A magyar nyelvművelés éve, 2015

A MAGYAR NYELV ÉPSÉGÉÉRT – A NYELVMŰVELÉS ÉVE, 2015 — BÁRCZI GÉZA ÜNNEPI ESZTENDŐ

40. éve, 1975. novembër 7-én hunyt el a XX. század ëgyik legkiemelkëdőbb magyar nyelvtudósa. A fiatalok csak kevéssé ismerik életművét, pedig szinte a magyarnyelv-tudomány mindën ágában jelëntőset alkotott: nyelvtörténet, hangjeltan (fonëtika), szóalaktan, szófejtés-szóeredëztetés, szóértelmezés, nyelvjáráskutatás, mai magyar nyelv, rétegnyelvek, nyelvművelés. Népszërűsítő írásai és tudományos művei mëgkerülhetetlenëk, illetve az azóta mëgalkotott összefoglaló művek is építenek az ő munkásságára.

Kérjük az érdëklődőket, tanulókat és hallgatókat, tanítókat és tanárokat, kutatókat, hogy lapozgassanak át néhány Bárczi-művet. Magyarul írta őket – nem a mostani ,,nyelvészet” keveréknyelvén. A kötetëket a könyvtárak és a világháló segítségével könnyen beszërëzhetik.

Az ünnepi esztendőben kiadványokkal, rëndëzvényëkkel és népszërű nyelvművelő, illetve nyelvtudományi írásokkal emlékëzünk alapítványi névadónkra. S igyekszünk előrefelé mozdítani nyelvművelésünk hajóját. Miért szükségëltetik e munka? Mert a rombolás, gyëngítés vagy elközömbösítés erői is működnek, cefetül.

Mire van szüksége a magyar nyelvművelésnek, a magyarul beszélőnek és írónak, a magyarnyelv-használónak? Arra, hogy nyelvünk rëndszëre ép maradjon, a nyelvfejlődés szërvesen történjék – például a szókincs terén –, kiejtésünk továbbra is gazdagon zëngjën – në szürkíttessék el. Mindehhëz hatékonyabb és magyarabb nyelvművelés këll.

Kárpát-medënce, 2015. január (télhó) 9-én, Bárczi Géza születésnapján

Bárczi Alapítvány kezelőtestülete

Bárczi Géza (1894-1975)

Bárczi Géza 1894. január 9-én születëtt Zomborban, és 1975. novembër 7-én hunyt el Budapestën. A budapesti ëgyetëmën 1911-től az Eötvös Collegium tagjaként magyar–latin–görög–francia szakon folytatott tanulmányokat.

1914-ben Franciaországba került ösztöndíjasként. Az első világháború kitörését követően mint magyar államolgárt tábori őrizetbe vëtték, s a tábori élet ëgyik szereplőjeként mutatja be a fiatal Bárczi Gézát a nevezetës háborús regény, a Fekete kolostor.

A lausanne-i ëgyetëmën fejezte be tanulmányait. 1920-ban szërzëtt magyar-francia szakos tanári oklevelet.

Fővárosi gimnáziumokban tanított 1941-ig. 1932-ben a szëgedi, 1938-ban a budapesti ëgyetëm magántanára lëtt. Tanszékvezető ëgyetëmi tanár a debrecëni ëgyetëmën (1941-től), majd a budapesti ëgyetëmën (1959-től 1969-ig, nyugdíjba vonulásáig).

Szërkesztëtte a Magyar Népnyelvet (1941-től 1949-ig), a Magyar Nyelvjárásokat (1951-től 1952-ig) és Országh Lászlóval A magyar nyelv értelmező szótárát (1959-től 1962-ig). Irányította a magyar nyelvatlasz munkaközösségét.

Az újlatin nyelvészet művelőjeként, a magyar–francia nyelvi-művelődéstörténeti kapcsolatok kutatójaként kezdte tudományos pályáját. Munkássága a nyelvészet csaknëm egész területét átfogta.

A legjelëntősebbek magyar nyelvtörténeti, ezën belül hang- és alaktani, illetve szófejtő (ëtimológiai) kutatásai.

Ő indította mëg a módszërës történeti nyelvjáráskutatást Magyarországon.

Kitűnő ëgyetëmi tankönyveket és tudomány-népszërűsítő munkákat is írt.

A magyar nyelvtudomány legjobb összefoglaló alkotója Gombocz Zoltán és Simonyi Zsigmond mellett.

Kossuth-díjas (1952), az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1939-ben, rëndës tagja 1947-ben.

Legfőbb művei

A francia r hang történetéhez (1926)

A ,,pesti nyelv” (1932)

Ó-francia hang- és alaktan (1933)

A magyar nyelv francia jövevényszavai (1938)

Magyar szófejtő szótár (1941 és 1991)

Régi magyar nyelvjárások (1947)

Fonetika (1951, 1957, 1960)

A finnugor népek (1951)

A Tihanyi Apátság Alapítólevele mint nyelvi emlék (1951)

A magyar szókincs eredete (1951, 1958 és 2001)

Bevezetés a magyar nyelvtudományba (1953)

Magyar hangtörténet (1954 és 1958)

A magyar történeti szóalaktan. A szótövek (1958)

A magyar nyelv életrajza (1963, 1966 és 1975)

A magyar nyelv története. Társszerzők: Benkő Loránd és Berrár Jolán (1967)

Nyelvművelésünk (1974)

A magyar nyelv múltja és jelene. Szërkesztette Papp László (1980)

A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Szërkesztette E. Abaffy Erzsébet és N. Abaffy Csilla (1982)

A magyar igeragozás története. Szërkesztette E. Abaffy Erzsébet és N. Abaffy Csilla (1990)

Négy fontos kötet Bárczi Gézától és Bárczi Gézáról

Elsőül fëlhívjuk a figyelmet Bárczi Gézának A magyar nyelv múltja és jelene című gyűjteményës kötetére. Összeállította és szërkesztëtte Papp László. A művet átnézte és a bevezető tanulmányt írta Szathmári István. Gondolat Kiadó, Budapest, 1980. A kötet bevezető tanulmányában Szathmári István Bárczi Géza, a tudós és a nevelő címmel embërközelbe hozza a nagy nyelvész akadémikust. A kötet végén található Bárczi Géza munkáinak jegyzéke (részletës könyvészet).

 Több tisztëlgő írást tartalmaz az alábbi kötet:

Hagyományápolás és megújulás. Debreceni magyar nyelvészeti napok. 1981. november 12-14. Összeállította és szërkesztette: Sebestyén Árpád. Debrecen, 1982

– Szathmári István: Bárczi Géza életművének időszerűsége (69-83. o.)

– Nagy János: Bárczi Géza gyakornoka voltam (85-87. o.)

– Bachát László: Bárczi Géza A ,,pesti nyelv” c. tanulmánya és ifjúsági nyelvünk (89-98. o.)

– Hajdú Mihály: Bárczi Géza névtudományi munkássága (99-103. o.)

– Szende Aladár: Bárczi Géza az iskolában és az iskoláról (Nyelvoktatási elvei) (105-111. o.)

Továbbá:

Bárczi Géza Emlékkönyv. Szërkesztëtte: Szathmári István, E. Abaffy Erzsébet, B. Lőrinczy Éva. Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1994

Bárczi Géza Cëntënárium. Szërkesztëtte Békési Imre és H. Tóth Imre. Magyar Tudományos Akadémia Szëgedi Területi Bizottsága, Szëged, 1994

© 2011-2024 – kiejtes.hu