Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

7/2. Bárczi Füzet. A FILOZÓFIA ÁTTEKINTÉSE

.

EMLÉKËZETÉNEK SEGÉDLETÉRE TÉZISËKBEN

ÉS MINTËGY AFORIZMÁKBAN

összefoglalva és vitára bocsátva a Strassburgi Academián

prof. JOHANN LUDWIG HAWENREUTER profësszor,

az orvostudomány és a filozófia doktora elnöklete alatt

írta a

MAGYAR DECSI JÁNOS

.

Latin eredetiből magyarra fordította:

KOVÁCS PÉTER

A hasonmás latin szöveggel ëgyütt közreadja és az utószót írta:

PACZOLAY GYULA

.

Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2006

BARANYAI DECSI JÁNOS: A FILOZÓFIA ÁTTEKINTÉSE

II., MAGYAR NYELVŰ KÖTET. KOVÁCS PÉTER FORDÍTÁSA

ISSN 1785-9476 ISBN 963 86560 9 3

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Bárczi Füzetëk VII/2.

A Bárczi Füzetëk sorozatában köznyelvi kiejtésünkhöz és nyelvi műveltségünkhöz kapcsolódó alkotásokat közlünk időről időre. Tervezëtt kiadványaink: forrásművek, elméleti tanulmányok, gyakorlati és oktatási anyagok.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A latin eredeti címe:

SYNOPSIS PHILOSOPHIAE IN PRIVATUM MEMORIAE

SUBSIDIUM THESIBUS ET VELUT APHORISMIS

quibusdam comprehensa, & ad disputandum

proposita in Academia Argentinensi:

Praeside

IOANNE LUDOVICO HAVVENREUTERO,

Medicinae & Philosophiae Doctore atque Professore

Respondente et Authore

IOANNE DECZIO UNGARO.

ARGENTORATI

Excudebat Antonius Bertramus.

M. D. XCI.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Segédjeles kiadvány. A 15. magánhangzó, a középzárt ë bejelölése a Bárczi Alapítvány és a MorphoLogic Kft. által kifejlesztëtt Helyësen. Ë-jelölő nyelvi eszköz” (jelölőprogram) segítségével történt.

Az alapítvány jelképe Nagy Éva Ilona alkotása.  Szërkesztő: Mészáros András

Felelős kiadó: Buvári Márta

© Külön-külön és az összkiadásra vonatkozóan: Paczolay Gyula, 2006

© Külön-külön és az összkiadásra vonatkozóan: Bárczi Alapítvány, 2006

.

A FILOZÓFIA ÁTTEKINTÉSE

SAJÁT EMLÉKËZETÉNEK SEGÉDLETÉRE

TÉZISËKBEN ÉS MINTËGY AFORIZMÁKBAN

összefoglalva és vitára bocsátva a Strassburgi Academián

prof. JOHANN LUDWIG HAWENREUTER dr. med. PhD

elnöklete alatt

írta a

MAGYAR DECSI JÁNOS.

.

Ezëk a tudományok a fiatalkort táplálják, az öregkort gyönyörködtetik,

a jó szërëncsét ékësítik,

a balszërëncsében menedékhelyet és vigasztalást nyújtanak, otthon örömet szërëznek,

a nyilvános életben nem akadályoznak, velünk virrasztanak,

vándorolnak, vidékre is elkísérnek: ezëknek a tárgyalása során,

drága olvasó, az embëri méltóságnak az felel mëg, hogy a tisztësségës erőfeszítést jóakarattal szëmléld, gánccsal.

STRASSBURGBAN

Nyomtatta: Anton Bërtram

1591

.

A RAGYOGÓ ÉS NAGYSZËRŰ

KOVACSÓCZY FARKAS ÚRNAK,

Erdély állama kancëllárjának és igën bölcs szënátorának.

SAJÁT EMLÉKËZETÉNEK EZT A SEGÉDLETÉT,

azaz a Filozófia Áttekintését,

amelyet nem méltánytalanul mondhatunk

AZ IFJÚSÁG DAJKÁJÁNAK,

AZ ÖREGKOR VIGASZÁNAK,

A KEDVEZŐ SORS ÉKÉNEK,

A CSAPÁSOK ELŐL MENEDÉKNEK,

AZ ELMÉK LEGELŐJÉNEK,

A MŰVÉSZETËK SZÜLŐANYJÁNAK,

A TISZTËSSÉG MESTËRÉNEK,

A VALLÁS APRÓDLËÁNYÁNAK:

ÖRÖKKÉ TARTÓ HŰSÉGÉNEK

emlékéül

AJÁNLJA ÉS ADJA

DECSI JÁNOS

.

A Legjobb, Leghatalmasabb Magasságos Istennek

.

1. Amit Hippokratész az orvostudományról állít, azt nem ok nélkül alkal-mazhatjuk a filozófiára is, tudniillik hogy „az élet rövid, a tudomány hosszú: az alkalom elillan, a próbatétel veszëdelmes, és végül a döntéshozatal nehéz.”

2. Ezért hasznos lësz a filozófia legtágabb tanítását néhány átlátható tézissel és aforizmával összefoglalva, az emlékëzet támaszául mindig szëm előtt tartani.

A filozófia dëfiníciója

3. A filozófia tëhát az isteni és embëri dolgok ismerete, és azoké az ügyeké, amelyek ezëket magukban foglalják.

Nyelvtan, dialëktika, szónoklattan

4. A bölcsességnek ez a fëlbëcsülhetetlen értékű tárháza a logika segédeszközei által készíthető elő, amely, ahogy általában használják, magába foglalja az első művészetët, a tisztán és hibátlanul való beszédét, amelyet nyelvtannak vagy irodalomtudománynak mondunk; azután a helyës mëgkülönböztetés tudományát, amelyet dialëktikának nevezünk; és végül a díszës és bőségës beszédét, amelyet a rëtorika vagy a szónoklattani képesség nevével jelzünk.

Elmélet – Gyakorlat

5. A filozófia tëorëtikus vagy elméleti részre oszlik, amelynek a célja az igazság és a mëgismerés, és amely magába foglalja a matëmatikát, fizikát és mëtafizikát, és praktikus vagy gyakorlati részre, amelynek a célja a mëgismerésën kívül maga a cselekvés, és amely kiterjed az ëtikára, politikára és háztartástanra; mindezëkről a továbbiakban mëgfelelő úton és módon këll beszélnünk.

.

A FILOZÓFIA ELSŐ RÉSZE, AZ ELMÉLETI,

amely magába foglalja a matëmatikát, fizikát és mëtafizikát.

.

MATËMATIKA

A matëmatika dëfiníciója

6. A matëmatika mëgfigyelő tudomány, amely valamiképpen velünk születëtt biztos alapokon a természeti dolgok folytonos avagy kvantált mennyiségét biztos módszër alapján kutatja.

Fëlosztása

7. Ennek két része van, amelyek közül az első az értelmi, azaz anyagtól elkülönülő dolgokat tárgyalja, a másik az érzékëlhető dolgokat, azaz azokat, amelyek puszta értelmi úton, ha az érzékëk nem jönnek segítségünkre, nem érthetőek mëg.

8. Az értelmi kérdésëk vagy kvantált mennyiségre vonatkoznak, amelyeket az aritmëtika és a zeneelmélet magyaráz mëg, vagy folytonos mennyiségre, amelyet a gëomëtria magyaráz.

Elméleti aritmëtika

9. Az elméleti aritmëtika az a tudomány, amely a számok tulajdonságait magyarázza mëg vagy önmagukban, vagy a mértékëk három fajtája szërint, vagy más számokhoz való viszonyuk alapján.

Zeneelmélet

10. A zeneelmélet az a tudomány, amely a számok természetét távolságuk és hangjuk szërint tekintve vizsgálja.

Gëomëtria

11. A gëomëtria az a tudomány, amely a méretëket, formákat vëszi figyelëmbe és magyarázza, és azokat a határokat, amelyek körbezárják a méretëket és formákat, ezëknek a szabályait, sajátos viselkëdésüket és különböző helyzeteiket.

A gëomëtria részei

12. Két része van, amelyek közül az elsőt síkelméletnek nevezzük, ez a sík formákat és méretëket magyarázza, a másikat térelméletnek, amely a testieket tárja elénk.

13. Az érzékëlhető vagy tapasztalati dolgokat a mëchanika, optika, gëodézia, kánon- avagy harmóniaelmélet, logisztika és csillagászat vizsgálja.

Mëchanika

14. A mëchanika az a tudomány, amely biztos alapelvekre építve a gépek és automaták készítésének elveit tanítja.

Általános optika

15. Az általános optika az a tudomány, amely a látás, a fény, színëk és formák sugarainak természetét és vetületét adja át, és mëgtanít helyësen ítélni mindën dolgok alakjáról, elhelyëzéséről, nagyságáról, számáról, mozgásáról, nyugalmi helyzetéről és távolságáról.

Spëciális optika. Spëciális katoptrika. Szkiográfia

16. Ennek három fajtája van, tudniillik a spëciális optika, amely a látás útjába álló, nagyobb távolságok során fëllépő, érzékcsalódások okát keresi; a katoptrika, amely a sugarak törése és visszaverődése folytán fëllépő érzékcsalódások okát kutatja; és végül a szkiográfia, amely mëgtanít a dolgok tetszés szërint végtelen számú és a távolságok miatt torzult képmását úgy lëképezni, hogy arról ítéletët lëhessën alkotni.

Gëodézia

17. A gëodézia az, ami mëgtanít mérőrudak, függőmércék és vonalzók segítségével kimérni a föld, tájëgységëk és szántóföldek bármely területét és távolságát.

Logisztika

18. A logisztika vagy gyakorlati aritmëtika az, ami a számok természetének és tulajdonságának kifejtéséből és bizonyításából lëvezeti az összeadás, kivonás, szorzás és osztás szabályait, és közönségës, hatvanas számrëndszërű logisztikára és algëbrára oszlik.

Kánonelmélet

19. A kánon- vagy harmóniaelmélet, avagy zenei gyakorlat az, amely az összhangok és harmóniák illeszkëdését és fëlosztását vëszi figyelëmbe, és a fülek ítéletéhëz alkalmazza, akár (ahogy mondják) kórus-, akár ëgyéni, akár hangszërës dallamról van szó.

Csillagászat

20. A csillagászat az ég és a csillagok természetéről és viselkëdéséről szóló tudomány.

21. Ennek a részei a dioptika, a mëtëoroszkópia és a gnomonika.

Dioptika

22. A dioptika az, ami a csillagok helyét és távolságát kutatja a gëomëtria biztos eszközeivel.

Mëtëoroszkópia

23. A mëtëoroszkópia az, ami az égre fëlemelkëdésëk eltéréseit, a csillagoknak a látóhatár fëlëtti magasságát és a látóhatártól való távolságát kutatja biztos rëndszërben.

Gnomonika

24. A gnomonika az, ami az óráknak a napórák árnyéka szërinti mëg-különböztetését vizsgálja a gnomon által.

25. A csillagászat tárgya az ég és a csillagok.

Mi a csillag?

26. A csillag a saját szférának ëgy sűrűbb része, gömbölyű, fényës, teljesen tiszta és teljesen ëgynemű, a saját szférájához rögzítve, amely körben és szabályosan forgatja, mëghatározott időszakasz alatt tëszi mëg përiódusát, úgyhogy az időnek a mëgkülönböztetését lëhetővé tëszi, és az elemi természetben az alapvető tulajdonságokat hívja életre és más, a keletkëző dolgokhoz kapcsolódó hatásokat.

A csillagok fénye

27. A csillagok részben saját velükszületëtt, részben a Naptól kölcsönzött fénnyel világítanak és mozognak, nem maguktól, hanem a saját szférájuk szabályának hatása folytán, amelyhëz rögzítve körbeforognak.

Az egek száma

28. Az égi szférák Alfonz szërint tízen, Ptolëmaiosz szërint kilencen vannak, ezëk közül a kilencediket hívják első mozgónak, a nyolcadikat csillagos égnek, a hetedik a Szaturnuszé, a hatodik a Jupitëré, az ötödik Marsé, a negyedik a Napé, a harmadik Vénuszé, a második Mërkúré, a legalsó a Holdé.

Az ég első mozgása. – Az ég második mozgása

29. Az égi szférák mozgása kétféle, ezëk közül az első keletről nyugatra tart, amellyel a kilencedik szféra a többieket 24 óra ëgyenletës eloszlásával viszi körbe; a másik nyugatról keletre, mellyel a többi szférák önmagukban ugyan szabályosan, de a mi helyzetünket tekintve ëgyenetlenül látszanak mozogni.

Állócsillagok – bolygócsillagok

30. Ëgyes csillagok állók, ezëket azért nevezzük így, mert ëgymás közt változatlan távolságra a nyolcadik ég lassú mozgásával forognak körbe; mások bolygók vagy planéták, ezëket azért hívjuk így, mert a mozgások nagy változatosságával forognak.

A csillagok járása

31. Az állócsillagok ugyan önmagukban mëgszámlálhatatlanok, mégis oktatási célokra a régiek bevëtt döntése szërint 1022-t számolunk, 58 csillagképre vagy konstëllációra osztva, amelyeket ismert dolgok hasonlósága alapján különböztetünk mëg, mint az állatövben: Kos, Bika, Ikrëk, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió, Nyilas, Vízöntő, Halak; az északi félgömbön: Nagy Medve, Kis Medve, Sárkány, Cepheus, Ökörhajcsár, Korona, Hërkulës, Lant, Hattyú, Cassiopea, Perseus, Erichtonius, Kígyótartó, Kígyó, Nyíl, Sas, Dëlfin, Antinous, Lódarab, Pëgazus, Andromëda, Háromszög. A déli félgömbön: Cët, Orion, Eridanus, Nyúl, Kutya, Kiskutya, Argó, Hidra, Serleg, Holló, Këntaur, Farkas, Oltár, Déli Korona, Déli Hal.

Különbségëk

32. Ezëk közül 15 elsőrëndű nagyságú, 45 másodrëndű, 205 harmadrëndű, 477 negyedrëndű, 217 ötödrëndű, 49 hatodrëndű.

Szaturnusz

33. Hét planéta van; a Szaturnusz hideg és száraz, harminc év alatt járja be përiódusát, és kilencvenëgy és 1/8-szor múlja fëlül a földet;

Jupitër

a Jupitër mérsékëlt, 12 év alatt járja körbe az állatövet, és csaknem 95 1/2-szër haladja mëg a földet;

Mars

a Mars meleg és száraz, két év alatt járja be pályáját, valamivel több mint 1 1/3-szor múlja fëlül a földet;

Nap

a Nap meleg és mérsékëlten száraz, ëgy év időtartama alatt futja be az állatövet, és a földnél 166-szor nagyobb;

Vénusz

a Vénusz nedves és mérsékëlten meleg, rëggel Hajnalcsillagnak, este Esticsillagnak nevezik, és a földhöz való átmérőaránya háromszoros-har-madfélszërës;

Mërkúr

a Mërkúr változékony, azoknak a planétáknak, amelyekhëz csatlakozik, a természetét követi, a föld 1/22 részének felel mëg, és a Nappal ëgyütt, ëgy év lëforgása alatt, járja be pályáját;

Hold

a Hold nedves és mérsékëlten meleg, a hónapot határozza mëg, 43-szor kisebb a földnél 1/8 rész híján, a Napnál pedig 7000-szër, 1/62 rész híján.

A növő hold fázisai

34. Ez szarvacskák formájában jelënik mëg az újhold első napjától az ötödikig vagy hatodikig, dikhotom azaz félbeosztott a hetedik vagy nyolcadik napon, kétcsúcsú és mindkétfelől púpos a 11. napon; teliholdas és teljessége látható a tizënötödik napon, mikor átlósan a Nappal szëmben áll.

A fogyó hold fázisai

35. Ugyanolyan módon a fogyása során a 19. napon mindkétfelől púposnak látszik, a 21. vagy 23. napon félbeosztottnak, a 25-től egészen az eltűnéséig sarló alakú és szarvacskaforma, de abban különbözik az előzőtől, hogy mikor a Hold nő, mindig a Naptól elfordulva keletre néznek a szarvai, amikor pedig fogy, nyugatra.

Az (égi) körök fëlosztása

36. Mindezëknek a jobb mëgértése érdëkében a hozzáértők bizonyos köröket találtak ki, amelyek ëgy része nagyobb, ëgy része kisebb kör.

Nagyobb körök

37. A főbb nagyobb körök: ëgyenlítő, zodiákus, napéjëgyenlőségi kör, napfordulói kör, délkör, láthatár.

Ëgyenlítő

38. Az ëgyenlítő vagy napéjëgyenlőségi nagyobb kör a két sark között a szféra közepén elhelyëzëtt kör, amely két ponton metszi a zodiákust, mikor a Nap ezëkën tartózkodik, napéjëgyenlőségët hoz létre.

Napéjëgyenlőség

39. Az ëgyik napéjëgyenlőség a tavaszi, amikor a Nap a Kos kezdetét foglalja el, a másik az őszi, amikor a Nap a Mérleg kezdetébe lép.

Zodiákus

40. A zodiákus vagy állatöv az, amely a szférát ferdén övezi a két térítő között, 16 fok a szélëssége, ez alatt mozognak a bolygók.

A fëlosztása 1.

41. A zodiákus 12 jegyre oszlik, amelyek 1) hat-hat északi és déli jegyre oszlanak;

2.

2) tengëly mentiekre, ahol is kettő napéjëgyenlőségi, a  és  , és kettő napfordulati, mármint a  és  ;

3.

3) állandó vagy rögzítëtt jegyekre, amelyek közvetlenül követik a tengëly mentieket, mármint a    , és a közönségësëkre, amelyek a többi négy a tengëly mentiek és a rögzítëttek közé helyëzve, mármint a    .

4.

4) Három trigonra vagy háromságra, amelyek közül az első tartalmazza a    -t, a második a    -t, a harmadik a    -t, a negyedik a   -t.

Ëkliptika

42. Az ëkliptikát a fogyatkozásokról (eclipsis) nevezték el, amelyek ebben szoktak történni, amely a zodiákus közepén lévén azt szélësség szërint két ëgyforma, 8 fok terjedelëmben mëghatározott szakaszra osztja, és ezt írja lë a Nap éves mozgásával.

Ennek fëlosztása I.

43. Ez először is négy kvadránsra oszlik, amelyek közül kettő, tudniillik a tavaszi és a nyári észak felé, a másik kettő pedig, az őszi és a téli az ëgyenlítőtől dél felé húzódik;

II.

2) a fëlszálló félútra, amely a Bak kezdetétől az Ikrëk végéig hat jegyet érintve magába foglalja a Bak kezdetét követőeket; és a lëszálló félútra, amely a Rák kezdetétől a Nyilas végéig hat jegyet érintve magába foglalja a Rák kezdetét követőeket.

A napéjëgyenlőségi kör

44. A napéjëgyenlőségi kör az, amely az első ég mozgásától hajtva átkel az ëgyenlítő pólusain és a napéjëgyenlőségi pontokon, azonos félutakra szelve az ëgyenlítőt gömbi dërékszögekkel.

A napfordulati kör

45. A napfordulati kör az, amely a napfordulópontokon és a zodiákus és ëgyenlítő pólusain kel át, és mindkettőt ëgyenlő félutakra szeli gömbi dërék-szögekkel.

A napfordulók száma

46. Két napforduló van, az ëgyik a nyári, amikor a Nap a Rákban van, és a másik a téli, amikor a Nap a Bakban található.

A láthatár

47. A láthatár az, amely a zënitponttól mindënütt ëgyforma távolságra lévén az egész világ gépezetét két félgömbre osztja, amelyek közül az ëgyik látható, a másik rejtve van.

Ennek a fëlosztása I.

48. Ez fëlosztható 1) ëgyenësre, amelynek síkján nyugszik a világ mindkét pólusa, és ferdére, amelynek síkja fölé emelkëdik az ëgyik, alája süllyed a másik;

II.

2) érzékëlhetőre, amely a nyílt mezőn szëmmel körbeírható négy mérföld távolságon belül, és értelmire, amely az egész eget két ëgyforma félgömbre osztja.

Mëridián

49. A mëridián az, amely átmëgy a saját helyének zënitjén és a világ sarkain. Mikor ehhëz ér a Nap, napközben delet, éjszaka éjfelet jelënt, és ez 3°45’-ën belül változhat.

Kisebb körök

50. Ami a kisebb köröket illeti, azoknak a legfőbbjei: az északi sarkkör, a déli sarkkör, a Ráktérítő és a Baktérítő.

Északi sarkkör

51. Az északi sarkkör az, amelyet a Nagy Medve mellső lába ír lë napi égi mozgása során, állandóan láthatólag azoknak, akiknek az északi sark 13 fok fölé emelkëdik.

Déli sarkkör

52. A déli sarkkör az, amelyet a zodiákus déli pólusa a világ déli sarka körül napi mozgása során lëír.

Ráktérítő

53. A Ráktérítő az, amelyet a Nap a Rák kezdetébe lépve napi mozgásával körülhordozva lëír.

Baktérítő

54. A Baktérítő az, amelyet a Nap a Bak kezdetébe lépve napi mozgásával körülhordozva lëír, hasonlóképpen, mint az előző, az Ëgyenlítőtől dél felé a Nap legnagyobb elhajlásával tér el.

55. Ezëknek a kisebb köröknek a haszna az, hogy mëgmutassák az égöveket, a csillagok keltét és nyugtát, és végül a napok és fogyatkozások tudományát.

Mi az égöv?

56. Az égöv ëgy kör alakú és szélësebb tartomány a világ párhuzamos vonalai és pólusai közt, amelyekkel az ég és a föld ëgyaránt lakható és lakhatatlan vidékëkre oszlik.

Az égövek fëlosztása

57. Ëgyes égövek égiek, amelyeket a csillagászok az ég elképzelésében írnak lë, mások földiek, amelyeket a földön a kozmográfusok úgy osztanak el, hogy ëgyenësen az égiek alá essenek, és azok beosztásának mëgfeleljenek.

Számuk

58. Öt égöv van, amelyek közül ëgy középső avagy forró a hőség miatt, a két szélső a fagy miatt szélsőségës és szinte lakhatatlan, a maradék kettő a szélsőségësëk közé helyëzve inkább lakható.

Kettősárnyékúak, másárnyékúak, teljesárnyékúak

59. Akik a forró égövben laknak, azokat kettősárnyékúaknak nevezzük, azaz olyanoknak, akiknek az év különböző szakaszaiban két eltérő irányú árnyékuk van; akik bármelyik mérsékëlt égövben, azokat másárnyékúaknak, mert a déli árnyékuk csak az ëgyik irányba eshet; akik a két hidegbe, azokat teljesárnyékúaknak, mert az árnyékuk a Nappal körbeforog;

Antipódusok, perioecusok, antoecusok

akik a velünk a földátmérő mentén átellenben lëvő részekën lakoznak, az antipódusok, akik ugyanazon az égövben, azok a perioecusok, akik végül eltérő égövben laknak, azok az antoecusok.

Költői nyugat és kelet

60. A csillagok nyugta és kelte kétféle, tudniillik költői és csillagászati. A költői nyugat és kelet, azaz a csillagok lënyugta és fëlkelte a láthatár fölé vagy alá, amely a Nappal ëgyütt keletën vagy nyugaton történik, vagy mindezëknek a mëgjelënése és elrejtőzése, amely a Nap közelebb érkëzése, illetve távozása folytán történik.

Fëlosztásuk

61. Ez a költői nyugat és kelet kozmikusra vagy rëggelire, szürkületire vagy estire; és hëliakusra vagy Nap szërintire osztható.

Csillagászati nyugat és kelet

62. A csillagászati nyugat és kelet pedig fëlemelkëdés vagy lëszállás a láthatár felé vagy alá az ëgyenlítő azon részének, amely a csillaggal vagy zodiákusívvel a láthatár felé vagy alá emelkëdik vagy száll.

A napok fëlosztása

63. A napok ëgyfelől csillagászatiak, másfelől államiak; továbbá a csillagászatiak közt vannak természetësek és mestërségësek.

Természetës csillagászati napok

64. Természetës csillagászati napok, amelyekben a Nap az első mozgató mozgásával a fëlső vagy alsó mëridiántól a földön kërësztülhaladva ugyanoda tér vissza.

