, például: keltek (ők)

(Az egybeeső jelen és jövő idejű alakot külön nem jelöljük.)

 Műveltető ige:

 valakivel (műveltető) = a műveltetés kifejezője, például: megértettétëk (vele a számtanpéldát)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Néhány fontosabb szakirodalmi tétel a további tájékozódáshoz

 1. Bárczi Füzetëk II. Válogatott szakirodalom. Köznyelvi kiejtésünk és középzárt ë. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2005

2. Bolla Kálmán: A köznyelvi kiejtés szabályozásának elvei és fonetikai bázisa. Egyetemi Fonetikai Füzetek 10., ELTE Fonetikai Tanszéke, 1994. (87-91. o.)

3. Bolla Kálmán: A zárt és nyílt <e> problematikája tágabb összefüggésekben vizsgálva. Bárczi Füzetëk I. (14-27. o.). Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2004

4. Bolla Kálmán: Magyar fonetikai atlasz. A szegmentális hangszerkezet elemei. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995

5. Buvári Márta: Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány. Budapest, 2001

6. Elekfi László: Magyar ragozási szótár. MTA Nyelvtudományi Intézete, 1994

7. Gósy Mária: Semleges magánhangzók a magyar beszédben. Magyar Nyelvőr 121. (9-19. o.)

8. Kiss Jenő (Szerkesztette): Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, 2001

9. Láng Tamás: Dr. Lencs László eë-ző alapszókincse. Szóadattár. Kézirat, 2004. Ugyanez: -ző alapszókincs dr. Lencs László kiejtésével. A hangfelvételt Láng Tamás készítette (2005).

10. Magay Tamás: Idegen nevek kiejtési szótára. Akadémiai Kiadó, 1974 (Második kiadás: 1978; harmadik kiadás: 1986)

11. Mészáros András: Igényës (ë-ző) kiejtési kisszótár. Második, javított kiadás. Gondos BT. Bicske–Budapest, 1999

12. Szabó Géza: Szempontok az ë-zés vizsgálatához. ELTE, Nyelvtudományi Dolgozatok 5., 1971

Köszönetët mondunk!

Szívből köszönjük Endrédy István fejlesztőmérnöknek a jelölő eszköz számítógépes részének mëgalkotását Pál Miklós korábbi fejlesztésére alapozva, valamint Novák Attila számítógépes nyelvésznek a nyelvi anyag szakavatott, odadó gondozását! Alapos, áldozatos fejlesztőmunkájuk gyümölcse ez a maga nemében első köznyelvi ë-jelölő nyelvi eszköz! Elismerőleg említjük még Kis Balázsnak a munkálatok első időszakában nyújtott segítségét.

Köszönetët mondunk dr. Balázs Géza tanszékvezető ëgyetëmi tanárnak (ELTË BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszéke), hiszën ő indítványozta a munka mëgkezdését a MorphoLogicnál. Dr. Prószéky Gábornak, az MTA doktorának pedig mély hálánkat fejezzük ki azért, hogy kezdettől fogva mëgértően segítëtte a vállalkozást, s a fëladatra mozgósította kiváló munkatársait, ëgyúttal rëndëlkëzésre bocsátva a MorphoLogic Kft. immáron másfél évtizedës szakmai tapasztalatait.

Hadd mondjak még hálás köszönetët Szente Imre irodalomtörténész-műfordítónak, a Kalevala átültetőjének, a Bárczi Alapítvány tisztëletbeli elnökének, aki az alapítvány mëgindulása után azonnal és azóta is teljes szakmai tekintélyével s mindën lëhetségës módon támogatta és támogatja alapítványunkat s az igényës köznyelvi kiejtés ügyét. A kezdetëkre visszautalva pedig újra szëmélyës hálámat fejezëm ki az első ë-ző kisszótárat előkészítő Tarnai Imrének, illetve annak a kiadványnak a kinyomtatását nagylelkűen támogató Garay Andrásnak és Dórának (1998).

Talán nem a véletlen műve, hogy Endrédy István éppen 2004. decembër 16-án, a Mestër, Kodály Zoltán 122. születésnapján fejezte be és küldte el a Bárczi Alapítványnak az Ë-jelölő eszköz első változatát. Ebben az ünnepi pillanatban nëm csupán jelës nyelvtudósainkra, hanëm nyelvünk ëgykori állhatatos védelmezőjére, a nagy zeneszërzőre, az igaz embërre és a nagy magyar egész életművére is hivatkozva merészëlëm kijelënteni: Nyelvünk és műveltségünk olyan ősi, olyan életerős, hogy mëgengedhetjük magunknak ezt a fényűzést. Azaz további időt këll áldoznunk a kutatásra, és mëg këll erősítenünk köznyelvi kiejtésünk eddig kevéssé fëltárt és népszërűsített sajátosságát, magánhangzórëndszërünk ëgyik tartóoszlopát, tudniillik a nyílt e és a zárt ë szëmbenállását.

 Bicske, 2005. december 11.

Mészáros András szërkesztő

Tartalom

Dr. Kiss Jenő akadémikus: Ajánlás 1

IN MEMORIAM 2

I. BEVEZETŐ 3

II. MIRE ÜGYELJÜNK? 4

III. FONTOS EGYBEESŐ SZÓALAKOK 5

IV. JELENTÉSMEGKÜLÖNBÖZTETŐ KÖTŐHANGOK 6

V. ELŐKÉSZÜLET 6

VI. AZ Ë-JELÖLŐ ESZKÖZ MŰKÖDTETÉSE 7

VII. SEGÉDSZAVAK A KÉK-ALÁHÚZOTT SZÓALAKOKNÁL 9

Néhány fontosabb szakirodalmi tétel a további tájékozódáshoz 11

Köszönetët mondunk! 11

Tartalom 12

 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Hozzászólás ehhez a cikkhez: 5. Bárczi Füzet. Helyësen. Ë-jelölő eszköz — Közös munka a MorphoLogic Kft.-vel. Így lehet a számítógépen két ponttal bejelölni a zárt ё hangokat bármely magyar szövegben!

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)