Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Hogyan ejtjük ki régies betűket tartalmazó családneveinket?

Mészáros András

Régies betűk, régies írású nevek olvasata

(Forrás: Buvári Márta–Mészáros András: Helyesbeszéd. Helyësbeszéd. A magyar köznyelvi kiejtés leírása gyakorlatokkal. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2010)

A régies betűket és a példaneveket az eredmény, a kiejtés sorrendjé­ben csoportosítottuk. Tehát elöl vannak az á-nak ejtendő betűk, utána a b-nek, c-nek, cs-nek ejtendők stb.

Mi a régies magyar betű? Olyan egy, két vagy három jegy­ből álló betű, amely A magyar helyesírás szabályaitól (1984) eltérően jelöli valamelyik beszédhangunkat, de családnevekben, személynevekben, esetleg földrajzi nevekben használjuk őket. 85 ilyet találtam.

Tényleg 85 régies betűnk létezik? Legalább ennyi, ha nem több… Majdnem kétszer annyi, mint hivatalos 44 betűs ábécénkben?

A régies írásmód elősegíti az egyedítést, a megkülönböztetést – főként a gyakori nevek esetén. Másrészt lassíthatja az írást, különösen tollbamondáskor, s nehezítheti a pontos olvasást és kiejtést. Választot­tunk egy szélsőséges példát Hernádi Sándortól: a KOVÁCS családnév 15-féle írásmódját. Az alapalak a Kovács, a Tóth után második leggyakorikbb családnevünk. 5 szóalakban csak egy betű változik: Khovács, Kowács, Kovaács, Kováts, Kovách; 9 szóalakban már két betű változhat meg: Khowács, Khovaács, Khováts, Khovách, Kowaács, Kowách, Kowáts, Kovaách, Kovaáts.

Az alábbiak mind valóságos adatokon alapulnak, ezért iránymutatók, de mivel a régies írás lényege éppen a hagyomány és az egyedítés, természetesen minden családnak joga van saját nevét úgy ejteni, ahogy szereti és szokta.

 a = á Jany [jáni], Kerkapolÿ [kërkápoli]

aa = á Aachs [ács], Gaal [gál]

= á Gaál [gál], Baár-Madas [bár-madas], Paál [pál], Saád [sád], Vaád [vád]

áh = á Stáhly [stáli]

bb = b Drább [dráb], Rabb [rab]

cz = c Bárczi [bárci], Czech [ceh], Czetz [cec], Czuczor [cucor], Czuczi [cuci], Kazinczy [kazinci], Móricz [móric], Rácz [rác], Rákóczi [rákóci], Werbőczy [vërbőci]

tz = c Raátz [rác], Rátz [rác]

z = c Zigány [cigány]

ch = cs Cházár [császár], Cholnoky [csolnoki], Damjanich [damjanics], Forgách [forgács], Jurisich [jurisics], Kálmánchey [kálmáncsei], Kovách [kovács], Madách [madács], Péchy [pécsi], Széchenyi [szécsényi vagy szécsënyi], Széchényi [szécsényi], Zichy [zicsi], Zách [zács]

chs = cs Aachs [ács]

csh = cs Csholnoky [csolnoki]

cz = cs Czupor [csupor]

ts = cs Babits [babics], Batsányi [bacsányi], Takáts [takács]

dd = d Buddai [budai]

ds =dzs Dsida [dzsida]

ë = ë Boër [boër]

ee = ē (hosszú e) Beer [bēr]

e = é Geczi [géci], Mehely [méhëli]

ee = é Veer [vér]

= é Beély [béli], Leél-Őssy [lél-ősi], Veér [vér]