Ëgyenlő napok

65. A természetës napok ëgyenlőkre oszlanak, amelyek azok az időszakaszok, melyek alatt az ëgyenlítő teljességgel körbeforog a föld körül ëgyenlő (idő) hozzáadásával, és nem ëgyenlőekre, amelyek azok az időszakaszok, amelyek alatt az ëgyenlítő teljességgel körbeforog a föld körül, akkora szakaszával, amekkora a Nap saját mozgásának mëgfelel.

A hozzáadott idők nem ëgyenlő voltának okai

66. Ennek az ëgyenlőtlenségnek az okai a hozzáadott idők, amelyeket mindënnap az ëgyenlítő mindën ëgyes fordulatához hozzá këll adni, és melyek nem ëgyenletësek részben a nap nyilvánvaló szabálytalansága miatt, részben az ëkliptika ferdesége miatt, végül részben a napéjëgyenlőség előnyomulása miatt.

Mestërségës napok

67. Mestërségës nap akármelyik vidékën a természetës napnak akkora része, amennyit a Nap annak a vidéknek a láthatára fëlëtt időzik.

Állami napok

68. Az állami napok az időnek mestërségës nap és éj szërint mëghatározott szakaszai, amelyek hosszúságban ugyan mëgëgyeznek a természetës nappal, de kezdetüket tekintve eltérnek, mivel más népek a napnak más kezdetét alkalmazzák.

Órák

69. A nap részei az órák, amelyeket úgy határozunk mëg, mint a természetës napok huszonnegyed részei, és vagy ëgyenletësek, vagy nem ëgyenletësek.

Éghajlat

70. Az éghajlat a lakható föld ëgy olyan szakasza, amelyet két párhuzamos fog körül, és amelyben a leghosszabb nap eltérései fél órán belül maradnak.

Számuk

71. A régiek hét éghajlatot számoltak, mivel az Újvilág ismeretlen volt előttük, amelyet századunkban találtak mëg; számunkra kb. 23 van.

Holdfogyatkozás

72. A holdfogyatkozás a napfény elfogyása vagy mëgvonása a holdtól, amely akkor követkëzik be, amikor a hold a földátmérő mentén átellenben helyëzkëdik el a Nappal.

Fëlosztása

73. Kétféle van, teljes, amikor az egész Hold vagy valamivel még annál is nagyobb kerül takarásba, és részlegës, amikor valamely része.

Teljes

74. Háromféle teljes holdfogyatkozás van: 1) nagy időtartamú, 2) mérsékëlt időtartamú, 3) ëgyáltalán nem tartós.

Részlegës

75. Részlegës szintén háromféle van: 1) mikor felénél nagyobb, 2) mikor a fele, 3) mikor kevesebb, mint fele kerül takarásba a Hold testéből.

Napfogyatkozás

76. A napfogyatkozás a napsugaraknak az elfordulása vagy kizáródása a földnek arról a részéről, amely a Hold testével átellenben van, a Hold közbeiktatódása miatt történik a mi tekintetünk és a Nap teste közé.

Fëlosztása

77. Kétféle van: teljes, mikor a Nap teljes látványát elvëszi a föld valamely részéről a Hod, és részlegës, mikor csak ëgy részét fordítja el a sugaraknak.

78. A holdfogyatkozások lëhetnek ëgyetëmësek, de a napfogyatkozások természettől fogva sohasëm, bár lëhetnek teljesek. És ennyi lëgyën mondva a matëmatikáról, a továbbiakban követkëzik, hogy a fizikáról beszéljünk.

.

FIZIKA

I. könyv. A fizika mëghatározása. Módszër

1. A fizika mëgfigyelési tudomány, amely azok körül a dolgok körül forog, amelyek mozdíthatók.

2. Ennek mëgismerésében szintëtikus módszërrel këll haladnunk a számunkra ismertebbektől a természetben ismeretësebbek felé.

3. Az ëgyetëmës dolgok pedig az ëgyedieknél ismeretësebbek, amennyiben ránk (vonatkoznak).

Mik az elemëk?

4. Ëgyetëmësen be këll tartanunk, hogy elemëk azok, amelyek sëm kölcsönösen ëgymásból, sëm másokból nem származnak, viszont amelyekből mindënëk születnek.

Számuk

5. Ilyen elem pedig szükségszërűen vagy ëgy van, vagy több.

6. Ëgy nem lëhet, mivel ëgy nem hozhat létre önmagából mást vagy nem alkothat ellentétet önmagával.

7. Ha többen vannak, vagy végtelen számban vannak, vagy kettő vagy három vagy így tovább.

8. Végtelenëk sëm számban, sëm mennyiségben nem lëhetnek azért, mert az elemëkből létrejött dolgok nem végtelenëk, és mert a végtelenëkről nem lëhet tudomásunk.

9. Ëgyszërűen kettő sëm lëhet, mert az ellentétësëk ëgymást kölcsönösen elpusztítják.

10. Tëhát szükségszërűen hárman vannak, anyag, forma és hiány, minekutána legalább kettő lëhet ellentétës és ëgy alárëndëlt.

Elsődlegës anyag – másodlagos anyag

11. Az anyag elsődlegësre oszlik, amely mindën ëgyes dolognak az elsődlegës tárgya, amelynek a belehelyëzése által, és nem járulékosen születik, és ha ez elpusztul, ezáltal a belőle követkëző is elpusztul, és másodlagosra, amely azzal a dologgal, amely belőle születik, annyira szomszédos, hogy mindën más nemzés közbeékëlődése nélkül születik belőle, és hogy ebből csak ëgy valami születhetik.

A forma. Annak fëlosztása

12. Forma az, amely a lényegét, nevét és mëghatározását adja az összetëtt dolognak, és természetësre és mestërségësre oszlik. A természetës is továbbosztható lényegire és járulékosra, a lényegi pedig testire és nem testire.

Hiány

13. A hiány a forma távolléte olyan tárgyból, amely alkalmas annak befogadására.

II. könyv. Természetës dolgok

14. E három elemből származnak a természetës dolgok, amelyek azok, amelyekből a természet áll.

Természet

15. A természet pedig ëgyfajta alapelëm és annak a mozgásnak és nyugalomnak oka, amelyben először van magától, és nem járulékosan.

Ok

16. A természetës dolgok okaik szërint ismerhetőek mëg, amik azok, amelyeknek az ereje által a dolgok történnek, és ezëk közül ëgyesëk önmagukban vannak, mások járulékosan.

Létesítő ok és célok

18. Az önmagukban való okoknak ëgy része belső, mint az anyag és a forma, ëgy része külső, mint a létesítő, amely a változásnak és a mëgnyugvásnak az alapja, és a cél, amely érdëkében lësz valami.

Sors – Véletlen

19. Járulékos ok kettő van, a sors, tudniillik azoké a dolgoké, amelyek határozott terv alapján kezdődnek valamely cél érdëkében, és a véletlen, azoké, amelyek terv nélkül valami érdëkében kezdődnek.

20. Tëhát nem mindën történik véletlenül és vakesetből, hanem legfëljebb azok, amelyek ritkán követkëznek be, és amelyeknek önmagukban nem ismeretës okuk.

21. A természet ugyanis sëmmit nem csinál hiába, hanem mindënt határozott cél érdëkében, és az alapelv szükségszërűsége folytán.

III. könyv

22. Mivel tëhát a természet a mozgás alapja, az pedig hely, űr, idő és folyamatosság nélkül, a folyamatosság a végtelenség nélkül nem érthető mëg, a módszër aranylánca mëgköveteli, hogy ezëknek a mëghatározását is ide helyëzzük.

Mozgás

23. A mozgás tëhát a képességben létëző dolog tëvékënysége, fëltéve, hogy az képesség.

Végtelen

23. A végtelen az, amelynek ha azonos mennyiségű részeit vëszëd, azokon túl mindig találhatsz még többet.

25. Ilyen végtelen tëvékënységben nincs, csak képességben, amely mindazonáltal egészében nem vihető át tëvékënységbe, és ez négy dologhoz kapcsolódik, tudniillik időhöz, számhoz, nagysághoz és a dolgok fajtájához.

IV. könyv. Hely

26. Hely az először mozdulatlan, folyamatos test fëlszíne vagy külseje, és ëgyedire és közösre oszlik.

Űr

27. Az űr vagy üresség olyan hely, amelyben sëmmilyen test nincs, de lëhet.

28. Ilyen űr a természetben sëmmi nincs, sëm elkülöníthető a testëkën kívül, sëm elkülöníthetetlen a testëkën belül.

Idő. V. könyv.

29. Az idő a mozgás száma szërint korábbi vagy későbbi.

30. A mozgás tëhát (hogy még inkább értsük) azon az alapon különbözik a változástól, hogy a változás mint ëgy (másik) nem viszonylik a mozgáshoz.

A mozgás fajtái

31. A mozgás fajtái pedig általában hatnak számláltatnak, de valójában hárman vannak, tudniillik váltakozás a minőség okán; növés és fogyás a minőség okán; vitel avagy haladás a hely tekintetében.

32. A születés és pusztulás pedig tulajdonképpen nem mozgások, hanem változások.

Nyugalom

33. A nyugalom a mozgással ellentétben annak a hiánya, ami mozoghat.

34. Mindezëk miatt tulajdonítják a természeti dolgoknak, hogy lëhetnek ëgyütt, külön-külön, közbeékëlődve, ëgymás után, folytatólagosan és folytonosan. Továbbá érintkëznek és folyamatosan mozognak.

Ëgyütt és külön-külön vannak

35. Ëgyütt vannak, amik ugyanazon a helyën tartózkodnak, ellenben külön-külön vannak, amelyek több helyën létëznek.

Érintkëzés. Folytatólagosság

36. Kölcsönösen érintkëznek ëgymással, amelyeknek a széleik ëgyütt vannak; amiképpen folyamatosnak vagy folytatólagosnak nevezzük azt, ami úgy van ëgymás után, hogy érinti azt, amelyet legközelebbről mëgelőz.

Ëgymás után

37. Ëgymás után van az, ami az elsőt követi, ha nincs sëmmi közbeeső azok között, amelyek ugyanolyan fajtájúak.

Közbeeső

38. Közbeeső az, amihëz előbb jut el az, ami mëgváltozik, mint a végsőhöz.

Folytonosság

39. Folytonosság az, ha a szélek vagy határok, amelyekkel két dolog érintkëzik, ëgyugyanazok.

Folyamatos mozgás

40. Folyamatosan mozog az, amit sëmmi nem szakít mëg, vagy csak alig valami dolog és sëmmi idő.

A mozgás hányféleképpen ëgy. Ellentétës nyugalom.

41. A mozgások pedig ëgynek nevezhetők 1) nemükben, 2) fajtájukban, 3) számukban, 4) tökéletësségükben, 5) ëgyenlőségükben; és ellentétbe kerülnek ëgymással, amelyek ëgyik ellentéttől a másik ellentétig haladnak; amiképpen az a nyugalom is ellentétës a (másik) nyugalommal, amellyel az ellenkëző helyzetëkben állnak mëg a dolgok.

VI. könyv. Végtelen fëlosztás

42. Ezëk a mozgások pedig, mint a vonal, a sík, a test és az idő is, sëmmiképp sëm oszthatóak ëgyedi részekre, hanem végtelenül továbboszthatóak.

Követk. 1.

43. Mindezëkből követkëzik, hogy 1) sëmmilyen oszthatatan dolog nem mozoghat vagy nyugodhat,

2.

2) Sëmmi sëm mozoghat vagy nyugodhat (csak) a jelënben,

3.

3) mindën változás azon a határon belül van, ameddig mozog,

4.

4) hogy amely időben valami elsődlegës dolog mozog vagy nyugszik, mindën részében mozog vagy nyugszik, mégis úgy, hogy mindën, ami elsődlegësen változott, oszthatatlan időpillanatban változott,

5.

végül, hogy sëm a nyugalom, sëm mozgás tëvékënységében nem adódhat vagy lëhet sëmmi elsődlegës.

VII. könyv

44. Mivel tëhát ezëkből nyilvánvaló, hogy van mozgás, követkëzik, hogy a természettől összefüggő dolgoknak mozgatójuknak is këll lënni.

Hogy a mozgató ëgy

45. Mert sëmmi sëm mozog magától, hanem mástól, az pedig vagy érintkëző vagy folytatólagos, mert mivel végtelenségig nem mëhet, követkëzik, hogy ëgy az első mozgató, természetësen a legjobb, leghatalmasabb Isten.

A világ terëmtése

46. Aki noha ëgyetlen, első és örök, mégis hogy ő ezt a mozdíthatót, azaz az egész világ gépezetét a mozgással és az idővel ëgyütt az idők kezdetén a sëmiből terëmtëtte, amit Aristoteles nem tudott, mi Isten mëgjelëntëtt bölcsességéből tudjuk és hisszük.

Isten a világ mëgőrizője és kormányzója

47. Ez az első mozgató úgy mozgatja a mozdíthatót, tudniillik körkörös mozgással (amely a mozgások közt első és leginkább folyamatos, és végül a legtökéletësebb), hogy ő maga közben nem mozog, de testetlen és önmagában jó, mindën fáradság nélkül őrizve és kormányozva a terëmtëtt dolgokat.

I. könyv az égről. Mi a világ?

48. Ezëk között joggal követeli magának az első helyet a Világ, amely sëm számban, sëm méretben, sëm időben nem végtelen, de az égnek és földnek és az ezëk által tartalmazott dolgok véges rëndszëre, amely Istentől és Isten miatt létesült.

Az ég

49. Ebben a négy elemi anyagon kívül van ëgyféle ötödik lényeg, azaz maga az ég, amely természeténél fogva nehézség és könnyűség, keletkëzés és pusztulás, növekëdés és fogyás nélkül van.

II. könyv: Az ég részeinek különbségei

50. Az ég részeinek különbségei úgy vannak elrëndëzve, hogy a fëlső rész az első mozgás rëndje szërint a déli sark, az alsó az északi, a jobb oldali kelet, a bal oldali nyugat, az első az észak, a hátsó a dél, és végül a hosszúság a sarkok ëgymástól való távolsága, de a második forgás tekintetbevételével ezëk az ellentétës módon értendőek.

Miért keletről mozog?

51. Mármost keletről nyugatra mozog, azért, mert természet szërint jobb jobbról, mint előbbrevaló oldalról kezdeni a mozgást és folytatni, éspedig ëgyenletësen.

Az ég kétféle mozgása

52. Az ég gömbölyű és saját egészének rëndje szërint ëgy és önmagával mindig mëgëgyező mozgása van a külsejének mëgőrzésére; a részek rëndje szërint pedig különböző forgásai vannak a dolgok változatosságának létrehozására.

A csillagok anyaga

53. A csillagok anyaga pedig ugyanaz, amely a szféráké, amelyekhëz rögzítve mindën zaj nélkül haladnak.

54. És minél közelebbiek a szférák az első mozgóhoz, annál kevesebb a mozgásuk, ezért aztán az első ég több csillagot tartalmaz, hogy a többinél előkelőbb lëgyën.

A föld

55. A föld pedig a világ közepén mozdulatlanul helyëzkëdik el, és gömb alakú.

III. könyv. Az ëgyszërű testëk mozgásai

56. Az ëgyszërű testëk a természet szërint középről szélre vagy szélről középre indulnak ëgyenës vonalban.

57. Az elemëk pedig keletkëznek és pusztulnak, és az elemëkből összetëtt dolgok is.

Az elem mëghatározása

58. Elem pedig az, amire oszthatók a többi testëk, amelyekben képesség szërint jelën van, maga azonban fajta szërint különbséggel nem osztható.

Számuk. A kölcsönös keletkëzés oka

59. Sëm számban, sëm időben nem állandóak, hanem csak négy van, tűz, levegő, víz és föld, és magukból és kölcsönösen ëgymásból keletkëznek, a mindënt átfogó, azaz elsődlegës anyag okán, az érzékëlhető tulajdonságok különbségeinek mëgváltozásával.

Az elemëk különbsége

60. Az elemëk ugyanis 1) elsődlegës tulajdonságaikban, 2) (a tëvékënység) elviselésében és tëvékënységben, 3) képességeikben különböznek.

IV. könyv. Képességëk

61. Mármost képességëk és mintëgy az elemëk lelke a nehézség és könnyűség, amelyeket vagy ëgyszërűen nevezünk így, vagy másokkal összevetve.

Miért száll ëgyik dolog fëlfelé, másik lëfelé?

62. Továbbá hogy ëgyes dolgok fëlfelé, mások lëfelé szállnak, annak oka 1) a nehézségben és könnyűségben van, amelyek a természetës dolgokkal velük születtek, 2) a hely mëgfelelőségében, amelyre mindën dolog természettől fogva törekszik, mintëgy alakjának és tökéletësségének mëgfelelően.

Tűz. Föld. Levegő. Víz.

63. Az elemëk közül pedig a tűz ëgyszërűen könnyű, mivel mindënt fëlülmúl a maga nemében, a föld ëgyszërűen nehéz, mivel mindën másnak aláveti magát, a levegőnek és víznek pedig kölcsönös összehasonlítás szërint van ëgyszërű nehézsége vagy könnyűsége, a többiek mértéke szërint sëm nem könnyű, sëm nem nehéz.

Könyv a keletkëzésről és pusztulásról. I.

64. Bármi keletkëzik ëgyszërűen, az elsődlegës anyagból këll keletkëznie, amely nincs tëvékënységben, csak képességben.

Az elsődlegës anyag formája

65. Nem azért, mintha az elsődlegës anyagnak nem lënne formája, mivel mindig valamilyen tëvékënységbe burkolózik, hanem mert képessége van más formákat magára vënni, mindënt befogadó, de sëmmi nem sajátja.

A folytonos keletkëzés és pusztulás oka

66. Hogy tëhát a keletkëzés és pusztulás váltakozása folytonos, ennek oka részben az első mozgató, részben az égi szférák körmozgása, részben végül maga az anyag, amelynek rëndje szërint az ëgyik dolog keletkëzése a másik pusztulása és viszont.

Keletkëzés és pusztulás

67. De a keletkëzés változás, amely által az egész dolog mëgváltozik, és nem marad ugyanaz az érzékëlhető tárgy, mint ahogy a pusztulás változás a létëzőből a nemlétëzőbe.

Váltakozás

68. A váltakozás olyan mozgás, amelyben ugyanaz az érzékëlhető tárgy marad, és ami tulajdonságok abban vannak, azok mëgváltoznak, s ezëk vagy ellentétësek, vagy közbülsőek.

Növekëdés. Fogyás

69. A növekëdés a veleszületëtt méret gyarapodása, mint ahogy a fogyás ugyanannak a veleszületëtt méretnek a csökkenése.

Táplálék

70. A tëvékënységgel ellátott testben a növekmény és a csökkenés mindën részét illetően a táplálék hozzáadásával vagy elvonásával történik, ami ugyanolyan formájú, mint az, ahova érkëzik vagy ahonnan távozik.

71. Ezëknek a mozgásoknak, változásoknak és a test ëgyéb tulajdonságainak az elemëk alá vannak vetve, amelyek vagy közvetve vagy közvetlenül érintkëznek ëgymással és hatásokat szenvednek ëgymástól, és szükségszërűen ezzel a keverëdéssel keletkëznek ëgymásból.

Keverëdés. Keverëdő anyag

72. A keverëdés a mëgmásított keverhető anyagok ëgyesülése, amiképpen keverhető anyag az, amit könnyen vëhetnek körül idegën határok, és könnyen elválik és más hasonlóra hat, attól pedig hatást szenved.

II. könyv. Az elemëk alapjai

73. Ilyen keverhető anyag, azaz elem, amely oka a fëntebbi változásoknak, az alapelvek számából követkëzően négy van, amelyekből állnak azok, amelyek szintén négyen vannak, meleg, nedves, hideg, száraz, amelyeknek a rëndje szërint van bennük kölcsönös hatás és hatásszenvedés.

Meleg. Hideg. Száraz. Nedves.

74. A meleg magától összegyűjti a hasonneműeket, járulékosan elkülöníti a különneműeket; a hideg összegyűjti a hasonneműeket és különneműeket is; amiképpen a száraz a saját, a nedves idegën határral könnyen határolódik.

Másodlagos tulajdonságok

75. Ezëkből az elsődlegës tulajdonságokból erednek a másodlagosak, mint ahogy a nehézség lëfelé, a könnyűség fëlfelé mozgat; a keménység azt tëszi, hogy a test nehezen engedjën az érintésnek, a puhaság pedig azt, hogy könnyen; a síkosság lësimítja a testëket, az aszottság kiszikkasztja, a rücskösség ëgyenetlenné tëszi, a simaság ëgyenletëssé, a durvaság kevésbé összefüggővé, a finomság pedig az ellenkëzővé tëszi.

Az elemëk kölcsönös keletkëzésének okai

76. Akármely elem születik akármely elemből az elsődlegës anyag rëndje szërint, de mégis úgy, hogy amelyek csak ëgy tulajdonságban közösek, azok könnyebben származzanak, amelyek pedig mindkét tulajdonságukban ellenkëznek, azok nehezebben.

77. Ezëkből származnak a kevert testëk a négy elsődlegës tulajdonság jótéteménye folytán, amelyek által az egész az egésszel elkeverëdik.

Miképpen vannak mëg az elemëk a keverékëkben?

78. Tëhát az elemëk az összetëtt dolgokban nem ëgyszërűen tëvékënységben, továbbá nem is képességben vannak jelën, hanem annyira, hogy ezëknek a keverékëknek a zavaros tëvékënységei alávetik magukat a testëk tëvékënységeinek és a kiugró jellegüket elpusztítva valamiféle közepet valósítanak mëg belőlük.

Mëtëorológia I. könyv

79. Ezëk közül a testëk közül ëgyesëk tökéletësen, mások tökéletlenül vannak keverve, amelyeket kiemelkëdésük miatt mëtëoroknak (égi jelënségëknek) nevezünk.

Az égi jelënségëk fëlosztása

80. Ezëk közül ëgyesëk tüzesek, ëgyesëk légneműek, ëgyesëk vizesek, a lég három rétegének mëgfelelően.

Tüzes mëtëorok

81. A tüzesëk meleg kipárolgásokból keletkëznek, amelyeket füstöknek neveznek, mint az égő láng, a mëggyújtott fa, az ugráló kecskék, a lidércfény és fantomok, mint a színëk, (égi) hasadékok, árkok, hullócsillagok, üstökösök, és ëgyesëk véleménye szërint a csillagok udvara.

Égő láng

82. Égő láng keletkëzik, mikor a kipárolgás hosszan és szélësen elterjed, mikor pedig csak hosszan nyúlik el, fáklyák keletkëznek, és kecskék, és hullócsillagok.

Lidércfény

83. A lidércfény zsíros kipárolgásokból származó égi jelënség, amely az éjszakai levegő hidegétől összesűrűsödik, míg mëg nem gyullad, és ha magányos, Hëlënának nevezik, ha pedig ikërfény, Castornak és Polluxnak.

Üstökös

84. Az üstökös meleg és száraz, nemkülönben bőségës kipárolgás, kissé mëggyulladva a levegőben vagy tűzben, amelyhëz mindig több füst gomolyodik.

A csillagok udvara

85. A csillagok udvara pedig valójában inkább sok csillag ëgyüttfénylésének látszik, mint a kipárolgásokból összegyűlt kör üstökének.

Vizes mëtëorok

86. A vizes mëtëorok párákból lësznek, mint a fëlhők, ködök, eső, harmat, hó, jégeső és hasonlók.

Fëlhő

87. A fëlhő nedves pára, amely a középső lég hidegétől összesűrűsödött.

Köd

88. A köd a hozzánk legközelebbi levegőt elhomályosító pára, és nem is annyira nedves, hogy vízzé válhatna, sëm annyira meleg, hogy fëlszálljon, amikor pedig lëszáll a földre, derült eget, fëlfelé eltűnve esőt mutat.

Eső

89. Az eső teljesen vízzé oldódott fëlhő, amely ha lëndületësebb, zivatarnak nevezzük, ha csëppenként hullik lë, psechas-nak mondjuk.

Harmat

90. A harmat pára, amely nappal fëlszállva a meleg kevéssége miatt az esőnek rëndëlt helyre nem tud fëljutni, de az éjszaka hidegjében lëhűlve, és végül a levegő alsó rétegében folyékonnyá válva lëhullik.

