Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

A magyar nyelvművelés éve, 2015

A MAGYAR NYELV ÉPSÉGÉÉRT – A NYELVMŰVELÉS ÉVE, 2015 — BÁRCZI GÉZA ÜNNEPI ESZTENDŐ

40. éve, 1975. novembër 7-én hunyt el a XX. század ëgyik legkiemelkëdőbb magyar nyelvtudósa. A fiatalok csak kevéssé ismerik életművét, pedig szinte a magyarnyelv-tudomány mindën ágában jelëntőset alkotott: nyelvtörténet, hangjeltan (fonëtika), szóalaktan, szófejtés-szóeredëztetés, szóértelmezés, nyelvjáráskutatás, mai magyar nyelv, rétegnyelvek, nyelvművelés. Népszërűsítő írásai és tudományos művei mëgkerülhetetlenëk, illetve az azóta mëgalkotott összefoglaló művek is építenek az ő munkásságára.

Kérjük az érdëklődőket, tanulókat és hallgatókat, tanítókat és tanárokat, kutatókat, hogy lapozgassanak át néhány Bárczi-művet. Magyarul írta őket – nem a mostani ,,nyelvészet” keveréknyelvén. A kötetëket a könyvtárak és a világháló segítségével könnyen beszërëzhetik.

Az ünnepi esztendőben kiadványokkal, rëndëzvényëkkel és népszërű nyelvművelő, illetve nyelvtudományi írásokkal emlékëzünk alapítványi névadónkra. S igyekszünk előrefelé mozdítani nyelvművelésünk hajóját. Miért szükségëltetik e munka? Mert a rombolás, gyëngítés vagy elközömbösítés erői is működnek, cefetül.

Mire van szüksége a magyar nyelvművelésnek, a magyarul beszélőnek és írónak, a magyarnyelv-használónak? Arra, hogy nyelvünk rëndszëre ép maradjon, a nyelvfejlődés szërvesen történjék – például a szókincs terén –, kiejtésünk továbbra is gazdagon zëngjën – në szürkíttessék el. Mindehhëz hatékonyabb és magyarabb nyelvművelés këll.

Kárpát-medënce, 2015. január (télhó) 9-én, Bárczi Géza születésnapján

Bárczi Alapítvány kezelőtestülete

Bárczi Géza (1894-1975)

Bárczi Géza 1894. január 9-én születëtt Zomborban, és 1975. novembër 7-én hunyt el Budapestën. A budapesti ëgyetëmën 1911-től az Eötvös Collegium tagjaként magyar–latin–görög–francia szakon folytatott tanulmányokat.

1914-ben Franciaországba került ösztöndíjasként. Az első világháború kitörését követően mint magyar államolgárt tábori őrizetbe vëtték, s a tábori élet ëgyik szereplőjeként mutatja be a fiatal Bárczi Gézát a nevezetës háborús regény, a Fekete kolostor.

A lausanne-i ëgyetëmën fejezte be tanulmányait. 1920-ban szërzëtt magyar-francia szakos tanári oklevelet.

Fővárosi gimnáziumokban tanított 1941-ig. 1932-ben a szëgedi, 1938-ban a budapesti ëgyetëm magántanára lëtt. Tanszékvezető ëgyetëmi tanár a debrecëni ëgyetëmën (1941-től), majd a budapesti ëgyetëmën (1959-től 1969-ig, nyugdíjba vonulásáig).

Szërkesztëtte a Magyar Népnyelvet (1941-től 1949-ig), a Magyar Nyelvjárásokat (1951-től 1952-ig) és Országh Lászlóval A magyar nyelv értelmező szótárát (1959-től 1962-ig). Irányította a magyar nyelvatlasz munkaközösségét.

Az újlatin nyelvészet művelőjeként, a magyar–francia nyelvi-művelődéstörténeti kapcsolatok kutatójaként kezdte tudományos pályáját. Munkássága a nyelvészet csaknëm egész területét átfogta.

A legjelëntősebbek magyar nyelvtörténeti, ezën belül hang- és alaktani, illetve szófejtő (ëtimológiai) kutatásai.

Ő indította mëg a módszërës történeti nyelvjáráskutatást Magyarországon.

Kitűnő ëgyetëmi tankönyveket és tudomány-népszërűsítő munkákat is írt.

A magyar nyelvtudomány legjobb összefoglaló alkotója Gombocz Zoltán és Simonyi Zsigmond mellett.

Kossuth-díjas (1952), az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1939-ben, rëndës tagja 1947-ben.

Legfőbb művei

A francia r hang történetéhez (1926)

A ,,pesti nyelv” (1932)

Ó-francia hang- és alaktan (1933)

A magyar nyelv francia jövevényszavai (1938)

Magyar szófejtő szótár (1941 és 1991)

Régi magyar nyelvjárások (1947)

Fonetika (1951, 1957, 1960)

A finnugor népek (1951)

A Tihanyi Apátság Alapítólevele mint nyelvi emlék (1951)

A magyar szókincs eredete (1951, 1958 és 2001)

Bevezetés a magyar nyelvtudományba (1953)

Magyar hangtörténet (1954 és 1958)

A magyar történeti szóalaktan. A szótövek (1958)

A magyar nyelv életrajza (1963, 1966 és 1975)

A magyar nyelv története. Társszerzők: Benkő Loránd és Berrár Jolán (1967)

Nyelvművelésünk (1974)

A magyar nyelv múltja és jelene. Szërkesztette Papp László (1980)

A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Szërkesztette E. Abaffy Erzsébet és N. Abaffy Csilla (1982)

A magyar igeragozás története. Szërkesztette E. Abaffy Erzsébet és N. Abaffy Csilla (1990)

Négy fontos kötet Bárczi Gézától és Bárczi Gézáról

Elsőül fëlhívjuk a figyelmet Bárczi Gézának A magyar nyelv múltja és jelene című gyűjteményës kötetére. Összeállította és szërkesztëtte Papp László. A művet átnézte és a bevezető tanulmányt írta Szathmári István. Gondolat Kiadó, Budapest, 1980. A kötet bevezető tanulmányában Szathmári István Bárczi Géza, a tudós és a nevelő címmel embërközelbe hozza a nagy nyelvész akadémikust. A kötet végén található Bárczi Géza munkáinak jegyzéke (részletës könyvészet).

 Több tisztëlgő írást tartalmaz az alábbi kötet:

Hagyományápolás és megújulás. Debreceni magyar nyelvészeti napok. 1981. november 12-14. Összeállította és szërkesztette: Sebestyén Árpád. Debrecen, 1982

– Szathmári István: Bárczi Géza életművének időszerűsége (69-83. o.)

– Nagy János: Bárczi Géza gyakornoka voltam (85-87. o.)

– Bachát László: Bárczi Géza A ,,pesti nyelv” c. tanulmánya és ifjúsági nyelvünk (89-98. o.)

– Hajdú Mihály: Bárczi Géza névtudományi munkássága (99-103. o.)

– Szende Aladár: Bárczi Géza az iskolában és az iskoláról (Nyelvoktatási elvei) (105-111. o.)

Továbbá:

Bárczi Géza Emlékkönyv. Szërkesztëtte: Szathmári István, E. Abaffy Erzsébet, B. Lőrinczy Éva. Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1994

Bárczi Géza Cëntënárium. Szërkesztëtte Békési Imre és H. Tóth Imre. Magyar Tudományos Akadémia Szëgedi Területi Bizottsága, Szëged, 1994

 

Hozzászólás ehhez a cikkhez: A magyar nyelvművelés éve, 2015

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)