éh = é Czéh [cé], Enéh [ené], Kléh [klé], Kóréh [kóré], Léh [lé], Pléh [plé]

ff = f Antalffy [antalfi], Bélaffy [bélafi], Pálffy [pálfi]

gh = g Balogh [balog], Csajághy [csajági], Ghillányi [gilányi], Ghyczy [gici], Végh [vég]

dgy = ggy Medgyessy [mëggyesi], Mëdgyes [mëggyes] (város)

g = gy Tölg [tölgy]

gj = gy Bágjoni [bágyoni]

j = gy Szíjjártó [szíjgyártó]

ch = h Áchim [áhim], Aulich [aulih]

i = í Biró [bíró], Himfy [hímfi], Nyiri [nyíri], Timár [tímár], Vig [víg]

j = i Bezerédj [bezërédi]

ii = í Siipos [sípos]

y = i Ady [adi], Ápriliy [áprili], Csontváry [csontvári], Déry [déri], Finály [fináli], Galy [gali], Garay [garai], Hutyra [hutira], Hybbe [hibbë] (község), Jány [jáni v. jányi], Jékely [jékëli], Jóny [jóni], Kerpely [kërpëli], Kisfaludy [kisfaludi], Konkoly-Thege [konkoli-tege],  Kölcsey [kölcsei], Kuny [kuni], Moholy [moholi], Reguly [rëguli], Szakály [szakáli], Szebeny [szëbëni], Szokoly [szokoli], Thököly [tököli], Uzony [uzoni], Veszely [vëszël]i, Vizslány [vizsláni], Vörösmarty [vörösmarti], Ybl [ibl]

ÿ = i Harasztÿ [haraszti], Hutÿra [hutira], Kerkapolÿ [kërkápoli], Weöreöshegyÿ [vöröshëgyi]

i = j Mailáth [majlát], Pais [pajzs], Saitos [sajtos]

jj = j Íjjas [íjas], Tolvajj [tolvaj]

l = j Mihálffy [mihájfi]

li = j Chuliak [csujak]

ly = j Felyes [fejes], Hörömpöly [hörömpöj], Korbuly [korbuj], Kodály [kodáj], Semlyén [sëmjén], Zuboly [zuboj]

y = j Háyas [hájas], Haypál [hajpál], Guyon [gujon], Mayláth [majlát], Maylád [majlád], Vayk [vajk]

y = ji Bay [baji], Háy [háji v. háj], Fáy [fáji], Pray [praji], Vay [vaji], Zay [zaji]

ch = k Achác [akác]

kh = k Khovács [kovács], Pákh [pák]

x = ks Taxonyi [taksonyi]

l = ll Attila [atilla], Szakál [szakáll], Zakál [szakáll]

ll = l Antall [antal], Gáll [gál], Ghillányi [gilányi], Széll [szél]

j = ly Pója [pója], Puja [puja] (Mai írásunk szerint Pólya, Pulya lenne.)

l = ly Mihálffy [mihályfi vagy mihájfi]

lly = lj Várallyai [váraljai]

n = ny Zigán [cigány]

ni = nyi Zríni [zrínyi]

ny = nyi Batthyány [battyányi]

nÿ = nyi Legánÿ [lëgányi]

o = ó Rákoczy [rákóci] Rokay [rókai]

oo = ó Soos [sós]

= ó Boór [bór], Isoó [izsó], Joó [jó], Koós [kós], Oó [ó], Soós [sós][

oh = ó Bohné [bóné], John [jón], Kacsoh [kacsó], Kiskoh [kiskó] (község), Vaskoh [vaskó] (város)

ua = ó Guary [góri]

e = ö Weöres [vörös]

eo = ö Georch [görcs]

= ö Eördögh [ördög], Eötvös [ötvös], Veöreös [vörös], Weöres [vörös]

= ő Beöthy [bőti], Eöry [őri], Leövey [lővei]

= ő Csekeő [csekő], Deseő [dezső], Eőry [őri], Leővey [lővei], Szegheő [szegő]

ew = ö Thewrewk [török]

ew = ő Dessewffy [dezsőfi]

öö = ő Töör [tőr]