Dér

91. A dér pára, amely a lég alsó rétegében mëgszorult és jéggé fagyott, mielőtt vízzé vált volna.

92. A hó az elkészült eső fëlhője, amely azonban mielőtt vízzé oldódnék, a lég középső rétegében a körülvëvő hidegtől mëgfagy, és a szelektől kergetve fehér pelyhekké oszlik szét a fuvalom, levegő és hideg bősége miatt.

Jégeső

93. A jégeső eső, amely lëesésében a környező levegő hidegétől körkörös összenyomás által összetömörül és sűrűsödik.

A folyamok eredete. II. könyv.

94. Sőt noha sokan azt állapítják mëg, hogy a folyamok a tengërből folynak elő, mégis valószínűsíthetőnek látszik, hogy nemcsak az esővizekből és földalatti vizekből születnek, hanem a levegőből és a föld belsejében lëhűlt párából.

A tengër sósságának okai

95. A tengër pedig noha a harmadik elem gyűjtőhelye, mégis sós, részben mert a Nap hevével a víz édësebb és ezért lágyabb részét párává finomítja, részben mert a benne és partjain termő dolgok bemocskolják.

Miért nem szaporodik a tengër a belefolyástól?

96. Hogy pedig a folyók belefolyásától nem gyarapodik, annak az a magyarázata, hogy azok nagyon szélësen szétszóródnak a tengërben, és utána az embërëktől észre sëm véve kiszáradnak.

Szél

97. A szél füstös kipárolgásnak ëgyfajta tömege, amely a földből előhívva körülötte a levegővel ëgyütt kergettetik.

szelek

98. A fő szelek 12-en vannak: keletiek a Cecias, Subsolanus, Eurus, déliek a Phoenix, Auster, Libonotus, nyugatiak az Africus, Favoniuus, Corus, északiak a Thrascias, Asparctias és Boreas.

Földrëngésëk

99. A földrëngés meleg és száraz kipárolgás, amely a föld méhébe van zárva, és kiutat keres, amelyet ha a föld szilárdsága miatt nem talál mëg, amazt mëgmozgatja.

Fëlosztása

100. Ez pedig vagy a föld széltében történik, és remëgésnek nevezik, vagy mélységben, és részben hasadásnak, részben lökésnek nevezik.

Mënnydörgés

101. A mënnydörgés az a hang, melyet a fëlhőbe bezárt száraz kipárolgás csinál erővel annak sűrűbb oldalához csapódva, melyën nem tud áthatolni.

Villám

101. A villám a mënnydörgésben kitörő szél fénye, amely lëndületből, a fëlhőkhöz csapódástól és erőszakos átnyomódástól könnyen mëggyullad, és előbb látszik, mintsëm a mënnydörgés hallatszik, noha ëgyszërre történnek.

III. könyv. Széllökés

102. A széllökés vagy szélvihar sűrűbb légáram, amely összetömörülve elválik a fëlhőktől, és ezt, ha a pára lëzuhanásával ëgyütt jár, oxydriának nevezzük, és a víznek hirtelen nagy tömege árad ki.

Tájfun

103. A tájfun vagy forgószél és örvény a fëlhőkből nagy lëndülettel kitörő légáram, amely beleütődik ëgy másik fëlhőbe, amelynek sűrűségétől mikor visszaverődik, szükségszërűen körbecsavarodik.

Forgószél

104. A forgószél vagy széltölcsér finomabb légáram mëggyulladva, amely miközben forogva lëszáll a földre, tüzet fog és az érintkëzéstől lángra lobban.

Mënnykőcsapás

105. A mënnykőcsapás sűrűbb kipárolgás, amelyet a hideg kisajtol a fëlhőből, és nagy rëcsëgéssel kërësztülrontva a fëlhőn lëzuhan a földre.

Fëlosztása

106. A mënnyköveknek három fajtája van, az ëgyiket ragyogónak nevezik, mert túlságos finomsága miatt csak átfúr és süvölt, nem gyújt, a másikat mënnydörgősnek, mert a viharos légáram kissé sűrűbb ereje miatt szétoszlat, ütésével zúz, nem átfúr, a harmadikat csapkodónak, mert földi anyaga miatt éget 1) ráfújva, 2) fëlizzítva, 3) lángra gyújtva.

Mënnykő (mëtëorit)

107. Időnként kő is származik a mënnykőcsapásból, ëgyesëk véleménye szërint, tudniillik mikor a mënnykőcsapás úgy a maga, mint a Nap melegétől ëgyfajta pëngévé keményszik, azért, mert a korábban összeragadt szárazsághoz hozzákeverëdëtt pára kiszökésre törekëdve a mélyebb rétegëkbe tör, és ezt a részt sűrűbbé tëszi.

Halo

108. Az udvar vagy koszorú vagy halo ëgy gyűrű a fëlhőkben, amely a fényës test sugarainak mëgtöréséből keletkëzik a Nap, a Hold és más csillagok körül.

Szivárvány

109. A szivárvány a színëk tarka látványa, amely a Nap sugarainak visszaverését mutatja a harmatos fëlhőben, amely igën apró csöppekre oszlik.

Melléknap

110. Melléknap vagy ikërnap, és mellékhold vagy mëgkettőzött hold: a Nap és Hold képmása az oldala mellett sűrű, ëgyenletës, nyugodt és vizes fëlhőben, amelyet a Nap és Hold sugarainak visszaverődése okoz.

Esősávok

111. Vesszők vagy esősávok az ëgyenës sávok a Nap sugarainak mëgtöréséből a nem ëgyenletës fëlhőben, amelyben a Napnak csak a színeit lëhet látni.

112. A föld méhében is születhetnek testëk ezëkből a kipárolgásokból.

Kövületëk

113. Mert az ásványok vagy kövületëk száraz kipárolgásokból lësznek, mint a kő, mínium, kén, só, cinóbër és hasonlók;

Fémëk

a fémës anyagok vagy fémëk pedig nedves kipárolgásokból, ha az anyag összesűrűsödik, és ahhoz a tisztább földből valamennyi úgy keverëdik, hogy mëgkeményëdjék.

A fémëk száma

114. Ezëk a bolygók számának mëgfelelően hétnek számláltatnak, a Napé az arany, a Holdé az ezüst, a Vénuszé a réz, a Jupitëré az ón, a Szaturnuszé az ólom, a Marsé a vas, a Mërkúré a higany; mindezëk kütoszokra, azaz önthetőkre és kalapálhatókra, azaz nyújthatókra oszlanak.

115. Mindezëk az elemëk közt keletkëznek az elsődlegës tulajdonságok rëndje szërint, amelyek négyen vannak, két cselekvő, a meleg és a hideg, és két szenvedő, a száraz és a nedves.

116. Ezëkből elsődlegësen tëhát ëgyszërű keletkëzés történik, amellyel ellentétës a pusztulás, amely a rothadás.

Rothadás

117. A rothadás a veleszületëtt meleg tönkremënetele külső és járulékos dolgok által, amelyek a nedvességben jönnek elő.

118. A kevert dolgokban összeforrás is történik, és annak fajtái, az érés, fővés, sülés: és össze nem forrás a fajtáival, nyerseséggel, féligfövéssel, féligsüléssel, amelyekkel a kemény és lágy kiszáradás, elvizenyősödés, öszszetömörülés és sűrűsödés magyarázata is ëgybetartozik.

Összeforrás, össze nem forrás

119. Az összeforrás tëhát tökéletësëdés, amellyel a természetës meleg eloszlatja a tökéletlen testëket, amelyek nedvesből és szárazból állnak, amiképpen mëgfordítva az össze nem forrás tökéletlenség, amely a természetës meleg hiányából származik.

Érés. Nyerseség

120. Az érés annak a tápanyagnak az összeforrása, amely a fák termésében van, ennek az ellentéte pedig a nyerseség, a termés tápanyagának össze nem forrása, amely a veleszületëtt meleg hiányából származik.

Fövés. Féligfövés

121. A fövés összeforrása annak a mëghatározatlan dolognak, amely a nedvességben a nedves melegből lësz, a beszennyezés vagy nem teljes fövés pedig össze nem forrása a nyers nedvnek a meleg szűkös volta miatt, amely a köréömlő nedvességben van.

Sülés. Féligsülés

122. A sülés száraz és idegën melegtől eredő összeforrás, a féligsülés pedig tökéletlen sülés a meleg szűkös volta miatt.

Kemény. Lágy

123. Kemény, amely fëlszíne mentén összenyomva nem lapul be, ennek ellentéte a lágy, amely összenyomva könnyen enged, míg fëlülete sértetlen marad. Kiszáradás. Elvizenyősödés

124. A kiszáradás azoknak a dolgoknak szokása, amelyek fëlmelegszenek vagy lëhűlnek, és ez belső vagy külső melegtől lësz, amely magával kinyomja a nedvességët, az elvizenyősödés pedig az ëgyik módon úgy történik, hogy valami vízzé válik, a másikon, hogy az, ami szilárd volt, mëgolvad. Összetömörödés, sűrűsödés

125. A tömörödés azoknak a dolgoknak szokása, amelyek vagy vízből vannak, vagy vízből és földből keverëdve, és hidegtől lësz vagy száraz melegtől, vagy részben tűztől és melegtől, részben hidegtől; a sűrűsödés pedig akkor történik, amikor a nedvesség eltávoztával összetapad az, ami száraz.

A lélëkről való könyv

126. A természeti dolgok után követkëznek azok, amelyek nemcsak természetiek, de lelkësek is, azaz amelyekben lélëk van.

A lélëk mëghatározása

127. A lélëk pedig teljes valóság, azaz a fizikai szerves test elsődlegës tëvékënysége.

128. A képességei: tápláló, érző, helyéről elmozdító és értő.

Táplálóerő

129. A lélëk táplálóereje az, amely táplálékkal képes mëgőrizni azt a testët, amely képessége szërint lelkës test, ha a tápanyagot tëvékënységgel lelkës testté változtatja.

Nemzőerő

130. Ehhëz tartozik a nemzőképesség is, amely a fajta örökös mëgőrzése végett hasonlót hoz létre ahhoz, amelyet táplál.

Érzőerő

131. Az érzőerő az, amely képességtől az érzékletësëk cselekëdetben érzékletëssé válnak.

Az érzékëk fëlosztása

132. Az érzékëk kétfélék, külsők és belsők, és a külsőkből ötöt számlálunk, a látást, hallást, szaglást, ízlelést és tapintást.

Látás

133. A látás az, ami képesség szërint láthatót tëvékënységgel látszóvá tësz, amelynek az eszköze a szëmbogár, közege a fényáteresztő, azaz átlátszó anyag, tárgya a szín, fény és más ëgyéb dolgok.

Fény. Szín

134. A fény az átlátszónak a tëvékënysége mindaddig, amíg átlátszó, a szín pedig az átlátszót tëvékënységében mozgató mindaddig, amíg átlátszó, és hét fajtája van, két szélső, a fehér és fekete, és öt közbülső, a sárga, bíbor, vörös, zöld és kék.

Hallás

135. A hallás az az érzék, amely a hangokat fëlfogja a levegőn és vízën át, amelynek általános szerve a fül, spëciális szerve ëgy bizonyos levegő, amelyet a dobhártyák bezárnak, közege a hangáteresztő, azaz levegő vagy víz,

Hang

tárgya a hang, azaz két szilárd testnek a súrlódásából a levegőben támadó tulajdonság.

Szaglás

136. A szaglás az az érzék, amellyel a levegőn és vízën át a szagokat fëlfogjuk, melynek szerve bizonyos lágy, fehér hártyák az orr fëlső szűk részében, közege a szagáteresztő, azaz a levegő és víz, amelyet átjárt a szárazság és ízësség,

Szag

tárgya a szag, azaz a száraz íz ëgyfajta eláradása a nedvességben.

Ízlelés. Íz

137. Az ízlelés az az érzék, amellyel az ízëket fëlfogjuk, amelynek a közege a belső szerv, a nyelv, tárgya az íz, amely a száraznak ëgyfajta eláradása a nedvesben, amelyet a meleg hoz létre, amely az ízlelést képességből tëvékënységgé alakítja.

Tapintás

138. A tapintás az az érzék, amellyel a testnek a különbségeit, azaz elemeinek minőségeit érzékëljük mindaddig, amíg az test, ennek a külső közege a bőr, a belső az idegëk, és mindaz, ami ideggel rëndëlkëzik; a tárgyai mind elsődlegës, mind másodlagos tulajdonságok, szerve az egész testben.

Az érzékëk közös tárgyai

139. Mindezëknek az érzékëknek közös tárgya öt van, a mozgás, nyugalom, alak, méret és szám.

140. Belső érzék pedig három van, a józan ész, a fantázia és az emlékëzet.

A józan ész

141. A józan ész az a hely, ahova mindën eljut, amit a külső érzékëk fëlfognak, ahol a lélëk érző ereje mëgítéli ezëket. Ennek a józan észnek a szerve az agy, amely úgy látszik, hogy saját természete szërint nem érzékël, hanem csak az érzékëk érzékëlését fogja fël.

Fantázia

142. A fantázia vagy képzelőerő az, ami az érzékëktől fëlfogott alakokat távollétükben is mëglátja, és azoknak képmásait mëgőrzi.

Emlékëzet

143. Az emlékëzet az érző lélëk belső képessége, amely mëgőrzi a fëlfogott dolgok képmásait és a múlt időből készen visszahívja, amely sëmmiképp sëm azonos a visszaemlékëzéssel.

Fëlidézés

144. Mert a fëlidézés ëgyfajta okoskodás, amellyel a mëgelőzőktől és ismertektől a későbbiekhëz és kevésbé ismertekhëz haladunk előre, és azoknak az ismeretét kikutatjuk.

145. Mindebből nyilvánvaló, hogy a fëlidézés csak az értelmi lelki dolgokban eshet mëg, emlékëzete pedig a barmoknak is van.

Értelmes elme

146. A lélëk harmadik képessége az elme vagy értelëm, amelynek sëmmi szerve nincs, tárgya pedig az, ami mëgérthető, ami vagy mindën anyag nélküli, és tëvékënység által fëlfogható, vagy anyaggal van összekötve, ezt pedig vagy hozzáadás folytán fizikailag, vagy elvétel folytán matëmatikailag, vagy mintëgy ëgyneműt mëtafizikailag vizsgáljuk.

Szenvedő és cselekvő elme

147. Először is más a szenvedő elme, amely a lélëk alsóbb fokaival összekötve lévén elpusztul, más a cselekvő, amelynek a három művelete az ëgyszërű dolgok összefogása, összeillesztése és az értelëmmel fëlfogott dolgok fëlosztása, és végül a vélemény, azaz tárgyalás és értelmezés.

Az ëgyszërű dolgok összefogása

148. Az ëgyszërű dolgok összefogása az, amikor a jelënségëket állítás és tagadás nélkül összegyűjtjük, amelyben az ismeretben csak változatosság van, sëmmi igazság vagy hamisság.

Összeillesztés és fëlosztás

149. Az összeillesztés és fëlosztás az, amikor az ëgyszërű dolgokból valamit állítunk vagy tagadunk, részben összeillesztve, részben fëlosztva.

Tárgyalás

150. A tárgyalás az, ami a különböző dolgokat ëgymással ëgybeveti, és értelmezve összegyűjti, hogy mi az igaz és a hamis.

Elméleti értelëm és gyakorlati

151. A cselekvő értelëm ëgyfelől elméleti, amelynek a célja az igaz vagy hamis (mëgállapítása), másfelől gyakorlati, amelynek a célja a jó követése és a rossztól való menekülés.

Helyről elmozdító erő

152. A lélëk negyedik képessége az, hogy az élőlényt ëgyik helyről a másikra mozgatja.

A helyről elmozdító kívánság

153. Maga a kívánság elmozdít a helyből, és ez, ha az értelëmhëz kapcsolódik, a mozgató akaratot hozza létre, ha pedig a fantáziával, a vágyat.

Három szükségës dolog a mozgásban

154. Tëhát három dolog szükségës az élőlényëk mozgásában: 1) a mozgatott, ami az élőlény, 2) a mozgató, ami vagy mozdulatlan, tudniillik maga a jó, akár valódi, akár látszólagos, vagy mozgó, mint a kívánság, amely mozgatja is az élőlényëk lelkét, és mozdul is a jótól, amelyet kíván, 3) ami mozog, a szervezet, amelyben szükségszërűen két dolog mozdulatlan: az ëgyik belső, tudniillik mindën ëgyes tag hajlása, a másik külső, amelyre az élőlény támaszkodik.

Az élőlényëk mozgásának módja

155. Az élőlényëk mozgása röviden úgy történik, hogy a jó magában az érzékëktől fëlfogva mëgmozdítja a kívánságot, a kívánság az élőlényëk lelkét, ez az idegëket, az idegëk az izmokat, azok a csontok eresztékeit, amelyek ha mozdulnak, szükségképpen vagy az egész vagy ëgy része mëgmozdul.

156. Mikor pedig az élőlényëk sëm nem mozognak ténylegësen, sëm nem érzékëlnek, akkor az érzékëlés hiányát alvásnak, a viselkëdését pedig őrködésnek nevezzük, ezëk pedig sëm nem kizárólag a testnek, sëm nem a lélëknek a jelënségei, hanem mindkettőé közösen.

Alvás

157. Az alvás tëhát az élőlényëk képességeinek nyugvása, amely az agyat elfolyósító hasznos nedvességtől ered.

Álom

158. Az álom pedig úgy látszik, hogy az érzékëk maradványaiból származik, és az alvó élőlényëknek kerül útjába, amíg alszanak.

159. Ezëk vagy azoknak a dolgoknak a jelei, amelyek a testëkben történnek, vagy ëgyes cselekvésëknek az okán, vagy véletlenszërűen, vagy pedig végül isteni vagy démoni jelek.

A hosszú és rövid élet, fiatalság és öregség természeti okai

160. Az pedig, hogy az élőlényëk közül ëgyesëk rövidebb, ëgyesëk pedig hosszabb életűek, az a bennük gyökerező nedvesség folytán van, amit ha a meleg gyorsan elemészt, az életët röviddé, ha jól szabályoz, az életët hosszúvá tëszi (fizikai értelëmben mondva); így këll vélekëdnünk az ifjúságról és öregségről, továbbá az életről és a halálról is.

161. Hogy pedig ez az egész fizikai tudomány tökéletësebb lëgyën: az élőlényëkről való történetëket Aristoteles tíz könyvben, részeiket négy, születésüket öt könyvben foglalja össze, amelyek nem méltatlanok arra a nyolcvan talëntumra, amelyet Nagy Sándor ezëkre költött.

.

MËTAFIZIKA

I. könyv

Ez azt mutatja mëg, van-ë mëtafizika, micsoda az, milyen és miért van.

1. A mëtafizika a létëző mëgfigyelő tudománya, amennyiben létëzik, és az érzésëké, amelyek önmagától benne vannak.

A tudás természetës vágya

2. Természettől fogva mindën embër tudni akar, és mintëgy velükszületëtt lëndület vonja és vezeti őket a mëgismerés és tanulás vágyára, hiszën úgy gondolják, hogy szép dolog ebben tündökölni, és úgy ítélik mëg, hogy rossz és csúnya dolog ebben elbukni. Az érzékëk szeretete

3. Mivel továbá ëgyfelől más érzékëket is szeretünk, de elsősorban a látást, amely a dolgok ismeretének a mëgszërzésére önmagában több súllyal esik latba, mint a többi.

Az embëri és állati mëgismerés különbsége

4. Noha a többi oktalan állatok is ügyesek ezëket az érzékëket illetőleg, sőt sokkal inkább, mint az embërëk, mégis eltérő és alantasabb mëgismerési rëndszërük van.

5. Mert ezëk közül ëgyesëk csak érzékeikkel, mások emlékëzetükkel, ëgyesëk előrelátással, végül ëgyesëk mintëgy ëgyfajta tudománnyal részesülnek a mëgismerésből, csakhogy az embëri lény értelëmmel, tapasztalással és mestërséggel él.

Tapasztalás

6. Ez pedig úgy történik az embërëk esetében, hogy miképpen ugyanannak a dolognak a gyakoribb emléke ëgy tapasztalásnak az erejét okozza, azonképpen a gyakori tapasztalás mestërségët szül.

Mestërség. A mestërség és tapasztalás összevetése

7. Ezt noha a cselekvést tekintetbe véve a tapasztalás fëlülmúlja, mégis a mëgismerés szëmpontjából fëljebbvaló, mert az embërëket inkább ennek alapján ítélik bölcseknek, mint a cselekvés alapján.

8. A mestërségëk és tudományok között pedig az elméletiek a gyakorlatiak fölé magasodnak, azért, mert nagyobb mëgismerésën alapulnak és részint huzamosabb idő, részint munka által jutunk hozzájuk.

9. Mindezëkből kikövetkëztethető, hogy a mëtafizika a dolgok elsődlegës okaival és elsődlegës alapjaival foglalkozik.

A bölcsesség követelményei

10. Ennek ugyanis követelménye 1) tudni, 2) tanítani tudni, 3) mindën dolgot ëgyetëmlegësen, 4) a nehéz dolgokat, 5) a szëmlélődőeket, 6) a többieknél fëljebbvalókat és azokon uralkodókat, 7) nemcsak hogy mik, hanem hogy miért vannak.

3. 4. fej. stb.

11. Az okok fëlsorolásában és mëgállapításában a régi filozófusok sok-féleképpen tévedtek, mivel általánosságban ezëk sëm nincsenek többen, sëm kevesebben, mint szám szërint négyen, tudniillik az anyag, a forma, a létesítő és a cél.

1. fej.

II. könyv az igazság kutatásának módjáról

12. És noha valamiképpen az elsődlegës alapelvek számunkra természettől fogva ismertek, közben mégis nem kis nehézséggel jár mëgismerni az igazságot, ez pedig a nem anyagi természetű dolgokban a mi értelmünk oldaláról történik, az anyagi természetűekben maguknak a dolgoknak az oldaláról. Az elme tëhetetlensége az isteni dolgokban

13. Mert az lëhetetlen, hogy mi ebben az életben a különválasztott szubsztanciákat lényegileg mëgismerjük, mivel az elménk értelme úgy viselkëdik azzal szëmben, ami természettől mindën dolgok közt a legkézzelfoghatóbb, miképpen a denevérëk szëmei a nappali fénnyel szëmben.

2. fej. Ëgy elsődlegës alapelv van

14. Hogy pedig van valamilyen elsődlegës alapelve a dolgoknak, az nyilvánvaló abból, hogy sëm nem lëhet sëmmilyen okot a végtelenségig továbbvezetni, sem nem lëhetnek ugyanannak a dolognak végtelen számú okai, csak járulékosan rëndëltek és ëgymás után követkëzőek.

3. fej. A tudomány akadályai és segítségei

15. De mint ahogy ezëknek a dolgoknak és mindën másnak a mëgismerésében a tanulókat leginkább a szokás és a természetës hajlam akadályozza, úgy a dialëktika, azaz a tudás módszëre csodálatosan segíti, és a tudományok mëgfelelő tárgyalása, mert ezëkben fël këll kutatni a bizonyosságot az alájuk rëndëlt anyag természete szërint.

1. fej., III. könyv 15 nehéz kérdésről

16. És mivelhogy sënki sëm oldhat fël szërëncsésen valamely kötelékët, csak ha tudja előbb annak a módját, és sënki sëm ér el könnyen a fordulóhoz, csak ha előtte kitűzi útjának célját, amelyhëz el këll jutnia, ezért aztán nem alkalmatlan dolog ennek a tudománynak fő kételyeit röviden az elején bemutatni és fëloldani.

2. fej. Mit këll figyelëmbe vënnie a mëtafizikusnak?

17. Tëhát a mëtafizikus kötelessége mëgfigyelnie 1) az összes okokat, 2) az alapelveket, mégpedig a szubsztanciákét és a tudományokét is, 3) mindën szubsztanciát, amennyiben az szubsztancia, 4) a szubsztanciák sajátos járulékos dolgait.

18. Az érzékëlhető szubsztanciákon kívül más elkülönültek, mint az idëák, nem létëznek.

19. De sëm méretëket, sëm számokat, sëm pedig a többi matëmatikai létëzőt nem këll a szubsztanciák birtokai közt lëvőknek gondolnunk.

3. fej.

20. Hanem úgy az anyag és a forma, amelyekből mintëgy részekből állnak össze a természeti dolgok, mint a nem és különbség, amelyekből mintëgy alapvető állításokból állnak fël a dolgok, mëgérdëmlik az alapelv nevet.

21. Mégis az inkább ëgyetëmës dolgok inkább alapelvek az anyagi okok nemében; a kevésbé ëgyetëmës dolgok pedig a formai ok nemében.

4. fej.

22. Az anyagi okon kívül más, önmagától való, azaz lényegi oka nincs a természeti dolgoknak, mivel ez nyilvánvalóan az ëgyesëkën kívül létëzik.

23. Az anyagi szubsztancia mineműségét ha összehasonlítjuk azokkal, amelyekhëz elsősorban kapcsolódik, mint ahogy az embërség a közönségës embërrel, valójában nem különbözik attól a szubsztanciától, amelynek a mineműsége, csak a fëlfogás és jelëntés módját illetően; ha pedig azokkal vetjük ëgybe, amelyekhëz másodlagos értelëmben, azaz közvetve kapcsolódik, mint az embërség Szók-ratésszal, akkor eltér a szubsztanciától, amelynek a mineműsége.

24. A belső alapelvek, tudniillik az anyag és a forma nem azonosak szám szërint különböző dolgok összevetése során, hanem azonos fajtájúak vagy nemük vagy analógia szërint, azoknak a dolgoknak az azonossága szërint, amelyek ezëkből állnak.

25. De mivel sok dolog végbemëhet, amelyeket ugyanaz mozgat szám szërint és ugyanabból a célból szám szërint, sőt mivel mindën, ami lësz, az első mozgatótól jön létre és a végső célra irányul, ezért a külső okok, tudniillik a létrehozó és a cél szám szërint lëhetségësek.

26. A romlandó és romolhatatlan dolgoknak a külső és elsődlegës alapelve ëgy és ugyanaz, mármint a Legjobb, Leghatalmasabb Isten, a belső alapelvei azonban nem ugyanazok csak analógia szërint, úgyhogy a romolhatatlanoknak az alapelvei romlást nélkülöznek, a romlandóaknak viszont nem önmagukban, hanem járulékosan romlandóak.

27. Ha a létëzőt és ëgyet fogadjuk el elsődlegës, legëgyszërűbb és független ëgyetlen és létëző dolognak, ami a Legjobb, Leghatalmasabb Isten, az nem mindën dolog szubsztanciája, hanem példának oka és létrehozó; ha átvitten mindën dolgok oszthatatlan lényegeként vësszük, akkor mindën dolog szubsztanciája, de nem különül el az ëgyesëktől; végül ha a létëzőt folytonos mennyiség gyanánt használjuk, amely persze közvetlenül ëgyetlen dolog szám szërinti ëgységgel, mármint ëgy a szám szërinti ëgység gyanánt, akkor ëgyik sëm a dolgok szubsztanciája, hanem inkább mindkettő járuléka a testi szubsztanciáknak.

6. fej.

28. A dolgok alapelvei tëvékënységben és nem képességben vannak, kivéve az anyagot, amely noha képesség, a létëző által tëvékënységgel tëvékënységre vezettetik vissza, akkor pedig az alapelvek nem alapelvek, amennyiben ëgyetëmësek, hanem amennyiben ëgyediek, amelyekre irányul mindën cselekvés.

V. könyv a mëtafizika tárgyáról, részeiről, törekvéseiről és alapelveiről

29. Különösen négy dolog van, ami úgy tűnik, hogy mindën tudomány rëndszëréhëz hozzátartozik, mármint a tárgy, a tárgyának részei, a sajátos jelënségei, és végre az alapelvei.

Az elsődlegës filozófia (tárgya)

30. Először is tëhát, az elsődlegës filozófia tárgya a létëző, annyira, hogy terjedelmében magába foglalja Istent és a terëmtményëket.

31. Noha ez így van, ebből mégsëm követkëzik, hogy a többi tudomány alárëndëlődik a mëtafizikának, legalábbis nem teljes alárëndëléssel, csak valamilyen tekintetben és nem lényegileg.

2. fej. A létëző részei

32. Ami a második dolgot illeti: a létëző részei maguk a dolgok tíz legfőbb neme, és a mëtafizikusnak a fëladata ezëket elsőrëndűen tárgyalni, de úgy, hogy inkább a szubsztanciákat, mint a járulékos dolgokat vëgye figyelëmbe.

A létëző jelënségei

33. A létëző valódi jelënségei pedig, azaz legvégső különbségei az ëgy, a valami, a dolog, az igazi és a jó; ezëket transzcëndëns dolgoknak is nevezzük, és ezëk közt a dolgok értelme szërint nincs sëmmilyen rëndszër, hanem csak a mëgértést véve figyelëmbe.

34. Mivel ezëk a létëzésben, azaz ténylegësen mëgëgyeznek, és csak szóban, azaz értelmezésben különböznek, ennek az elsődlegës filozófiának a fëladata ezëkről és mind a többi dologról, ami a létëzőnek ezëkhëz a jelënségeihëz tartozik, beszélni.

3. fej. Alapelvek

35. Ami az utolsó követelményt illeti, nem kevésbé këll a mëtafizikusnak a tudományok axiómáit és közös alapelveit tekintetbe vënnie, mint az előző dolgokat.

4. fej.

36. Mindën alapelv között pedig ez sorrëndben az első és hatóerőben a legszilárdabb: nem lëhetségës, hogy ëgyszërre lëgyën és lëgyën.

37. Ezt abszolút értelëmben ugyan nem lëhet kimutatni, de bizonyítási eljárással igën, tudniilllik az embërëk értelme szërint a tagadókat mëgcáfolva érzéki mëgismeréssel.

5. fej.

38. Ebből követkëzik először is, hogy lëhetetlen, hogy két ellentétës dolog ëgyszërre igaz lëgyën, vagy köztük középút nyíljék; aztán hogy nem mindën igaz, ami annak látszik; továbbá hogy nem mindën igaz, sëm mindën hamis; majd végül, hogy sëm nincs mindën nyugalomban, sëm nem mozog mindën, hanem hogy vannak dolgok, amelyek soha nem mozognak, amilyen az Isten is, vannak dolgok, amelyek mindig mozognak, amilyen az ég, és vannak, amelyek néha mozognak, néha nyugszanak, amilyenëk a természeti dolgok.

V. könyv. A mëtafizikai határok mëgkülönböztetéséről

1. fej. Alapelv.

39. Alapelvről hétféleképpen beszélünk: 1) a méreté vagy mozgásé, 2) az, ahonnan mëgfelelően indul a cselekvés, 3) az elsőnek létëző rész, 4) a természet szërint létrehozó, 5) a kiválasztás útján létrehozó, 6) a művészettel létrehozó, 7) a mëgismerés alapja.

40. Ezëk és mind a többi módok az alapelveknek arra az általános mëg-határozására vezethetők vissza, amelyről azt mondják, hogy az az alapelv, amelyből valami vagy van, vagy lësz, vagy mëgismerszik.

2. fej. Ok

41. Az okot mondjuk 1) mint anyagot, 2) mint formát, 3) mint létrehozót, 4) mint célt, és fëlosztható 1) előbbire és későbbire, 2) önmagától valóra és járulékosra, 3) összetëttre és nem összetëttre, és ezëk közül mindkettőt képesség szërint és tëvékënység szërint való okra.

3. fej. Elem

41. Eleme van 1) a lëírt szavaknak, 2) a természeti dolgoknak, 3) a matëmatikai bizonyításoknak.

4. fej. Természet

43. Természetnek nevezzük 1) az élők nemzetségét, 2) azt a részt, amely elsőnek születik az élőkben, 3) mindën természeti dolognak a belső alapelvét, 4) az elsődlegës anyagot, 5) a szubsztanciális formát, 6) akármilyen szubsztanciát, amelyben mëgvan a forma mértéke.

5. fej. Szükségësség

44. Szükségësnek nevezzük azt, 1) ami nélkül ëgy dolog nem élhet vagy létëzhet, 2) ami nélkül sëm a jót nem lëhet mëgszërëzni és mëgtartani, sëm a rosszat elvetni és elkerülni, 3) ami erőszakon alapul, 4) ami másképpen nem lëhetségës.

6. fej. Ëgy

45. Az ëgyetlent vagy ténybelileg vagy logikailag szëmléljük, és ekképpen szëmlélve (ëgynek) mondjuk 1) számára, 2) fajtájára, 3) nemére nézve, 4) analógiával.

46. Valóságosan vëttnek mondjuk akár önmagában, akár járulékosan, mégpedig önmagában mondjuk, ha nem osztjuk fël 1) a folyamatosat, 2) a formát, 3) az anyagot, 4) a rëndszërét, azaz a dolgot, 5) a mëghatározását; éspedig önmagában 1) tárgy és járulékos dolog, 2) két járulékos dolog ëgy tárgyra vonatkozólag, 3) két tárgy ëgy járulékos dolog okán.

Több

47. A többet is ugyanannyiféleképpen mondhatjuk, mint az ëgyet, azon túl, hogy ahányféleképpen mondunk ëgyet az ellentétëk közül, annyiféleképpen a másikat is mondjuk.

7. fej. Létëző

48. A létëző ëgyfelől önmagában, másfelől járulékosan van, és önmagában azt mondjuk rá, hogy 1) szubsztancia, 2) minőség, 3) mennyiség, 4) kapcsolat, 5) cselekvés, 6) elszenvedés, 7) helyben létëzés, 8) időben létëzés, mindezëk pedig vagy létëzők tëvékënységben, vagy létëzők képességben; és a létëzőknek bármelyik módjához helyzetët és viselkëdést is köthetünk; járulékosan pedig azt mondjuk, hogy 1) mikor a járulékost járulékos, 2) mikor a járulékos a tárgyat, 3) mikor a tárgy határozza mëg a járulékost.

8. fej. A szubsztancia

49. Szubsztanciának nevezzük 1) az elsődlegës szubsztanciákat, méghozzá az érzékletëseket, 2) a formákat, 3) a dolgok lényegét, amelyet mëghatározással szokás magyarázni.

9. fej. Ugyanaz.

50. Ugyanaz vagy önmagában, vagy járulékosan lëhetségës, éspedig 1) mikor azt mondják, hogy a járulékos a járulékossal (ugyanaz), 2) hogy a járulékos a tárggyal, 3) hogy a tárgy a járulékossal, 4) hogy az ëgyszërű állítás az összetëtt tárggyal, 5) hogy az összetëtt tárgy az ëgyszërű állítással.

Különbözőek

51. Különbözőek (a dolgok) 1) fajtájukban, 2) számukban vagy anyagukban, 3) a szubsztancia mëghatározásában és rëndszërében, akármennyire általános is az.

Eltérőek

52. Eltérőeknek mondjuk azokat, 1) amik noha ugyanazon neműek, számúak, fajtájúak, mégis valamiben különböznek, 2) amelyek nemükben annyira különbözőek, hogy még mëgfelelő analógia sëm vëhető észre köztük, 3) amelyek ugyanolyan nembeli eltérésëk, 4) mindazt, ami a lényegében tartalmaz valami eltérőt.

Hasonlóak és különbözőek

53. Hasonlónak és különbözőnek mondjuk azt, 1) amivel ugyanaz történt, 2) amelyek többen ugyanolyanok, mint eltérőek, 3) amelyeknek a minőségük ugyanaz, 4) amelyek több ellentéttel, éspedig váltakozókkal vannak telve.

Szëmbenállók

54. Szëmbenállóknak mondunk (bármit) 1) ellentétësen, 2) ellentmondóan, 3) viszonylagosan, 4) tagadólag.

Önmagukban ellentétësek

55. Ellentétëk lëhetnek önmagukban vagy más tekintetében, éspedig önmagukban 1) amelyek nemükben különböznek, és ugyanabban nem lëhetnek ëgyszërre jelën, 2) amelyek ugyanolyan nem alá sorolhatók, 3) amelyek ugyanabban a befogadásra alkalmas dologban vannak, 4) amelyek azok közt vannak, amelyek hatalmuk alá esnek, 5) amelyek akár nemükben, akár fajtájukban, akár ëgyszërűen nagyon sokban különböznek.

Járulékosan ellentétësek

56. Járulékosan ellentétësek lëhetnek a dolgok, 1) amelyekben ellentétëk vannak, 2) amelyekben sajátos hajlam van az ellentétëk befogadására, 3) amelyek ellentétëkre hatnak vagy azoktól hatást szenvednek, vagy hatni vagy hatást szenvedni képesek, 4) amelyek ellentétës dolgok tagadásai vagy elfogadásai, 5) amelyek ellentétëknek a tulajdonságai.

Fajtájukban különböző dolgok

57. Fajtájukban különbözőeknek nevezzük azokat, 1) amelyek nemükben ugyan mëgëgyeznek, de közben nem cserélhetők fël, 2) amelyek nemben úgy ëgyeznek mëg, hogy a különbségëk mentén szëmbeállított tagjai ëgyetlen fëlosztásnak, 3) amelyeknek a lényegükben van valamilyen ellentétësség, bár nem szërint nem ëgyeznek mëg, 4) amelyek ellentétësek, méghozzá elsősorban önmagukban.

11. fej. Előbbi és későbbi

58. Előbbinek és későbbinek vagy valamilyen első dologhoz viszonyítva mondunk (valamit), amely a dolgok ëgy mëghatározott fajtájának alapelve, vagy ami ahhoz közelebb van, mégpedig 1) helyileg, 2) időben, 3) mozgásban, 4) képességben, 5) rëndszërben, vagy pedig a rokonságot véve figyelëmbe, éspedig akár értelëm, akár érzés szërint; vagy pedig természet szërint, éspedig 1) azokat, amelyek nem másokkal ëgyütt szűnnek mëg, hanem a többiek velük, 2) szubsztancia és járulékos dolog tekintetében, 3) képesség és tëvékënység tekintetében.

12. fej. Képesség, képes

59. És miképpen képességnek nevezzük 1) a mozgatás alapelvét, 2) azt, ami valamit mozgat, 3) ami által tudunk jól működni, 4) azt az erőt, amellyel ellenállunk a pusztulásnak, úgy képesnek mondjuk azt, 1) ami magában foglalja a mozgatás alapelvét, 2) ami mozgatni képes, 3) aminek nincs olyan alapelv, amely elpusztítaná, 4) amelyben mëgvan a jól működés vagy jót elviselés alapelve.

13. fej. Mennyiség

60. A mennyiség önmagában vagy járulékosan van, és magában (mennyiségnek) mondjuk azt, ami 1) lényegét tekintve valamennyi, 2) a mennyiségët szubsztanciálisan követő jelënség, járulékosan pedig annak mondjuk, ami 1) valamennyi tárgyban van, 2) amelynek folytonossága és fëloszthatósága van.

14. fej. Minőség

Minőségnek mondjuk 1) a lényegi különbözőségët, 2) mindazt a járulékos dolgot, amit a matëmatika valamilyenëkké tësz, 3) a váltakozás mindën jelënségét, 4) a tulajdonságot és elrëndëzést.

15. fej. Valamire nézve

62. Azt, hogy valamire nézve, önmagában vagy járulékosan mondjuk, mégpedig önmagában: 1) a fëlülmúlótól a fëlülmúlóig, azaz a mëghaladó és a mëghaladott dolog szëmpontjából, 2) a cselekvés és szenvedés, azaz a cselekvő és a hatást elszenvedő dolog szëmpontjából, 3) a mérő és a mért, azaz a mérték és a mértékkel mért dolog szëmpontjából, 4) amelyek a saját nemük szërint jönnek számításba, 5) amelyek a saját eredetük szërint jönnek számításba, járulékosan pedig mondjuk 1) a tárgyat a hozzá járuló dolog szëmpontjából, 2) az ëgyik járulékosat a másik járulékos szëmpontjából.

16. fej. Tökéletës

63. Tökéletësnek vagy saját vagy idegën szëmpontból mondunk valamit, méghozzá saját szëmpontból azt, 1) amelyből mennyiségben sëmmilyen rész nem hiányzik, 2) erényben, 3) a cél elérését illetően, idegën szëmpontból pedig 1) ami valamit tökéletësen hoz létre, 2) ami tökéletësen utánoz, 3) amiben valami tökéletësen mëgvan, 4) ami tökéletësen mëgjelënít.

17. fej. Határ

64. Határnak mondjuk 1) mindën ëgyes dolog végpontját, 2) a méret végpontját, 3) a méret formáját, 4) a mozgás és tëvékënység végpontját, 5) a célokot, 6) a dolog lényegét, amennyiben mineműség szërinti mëghatározással magyarázzuk.

18. fej. Valami szërint

65. Azt, hogy valami szërint, akkor mondjuk, 1) amennyiben a formához alkalmazkodik, 2) amennyiben a saját anyag elsődlegës befogadó természetéhëz, 3) amennyiben valamely okhoz, 4) amennyiben ëgy bizonyos helyzetët jelölnek. Önmagában

66. Azt pedig, hogy önmagában, akkor mondjuk, 1) amennyiben a mëghatározáshoz alkalmazkodik, 2) a mëghatározás ëgy részéhëz, 3) ahhoz, ami magából követkëzik, nem pedig más okból, 4) ami társ nélkül van, 5) amikor valamit magában vagy maga ëgy részében befogad.

19. fej. Elrëndëzés

67. Elrëndëzésnek mondjuk a rëndët 1) a hely, 2) az erény, 3) az alak vagy forma figyelëmbevételével.

20. fej. Tulajdonság

68. Tulajdonságnak mondunk valamit 1) magának a birtoklásnak a tëvékënysége folytán, 2) elrëndëzés folytán, 3) az elrëndëzés valamely része folytán.

21. fej. (Hatást) szenvedés

69. (Hatást) szenvedésnek mondjuk 1) a mëgváltoztató minőségët, 2) a mëgváltoztatás mozgását, 3) az ártalmas változást, 4) nagy csapást vagy sikert.

22. fej. Hiány

70. Hiánynak mondjuk, 1) ha az alkalmatlan dologban nincs mëg az alkalmas dolog, 2) ami neme szërint alkalmas a birtoklásra, de nincs mëg benne, 3) amiben az alkalmas időben nincs mëg, 4) amiből valamit erőszakkal elvësznek.

Tagadás

71. Tagadásnak mondjuk 1) a hiányt, 2) ha valami hiányosan van mëg, 3) ha valamiből kevés van mëg, 4) ha valami nem könnyen vagy jól van mëg.

23. fej. Birtoklás

72. Birtoklásnak mondjuk 1) azt, ami más fëlëtt uralkodik, 2) ha a hatást elszenvedő birtokolja a cselekvőt, és az anyag a formát, 3) ami magában foglal, 4) ami távol tart.

24. fej. Valamitől lënni

73. Valamiből lënni, ez azt jelënti, hogy 1) mint anyagból, 2) mint valami teljességtől, és első mozgatótól, 3) mint összetételből, 4) mint ëgy fajta mindabból a részből, ami a fajta alá van rëndëlve.

25. fej. Rész

74. A rész jelöi 1) a teljessé tëvőt, 2) az alárëndëltet, 3) a fizikai lényegi dolgot, 4) a mëtafizikai lényegi dolgot.

26. fej. Egész

75. Az egész ëgyfelől ëgyetëmës, másfelől több dologból összekapcsolt, ez pedig ëgyfelől teljes, másfelől fizikailag lényegi, mëgint másfelől mëtafizikailag lényegi.

27. fej. Csonka

76. Hogy valami csonka lëgyën, ahhoz az kívántatik, 1) hogy lëgyën részekre osztható, 2) hogy a csonkítás tekintetében még mëg lëhessën határozni az egészet, 3) hogy a részeknek az egészben természetës rëndszërük lëgyën, 4) hogy folytonos lëgyën.

28. fej. Nem

77. Nemnek mondjuk 1) a folytonos eredetët, 2) a nem alapelvét, 3) az alája rëndëlt nemët, 4) az állítható vagy ëgyetëmës dolgot.

Nem szërint különbözőek

78. Nem szërint különbözőek, 1) amelyeknek az anyaguk különböző, 2) amelyeket különböző katëgóriák foglalnak magukba.

29. fej. Hamis

79. Hamisnak mondhatunk 1) ëgy dolgot, éspedig vagy azért, mert nincs, de azt mondják, hogy van, vagy az igazra visszavezetve, vagy vissza nem vezetve, vagy főképpen azért, mert saját rëndje szërint valami, csakhogy nem az, aminek látszik, 2) mëghatározást, 3) ëgy embërt.

30. fej. Járulékos

80. Járulékosnak mondjuk 1) azt, ami történetësen benne van valamiben, 2) azt, ami magában ugyan hozzátartozik valamihëz, de nem a szubsztanciája.

VI. könyv 1. fej. Három elméleti tudomány van

81. A szëmlélődő tudományoknak tëhát csak három neme van, tudniillik a matëmatika, fizika és mëtafizika, amelyet tëológiának is neveznek, mert részben elkülönülő szubsztanciákkal, de részben az isteni lényeggel foglalkozik.

82. De noha a többi tudományok is részleteiben a létëzőt vizsgálják, a saját neme és saját különbségei szërint, de ezt az elsődlegës filozófia segítségével tëszik, amelynek ëgyedül van lëhetősége vizsgálni azt, ami van, azaz a dolgok mineműségét, a legközönségësebb és ëgyetëmës állítások alapján.

2. fej. A járulékos dolgoknak nincs tudományuk

83. A járulékos dolgoknak nincs tudományuk, csak amennyiben a közös rëndszërre vonatkoznak, annak mëgfelelően, hogy a járulékos dolgok sëm mindig, sëm nem többnyire vannak, hanem nagyon közel vannak ahhoz, ami nincs, azaz a nemlétëzőhöz.

3. fej.

84. Az alapelvek és okok olyanok, hogy keletkëzés és pusztulás nélkül származnak és szűnnek mëg.

VIII. könyv az elsődlegës létëzőről. 1. fej.

85. Akármi is történik közvetlen okokból, vagy szükségszërűen vagy eset-legësen történik. 2. fej.

86. A többi létëzőknek a szubsztanciája előbbre való a természetüknél, idejüknél, mëgismerésüknél és mëghatározásuknál.

3. fej.

87. Mivel pedig szubsztanciának mondjuk 1) azt, ami van, azaz a dolgok mineműségét, 2) az elsődlegës szubsztancia nélküli tárgyat, mégpedig vagy mint anyagot, vagy mint formát, vagy mint ezëkből összetëtt dolgot: ezëkről sorban këll beszélni.

4. 5. fej. A dolgok mineműsége

88. Először is a dolgoknak ez a mineműsége, azaz lényege, amelyet a mëghatározás kifejt, először és ëgyszërűen magukhoz a szubsztanciákhoz tartozik, másodsorban pedig azokhoz is rëndëlhető, amelyek valami szërint járulnak hozzájuk.

6. fej.

89. De az, ami van, azaz a mineműség és az ëgyes, azaz a dolgok közül külön-külön mindëgyik csak azokban ugyanazok, amelyeket önmagukban mondunk, nem pedig azokban, amelyeket járulékosan.

7. fej.

90. Az érzékëlhető szubsztanciák sëmmiképp nem származnak idëákból, amint azt állítólag Platón mondotta, hanem a hasonló és oszthatatlan dolgokból.

8. 9. fej. Hogy vezettetik be a forma?

91. Lëhetetlen, hogy az anyagban előre jelën lëgyën a létrehozandó forma vagy annak ëgy része, hogy ëgyüttműködjék a létrehozóval a saját terëmtésében, hanem a természet szërinti létrehozó rëndëzi el az anyagot, és hozza ki a formát az anyag képességéből.

10. 11. fej.

92. Mivel a mëghatározás egészében kifejezés, és összerakás és fëlosztás útján vizsgálják, amelyek részek nélkül lëhetetlenëk, nyilván nem valószínű, hogy lënnének részei.

93. A mëghatározott vagy fajta részei az egésznél előbbre valóak, de a mëgszervezëtt anyag részei az egésznél későbbiek; de abból a szëmpontból, hogy az alapelv előbbre való az alapelv mëghatározta dolognál, az egésznél előbbre valóak.

12. fej. A mëghatározás részei

94. Ezëk a részek a nem és a különbségtétel, amelyek ugyan valóságban nem választhatóak el, önmagában ëgy lësz belőlük, de a tárgyból és járulékos dologból sëmmiképp sëm lësz ëgy, mivel azok valóságban elválaszthatóak, és ëgyikük sincs tisztán képességben.

13. 14. fej.