öő = ő Böőr [bőr], Szöőr [szőr], Vöő [vő]

ph = p Véphy [vépi]

pp = p Apponyi [aponyi], Papp [pap]

rh = r Rhédey [rédei]

rr = r Tarr [tar]

ss = s Boross [boros], Egressy [egrësi], Kiss [kis], Kossuth [kosut] Passuth [pasut], Wesselényi [veselényi], Vass [vas], Veress [vërës], Wass [vas]

s = sz Justh [juszt]

z = sz Cházár [császár], Zabó [szabó], Zalay [szalai], Zente [szente]

ss = ssz Tessely [tesszeli]

th = t Báthory [bátori], Both [bot], Honthy [honti], Horthy [horti], Horváth [horvát], Konkoly Thege [konkoli tege], Kossuth [kosut], Mikszáth [mikszát], Thaly [tali], Tóth [tót], Németh [némët]

tt = t Attila [atilla]

tthy = tty Batthyány [battyányi]

u = ú Bus [bús], Guzs [gúzs], Hajdu [hajdú]

uu = ú Kuun [kún]

= ú Buús [bús]

ü = ű Szekfü [szëkfű], Keserü [keserű], Szücs [szűcs]

üű = ű Szüűts [szűcs], Tüű [tű]

w = v Wesselényi [veselényi], Wass [vas]

s = zs Balás [balázs], Darás [darázs], Désy [dézsi], Dósa [dózsa], Fóris [fórizs], Jósika [józsika], Kolos [kolozs], Pais [pajzs], Posgay [pozsgai], Törs [törzs]

ss = zs Dessewffy [dezsőfi], Possonyi [pozsonyi]

Kiegészítés

A fenti 85 régies betű mellé a kötet megjelenése óta előkerült még kettő:

tsch = cs Kotschy [kocsi]

‘s = zs ‘Sigmond [zsigmond]

Nyilván még igen sok ritkábban használt régies betűt találunk családinév-anyagunkban.

Források:

A magyar helyesírás szabályai. Tizenegyedik kiadás. Tizenegyedik (példaanyagában átdolgozott) lenyomat. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997

Fekete László: Kiejtési szótár. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995

Hernádi Sándor: Helyesírási önképző. Negyedik, átdolgozott kiadás. Ciceró, 1978

Hernádi Sándor: Kis magyar helyesírás. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1974

Saját gyűjtés

8 hozzászólás – Hogyan ejtjük ki régies betűket tartalmazó családneveinket?

  1. Kálmánchey Márta mondja:

    Örülök, hogy a Kálmánchey név is szerepel a példák között, kiemelve, hogy a helyes kiejtés ez: kálmáncsei. Sajnos sokan a helytelen kiejtés miatt a “hely” szóval hozzák összefüggésbe, pedig nem ezzel, hanem a “cseh” szóval függ össze: ld. eredetileg Kálmán király csehei.

  2. Pálmai Attila mondja:

    Kedves Mészáros András!

    1. Én eddig abban a hiszemben éltem, hogy messze földön híres-neves ógyallai csillagászunk családnevét (Konkolyi-Thege) helyesen nem Konkojnak, hanem Konkolinak kell ejteni, annak ellenére, hogy létezik a konkoly (fon. konkoj) szavunk. Előbbi állításomat talán az támaszthatná alá, hogy a Konkoli családnévnek igen gyakori az írásbeli megjelenése i-vel, ill. ebben az anyakönyvezett (vagy felvett) formában használja számos viselőjük széles e világban.