95. Az ëgyetëmës dolgok közül pedig, vagy azok közül, amelyeket ëgyetëmësen állítunk, ëgy sëm jelënti azt, hogy mi, azaz azt a valamit, hanem hogy milyen, és ennélfogva ëgy idëa sëm választható el a szubsztanciától.

15. fej.

96. Az ëgyes dolgoknak, akár romlandók, akár romolhatatlanok, tulajdonképpen nem lëhet sëm mëghatározásuk, sëm bizonyításuk.

16. fej.

97. A mineműség pedig alapelv és ok, de nem anyagi, hanem formai.

VIII. könyv 1. 2. fej.

A szubsztanciát mëghatározó alapelvek anyagáról és formájáról

98. Miután röviden elmagyaráztuk a szubsztanciának azt a fajtáját, amit mineműségnek mondanak, és amelyet a mëghatározásból értünk mëg, követkëzik, hogy az érzékëlhető vagy összetëtt zubsztanciákról is szó lëgyën, amelyek anyagból és formából állnak, mintëgy belső alapelvekből, amelyek közül ëgyik tëvékënységben, másik képességben létëzik.

99. A fajta neve az összetëtt szubsztanciákban nem csak a formát, hanem az összetételt is kifejezi, méghozzá ezt előbb, mint amazt.

3. fej.

100. És az érzékëlhető dolog formája nem az egész lényege, hanem csak része, az anyagi részekën túl valami létëző, önmagában sëm keletkëző, sëm pusztuló, hanem csak járulékosan.

Anyagi és anyagtalan forma

101. A romlandó dolgoknak anyagi formái az anyaguktól pedig nem választhatók szét, hanem csak az anyagtalan, amilyen a fëlfogó vagy értelmes lélëk.

Hogyan hasonlítanak a formák a számokhoz?

102. És noha a dolgok formái nem számok, mégis hasonlatosak valamiképpen a számokra, annyiban tudniillik, hogy oszthatatlanok és nincs bennük növekëdés és csökkenés.

4. fej.

103. Az összes keletkëző és pusztuló dolog elsődlegës anyaga ugyanaz, de a másodlagos nem, hanem a különbözőké különböző.

A dolgok különbözőségének okai

104. De a dolgok sokasága és annyira tarka változatossága részben a létrehozótól származik, részben pedig a fajlagos formák különbözőségétől.

105. Amiképpen a hiányt okozó járulékosságoknak nincs anyaguk, mert az a létëző a tiszta képességben, hanem az anyaguk a szubsztancia, úgy a hozzátëvő járulékosságoknak sincs anyaguk azért, mert sëm nem keletkëznek, sëm nem pusztulnak önmagukban, hanem járulékosan.

5. fej.

106. Azoknak az ellentétëknek, amelyek közül az ëgyik tëvékënységben, a másik képességben van, és viszont, az anyaga az ellentétëshëz képest különbségtétel nélküli, előbbiség és későbbiség rëndje nélkül; azokban azonban, amelyek közül az ëgyik fëltételëzi, hogy a másik anyagában mëgelőzte, az anyag előbb vonatkozik a tulajdonságra, mint a hiányra.

6. fej. Hogyan ëgységës a mëghatározás?

107. A mëghatározás pedig noha részekből van összeállítva, mégis önmagában ëgyet jelënt, amellett, hogy részeinek ëgyike képességben, másik pedig tëvékënységben van.

IX. könyv. A képesség és tëvékënység szërint fëlosztott létëzőről

108. Mivel a képesség és tëvékënység nem lëhet ugyanaz, úgy tűnik, hogy a létëző fëlosztása tëvékënységre és képességre valós.

1. 2. fej. Aktív és passzív képesség. Értelmes és értelëm nélküli

109. A képesség pedig először is aktívra és passzívra osztható, aztán pedig értelmesre és értelëm nélkülire, amelyek közül az elsőnek két fajtája van, a mëgértés és az akarat.

110. Ezëk az értelmes képességëk ugyanabban az időben és ugyanazt véve figyelëmbe képesek ellentétësen cselekëdni, de az értelëm nélküli nem.

111. Ebből nyilvánvaló, hogy a megarai iskola hívei tévedtek, akik mëg-állapították, hogy nincs különbség képesség és tëvékënység közt.

3. fej. 4. fej.

112. Sőt még olyan lëhetségës dolog is található, amely nincs és nem is lësz a jövőben.

Természet szërinti és szërzëtt képességëk

113. Mivel pedig a képességëk közül ëgyesëk természettől mëgvannak bennünk, mások a mëgszokás követkëztében, mások tanulás által, a szërzëtt képességëk esetében a tëvékënység előbbi időben, mint a képesség, a passzívakban viszont nem úgy van. 5. fej.

114. Az is szükségszërű, hogy mindën, ami az értelëm követkëztében képes, amikor arra törekszik, aminek a képessége a birtokában van, és amennyire a birtokában van, így tëgyën.

6. fej. Mit jelënt képességben lënni és tëvékënységben lënni?

115. Amiképpen tëhát képességben van az, ami van, vagy ami noha nincs, de lëhet lënnie, úgy tëvékënységben van, mintëgy az igének köszönhetőleg, az építő az építményhëz viszonyítva, az ébër az alvóhoz és a hasonlóak.

8. fej. Hogyhogy a tëvékënység előbbi a képességnél?

116. A tëvékënység előbbi, mint a képesség, az okban, létëzésben és időben, azaz értelmét, lényegét és idejét tekintve, és ezënkívül az örök dolgok a tëvékënységëk alá sorolódnak, nem a képességëk alá, merthogy a képesség ellentmondásban és pusztulásban is részes lëhet.

9. fej.

117. A tëvékënység pedig a jó dolgokban kiválóbb a képességnél, a rossz dolgokban hitványabb, és ennélfogva azok, amelyek képességben vannak, tëvékënységre visszavezetve mëgtalálhatók.

10. fej.

118. Mivel pedig a létëzőt és a nemlétëzőt részben a katëgóriák ábrázolása szërint nevezzük mëg, részben a képesség és a tëvékënység szërint, részben pedig, méghozzá legfőképpen, az igaz és hamis szërint: nyilvánvaló, hogy az ëgyszërű szubsztanciákat illetőleg tudatlanság, a mëghatározásokat illetőleg pedig tévedés mëgeshet, de járulékosan, és a szükségszërű dolgokban szükségszërű, a lëhetségës dolgokban lëhetségës az igazság.

X. könyv 1. fej. Az ëgyről, akár önmagában, akár hasonlítva vësszük

119. És mivel ennek a helynek az értelme szërint az ëgy 1) folytonosat, 2) egészet, 3) ëgyedit, 4) ëgyetëmëset jelënt, célszërű, hogy az ëgynek mennyiségi értéke van, mert ez a szám alapelve, és az értelëm szërint ebből származnak a mértékëk az összes más dolgokra is.

A dolgok mértéke

120. És mivel az ëgyik mérték külsődlegës, a másik belső, a létëzés és valamit mëgismerés belső mértéke a legtökéletësebb és a maga nemében az első, külsődlegës pedig a dolog formája és mennyisége.

2. fej.

121. Márpedig mindën nemben az ëgy önmaga valamiféle természet, de ëgyiknek sëm éppen ez maga a természete.

122. És mivel az ëgy és a sok ellentétëk, és mindën ellentétnek az alapelvei, mivelhogy az ëgyre vezethető vissza az ugyanaz, ëgyenlő és hasonló, a sokra pedig a különböző, nem ëgyenlő és nem hasonló; magát a természetët véve tekintetbe az ëgy előbbre való a sokságnál, a mëgismerés természetét tekintve azonban a sokság előbbrevaló nála.

4. fej. Tökéletës és tökéletlen ellentét

123. Az ellentétëk közt a legnagyobb különbség és távolság van, nem abszolút értelëmben ugyan, hanem ugyanazon a nemën belül, és ennélfogva tökéletës ellentétben ëgy ëgynek az ellentéte, de tökéletlenül több is szëmbeállítható ëggyel és fordítva.

Ellentmondás

124. Az ellentmondó szëmbeállítás pedig a szëmbeállítások közt az első és legnagyobb, és bizonyos értelëmben a hiány is ellentmondás.

5. fej. Hogyan áll szëmbe két dologgal az ëgyenlő?

125. És noha ëgy ëggyel áll szëmbe, mindazáltal az ëgyenlő két dologgal áll szëmben, tudniillik a naggyal és a kicsivel, elvonó tagadással, amennyiben az ëgyenlő sëm nem nagy, sëm nem kicsi, de ëgyfajta középút, amely a saját természete szërint mindkettő lëhet.

6. fej. Szám és sokság

126. Amiképpen tëhát az ëgy és a sok szëmben áll összehasonlítva, úgy a szám ëgyetëmësen véve ëgybevethető a soksággal; mert amennyiben mennyiségi, mintëgy a számnak ëgy neme.

7. fej. Középút

127. A középút akár tisztán tagadva, akár elvontan, vagy lényegileg véve nem ugyanolyan nemű, mint a szélsőségëk, erkölcsileg véve azonban ugyanabba a nembe tartozik, mint a szélsőségëk, és ennélfogva a középutak, amik a szélsőségëk között vannak, éppen az ellentétëk közül vannak.

8. fej.

128. Amelyek fajtájukban eltérőek, ugyanabba a nembe tartoznak, és a fajták és a nemëk különbségei csak tökéletlen ellentétben állíthatók szëmbe.

9. fej. Ëgyféle ellentét a formából, és másféle az anyagból

129. A szubsztanciális formákból vëtt ellentét a fajta eltérését mutatja a dolgok és a formáik közt, az anyagból és járulékos dolgokból vëtt nem mutatja, noha éppen a fajtát tekintve különböznek.

130. A romlandó és a romolhatatlan fizikai, nem pedig logikai nemben különböznek, vagy (ha inkább így akarod) a tárgyi nemben és nem az állításéban.

II. könyv 1. 2. fej. A mëtafizika tárgya mit foglal magába?

131. A mëtafizikai tudás sajátossága (hogy még valamit jobban kifejtve mondjunk a tárgyáról) a dëmonstratív alapelveket, szubsztanciákat, járulékos dolgokat, okokat, ëgyetëmës, matëmatikai, érzékëlhető dolgokat, alapelveket, elemëket, elsődlegës nemëket és a többit vizsgálni, mindënt, ami létëző, amennyiben létëző.

3. 4. fej. Ëgyetlen tudás a sok dologról

132. A sok és fajtáját tekintve eltérő dologról ëgyetlen tudás lëhetségës, ha nem is ëgyhangúlag, de valamilyen közös dolog tekintetében ëgynek mondható, és ennélfogva sëmmi akadálya, hogy a matëmatikát és fizikát is valamiképpen az elsődlegës filozófia részeinek mondjuk.

5. 6. 7. fej.

133. Sőt, ugyanahhoz az elsődlegës filozófiához tartozik, hogy ugyanaz a dolog ugyanabban az időben nem képes lënni is mëg nem is, továbbá hogy nem az embër a dolgok mértéke, azonkívül hogy nincs több neme az elméleti tudományoknak, mint három; végül pedig, hogy a járulékosan létëzőnek a tudománya nem a mëgerősítésre szolgál.

8. 9. 10. fej.

134. Mármost talán nem az elsődlegës filozófusnak këllëtt igazolnia, hogy annak, ami képesség, a tëvékënysége, amennyiben olyan, mozgás; továbbá hogy tëvékënységben végtelen test nem létëzik; majd végül hogy nincs háromnál többféle mozgás, és a fizikai tanítás a mozgásokról és változásokról igaz?

XII. könyv 1. 2. 3. fej. a dolgok elsődlegës okáról. 4. 5.fej., 6. 7. 8. 9. 10. fej.

135. És mivel a szubsztancia a létëző első része, és az érzékëlhető szubsztancia anyagból és formából áll, ezért fël këll tënni, hogy ezëknek az alapelveknek ëgyike sëm születhet önmagában.

136. Viszont az alapelvek, okok, elemëk bizonyos szëmpontból ugyanazok, bizonyos szëmpontból eltérőek.

Mennyiben ismerhető mëg fizikailag Isten?

137. Ami pedig az elkülönült szubsztanciákat illeti: szükségszërű, hogy ezëk közt adva lëgyën valamilyen örök szubsztancia, aki a Legjobb, Leghatalmasabb Isten, tëvékëny, nem a természet szükségszërűsége folytán, hanem a legszabadabban, lényegében ëgyetlen, oszthatatlan és szétválaszthatatlan, csodálatos és elmondhatatlan gyönyörűségët és a legtökéletësebb életët foglalja magába, tiszta tëvékënység, kizárja a hamis istenëk több voltát, nincs neki embëri teste és formája, érti önmagát önmagában és a többi dolgot önmagukban, ëgyenként gondoskodik a többi alsóbb és fëlsőbb dolgokról és mindën ëgyednek a tëvékënységét rëndbe foglalja.

138. Platón idëái pedig sëm nincsenek, sëm nincs sëmmi hasznuk, hanem sëm a számok, sëm a nagyságok, sëm a többi matëmatikai létëző nem választható szét, és nem a dolgok okai és alapelvei.

139. Mert hogy az ellentétëk közül valójában ëgyik sëm az összes dolgok alapelve, és az elemëkből nem lëhet örök dolgokat összeforrasztani, és a számokból nem lëhet dolgokat összetënni, a mëtafizika érveiből nyilvánvaló.

-

A FILOZÓFIA MÁSODIK,

GYAKORLATI RÉSZE,

amely magába foglalja az

ËTIKÁT, POLITIKÁT ÉS HÁZTARTÁSTANT.

.

ËTIKA

Ëtika I. könyv. Az ëtika mëghatározása

1. Az ëtika a gyakorlati filozófia része, amely az erkölcsök tisztës tudományával ëgyfajta általános rëndszërét írja elő, ëgyütt és külön-külön mindënki számára, a jó és boldog életnek.

Cél, módszër, hallgatóság

2. Ennek célja, miképpen a politikáé is, a legfőbb jó, módszëre populáris; hallgatói mindazok, akik erkölcsileg nem fiatalok.

Miben áll a legfőbb jó?

3. A legfőbb jó pedig nem a test gyönyöreiben áll, amelyek az embërëket önmaguknál alábbvalókká tëszik, sëm azokban a mëgtisztëltetésëkben, amelyek nem a mëgtisztëlt, hanem a tisztëlő szëmélyëkben lakoznak, sëm a gazdagságban, amit más dolog végett keresnek, sëm a platóni idëákban, amelyek nem létëznek; végül nem is az erényëk puszta birtoklásában, ami lëhet tétlen, hanem az értelmi képesség cselekvésében és működésében.

A boldogság mëghatározása

4. A boldogság, azaz filozófiailag a legfőbb jó sëmmi más, mint a lélëknek a legjobb és legtökéletësebb erényt követő működése, méghozzá tökéletës életmódban.

A külső javak haszna

5. A test és anyagi helyzet külső javai részben eszközei vagy járulékai a boldogságnak, mint a barátok, a vagyon, a hatalom, részben díszítményei, mint a származás nemëssége, a viruló család, a test külső kinézete.

A boldogság oka

6. Ez a boldogság nem esetlegësen vagy véletlenszërűen éri az embërëket, hanem a Legjobb, Leghatalmasabb Istentől, mintëgy mindën javak elsődlegës okától és forrásától adatik, és mintëgy másodlagos okként az embëri szorgalom szërzi mëg.

Ki boldog ebben az életben?

7. Aki tëhát életét az erény gyakorlásával vagy arról való elmélkëdéssel éli lë, az Szolón véleményével szëmben már ebben a halandó életben birtokolja a boldogságot, amelyet sëm a véletlen esetei, sëm az utódok okozta szërëncsétlenségëk nem tudnak úgy mëgingatni, hogy teljesen eltörlődjék.

8. A boldogság ugyanis nem dicséretre, hanem tisztëletre méltó jó, tudniillik oka és célja is munkáinknak.

Az erényëk fëlosztása

9. Miképpen ugyanis a lélëknek két része van, az ëgyik értelmes, a másik értelmetlen, amely vëgëtatív és kívánó lélëkre oszlik, amely noha oktalan, mégis részesülhet értelëmben, azonképpen az erényëk közt is ëgyesëk dianëtikaiak, azaz értelmiek, mások ëtikaiak, azaz erkölcsiek.

II. könyv

10. Ezëk közül az értelmieket a tanulás, az erkölcsieket a mëgszokás hozza mëg, és noha hatóerejüket és bizonyos alapjaikat a természet sugallja, mégis természettől nincsenek mëg bennünk.

Hogyan jutunk hozzá erényëkhëz?

11. Hanem a helyës értelmet követő gyakori cselekëdetëk szërzik mëg őket, amely értelëm mindig mérsékletës dolgokat tanácsol, olyan elrëndëzéssel, amelyet ha bánat követ, nyilvánvaló, hogy az erény még nem tökéletës, ha pedig öröm, akkor már tökéletës.

Mivel foglalatoskodik az erény?

12. Az erény ugyanis az örömök és bánatok körül foglalatoskodik, méghozzá leginkább az örömök körül, amelyeknek mintëgy nagyon kedves úrnőknek nehezebben tud ellenállni, mint a bánatoknak és a haragnak.

Az erény mëghatározása

13. Az erény tëhát kiválasztási készség azzal a mérsékletësséggel, amely minket vësz figyelëmbe és azt, hogy ëgy előrelátó férfi mëghatározza a helyzetëket.

Szélsőségëk

14. Az erény szélsőségeinek ëgyike a túlság, azaz a határ átlépése, a másika a hiány, azaz dëfëktus, amelyek közül ëgyik sëm juthat bűnös cselekëdetëkre, mivel azok a természetük szërint rosszak.

Az erényëk továbbosztása

15. Az erényëk közül ëgyesëk a test gondjai körül forognak, mint a bátorság és az önmérséklet, mások a külső javak és bajok körül, mint a bőkezűség, nagylelkűség, lelkierő, a tisztësségre való törekvés és a szëlídség; ëgyesëk a társadalmi élet körül, mint az igazmondás, kedvesség és embërségësség, ëgyesëk a mëgállapodások körül, mint az igazságosság, végül pedig ëgyesëk az érzelmek körül, mint a szëmérmesség és a méltatlankodás.

A középút szëmbeállítása a szélsőségëkkel, és azoké ëgymással

16. A túlságok és hiányok ëgyrészt ëgymással is kölcsönösen szëmbenállnak, másrészt a középúttal is, azonban úgy, hogy ëgyes középutakkal inkább a túlság áll szëmben, mint az önmérséklettel, szëlídséggel, igazmondással, másokkal a hiány, mint a bátorsággal, bőkezűséggel, lelkierővel, mégpedig részben a hasonlóság, részben az ezëkre való hajlam miatt.

A középút mëgtalálásának módja

17. Hanem hogy mëg lëhessën találni ezt a középutat (amit nehéz mëgtënni), elsősorban azt këll mëgfigyelni, hogy gondosan távozzunk attól a szélsőségtől, amely inkább szëmbenáll a középúttal, azután azt, hogy ki-ki amennyivel hajlamosabb valamely vétëkre, annál figyelmesebben irányítsa magát az ellenkëzőjére, harmadjára azt, hogy sëmmibe së az élvezetëk kedvéért fogjunk.

III. könyv. Választás

18. Az előnyben részesítés, azaz választás, amely az erényt mëghatározza, tudatos törekvés arra, ami a mi hatalmunkban van.

Önkéntesség

19. Önkéntes az a dolog, amelynek alapja önmagában van, mikor cselekszik és mindën körülménynek tudatában van.

Akarat ellenére

20. Akarat ellenére van mindaz, ami vagy erőszakos, és kényszërítő erő hatására fogadjuk el, vagy tudatlanságból engedjük mëg.

Erőszak

21. Erőszakos az a dolog, amelynek az alapja kívülálló dolog, sëmmi szerepe nincs benne annak, aki cselekszi vagy eltűri, és vagy teljesen erőszakos, vagy vëgyës, amikor azt, amit soha nem fogadnánk el, mégis elfogadjuk vagy valamely különös jó követése, vagy a nagyobb baj elkerülése végett.

22. Az ilyen cselekëdetëk önmagukban akaratunk ellenére valók, de mégis ezëkben az esetëkben közelebb kerülnek az önkéntesekhëz.

Erőszakos dolog-ë az örömteli és a terhes?

23. Az örömteli és terhes dolgokat mégsëm lëhet erőszakosaknak tekinteni, és nem is mondjuk rájuk, hogy akaratunkon kívüliek, mivel vagy haragból és vágyból származnak, vagy a jog nem ismerése folytán követjük el, hanem azokat, amelyeket a tëtt felőli tudatlanságból, éspedig akkor, ha a tévedés fëlismerése után a vétkësëket utoléri a büntetés.

24. A választás tëhát sëm nem vágy, sëm nem akarat (noha azzal határos), sëm vélemény, sëm pedig nem mondhatjuk elhatározásnak.

Az elhatározások tárgyai

25. Elhatározást nem állapítunk mëg örök dolgokkal kapcsolatban, sëm természetiekkel, sëm más véletlenszërű vagy kétségtelen dolgokkal, vagy azokkal kapcsolatban, amelyek szëmünkben nyilvánvalóak, hanem a saját és nemëgyszër bizonytalan embëri dolgainkkal, a középúttal, az eszközökkel, a barátokkal és mindazokkal a közbeeső dolgokkal, amelyeket a cél elérése végett tësznek.

Az elhatározás helyës módja

26. Hogy ezt rëndben szervezzük mëg, elsősorban az kívánatos, hogy tanácsadókat alkalmazzunk veszélyës helyzetëkben, aztán hogy a terveknek célt tűzzünk ki. Továbbá hogy a cél elérésének közbülső lépéseit mindaddig mëgtervezzük, amíg el nem érünk ahhoz a végcélhoz, amely közvetlen és közvetítés nélkül mëgragadható, és végül, hogy a tervezgetés mindën közbeeső pontját rëndben végigvigyük, míg el nem érjük a végcélt és végső jót.

Kettős jó

27. Ez a jó pedig vagy valóban jó, amilyennek a dërék és előrelátható férfiak előtt mutatkozik, vagy pedig látszólagos és úgy mutatkozó, amilyen (amint mondani szokás) a gonoszok ízlésére mosolyog.

28. Ugyanis az erényëk és a vétkëk ëgyformán az embër ítéletének hatalmában vannak, noha a vétkës mëgszokás azután alig változtatható mëg.

29. Ami pedig azt illeti, hogy ëgyes gonoszok kiszabadultak belőle, maguk voltak az okai, (mert) amellett, hogy gonoszul éltek, nem voltak tudatlanok azt illetőleg, hogy ebből ki këll törniük.

Mi a bátorság?

30. A bátorság (hogy már fajtánként essék szó az erényëkről) középút azok között, amik a hadi veszëdelmekben elbizakodottságot vagy félelmet okoz, amit ez eltűr és elvisel, akár azért, mert tisztës dolog tűrni, akár mert csúnya dolog nem tűrni.

31. Ennek a két szélsősége a túlságban a vakmerőség és a félelmet nem ismerés, a hiányban a gyávaság.

A bátorság fëlosztása

32. Más a közbátorság, amely politikai vagy togás bátorságra és hadi bátorságra oszlik, és más a magán- vagy házi bátorság.

Mérsékletësség

33. A mérsékletësség az az erény, amely a középutat foglalja el a test gyönyörűségeinek keresésében és a fájdalom kerülésében.

Túlság és hiány

34. Ennek túlsága a gyönyörök túláradása, amikor valaki mindënféle gyönyört hajszol, és leginkább az undorítóakat közülük, a hiánya az érzéketlenség vagy bávaság, amikor valaki mëgvet mindën gyönyört, a tisztësségëseket éppúgy, mint a tisztësségtelenëket.

IV. könyv. Bőkezűség

35. A bőkezűség az az erény, amely a középutat foglalja el a pénz adásában és elfogadásában és más olyan dolgokéban, amelyek értékét pénzben szoktuk mëgbëcsülni.

Túlság és hiány

36. Ennek a túlsága a tékozlás avagy pazarlás, amikor valaki keveset kap, és túl sokat költ, hiánya a fukarság, amikor valaki hiányt szenved adásban, és túlmëgy a határon a szërzésben, amilyenëk a haszonlesők, avagy a rút haszonnak élők.

Nagylelkűség

37. Nagylelkűségnek nevezzük, ha valaki nagy költségëket vállal nem a dicsőség, hanem a tisztësség okán, a költségëkre méltó művekben, amint az illik, akár magán-, akár közügyben.

Szélsőségëk

38. Ezt illetőleg vétkëzni lëhet túlságban a csillogás idétlen hajszolásával, hiányban pedig a nem mëgfelelő időpontban való takarékossággal.

Lelkierő

39. Lelkiereje annak van, aki méltó is nagy tisztësségre, de méltónak is ítéli magát arra; ebből követkëzőleg a lelkierő a többi erényëk dísze és ékëssége, mert mindezëket maga is gyakorolja.

Szélsőségei

40. Ezt illetőleg vétkëzni lëhet a túlságban kevélységgel és a lélëk rideg gőgjével, a hiányban pedig kishitűséggel.

Szërénység

41. A szërénység az az erény, amellyel a közepes mëgtisztëltetésre törekszünk, onnan, úgy, annyira és akkor, ahonnan, ahogy, amennyire és amikor këll.

42. Ennek túlsága a törtetés, hiánya a bëcsvágy nélküliség, mikor valaki még tisztësségës dolgokkal sëm akar tisztësségët szërëzni.

Szëlídség

43. A szëlídség az, ami a haragot úgy fékëzi, hogy csak jogos okból haragszik mëg, mégpedig azokra, akkor, addig és annyira, akikre, amikor, ameddig és amennyire haragudni illik.

44. Ennek a hiányával vétkëznek a lomhák, azaz túlzottan türelmesek, túlságával pedig a haragosok, akik között ëgyesëk lobbanékonyak vagy könnyen hevülők, mások elkeserëdëttek vagy komorak, és mások zordak vagy këgyetlenëk, akiket csak a bosszú ëlégít ki.

Kedvesség

45. A kedvesség vagy embërségësség a társalgás és ügyintézés mëgosztásában és mëgállapodásokban alkalmazott középút, úgy, hogy ami a tárgyalófélben helyëslendő, azt helyësli, ami elutasítandó, azt bizonyos szëlídséggel elutasítja.

46. Ezt illetőleg vétkëzni lëhet akár túlsággal, amit këgyhajhászásnak vagy a hízelgőknek tetszeni vágyásnak nevezünk, akár hiánnyal, amit embër-gyűlöletnek vagy mogorvaságnak nevezünk.

Átlátszóság

47. Átlátszóság vagy igazság az a középút, amely a társalgás és cselekëdetëk körül játszik szerepët, tudniillik mikor valaki azt, amije nincs, nem színleli, amije pedig van, azt nem titkolja, de az életben és beszédben nyílt.

48. Ennek két szélsősége van, ëgyik a túlságban, amit úgy nevezünk, hogy kérkëdés vagy nagyképűség, a másik a hiányban, amit iróniának vagy lëtagadásnak nevezünk.

Udvariasság

49. Az udvariasság az az erény, amely a szellemësségnek úgy mondásában, mint elviselésében mëgőrzi a középutat.

50. Ennek tekintetében lëhet vétkëzni túlsággal, amit bohóckodásnak neveznek, vagy hiánnyal, amit póriasságnak vagy faragatlanságnak neveznek.

Szëmérmesség

51. A szëmérmesség inkább érzés, mint tulajdonság a szégyëntől való félelëm miatt, az arcnak ëgyfajta elvörösödésével ëgyütt, amely az elkövetëtt ocsmányság tudatából és a bűnbánatból fakad.

52. Ennek a túlsága a szëmérmetlenség, hiánya pedig ëgyfajta kissé paraszti szégyënlősség.

V. könyv. Igazságosság

53. Az igazságosság, amely még a Hajnalcsillagnál is szëbb, az a tulajdonság, amellyel az embërëk alkalmasakká válnak annak a művelésére, ami igazságos, és ugyanúgy tëszik, mint akarják.

Ëgyetëmës igazságosság és igazságtalanság

54. Amiként pedig az igazságosság, úgy az igazságtalanság is ëgyfelől ëgyetëmës, amellyel az állami törvényëket betartják vagy mëgsértik, másfelől részlegës, amellyel kinek-kinek a sajátját mëgadják, vagy nem adják.

Részlegës igazságosság és igazságtalanság. Kölcsönös igazságosság. Osztogató igazságosság

55. Továbbá a részlegës igazságosság vagy kölcsönös, amely számtani arányban irányítja a mëgállapodásokat, akár önkéntesek, akár erőszakosak, vagy osztogató, amely mértani arány szërint kinek-kinek a sajátját adja mëg, és amely a jutalmak és büntetésëk osztásában fëllelhető.

Ëgyenlő mérték

56. A méltányosság pedig, azaz az ëgyenlő és jó mérték, az írott jognak kijavítása vagy mëgszëlídítése vagy korlátozása abban az esetben és azon az oldalon, ahol a törvény az ëgyetëmës kifejezésmód miatt nem ëlégségës.

VI. könyv. Tudomány

57. A tudomány az a tulajdonság, amely mëgmutatja a szükségszërű követkëztetést annak a szükségszërű, azaz igaz, elsődlegës, közvetlen, mëgelőző és ismeretës okaiból, amit a követkëztetés kifejez.

Művészet

58. A művészet az a tulajdonság, amely képes alkotni, helyës rëndszërrel ëgybekapcsolva.

Előrelátás

59. Az előrelátás az a tulajdonság, amely helyës rëndszërrel cselekszik mindën ügyben, amely az embërnek jó vagy rossz.

Fëlfogóképesség

60. A fëlfogóképesség az a tulajdonság, amellyel a tudományok alapelveit, amelyet mi a természet homályos világosságánál ismerünk, bővebben és tökéletësebben mëgismerjük és mëgfigyelhetjük.

Bölcsesség

61. A bölcsesség a legjelëntősebb dolgoknak ëgyrészt mëgértése, másrészt tudása, és mintëgy a tudományok elseje.

Jó tanácsadás

62. A jó tanácsadás a tanácsnak valamiféle helyës iránya, amely által kényelmes és tisztësségës úton követjük a számunkra célul tűzött jót; vagy abszolút értelëmben jó, ha magának a boldogságnak, vagy részlegësen jó, ha a jó ëgy mëghatározott fajának követésére indít.

Értelëm

63. Az értelëm ëgyfajta olyan tulajdonság, amely a helyës vélemény alapján tud dönteni azokról a dolgokról, amelyeket a bölcs férfiak mëgállapítottak.

Vélemény

64. Ítélet vagy vélemény a méltányos és jó férfi helyës és igaz döntése az embërëk tëtteiről és cselekëdeteiről.

Ügyesség

65. Az ügyesség az, amivel azt, ami célunk elérésére szolgál, ki tudjuk gondolni és kutatni.

Az erényëk kapcsolata és rokonsága

66. Ëgy erény sëm létëzhet előrelátás nélkül, amiként az előrelátás sëm erény nélkül és követkëzőleg az összes mestërségëk: így az erényëket ëgyféle közös kapcsolat és béklyó fogja össze úgy, hogy szeretetreméltó ëgyetértésben és mintëgy zenei összhangban ëgyüttműködjenek.

VII. könyv. Önmëgtartóztatás

67. Amiképpen az önmëgtartóztatás az az erény, amely által a mëgfontolás eszméje vezeti a vágyat, akképpen féktelenëk azok, akik lëfekszenek a vágyaiknak.

A féktelenség fëlosztása

68. A féktelenség ëgyfelől közönségës, amíg az embëri gonoszság közös határát nem lépi át, másfelől óriási és kimagasló, amit vadságnak mondunk, és vagy állati, mint amelynek az oka az embër mértékfölötti természete és kifacsart elméje, vagy betegës, amely valamely betegségből vagy sérülésből származik.

Türelëm

69. És amiképpen türelmesek azok, akik a tisztësség és hasznosság okán a nehéz és veszëdelmes helyzetëket tudatosan sokáig elviselik, úgy puhányok azok, akik a fájdalmaktól lëgyőzve terülnek el.

Puhányság

70. A bűnösök közül pedig a gyönyörök és fájdalmak tekintetében általánosságban ëgyesëk szándékosan cselekszenek, mások érzelmi okokból; fajtáik szërint pedig ëgyes puhányok érzékiek, mások nevetségësek; a mértéktelenëk közül ëgyesëk mëggondolatlanok, akik mëggondolatlanul követnek el rút dolgokat, mások ingadozók, akik ugyan tudva, de érzelmeiktől lëgyőzve tëszik.

Az önmëgtartóztató és a mérsékletës különbsége

71. Az önmëgtartóztató a mérsékletëstől különbözik annyiban, hogy emennek kevés vágya van, csakhogy azok a helyës értelëmmel összeëgyeztethetőek; az önmëgtartóztató azonban gonosz vágyaktól ég, amelyeket Pallas arany zabolájával, azaz a helyës értelëmmel fékën tart.

A kívánság rosszabb, mint a harag

72. A kívánságok féktelensége rosszabbnak látszik, mint a haragé, mivelhogy minél nagyobbak a gyönyörök, annál inkább kimozdítják az elmét székhelyéről, és a homéroszi Kirké példájára magát az embërt változtatják elvadult állattá és disznóvá.

Igaz gyönyör

73. Noha ez így van, és a legfőbb jó nem is lëhet gyönyör, mégis bizonyos, hogy a legfőbb jóban van igaz gyönyör, amely nem a járulékosan vidám dolgokból fogható fël, hanem azokból, amelyek önmagukban vidámak.

VIII. könyv. Barátság

74. A barátság ëgyfajta kölcsönös szeretet vagy jóakarat, amelyet akár az erény, akár az élvezet, akár a haszon végett vállalunk, és kölcsönös kötelességëk mutatják mëg.

Barátok tëttleg. Barátok érzésben. Barátok sëm tëttleg, sëm érzésben

75. A barátok közül ëgyesëk tëttleg és valóban azok, akik nemcsak a jóakaratot, hanem a fëladatokat is mëgosztják; mások érzésben, akik ugyan nem osztják mëg kölcsönösen a fëladatokat, de úgy tűnik, hogy alkalomadtán mëg fogják osztani; végül mások sëm tëttleg, sëm érzésben nem azok, akik vagy vénkoruknál vagy csípős viselkëdésük miatt, vagy pedig a nagy távolság miatt képtelenëk a barátság ápolására.

Ëgyenrangúak barátsága. Nem ëgyenrangúak barátsága

76. Továbbá ëgyféle barátság van az ëgyenrangúak közt, mint a timokráciában, és a testvérëk és társak közt, másféle a nem ëgyenrangúak közt, mint a monarchiában a király és az alattvalók, a szülők és gyermëkëk, az arisztokráciában a férj és feleség közt.

77. A nem ëgyenrangúaknak ez a barátsága végül is úgy lëhet állandó, ha a barátok ëgymással arányos módon ëgyenlőek lësznek, úgyhogy ki minél hasznosabb vagy vidámabb vagy erényben gazdagabb, annál inkább szeressék és tisztëljék, de kevésbé lëgyën mëgkötve viszontszeretettel.

Mely dolgokon alapulnak a barátságok

78. Tëhát a barátság a fejëdelëm és alattvalók, az atya és gyermëkëk közt a jótéteményëk kimagaslásán, az arisztokratikus és házastársi barátság az erényën, a testvéri és timokratikus barátság a társi viszonyon alapul.

Az atyai szeretet oka

79. Az atyai szeretet oka az önszeretet, mivel a szülők úgy szeretik gyermëkeiket, mint saját magukból valamely részt, és viszont a fiúk tisztëlik szüleiket, mint azokat, akiktől származtak; mégis azzal a különbséggel, hogy a szülők mindig jobban szeretik fiaikat, mint amazok őket.

A testvéri szeretet oka

80. A testvéri szeretet oka részben az atyai, részben a köznevelés, az ëgyező életkor, a folytonos ëgyüttlét, és ugyanazok a kötelességëk tartják fënn, amelyek a társak barátságát.

A házasság oka

81. A házassági szeretet oka a lëszármazottak nemzése és a kölcsönös segítségnyújtás, és a közös utódokkal, a gyermëkëk zálogával kapcsolódik össze.

IX. könyv. Melyik barátságnak mi a kötelessége

82. Így hát a szülőknek ellátással, azaz táplálással és tisztësségtudással tartozunk, a fejëdelmeknek engëdelmességgel és tisztëlettel, a testvérëknek nemcsak a külső javak mëgosztásával, hanem a figyelmeztetés és hibáztatás szólásszabadságával, a rokonoknak ékësségëkkel és kényelëmmel, a barátoknak jóakarattal és jótéteményëkkel, és hogy ugyanúgy érëzzünk, mint ők, törődjünk javukkal, szokásaik lëgyenek élvezetünkre, és végül részvéttel lëgyünk irántuk.

83. De mégsëm mindënt këll a bensőségës barátoknak is nyújtanunk, hanem van, amit a jótëvőknek këll fënntartanunk, mivel úgy tűnik, hogy előbb ezëknek këll ëlëget tënnünk, mint azoknak, hiszën akik jótëttëket hajtottak végre, azok jobban szeretnek, mint akik elfogadták.

X. könyv. A gyönyör mëghatározása

84. A gyönyör pedig (hogy az erkölcs mëgvitatása oda kanyarodjék vissza, ahonnan kezdetét vëtte), amely a legfőbb jóban bennfoglaltatik, az sëm keletkëzés, sëm mozgás, hanem működésünknek valamiféle követkëzetës tökéletëssége, amely ëgyfajta különlegës édësséggel ajánlja önmagát.

Miben áll a boldogság?

85. Sőt a boldogság vagy mëgëlégëdëttség nem tulajdonságon alapszik, hanem tulajdonság működésén, azaz az erény használatában, amely ëgybe van kapcsolva a tökéletës élet sikerével.

Hányféle a boldogság?

86. Az embëri boldogság (mert arról az égi boldogságról, amely az örök életben van, és amely az isteni erő valódi ismeretében és tisztëletében rejlik, most nincs szó) kétféle, tudniillik szëmlélődő, amely a legkiválóbb dolgok szëmléletében forgolódik, és tëvékëny, amely a polgári erényëk követésén és gyakorlásán nyugszik.

Az erény jutalma

87. Az erényëket dicsőség, dicséret, tisztësség, gazdagság, barátságok, jó hírnév, tekintély és halhatatlanság követi, amelyekkel az erény szövetsége örökkévaló.

Miért nincs mindig jutalma az erénynek?

88. Ha pedig néha másképpen van, azt úgy këll ítélni, hogy nem az erény, hanem az embërëk hibájából történik, mivel tudniillik vagy a hálátlanok ëgyetëmlegësen, vagy sok irigy, vagy hatalmas ellenségëk mëgfosztják az erényt jutalmától, amely isteni akaratból fël volt halmozva nála.

89. Márpedig ha mindën jutalmát és hasznát elvonjuk is, az erény önmagával mëg van ëlégëdve, mert nagyon tág színtere és jutalma van, a helyës cselekëdetëk tudata és az isteni fizetségre való várakozás.

Kinek van hasznára az ëtika?

90. De ez az egész erkölcstan csak azokat képes tisztësségës cselekëdetëkre tüzelni, akiknek jó természetük, azaz természetük szërinti jóságuk van, amely Isten különlegës adománya; továbbá akiknek a lelkét zsënge koruktól fogva, ahogy mondani szokás, tisztësségës nevelés gondozta és törte be; aztán végül azok, akiknek a kívánságait az erkölcsök tisztësségës mëgszokása a törvényëk korlátain belül tartja, amelyeknek a forrását a politikából këll meríteni.

.

POLITIKA

I. könyv

A politika mëghatározása

1. A politika gyakorlati tudomány, amely az állami életët tekinti és az ëgyes embërëk cselekëdeteit, amennyiben ezëk külön-külön az állami élet részei, és a jó életre irányulnak.

Célja és módszëre

2. Ennek a tudománynak a célja az állam boldogulása, a kiválóság csúcsa, a módszëre összetétel.

Az állam részei

3. Az állam községëkből vagy falvakból áll, a falvak háznépekből, a háznépek szëmélyëkből, és mindezëknek az irányítása úgy tűnik, nemcsak a nagyobb és kisebb (méret) szërint, hanem fajta szërint is különbözik.

Község

4. A község sok házból álló elsődlegës és természetës társulás kevéssé mindënnapi hasznosítás végett.

Háznép

5. A háznép természet szërinti társulás, melyet mindënnapi hasznosításra alapítottak.

A háznép részei

6. A háznépnek három része van, az első dëspotikus, azaz uralkodói, amely úrból és szolgából áll, a második hitvësi, azaz házastársi, amely férjből és feleségből áll, a harmadik patërnális azaz atyai, amely szülőkből és gyerëkëkből áll, és ezëkhëz a részekhëz még hozzá lëhet csatolni a dologit vagy haszonelvűt.

Az adományozás és a szolgaság mëgkülönböztetése

7. Ami pedig az uralkodást illeti: ebben az ëgyik szolgaság természet, a másik törvény szërinti.

8. Szintén kétféle haszonelv van, az ëgyik természetës, mint a nyájakat, birtoklegelőket, mezőgazdálkodást, uradalmi anyagiakat, vadászatokat illeti, a másik mestërségës vagy bérleti és kereskëdelmi, amelyhëz hozzátartozik a kamatszëdés is, csakhogy ez a természet rëndje elleninek látszik.

Házasság

9. Hitvësi, azaz mënyegzői a természetës társulás, amelyben a férj államilag uralkodik a feleségën nemzetsége és mëgszabadítása miatt, azaz születése és támogatása okán.

Atyai kötelék

10. Patërnális vagy mestëri, azaz atyai kapcsolat, amelyben az atya fiainak monarchikusan, azaz királyként parancsol.

Lëhet-ë ugyanaz a szëmély feleség és szolgáló?

11. Ez a két utolsó társulás a mestërség és haszon szërint, bár ëgyes barbár népek a törvényëk hiányossága vagy a természet tévedése folytán összezavarják, a természet szërint mégis különbözőek, amely ëgy eszközt többnyire ëgy célra szokott rëndëlni.

12. A szëmélyëknek mindhárom társulásában erkölcsi erényëket këll találni, de úgy, hogy a szolgákra csak az erényëk képmásai és árnyékai, a fiakra magvai és kezdetei essenek, a férjekre és feleségëkre maguk az erényëk, de a rëndjük szërint különbözőek.

Platón II. könyv

13. Platón a jelek szërint elvetëtte az állami életnek ezëket az alapanyagait, mikor a feleségëk, gyermëkëk és vagyon közösségét, és még néhány más a helyës rëndën kívül eső dolgot rëndëlt el.

Phalëasz és Hippodamosz

14. De sëm Phalëasz, sëm Hippodamosz nem szërkesztëtt tökéletës formát az állami életnek, miközben a polgároknak ezt az erkölcsi fëgyelmét teljesen figyelmën kívül hagyta: emez a törvényhozás képességét mindënkinek mëgengedte.

15. Mármost úgy tűnik, hogy sëm a spártaiaknak, sëm a karthágóiaknak az állama nem volt jól berëndëzve, mert ezëk közül az ëgyik mindënt a háborúra fordított, a másik pedig az erényëkben gazdag szëgényëket is kizárta a szënátusból.

16. A krétaiak timokráciája abban hibázott leginkább, hogy a szënátorokat és kosmosokat ott vagy soha nem lëhetëtt akármilyen bűn miatt lëtënni hivatalukból, vagy csupán lázadás útján magánembërëk által.

III. könyv. A polgár mëghatározása

17. A polgárok, akikből a polgárság áll, mindënki, aki fëltéve, hogy szabad embër, részese lëhet a közös döntés- és ítélethozó hatalomnak.

A polgárok fëlosztása

18. A polgárok ëgy része teljes és valóságos, akiknek mëgvan annak az államnak a szokásai szërint a döntés- és ítélethozatali lëhetősége, ëgy része részlegës, akik nem lëhetnek saját lëhetőségeik szërint részesei lënni a közhatalomnak.

Különbözik-ë a dërék polgár és a dërék férfi?

19. Noha ugyanaz a dërék polgár erénye, aki ëgy kitűnő államban uralomban van, és a dërék férfié, mégis más-más polgároké nem ugyanaz, hanem mindëgyiküké az államukban lëvő sajátos fëladatuknak és állapotuknak mëgfelelő.

Az államrënd mëghatározása

20. Az államrënd a polgárság rëndszëre az alkotmány szërint, ëgyrészt mindën más hatalomé is, de másrészt legfőképpen azé, aki a polgárságban a legmagasabb hatalommal rëndëlkëzik a kitűzött cél érdëkében.

Az államok fëlosztása

21. Az államrëndëk először is részben valódiak, amelyekben a közjóval törődnek, mint a monarchia, arisztokrácia és köztársaság, részben hamisak, amelyekben magánérdëk van célul kitűzve, mint a zsarnokság, oligarchia és dëmokrácia. Azután ëgyes államrëndëk ëgyszërűek és teljesek, mások kevertek és részlegësek.

Monarchia

22. A monarchia az, amelyben mivel a valódi és mindënkire kiterjedő közjó van célul kitűzve, és ezért akarattal és örömmel ëgy embërnek engëdelmeskëdnek.

Arisztokrácia

23. Az arisztokrácia az, mikor ëgynél többen, akik erényeikben mëghaladják a többieket, birtokolják és gyakorolják a hatalmat.

Timokrácia

24. A köztársaság az, amelyben a nép, azaz a polgárok ëgyetëmës tömege az erényt gyakorolva, igazságosan dönt és ítél, és a legjobb férfiakra ruházza a tisztségëket, a közjó érdëkében parancsolva.

Zsarnokság

25. A zsarnokság az, amelyben ëgy valaki erővel és csalással a legfőbb hatalmat elérve és mëgtartva olyanoknak parancsol, akik ezt nem akarják, és vele ëgyenlők vagy éppen előbbre valók nála, saját kénye szërint ëgyedül saját hasznára és élvezetére.

Oligarchia

26. Oligarchia az, ahol a gazdagok, akik vagyonnal és kapcsolatokkal többnyire fëlülmúlnak másokat, és erővel és csalással az állam vezetői lësznek, nem törvényëk, hanem féktelen vágyuk által saját hasznukra tartják mëg a legfőbb hatalmat.

Dëmokrácia

27. Dëmokrácia az, ahol a szëgényëk csőcseléke, amely az embërëk lëhető legaljább fajtáiból és rëndjeiből keverëdik össze, az állam főhatalmát nem törvényëkkel, hanem népgyűlési határozatokkal kormányozza életmódjuk szabadossága szërint.

Az államrëndëk különbségei

28. Mindezëknek az államrëndformáknak az önmagukban szétválasztó különbségei a szëgénység és gazdagság, járulékosan pedig a sokaság és a kevésség.

A vëgyës királyság fajtái

29. Vëgyës és csonka királyság ëgyrészt a hősi, amely a régi hősöknél volt; ëgy másik a spártai, amelyben a hadseregvezetésre és az áldozatokra örökös hatalom adatik; ismét más a barbár, amint a barbároknál van; más az aisymnétési vagy választott zsarnoki.

A dëmokrácia fajtái

30. A dëmokráciának öt fajtája van: 1) mikor mindënki ëgyformán részesëdik a tisztségëkből, 2) mikor vagyoni cënzus szërint, 3) mikor a bűnözőket kizárják a tisztségëkből, 4) mikor mindën polgár részesëdik a tisztségëkből, de törvényëk szërint parancsnokolnak, 5) mikor mindannyian részesëdnek, de nem törvényëk, hanem néphatározatok szërint kormányozzák az államot.

Az oligarchia fajtái

31. Az oligarchiának négy fajtája van. 1) Mikor a gazdagabbakat választják ki, 2) mikor mëghatározott számú közepesen gazdagot, 3) mikor a fiak törzsi rënd szërint lépnek (az atyák) helyébe, 4) mikor a tisztségviselők nem a törvényëk előírásai alapján uralkodnak.

Az arisztokrácia fajtái

32. Az arisztokráciának ugyancsak négy fajtája van: 1) amelyben ëgyszërűen a legjobbaké a főhatalom, 2) amelyben erényëseké, de gazdagoké, 3) amelyben a választók tekintetbe vëszik az erényt, gazdagságot és a népet, 4) ahol az erényëkre és a népre, nem pedig a gazdagságra fordítanak gondot.

A zsarnokság fajtái

33. A zsarnokság háromféle: 1) mikor a barbárok kiválasztanak valakit, hogy törvény és mëgszokás szërint uralkodjék, 2) mikor valakit az ellenség elűzésére választanak, 3) mikor ëgy gazembër uralkodik, sëmmilyen törvénynek nem engëdelmeskëdve, de javíthatatlanul mindënt a saját javára és gyönyörére fordít.