    2. Sokszor hallom magyarországi közegben a Hunyadiakkal összefüggésben a “Giskra” családnevet g-vel és s-sel ejteni. Giskra János, Johann Giskra, ill. Ján Jiskra egyazon történelmi személy névmódozatai. Giskra cseh származású (huszita) hadvezér volt, ezért családnevét következetesen Jiszkrának kéne ejteni (a cseh “jiskra” fordítása szikra), még akkor is, ha színpadi dráma keretében hangzik el. Mátyás királyunk udvartartása is valószínűleg így nevezte őt. A cseh írásmódban ugyanis a gótikus középkortól (Guttemberg) egészen a XiX.sz. végéig a nyomtatott szövegben megjelenő hagyományos -g-, -gi- kapcsolatok a kiejtés során szinte majdnem minden esetben -j-re hasonulnak. Sőt, a cseh katonák, ill. a cseh közvélemény (közmédia) még az első világháború idején is a tábornokot jelölő “generál” rangot “jenerál”-nak ejtették, ill. az újságokban, napiparancsban stb. gyakran így is írták le, j-vel.

    Egyébként köszönet a cikkért, nagyon hasznos útmutató.

    Tisztelettel

    Pálmai Attila
    Pozsony

  3. Pálmai Attila mondja:

    Előző hozzászólásom első mondatában sajnos rosszul írtam le a Konkoly-Thege vezetéknevet (így kellett volna helyesen), ezért elnézést kérek.
    Viszont találtam egy hasznos linket, a család részletes genealógiáját tárgyalja (angolul):

    http://konkoly-thege.com/enhist.html

    Az idevágó magyarázat:
    As Hungarian replaced Latin in official documents such as contracts and mortgage deeds, the relevant family members started to sign as Konkolÿ Thege which is the Hungarian way of writing Thege de Concol. In English, this means Thege from Konkol.
    Over the years, mistakes have been made in the way the family name was presented both by the writers of documents as well as by the signatories. Often the name Thege has been omitted to simplify matters or just forgotten. When writing the name “Konkolÿ” the double point over the “y” was forgotten or replaced by a horizontal line. Sometime the name was wrongly spelled as “Konkolyi Thege”. It should be noted by those readers who do not speak Hungarian that in Hungarian these mistakes totally change the content or meaning of the name.
    In this respect reference is made to the Transylvanian genealogue Dénes Szabó’s comment: “The family name Konkolÿ Thege has no relation to the plant “konkoj” but rather it originates from the village Konkol, which was located on the land of Matyus in Comorn County before the village was devastated by Turkish occupants. Consequently the name should be pronounced as “konkoli” rather than as “konkoj”.
    The Hungarian Academy of Science issued in 1930 revised rules of orthography. Here the letter “ÿ” was used and the correct pronunciation was illustrated with the name “Verebélÿ”. According to these orthographic rules, the “lÿ” should be pronounced as “li”. In the old Hungarian orthography for family names, one used “ÿ” instead of “i” when the previous consonant was “l”, “n” or “t”. In these cases the “ÿ” should be pronounced “i”.
    It should be noted by those readers who do not speak Hungarian that there is a further element of distinction in the use of “y”/“ÿ” instead of “i”. The use of “i” at the end of a place name means “from” as well. However in most cases this does not indicate nobility. However, when “y” or “ÿ” is added to a place name to signify “from”, then, almost without exception, we are talking about a noble family.

    Thus the correct spelling of the family name is “Konkolÿ Thege” and it should be pronounced as “Konkoli Thege”.

    Magyarul tehát: “Konkoli Tege” (-h- nélkül)

  4. Juhász Béla mondja:

    Örülök ennek az etimológiai felvilágosításnak. Szeretném, ha a BKV dolgozói is megtanulnák, hogy Cházár név nem cázár, hanem CSÁSZÁR. Vannak, akik azt mondják, hopgy 50 évvel ez előtt az István gimnázium magyar tanárai ezt CÁZÁRnak mondták. Így volt ez ISTVÁNOSOK???

  5. Mészáros András mondja:

    Kedves Pálmai Attila! Köszönöm szépen a javítását! A cikkben is helyesbítettem a Konkoly-t. Köszönettel és tiszteletteljes üdvözlettel: Mészáros András, Bicske

  6. Kárpáti Pál mondja:

    A két utólag “előkerült” betű közül a második, a szókezdő helyzetben alkalmazott S (zs) egyik, családnevekben (ám itt nem) szereplő példája:
    Sidó és a Sidló.
    De említhetem a Sigray (zsigrai) családnevet is.