Milyenëk a középpolgárok?

34. A legjobb államrënd az, amely középpolgárokból áll, azaz sëm túlzottan gazdagokból, sëm túlzottan szëgényëkből, mivel ezëk kölcsönös bántás nélkül képesek boldog életët élni, amely a nem gátolt erény cselekëdetein alapul.

35. Az államrëndëk teljes körű mëgfigyelésében négy dolgot këll figyelëmbe vënni: 1) a szerepëket, 2) az alkotmányokat, 3) a változásokat, 4) a mëgőrzésëket, amelyeket sorban el këll mondanunk.

Az államok három fő szerepe

36. És először is ami az államok szerepeit illeti: ezëknek mindën államrëndben háromnak këll lënnie, s ha ezëk épek, szükségszërűen az államok is épek, ha ezëk romlottak, az államok maguk is romlottak: a tanácskozó, ítélő és uralkodó szerep.

Amilyen dolgokban igénybe vëszik a tanácsot

37. Ami a tanácsot illeti, ezt leginkább tíz dolog ügyében vëszik igénybe: 1) háború ügyében, 2) békéében, 3) szövetségkötésben, 4) büntetésëkben, 5) törvényëk mëghozatalában és eltörlésében, 6) a város és a vidék őrségében, 7) hivatalokban, 8) anyagi ügyekben, 9) javak kivitele és behozatala kérdésében, 10), ami első këll hogy lëgyën méltóságban, a szent dolgok mëgoltalmazásában vagy helyreállításában vagy kiirtásában, ha nem felelnek mëg a normának.

38. Ezëkről vagy mindënki mindënkivel tanácskozik, vagy nem mind, csak a vezetők; vagy ëgyesëk ëgyes dolgokról, vagy mindënki valamelyekről.

39. A dëmokráciához az tartozik, hogy az egész nép tárgyaljon mindënről, az oligarchiához, hogy bizonyos kisszámú embër, a köztársasághoz, hogy bizonyos embërëk bizonyos dolgokról, az arisztokráciához, hogy mindannyian bizonyos dolgokról, éspedig a legnehezebbekről.

Hányféle magisztrátus?

40. Ami a magisztrátusokat illeti, ezëk közül ëgyesëk az istentisztëletre vannak, mások a közügyek mëgtanácskozására, mások a hadügyekre, mások a bevételëkre, mások a számadások elvégzésére és kijavítására, mások az áruba bocsátott dolgok piacára, mások a város, városrészek és a vidék részeinek élére, mások az állami iratok és fëljegyzésëk, mások a szántóföldek, mások a kivégzésëk és börtönök, mások a játékok élére, mások a gyerëkëk, asszonyok és polgárok erkölcsei, végül mëgint mások állnak az iskolák élén.

A magisztrátusok választásának módjai

41. Tizënkét módja van a magisztrátusok választásának. Mert vagy ëgyesëk választják vagy mindënki; ha mindënki mindënki közül, vagy sorsolással, vagy választással, azt pedig vagy kerületëkre osztva, vagy közösen, vagy részben így, részben úgy; ha nem mindënki, vagy mindënki közül vagy ëgyesëk közül; ha mindënki közül, vagy választással, vagy sorsolással, ha ëgyesëk közül, szintén ugyanazokon a módokon; vagy mindënki közül ëgyesëk sorsolással, ëgyesëk választással.

Melyik módszër melyik államrëndhëz illik

42. Ezëk közül a módszërëk közül ëgyesëk a dëmokráciához illenek, mint tudniillik hogy mindënki mindënki közül választással vagy sorsolással vagy mindkét módon; mások a köztársasághoz, mint hogy mindënki kerületëkre osztva sorsolással vagy választással vagy mindkét módon; mások az oligarchiához, mint hogy ëgyesëk ëgyesëk közül, akár sorsolással, akár választással vagy mindkét módon; végül mások az arisztokráciához, mint hogy ëgyesëk mindënki közül sorsolással, vagy ëgyesëk ëgyesëk közül választással kerülnek hivatalba.

A bíróságok fajtái

43. Ami az államrënd harmadik elsődlegës szerepét illeti, tudniillik az ítélkëzőt: a bíróságoknak nyolc legfontosabb fajtáját vësszük figyelëmbe: 1) javítóbíróság, 2) magánsérelmek büntetőbírósága, 3) államellenës bűnök büntetőbírósága, 4) sérelmek és károk bírósága, 5) magánszërződésëké, 6) embërölési ügyeké, 7) külföldieké, 8) kisebb ügyeké.

44. Ezëk közül ëgyesëk úgy felelnek mëg a dëmokráciának, hogy mindënki mindënki fölött ítélkëzzék sorsolással vagy választással, mások az oligarchiának, hogy ëgyesëk mindënki fëlëtt, mások az arisztokráciának, hogy valakik fölött mindënki, és ëgyesëk fëlëtt ëgyesëk.

Az államok alkotmányának oka

45. Ami az államok alkotmányát illeti: ez olyan, hogy ha a köznép a polgárság más részeit valamekkora vagy valamilyen arányban fëlülmúlja, akkor dëmokráciát szükségszërű terëmteni és alapítani, ha a gazdagok és nemësëk, akkor oligarchiát, ha pedig a közepes helyzetűek, akkor vagy királyságot vagy arisztokráciát vagy köztársaságot.

A táj segíti az alkotmányt

46. Sőt úgy látszik, hogy maga a táj is hozzájárul az állam alkotmányához, mert ha sík, akkor a gazdagok oligarchiája, ha dombos, akkor a közepesen gazdagok oligarchiája, ha hëgyës, akkor kevert dëmokrácia, ha mindënben részesëdik, akkor timokrácia, ha pedig távol esik várostól, akkor a legrosszabb dëmokrácia jön létre.

Az államrëndëk változásának 12 általános oka

47. Ami az államrëndëk változását illeti, ezëknek 12 általános okát említik: 1) haszon és kár, 2) tisztësség és gyalázat, 3) ëgy embër túlhatalma, 4) ëgyesëknek a büntetéstől való félelme, 5) lënézés, 6) a polgárság ëgy részének arányosnál nagyobb gyarapodása a többiek fëlëtt, 7) ëgyesëk szégyëne valamely elkövetëtt dolgok miatt, 8) a jelënlëvő magisztrátus mëgvetése, 9) a törvényëk által előírt kicsiségëk elhanyagolása, 10) a szokások különbözősége, amely az idegënëkkel való kapcsolattartásból származik, 11) a helyek különbözősége, 12) és legfőképpen az ëgyenlőség, mikor is a gazdagok úgy vélik, hogy vagyonukkal emelkëdnek ki, a szëgényëk, hogy magukat szabadsággal tëhetik ëgyenlővé, a nemësëk, hogy származásukkal és méltóságukkal múlják fëlül a többieket.

48. Mert a nemësségët mindënki a száján viseli (mondja a filozófusok fejëdelme), míg valódi nemëst alig találunk százat.

A nemësség mëghatározása

49. A nemësség a származásnak és családnak ëgyfajta régi méltósága vagy az ősi dicsőség öröksége, amelyet az ősök kimagasló erényeikkel békében vagy háborúban szërëztek és az embëri társadalom ëgyetértése igazolt; akik ebben nem fogyatkoznak mëg, azokat valóban nemësëknek és előkelőknek këll ítélnünk, akik ellenben elfajzanak, azok részben esztelenëk és bolondok, részben mocskosak lësznek, mint ahogy nem ritkán előfordul, hogy a hősöknek a fiaik a büntetésük.

A lázadások okai

50. Gyakran egészen kicsi kezdetëkből óriási lázadások születnek az államokban, mikor akár éppen a hatalmasok között keletkëzik ellentét, akár a hatalmasok és a szëgényëk között, vagy végül, mikor a kitűnő polgárok és a középszintűek vagy kevesen vannak, vagy ëgyáltalán nincsenek.

A dëmokrácia átváltozása oligarchiává és zsarnoksággá

51. Faját tekintve a dëmokrácia vagy oligarchiává változik a tisztségviselők árulása és a néptribunusok rágalmai folytán, vagy zsarnoksággá, amikor vagy ëgy választott hadvezér nyomja el a népet, vagy ëgynek sok hivatalt engednek át, vagy végül a gazdagok gyűlölete folytán a nép ëgy embërt kezd el szeretni.

Az oligarchia átváltozása dëmokráciává

52. Az oligarchia vagy dëmokráciává vagy zsarnoksággá változik.

53. Éspedig dëmokráciává vagy a gazdagok és szëgényëk ëgyet nem értése, vagy a gazdagok ëgymás közti széthúzása miatt.

Miért húznak szét a hatalmasok?

54. A hatalmasok vagy akkor húznak szét, 1) mikor közülük kevesen uralkodnak, 2) mikor többeket kizárnak, 3) mikor ëgyesëk közülük fëlül akarják múlni hivataltársaikat, 4) mikor hivataltársakat kizárnak, 5) mikor több hatalmas van kizárva, mint hivatalban, 6) mikor vagy házasság, vagy ítélkëzés során sérelmet szenvednek, 7) mikor ëgyesëk këgyetlenebbek másoknál.

Az oligarchia átváltozása zsarnoksággá

55. Az oligarchia pedig zsarnoksággá változik, mikor vagy hivatalba helyëzve fëlélik javaikat pazarló életmódjukkal, vagy háború idején a választott vezér lëigázza a többit.

Az arisztokrácia átváltozása

56. Az arisztokrácia átváltozik, 1) mikor ëgyes látszatra dërék embërëk mëgpróbálják magukhoz ragadni a vezetést, 2) mikor ëgyes erényben gazdag embërëket elhanyagolnak, 3) mikor a harcias embërëket nem fogadják be, 4) mikor az előkelők közt ëgyesëk bőségben élnek, másokat nagy szëgénység szorongat, 5) mikor valaki az előkelők közt nagyobb akar lënni a többinél, 6) mikor vagy valami igazságtalanságot követnek el, vagy a gazdagok többet kapnak mëg a közvagyonból, mint a szëgényëk.

Az államrëndëk mëgőrzésének módjai

57. Ami az államrëndëk mëgőrzését illeti, hogy mëgtarthassák, általánosságban arra këll figyelmet fordítani, hogy 1) a törvénynek legkisebb előírásait së sértsék mëg, 2) hogy az állam mëgőrzésére fordított szorgalmat fëlfokozott félelëm is növelje, 3) hogy a polgárság szëmbenálló részeit összekapcsolják, 4) hogy a nép helyëzze bizalmát talpnyalókba és izgatókba, 5) hogy a törvényëk elhárítsák a nemësëk közti lázongásokat, 6) hogy sënki së lépjën túl mëgtisztëltetése és hivatala határain és idején, 7) sënki së múlja fëlül a többit gazdagságban vagy hatalomban, 8) hogy a fényűzési törvényëket betartsák, 9) hogy a tisztségviselés lëgyën haszonszërzéssel összekapcsolva, 10) hogy a középpolgárokat gyarapítsák, 11) hogy a gyermëkëket szorgalmasan neveljék a törvényëk szellemében, 12) hogy ëgy embërnek adjanak több mëgtisztëltetést, vagy ha adtak, lassanként vonják el, 13) hogy a magisztrátusok jól viselkëdjenek a polgárokkal szëmben, és viszont a polgárok a magisztrátusokkal szëmben.

Hogyan őrizhető mëg a dëmokrácia?

58. Fajták szërint, a dëmokráciák mëgőrződnek: 1) ha a parancsolást, tanácskozást, tisztségëket és ítélkëzést mindënki közül mindënki mindënki fëlëtt gyakorolja, 2) ha ëgy tisztség sëm örökös, hanem rövid, és ëgyben sorsolással vagy választással ruházzák át, 3) ha mindën rëndbeli embërëknek mëgvan a lëhetőségük, hogy tisztségët vállaljanak el, 4) ha a szëgényëket bérrel, a gazdagokat büntetésëkkel hívják gyűlésbe, 5) ha a bíróságok ritkák lësznek, 6) ha a tanácsadókat a város mindën részéből választják sorsolással vagy szavazással, 7) ha sëm a köznép nem tësz jogtalanságot a gazdagokkal, sëm a gazdagok a köznéppel, 8) ha a népet nem szorongatja túlságos szëgénység, 9) ha a polgárok száma nagy.

Az oligarchia mëgőrzésének módjai

59. Az oligarchiát mëgőrzi, 1) ha magas cënzusból lëhet az államügyek intézésébe jutni, 2) ha kevés gazdag dönt mindënkiről, 3) mindën tisztségët ëgyesëk választanak szavazás és cënzus alapján, 4) mindën bíróság, de főleg a főbenjáró ügyeké, kevesek hatalmában van, 5) ha mëgállapított időközökben fëlmérik a polgárság vagyonát, 6) kevesek hatalmában van a hadsereg ereje, 7) az örökségët nem adományozás, hanem a lëszármazás jogán hagyják, 8) a magasabb tisztségëkhëz költségës fëladatok vannak rëndëlve, 9) nagy gond van a szëgényëkre, hogy szenvedjenek jogtalanságot, hanem lëgyën hasznuk, 10) a nép valamilyen módon részesül a döntésëkben.

A köztársaságok mëgőrzésének módjai

60. A köztársaságok törvényei lëgyenek: 1) mëgfelelően vëgyítsék a dëmokráciát és oligarchiát, mármint hogy a szëgényëknek éppúgy, mint a gazdagoknak, méltóságuknak mëgfelelő szerep jusson a köztársaság vezetésében, 2) a közepesen gazdagok lëgyenek a döntésëk résztvëvői, 3) ëgyes dolgokról mindënki dönthessën, és ëgyes dolgokról a tisztségviselők, 4) a tisztségviselőket cënzus rëndszëre alapján válasszák, 5) mindënki mindënki fëlëtt bíráskodhasson, a szëgényëknek állapítsanak mëg bért, 7) a fëlmentésben a tisztségviselők szava döntő lëgyën, az elítélésben mindig döntő.

Az arisztokrácia mëgőrzésének módjai

61. Az arisztokrácia helyzetének mëgőrzésére az kívántatik mëg, hogy 1) tisztësségësen vëgyül a nép helyzete, az oligarchia és az erény, 2) mindën dologról ëgyesëk döntenek, ëgyesëkről pedig erre választott tisztségviselők, 3) a tisztségviselőket szavazással választják, nem cënzussal, ëgyesëket ëgyesëk mindënki közül, ëgyesëket mindënki ëgyesëk közül, 4) bizonyos különlegës tisztségviselőket választanak, akik a gyermëkëket, asszonyokat és polgárokat mérsékletësségre, ékësségre és a többi erényëkre irányítják, 5) ëgyes bíróságokat ëgyesëk gyakorolnak, ëgyesëket pedig mindënki, vagy pedig mindëgyiket ëgyesëk.

A tisztségviselőktől mëgkívánt dolgok

62. Mindën tisztségviselő esetében három dolgot kívánnak mëg: 1) az alájuk vetëttek iránti szeretetët, 2) tekintélyt és hatalmat, 3) igazságosságot és az erényëk többi gyülekëzetét.

A legjobb a monarchia

63. Az összes említëtt államforma közül ëgyértelmű, hogy a monarchia a legjobb, amelyën belül önmagában jobb választás útján, járulékosan pedig öröklés útján kimagasodni ëgy valakinek, aki el van látva isteni erényëkkel, hogy a törvényëk szërint parancsoljon, úgy, hogy amit a törvényëk elrëndëltek, azt azoknak az előírása szërint mindig tartsa be, ahol pedig hiányzik az írott törvény, azt a király isteni bölcsességével pótolja.

A törvény magasztalása

64. Mert a törvény Istennek ëgyfajta képmása, a halandók királynője, az állam lelke, mindën cselekëdetëk központja, és a királyok és fejëdelmek tanítómestëre, amellyel, amely alatt és amely szërint këll a tisztségviselőknek az alávetëtteket kormányozniuk.

A törvény fëlosztása

65. Ez kétféle, az ëgyik pozitív, amikor valamit a nagyobb hatalom ëgyetértésével mëghatároznak a polgárság helyzetének védelmére, a másik önmagától születëtt, akár természeti, akár szokás szërinti.

66. Ezëknek a törvényës rëndje avagy mëgfelelő állapota két dologban figyelhető mëg: 1) ha engëdelmeskëdnek a törvényëknek, 2) ha maguk a törvényëk helyësen vannak lëfektetve.

A monarchia romlásának okai

67. A monarchia tönkremëgy 1) valamely alattvalóra hozott gyalázat miatt, 2) félelëmből, 3) mëgvetésből, 4) az alávetëttek kára és az őket érő csapások miatt, 5) az előkelők lázadásaitól, 6) a fiak utódlása miatt, akik többnyire rosszabbak a jó szülőknél.

A fejëdelëmség mëgőrzésének módjai, avagy a jó fejëdelëm kötelességei

68. Ezëk a romlások elkerülhetők, 1) ha a monarchia mérsékletre szorítkozik, és nem túlzottan sok dolgot engednek át a király döntésének, 2) ha sëm a gazdagokat nem sújtja jogtalanság, sëm a közembërëket gyalázat, 3) ha a polgárok, és nem idegënëk őrködnek fëlëtte, 4) ha nagymértékben él a barátok és tanácsosok bölcsességével és tëvékënységével, 5) ha ëgy embërt nem terhel mëg sok fëladattal, 6) ha a hatalmát ékíti és erősíti, 7) ha a közügyekre gondot fordít, 8) ha nem túl magas adókat hajt be, és a behajtottakat az állam hasznára fordítja, 9) ha jó erkölcsű, szëlíd, mértékletës, këgyelmes, tartózkodó, józan és ébër, 10) ha nem zordon, hanem tisztëletreméltó, 11) ha mindënben mëgőrzi a középutat, 12) ha kitűnik harci erényëkben, 13) ha tanulmányozza és szereti a bölcsességët és szabad tudományokat, és különösképpen az államtudományt, 14) ha nem csak magát tëszi visszafogottá, de az embëreit is tartózkodókká, 15) ha a jó embërëket mëgtisztëli, a rosszakat mëgveti, 15) ha a jutalmakat maga, a büntetésëket más útján osztogatja, 16) ha a szëgényëknek éppúgy kedvez, mint a gazdagoknak, 17) ha a nemësségët barátságossággal, a népet mëgközelíthetőséggel láncolja magához, 18) végül ha (amiket rënd és méltóság szërint első helyën këll tartania) Istent igaz këgyességgel tisztëli és az igaz hitre gondot fordít, iskolákat és ëgyetëmëket állít fël, és mindazokat mëgtartja, amit Xënophón mondott, hogy Cyrus mëgtartott.

A zsarnokság mëgőrzésének módjai

69. Még a zsarnokságnak is, amely mindën államrënd közt a legrosszabb, mëgvannak a maga többféle okai, amelyektől elpusztul vagy mëgőrződik, tudniillik, hogy a polgárokat 1) alacsonylelkűekké tëgye, 2) kishitűekké, 3) gyëngékké és tëhetetlenëkké.

70. De a politikának a célja nem fëlépíteni, hanem inkább lërombolni a zsarnokságot, amely ellensége az államok jó helyzetének.

VI. könyv. Az oligarchia és dëmokrácia célja

71. Az oligarchia célja a vagyon, a dëmokráciáé a szabadság, ezën belül ha a földművelők száma a legnagyobb, az első fajta alakul ki, ha a pásztoroké, a második, ha pedig a kocsmárosoké és bérmunkásoké, a dëmokrácia legrosszabb fajtája.

A szabadság mëgszilárdításának módszëre

72. A szabadság pedig, amelyet először abban állapítanak mëg, hogy mindënki kölcsönösen engëdelmeskëdik, aztán hogy mindënki tetszése szërint élhet, attól szokott mëgszilárdulni, 1) ha mindënkit mindënki sorsolással tësz hivatalba, 2) ha azt ëgy életben vagy csak ëgyszër vagy igën ritkán látják el, 3) ha a hivatalviselés rövid, 4) ha a népgyűlés mindënnek ura, 5) ha mindënkinek, aki népgyűlésre jön, bért állapítanak mëg.

A legrosszabb dëmokráciának a mëgszilárdítása

73. A legrosszabb dëmokráciának a fajtája ott erősödik mëg, ahol 1) sok törvényën kívülit vësznek be a polgárok közé, 2) szabadosságot engednek mëg a gyerëkëknek, asszonyoknak és szolgáknak, 3) a nép hibáit elkendőzik, 4) az elítéltek javai nem lësznek közösek, 5) az állami büntetésëket kikerülik.

VII. könyv. Milyen a boldog állam

74. Amiképpen más a szëmlélődő, más a tëvékëny boldog élet, úgy a boldog állam az, amelyet a legjobb, amennyiben lëhetségës, köztársasági állapotban kormányoznak, mindën polgára a lëhető leginkább tisztësségën és erényën alapuló nyilvános és magánéletët él aszërint, ahogy ki-ki képes az erényre, a test és vagyon javait, amennyire ehhëz el tudnak jutni, bőségësen fëlhalmozva.

Mekkora létszám?

75. A polgárság létszámának akkorának këll benne lënnie, amekkora a jó életvitelhëz a polgári közösségben önmagában ëlég és magával mëgëlégëdëtt, és a polgárok ismerhetik ëgymást a bíráskodás véghëzvitele és a tisztségëk választása és gyakorlása végett.

A város környéke

76. A város környékének mérsékletës minőségűnek këll lënnie és akkora méretűnek, amekkora jó mértékkel és bőségësen ëlég a polgárok ellátására.

A város helyzete

77. A város helyzetét akkor këll tökéletësnek ítélni, 1) ha kelet felé fordul, a keleti szeleknek kitéve, 2) ha olyan alakú, hogy bármely része tud a másiknak segítségët vinni veszélyben, 3) ha állandó vagy mestërségësen bevezetëtt vizei vannak, 4) ha könnyű kijárást nyújt a polgároknak, és nehéz bejárást az ellenségnek, 5) ha falak és árkok vëszik körül és jól körül van sáncolva, 6) ha épületeit a nagyszabásúságra és a hadi használatra is tervezték, 7) végül ha közelében lëhet tengërnek, úgyhogy csupán magában képes lëgyën kereskëdelmet űzni és közben tëgye tönkre jövevényëk elkeverëdése, és így lëgyën szárazföldi ereje és hajóhada is, amely mindazonáltal nem këll, hogy a város része lëgyën.

Az embërëk nélkülözhetetlen fajtái

78. Ëgyébként az embërëknek hat fajtája nélkülözhetetlen a polgárság közt: 1) földművelők táplálék végett, 2) mestërembërëk az élet különböző eszközeiért, 3) katonák a védelëm végett, 4) gazdagok a háború idegeiként, 5) tanácsosok, 6) a szent dolgok elöljárói.

79. Gyakran képesek ugyanazok az embërëk ugyanezëket a fëladatokat különböző időpontokban ellátni.

Állami helyszínëk

80. Mëgkívántatik az is, hogy a templomoknak, hivataloknak, fórumnak, állami gyakorlatoknak és lakomáknak állami helyszíne lëgyën.

Állami lakomák

81. A polgárok ëgyetértésének mëgőrzésére hasznos néhány állami lakomát ünnepëlni és szümposziont [symposiumot], amilyenëk a krétaiaknál a Phiditia, a spártaiaknál az Andria voltak.

82. A legjobb állam tëhát a legjobb polgárokból áll, amilyenëk lësznek 1) természettől, 2) tisztës szokásból, 3) értelëm és tudomány által, úgy, hogy testben és lélëkben jól lëgyenek mëgalkotva.

83. Hogy a testëk jól lëgyenek mëgalkotva, kívánatos, hogy a gyermëkëk nemzése és táplálása rëndben lëgyën.

A jó nemzés fëltételei

84. A jó nemzéshëz tartozik, hogy 1) az asszonyok 17. életévük, a férfiak 35. életévük táján párosodjanak, éspedig inkább téli, mint nyári időben, 2) hogy a terhes asszonyok teljesebb táplálkozásban részesüljenek, mértékletës sétával gyakorolják magukat, és nyugodt lelkiállapotban lëgyenek.