    A konklúzióhoz viszont tennék egy szempontot (“…természetesen minden családnak joga van saját nevét úgy ejteni, ahogy szereti és szokta.”), mivel azt tapasztaltam, hogy egyesek a kiejtés elmismásolásával szeretnének “elszakadni” nemkívánt rokonoktól.
    Példaként említhetek egy fiatal hölgyet, aki váltig tagadta, hogy Dósa családnevének kiejtése azonos lenne Dózsa Györgyével – aki viszont maga is többféleképpen írta a nevét. Korabeli latin forrás szerint eredete:
    “Georgius Dosa Siculus de Makfalva in Sede Maros existente- – Dózsa György a makfalvi Dósa család az Örlöcz-nem Szovát ágán levő székely lófő család tagja”

    • Mészáros András mondja:

      Tisztelt Kárpáti Úr!

      Igen, később került elő, mert a gyűjtőmunkát nekem, fapados kutatónak kell elvégeznem.
      Ha nem haragszik, most néhány rosszalló gondolatomat ide írom:

      Mi szükség van erre a sokféle ,,régi betű”-re? Nem 44 betűből áll a magyar ábécé?
      Nézzük az AkH.12 szövegét!
      A 12. pont csupán az alábbi ,,régi betű”-ket közli, bizony elég kevésnek tűnik az egy tucat:
      aa, eé, eö, ew, oó, y
      ch, cz, s, th, ts, w
      A 15., a 86. és a 155. szabály foglalkozik még a régi betűkkel, úgyhogy azért több is előkerül még.

      Viszont ezt az új szabályzatot a bizottság évtizedes munkával készítette elő Keszler Borbála és Balázs Géza professzorok irányításával. Ha képes voltam összegyűjteni 85 + 2 ,,régi betű”-t, a bizottság miért nem sorolja föl ezt a közel száz ,,régi betű”-t?

      Érdemes megnézni a lényegében változatlan, mégis ,,új” helyesírási szabályzatot az Akadémia honlapján. Egyébként nem létezik olyan kötelezettség, hogy az Akadémiának 30 évenként új szabályzatot kell kiadnia. Nevetségesnek, komolytalannak mondanám, de inkább szomorú, sötét ügyről van szó. Kinek az érdeke kiadni a majdnem változatlan, de átszerkesztett helyesírást? És ,,új”-ként eladni? Most világszerte dobjuk ki a száz- és százezernyi szabályzatot, mert ők ,,új” szabályzatra vágytak?
      Köszönettel és üdvözlettel: Mészáros András
      Lásd:
      http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12

  7. Kárpáti Pál mondja:

    És akkor még nem is szóltunk azokról a valóban régies betűkről,melyek teljességgel kikoptak a használatból ! Mert a fentiek csak mai karaktereket tartalmaznak a maitól eltérő hangértéket jelölve.
    Az Akadémia helyesírásról vallott nézetei már akkor kételyt ébresztettek bennem, mikor kiderült, hogy valamikor az ötvenes években (?) minden józan észnek (a szó kialakulása, jelentése; népi hiedelmek – hogy többet ne soroljak) ellentmondóan a régi “foghagyma” írásmód helyett a ‘fokhagyma’ lesz a követendő…
    Nos, ha már a hasonulást és kiejtéskövetést választották, akkor miért nem kell logikusan ‘fokkrém’; ‘fokkefe’ és hasonló alakokat használnunk?
    Szívesen visszahelyezném jogaiba a régi (történelmi-etimológiai) alakot, mivel egyszerre utal a kibontott gerezd alakjára meg a népi hiedelmekre (a manapság divatossá vált vámpírokkal kapcsolatosra gondolva).

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Hogyan ejtjük ki régies betűket tartalmazó családneveinket?

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)