A mëgfelelő táplálkozás kívánalmai

85. A gyermëkëk mëgfelelő táplálkozásához tartozik, 1) hogy rögtön születésüktől mëgfelelő ételëkkel, és főleg bor nélküli tejjel táplálják őket, 2) hogy gyënge tagjaikat pólyákkal, bölcsőkkel és eszközökkel alakítsák és mëgfelelő rëndben irányítsák, 3) hogy mérsékletës mozgással gyakorlatozzanak, 4) hogy gyorsan hozzászokjanak a hideghëz, 5) hogy ötödik életévükig së a tudományoknak, së rájuk kényszërítëtt munkának adják át őket, 6) hogy tisztësségës mesékkel és énekëkkel babusgassák őket, 7) hogy minél kevesebbet forgolódjanak szolgák és mocskos embërëk között, 8) hogy tanítsák mëg őket, hogy a tisztësségës művészëtëket szëmléljék, és a csúnya és obszcén dolgokat engedjék mëg nekik, hogy nézzék vagy hallgassák.

VIII. könyv. A gyermëkëk nevelése

86. A lelkëk neveléséhëz pedig az tartozik, hogy hatodik vagy hetedik évük betöltése után rögtön taníttassák őket, 1) nyelvtanban és a szabad művészëtëknek és tisztës tudományoknak mindama foglalatosságaiban, amelyektől a lelkëk nemësek és jószívűek lësznek, 2) a képalkotás jártasságában, hogy a művészëk munkáiról helyës ítéletët alkothassanak, 3) sportban és testnevelői gyakorlatokban az egészség mëgvédése és a testi erő mëgszërzése céljából, 4) zenében 1) a tétlenség elűzése végett, 2) vigasztalás és gyönyörködés édëkében, 3) az értelëm tökéletësítése és az erkölcsök és jellemëk formálására.

87. Ez pedig vagy zeneszërszámokkal, vagy közös énekléssel történhet, vagy pedig ritmusokkal.

88. De ezëket könnyebb mondani, mint mëgcselekëdni, kivéve, ha valaki kész ezëket mëgtartani a saját háztartásában.

.

HÁZTARTÁSTAN

A háztartástan mëghatározása

1. A háztartástan az, amely a háztartás és család mëgszërzésének, mëgőrzésének és irányításának rëndjét mutatja mëg, úgy, hogy a gyermëkëk és szolgák köteles hivatalukban maradjanak.

A háztartás részei

2. A háztartás férjből és feleségből, úrból és szolgából, atyából és fiúból, és végül birtokolt dolgokból áll.

3. Mindezëkben a kapcsolatokban természetës uralom van, de azzal a változatossággal, hogy az elsőben állami és arisztokratikus, a másodikban zsarnoki, a harmadikban királyi.

A házasság célja

4. És ami a háztartás első részét illeti, a férfi és nő összekapcsolásának két fő célja van: 1) gyermëkëk nemzése, 2) kölcsönös segítség.

A férj kötelességei

5. A férj kötelességei, hogy 1) olyat vëgyën el, akinek szokásait a tisztës rëndëlkëzésëk hajlítani tudják, 2) hogy szorgalmasan fëlkészítse az élet mindën tisztësségës kötelességére, 3) hogy tisztëletteli társalgásban lëgyën vele még tanúk nélkül is, 4) elérje, hogy az asszony annyira féljën tőle, hanem tisztëlje, 5) sëmmiképp bánjon vele igazságtalanul, és leginkább kerülje a házasságtörést, 6) engedje mëg, hogy hamis ékësségëkkel éljën.

Az asszonyok kötelességei

6. Az asszonyok kötelességei lëgyenek, 1) hogy teknősbéka módjára otthona falain belül húzza mëg magát, 2) szorgos méhecske módjára küldje munkára a szolgákat, akik kinn szoktak dolgozni, 3) hogy a férjétől kapott dolgokat vëgye át, rëndëzze el és vigyázzon rájuk, 4) faragatlan lányait és szolgálóit az orsó és kosár gyakorlatával nevelje mëg, és az egész családot készítse fël fëladataira, 5) őrizze mëg a családi vagyon rëndjét, ami majdnem mindën otthoni fëladat közül a legfontosabb, 6) az edényëket és ëvőeszközöket rëndben tartsa, és a cselédségnek is mutassa mëg, hogy mit hova këll helyëzni és hogyan këll vigyázni rá, 7) tökéletësen önmëgtartóztató sáfárt válasszon, szorgalomban és emlékëzetben kimagaslót, 8) még ha végig is fogja gondolni, hogy a többi dolog mind rëndben el van-ë rëndëzve, mégis sëmmi sincs elvégezve, ha maga nem irányítja az ügyeket, és szorgoskodik rajta, hogy mindën a maga rëndjén végbemënjën, 9) nem szabad zsörtölődnie, ha a férj több terhet helyëz rá, mint bárkire a családból, mivel azoké ugyan a vagyonról való gondoskodás, azonban övé a haszon élvezete, 10) férje parancsa nélkül sënkit fogadjon a házba, 11) keressën nagyon ékës ruhákat, hanem erkölcseinek díszével és ëlëganciájával törekëdjék magát ékësíteni, 12) törődjék az állam ügyeivel vagy házasságokkal, 13) jó férjének életét törvény gyanánt kövesse, 14) szeresse őt és tisztëlje, 15) nehéz helyzetëkben érëzzën vele ëgyütt, jó sorában örüljön ëgyütt.

A szülők kötelességei

7. A szülők kötelességei a fiúk iránt: 1) hogy a legjobb és legtisztësségësebb párral nemzzék őket, 2) hogy anyatejjel vagy legalábbis tisztësségës dajka tejével táplálják, 3) hogy maguk is këgyességgel és jó erkölcsökkel töltsék el őket, és gondoskodjanak róla, hogy mások is így neveljék, 4) hogy magukat az erényëk tükreként és példájaként mutassák gyerëkeiknek.

A gyerëkëk kötelességei

8. A fiúk tartoznak a szülőknek 1) szeretettel a nemzés és nevelés okán, 2) tisztëlettel a természet tökéletëssége miatt, 3) engëdelmességgel és fiúi szófogadással az Istentől a szülőknek juttatott hatalom miatt, 4) segítséggel a nehéz helyzetëkben és öregkorban az antipelargésis miatt.

9. Ugyanis soha nem szabad a fiúknak mëgtagadni a szülőket, de a szülőknek néha szabadnak látszik, jogos okokból.

10. És soha nem lëhet Istennek, a szülőknek vagy tanároknak mëgfelelő értékű fizetségët adni.

Az urak kötelességei

11. Az urak kötelességei a szolgák iránt: 1) hogy szorgos szolgákat fogadjon, 2) hogy hagyja őket së gőgöseknek, së mëgalázkodóknak lënni, 3) hogy a szorgalmasabbakat nagyobb jutalmakkal halmozza el, 4) hogy ételt, munkát és büntetést a maga rëndje szërint osszon nekik, 5) hogy adjon nekik részëgségig bort, 6) hogy së gyávákká, së vakmerőkké tëgye őket, 7) hogy engedjën és ígérjën nekik pihenést, 8) hogy engedje mëg, hogy törvényës fiakat nemzzenek, 9) hogy këgyességgel és jó erkölcsökkel töltse el őket.

12. Ami a háztartás negyedik részét vagy inkább szükségletét illeti, a házigazda dolga 1) mëgszërëzni a családi vagyont, 2) mëgőrizni, 3) jól élni vele és hasznosítani.

A javak szërzésének elmélete

13. A javak mëgszërzésében általánosságban kerülni këll a lustaságot, tétlenségët, nemtörődömségët, szërëncsejátékot, falánkságot, kéjvágyat, részëgségët, törtetést és túlköltekëzést, a családi vagyon legkézënfekvőbb veszëdelmeit; 2) szorgalommal és takarékossággal këll vagyont szërëzni, ami nagy adósság, a jólétët mértékletësséggel és munkával, a tisztësségët pedig és a jóakaratot úgy, hogy állhatatosan mindënkinek hasznára van, sënkinek sëm árt, a jókat szereti, a rosszakat elviseli; különösképpen pedig törődjék vele, hogy 1) mindën ëgyes ügyét szabályosan rëndëzze és intézze el, 2) hogy több hasznot hajtó, mint haszontalan dolgot szërëzzën, 3) ëgyfajta dologba fektesse mindën vagyonát.

A javak mëgőrzésének elmélete

14. A családi vagyon mëgőrzésében vëgye figyelëmbe 1) az athéni szabályt, hogy birtokainak jövedelmeiből éljën, 2) a spártai szabályt, hogy mindënt a saját helyén rëndëzzën el, 3) a përzsát, hogy mindënt maga parancsoljon és fëlügyeljën, elsőnek keljën fël ágyáról, utolsónak mënjën aludni, tudva, hogy gazda szëme hizlalja a lovat, 4) hogy a házépítésben a hasznosságot, kényelmességët, egészségësségët, erőt és ëlëganciát tartsa szëm előtt, 5) hogy szorgalmasan őrködjék háznépe fëlëtt, és mindarra ügyeljën, amit Ischomachos említëtt Szókratésznak Xënophónnál.

15. Hogy pedig a házigazda jól élhessën mëgszërzëtt és mëgőrzött javaival, elsősorban gyakorolja a këgyességët és virrasszon imádságokban, azután kövesse az igazságot, mértékletësségët, bőkezűségët és mindazokat az erényëket, amelyeket az ëtikában parancsolnak.

HORATIUS:

A jó színe alatt rászëdődünk: arra törekszëm, hogy

rövid lëgyek, és homályos vagyok;

míg a sima kifejezésmódra török, az erő hagy el,

és a lélëk nagy dolgait kifejezve dagályos az embër.”

MARTIALIS:

ÉS NEM HOSSZÚ AZ, AMIBŐL NINCS,

AMIT ELHAGYHATNÁNK.”

ËGYEDÜL ISTENÉ A DICSŐSÉG

VÉGE

.

UTÓSZÓ

Baranyai Decsi Csimor János (Decs, 1560 k. – Székëlyvásárhely [a mai Marosvásárhely] 1601. május 15.) a 16. század ëgyik legműveltebb embëre volt. Az elsők között írt útlëírást (Hodoeporicon…, Wittenberg 1584), ő írta az első jogharmonizációs művet (Syntagma institvtionvm ivris … , Kolozsvár 1593), elsőként fordított latin klasszikust – Sallustiust – magyarra (Nagyszëbën 1596), ő állította össze az első magyar közmondás- és szólásgyűjteményt (Adagiorum graecolatinoungaricorum … Bártfa 1598), mëgírta korának történetét, foglalkozott a rovásírással, s írt több latin és ëgy görög versët is.

Wittënbërgi tanulmányok után a Strassburgi Académián tanult és 1591-ben ott védte mëg Synopsis Philosophiae (A filozófia áttekintése) című doktori értekezését. Ez a munka, az akkor Ёurópában már általánosan elfogadott arisztotëlészi filozófia válogatott fejezeteinek (matëmatika, fizika, mëtafizika, ëtika, politika, háztartástan) összesen 569 tézisben való összefoglalása. Hasonmását most Kovács Pétër profësszor magyar fordításával ëgyütt nyújtjuk át az érdeklődő olvasóknak és kutatóknak.

Arisztotëlész (Sztagëira [Makëdónia] Kr. e. 384 – Khalkisz [Görögország] 322) a legjelëntősebb görög filozófus, természetkutató és rëndszërszervező volt. Orvos családból származott, 367-től húsz évën át Athénben Platón Akadémiáján tanult, majd tanított. Fëljegyëzték róla, hogy nëm mindënben értëtt ëgyet mestërével – ëgyszër azt mondta, hogy „Nagyon szeretëm Platónt, de jobban szeretëm az igazságot –, s mestëre nëm is őt jelölte utódjának. – Pëllában a trónörökös, a későbbi Nagy Sándor nevelője lëtt. – (Indiában kb. ugyanakkor volt Csandragupta tanácsadója a filozófus Csánkja Pandit [Kr. e. 350275] ). – 355-ben Athénben saját filozófiai iskolát (Lükëion) alapított és vezetëtt 12 éven át. 323-ban makëdónellenës zavargások miatt nëmkívánatos idegënné vált (nëm volt athéni polgárjoga) és menekülnie këllëtt. Kr. e. 322-ben Ëuboia szigetén, Khalkiszban halt mëg.

Munkássága az akkor és ott ismert tudományágakat fëlölelte s jelentős hatást gyakorolt az arab, a zsidó és a középkori ëurópai kërësztény filozófiára is. Kutatásaiban – Platónnal szëmben – előtérbe helyëzte az ëmpirikus vizsgálatokat, filozófiai tételeit is igyekëzëtt gyakorlati tapasztalatok figyelëmbe vételével fëlállítani. Például az államformák lëírásához összegyűjtötte 158 görög városállam alkotmánytörténetét s ezëk alapján dolgozta ki a szërinte legjobb, az arisztokrácia és a dëmokrácia előnyeit ëgyesítő állam elméletét. Az állatvilág biológiai lëírásában munkásságát Linnéig (Systema naturae 1735) sënki sëm múlta fëlül. (Fëlfëdëzte pl. hogy a cëtëk emlősök.) Logikája máig a dëduktív logika alapja, s említsük mëg azt is, hogy a Nikomakhoszi Ëtikájában olvasható „Ёgy fëcske nëm csinál tavaszt” mondat valamilyen változata mára már 49 ëurópai nyelvben ismert közmondássá vált. (PGy)

Három fënnmaradt jegyzék 146 munkáját említi, de csak 30 maradt fënn, részben töredékëkben, kb. 2000 oldal terjedelëmben, a rhodoszi Alëkszandrosz (Kr. e. 1. sz.), a Lükëion utolsó igazgatója szërkesztésében. Az általa adott legfontosabb címëk: Mëtafizika, Fizika, Organon (logika, amit eszköznek tekintëtt a valóság mëgismerésére), Ёtika, Politika, Ökonómika, Rëtorika, Poétika.

A Római Birodalom bukása után Arisztotëlész öröksége két muszlim kommëntátor, a përzsa Avicënna (Ibn Szina, Bukhara 980 – Hamadan 1037) és az ibériai Averroës (Ibn Rush, Cordoba 1120 – Marrakës 1198) nyomán jutott el Ёurópába, ahol először az Organon vált ismertté. A 13. században már a Párizsi Ёgyetëmën is oktatták Arisztotëlész műveit. Ёurópai elfogadottságuk Albertus Magnus (1200-1280) és Aquinói Tamás (1224/1225 – 1275) munkásságán alapul, s mëgfelelő válogatással a skolasztikus filozófia alapjai lëttek. Arisztotëlész logikai, fizikai, pszichológiai és ëtikai írásain alapult a 17. századig a protëstáns iskolák filozófiája és oktatása is.

Decsi strassburgi témavezetője Johann Ludwig Hawenreuter (1548-1616) gyakorló orvos, az orvostudomány és a filozófia profësszora volt, aki maga is írt ëgy háromkötetës latin művet Arisztotëlész filozófiájáról és ëgy görög nyelvűt Arisztotëlész fizikájáról. 16 filozófiai disszërtánsa közül 15 közvetlenül vagy közvetve Arisztotëlész, ëgy pedig Platón filozófiájáról írta a disszërtációját.

A Synopsis Philosophiae két kiadását ismerjük. Az első, a strassburgi 1591-ben jelënt mëg, 4o formában, 35 folio terjedelëmben. Ennek ma ëgy prágai és ëgy strassburgi példánya ismert. A második a wittënbërgi 1595-ös kiadás, kisebb (8o) formátumú, 63 folio terjedelmű. Ez – Rokay Zoltán mëgállapítása szërint – néhány sajtóhibától és a strassburgi kiadás címlapján olvasható mottó elhagyásától eltekintve – mëgëgyezik az első kiadással. Két budapesti példánya ismert. Mindkét kiadásban mëgtalálható Decsi támogatójának, a „ragyogó és nagyszërű”, Páduában tanult és 1594-ben Báthory Zsigmond fejëdelëm által tőrbecsalt és mëggyilkoltatott Kovacsóczy Farkas kancëllárnak szóló ajánlás.

A közelmúltban Gömöri György találta mëg a londoni British Library Harley-Gyűjteményében a Synopsis kéziratos angol fordítását, amit 1980-ban ismertetëtt a Magyar Könyvszëmlében (GGy).

A Synopsis Philosophiae – fëltëhetőleg a témavezető, Hawenreuter profësszor ajánlására – a követkëző szakaszokból áll: 1. Az elméleti filozófia első része. – Matëmatika (az optikával és az 59 tételës csillagászattal) 78 tétel. – Fizika (forma, ok, mozgás, nyugalom, az első mozgató, az ég mozgása, az elemëk, a változás, az érzékëk, emlékëzés, alvás, álom, mëtëorológiai jelënségëk: szél, villám stb.) 161 tétel – Mëtafizika (tapasztalás, a tudomány akadályai és segítségei, mennyiség, minőség, különbség, ok-okozat, forma és lényeg, ellentét stb.) 139 tétel. 2. A filozófia második, gyakorlati része. – Ёtika (a legfőbb jó, a boldogság, erény, szélsőség és középút, elhatározás, bátorság, igazságosság, önmëgtartóztatás, türelëm, barátság, szeretet, erényëk… ) 90 tétel. – Politika (monarchia, arisztokrácia, köztársaság, zsarnokság, dëmokrácia, ezëk mëgőrzésének módjai, a törvény, a város, a boldog állam, táplálkozás, gyermëknevelés) 86 tétel – Háztartástan (a férj, az asszonyok, a gyerëkëk, az urak kötelességei, javak mëgszërzése és mëgőrzése) 15 tétel.

Nëm foglalkozik részletësen tëológiai kérdésëkkel, logikával (ez ëgy másik disszërtáns témája volt), rëtorikával és poëtikával, de a logika és a rëtorika jelëntőségét a bevezetőben kiemeli.

A Synopsisból eddig két tétel szövegének közlése és ëgy kisebb rész magyar fordítása jelënt mëg. – 1866-ban Toldy Ferenc a Politica 67. és 68. tételét közölte „Causae corruptionis monarchiae” – címmel (TF). – A Fizika című fejezet 1. és 45-55. tételeit Waczulik Margit 1984-ben mëgjelënt fordításában olvashatjuk (WM)

Összefoglaló ismertetést találunk a Synopsisról Erdélyi János sárospataki tanár 1860 körül írt magyar filozófiatörténetében (EJ), rövid áttekintést közölt róla Tardy Lajos 1965-ben (TL) és – amint utaltunk rá – több vonatkozását vizsgálta 1998-ban tartott előadásában Rokay Zoltán.

Mëgjegyzésëk a magyar szöveg alakjáról: A Bárczi Alapítvány Baranyai Decsi János előtt tisztëlëgve, szülőfaluja nyelvéhëz is közelítve -zve tëszi közzé a magyar fordítást. A latin eredeti oldalcímei középre kerültek, dőlten. Az eredeti szöveg nagybëtűs kiemeléseit vastagítás jelzi, a görög nyelvű szavak, kifejezésëk pedig dőlt bëtűvel szerepëlnek a szövegben (az oldalcímëket kivéve). A görög nyelvű oldalcímëk és záró sorok vastag dőlt bëtűsek. A magyar szöveg tagolása s oldalszámozása mëgëgyezik a latin eredetiével.

IRODALOM

EJ Erdélyi János: Decsi Csimor János – In: Erdélyi János: Filozófiai és esztétikai írások. (Szerk.: Erdélyi Ilona) – Akadémiai Kiadó, Budapest 1981. 236-241. old. (In: A hazai bölcsészet múltja. 8. A bölcsészet Magyarországon. Első könyv. Ötödik fejezet.)

GGy Gömöri György: Magyar szerzők művei a XVI. század végi Angliában. – Magyar Könyvszemle 117, 1. 101-112. (1980)

PGy Paczolay Gyula: European proverbs in 55 languages with equivalents in Arabic, Persian, Sanskrit, Chinese and Japanese. – Európai közmondások 55 nyelven arab, perzsa, szanszkrit, kínai és japán megfelelőkkel. – Veszprémi Nyomda Rt., Veszprém 1997. No. 4. (49-53.old.)

PI Pais István: Az arisztotelészi filozófia. – In: Pais István: A görög filozófia. – Szerzői kiadás, Budapest 1982, 1987, 1992, 1994. 379-485. old.

RZ Rokay Zoltán: Die Synopsis des Baranyai Decsi János. – Acta Ethnographica Hungarica 45, 3-4. 319-325 (2000)

TF Toldy Ferenc: Baronyai Decsi János Magyar históriája 1592-1598, a szerző életével. – Eggenberger Ferdinánd magyar akad. könyvárus, Pest 1866. LXII-LXIII. old. (Fragmentum ex Synopsi Philosophiae. Politica §§ 67,68.)

TL Tardy Lajos: Baranyai Decsi Csimor János Hodoeporiconja. – Filológiai Közlöny 11, 3-4. 359-371. (1965) (A Synopsisról a 360. oldalon.)

WM Waczulik Margit (szerk., ford.): A táguló világ ma-gyarországi hírmondói. XV-XVII. század. (Nemzeti Könyvtár) – Gondolat Kiadó, Budapest 1984. 261-262. old. (Baranyai Decsi János: A filozófia összefoglalása (1591) – Az elméleti filozófia első része, amely magában foglalja a matematikát, a fizikát és a metafizikát. Fizika 1., 45-55.)

POSTSCRIPT

The Synopsis Philosophiae is the dissertation, presented for discussion in 1591 by the Hungarian student, János Baranyai Decsi (Ioannes Deczius Barovius) at the Academy of Strassburg, under the chairmanship of Johann Ludwig Hawenreuter, professor of medicine and philosophy.

János Baranyai Decsi was born in Hungary in Decs – then under Turkish rule – in about 1560 and died as a schoolmaster in Székëly-vásárhely in Transylvania – now Marosvásárhely – Tg. Mures in Romania – on the 15th May 1601. – He studied at Wittenberg Uni-versity from 1587 on, then moved to the Straßburg Academy to conclude his studies. He wrote – in Latin prose – a description of the travel from Transylvania via Warsaw, Danzig and Berlin to Wittenberg (Wittenberg 1587), he is the author of the first comprehensive comparison of Hungarian and West-European law – the Roman Law has already been adopted then in the West – (Kolozsvár – now Cluj, Romania -1593), he was the first to translate a Latin classic (Sallust) into Hungarian (Nagyszëbën – now Sibiu, Romania -1596) and he is also the editor of the first Greek-Latin-Hungarian collection of proverbs and idioms (Bártfa – now Bardejov, Slovakia – 1598) – He also wrote – in Latin – the history of Hungary in the last decade of the 16th centory (published only in the 19th century), wrote several Latin poems and a Greek one too.

The Synopsis Philosophiae is a collection of 569 theses based on the following chapters of Aristotelean philosophy: mathematics (including e.g. optics and astronomy), physics (including e.g. physiology, meteorolgy), metaphysics, ethics, politics and household economy.

The dissertation was printed twice, first in 1591 in Straßburg and then – in a smaller size – in 1595 a practically unchanged second printing appeared in Wittenberg. Two copies of each printing are known to have survived to our days. Recently a manuscript English translation of it was found in the Harley Collection of the British Library in London.

Now the reproduction of the first, 1591 Straßburg printing is presented together with the Hungarian translation made by professor Péter Kovács.

Tartalom

A FILOZÓFIA ÁTTEKINTÉSE …………………………………………………..3

Ajánlás Kovacsóczy Farkas úrnak …………………………………………………….4

A Legjobb, Leghatalmasabb Magasságos Istennek………………………………..5

A FILOZÓFIA ELSŐ RÉSZE, AZ ELMÉLETI……………………………..6

MATËMATIKA …………………………………………………………………………….6

FIZIKA ………………………………………………………………………………………..14

MËTAFIZIKA ……………………………………………………………………………..30

A FILOZÓFIA MÁSODIK, GYAKORLATI RÉSZE………………………46

ËTIKA ………………………………………………………………………………………….46

POLITIKA ……………………………………………………………………………………56

HÁZTARTÁSTAN ………………………………………………………………………..69

Paczolay Gyula: Utószó ……………………………………………………………………73

Irodalom …………………………………………………………………………………………76

Gyula Paczolay: Postscript ………………………………………………………………..77

Tartalom …………………………………………………………………………………………78

Hozzászólás ehhez a cikkhez: 7/2. Bárczi Füzet. A FILOZÓFIA ÁTTEKINTÉSE

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)