Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

A Magyar kiejtési nagyszótár áprilisban megjelent! Megalkotója: dr. Fekete László főiskolai tanár

A magyar nyelvtervezés és nyelvművelés legújabb sikere: az MKNSz

Jó előre jelzem, hogy elfogult vagyok dr. Fekete László iránt – hiszen átfogó szemléletével egész köznyelvi kiejtésünket figyelembe veszi, benne a zárt e-vel (ë). Ugyanis magyar kiejtésünket teljes pontossággal nem tükrözi – nem is tükrözheti – a történetileg kialakult és megszilárdult magyar helyesírás. (Egyébként más nyelvek helyesírásai sem adják vissza a teljes hangzó valóságot, sőt jócskán akadnak „pontatlan” helyesírások.)

A szótár csak kagyló, ezzel csak meregetünk a nyelv tengeréből” – írta volt Kosztolányi Dezső.

Fekete László főiskolai tanár, a választékos magyar köznyelvi kiejtés évtizedek óta kitartóan munkálkodó önkéntese jókora méretű kagylót vett a kezébe: a 170 000 címszó (egy része utalószó) mindösszesen 157 000 szót, illetve szókapcsolatot tartalmaz. 36 éves szívós gyűjtőmunka, elmélyült és átfogó kutatás eredménye a két vaskos kötet: 2889 oldalon (méretük: 17×24 cm; ISBN-szám: 9789633021699ö). A szerző önzetlenségét jól jelzi, hogy egyéni hátrányt is vállalva érte el: a kötetek szép zöld vászonkötésben jelentek meg (fehér borítóval).

.

Fekete László dr.: Magyar kiejtési nagyszótár

Bolti ára: 12 000,- Ft. Közvetlenül a kiadótól megrendelve jóval olcsóbb: 9 600,- Ft.

Megrendelhető a kiadói honlapról: http://www.puskikiado.hu/book/8525

Hálás köszönet illeti a nemes hagyományú Püski Kiadót, hogy ezt a nemzeti vállalkozást is szárnyai alá vette, s tisztességes példányszámban megjelentette!

.

Nem kívánható – nem is merészelném –, hogy itt bármiféle elemzéssel szolgáljak. Inkább csak a bőséges szótár legfontosabb értékeit igyekszem elősorolni, s néhány benyomást rögzítek. Leszögezem, hogy az Egri Kiejtési Konferencián (1965) a Bárczi Géza akadémikus és Elekfi László által szorgalmazott magyar kiejtési kézikönyv munkálatának, egyik megvalósult alapművének tekintem Fekete tanár úr kiváló nagyszótárát (lásd: Helyes kiejtés, szép magyar beszéd. Az egri kiejtési konferencia anyaga. Szerkesztő bizottság: Bárczi Géza, a szerkesztő bizottság elnöke; Bakos József; Deme László; Imre Samu; Lőrincze Lajos. Szerkesztette: Grétsy László és Szathmári István. Lektorok: a szerkesztő bizottság tagjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1967. Lásd a 180–183. és 194–198. oldalakat!).

.

Minden elismerést megérdemel ez az óriási mennyiségű szóanyag, mely a következőkből tevődik össze:

az írottól eltérő kiejtésű szavainkból („másképp írjuk, másképp ejtjük”);

eltéveszthető szavakból (úgy ejtsük őket, ahogy írva vannak!);

olyan szavakból, amelyeket „A magyar nyelv értelemező szótára” szögletes zárójellel kiemel;

szókapcsolatokból, amelyek szóhatárán hangváltozás, különejtés stb. következik be;

rövidítésekből, betűszavakból, mozaikszavakból;

a nyelvhasználatban előfordult vagy előforduló idegen szavakból és nevekből.

.

A kiejtés jelölését könnyen megérthetik akár a tanulók is. Az alkalmazott fontos jelek és betűk:

[] = szögletes zárójel; a szó vagy kifejezés kiejtett alakja mindig szögletes zárójelben található;

- = kiskötőjel; a különejtést érzékelteti;

kövér szedés = szótagértékű mássalhangzót érzékeltet; példák: Mádl [mádl v. mádl], Ybl [ibl v. ibl]

följebb (kitevőben) elhelyezett mássalhangzó = félhosszúság jelzése; példa: zöldtakarmány [zöldt't'akarmány]

ā = hosszú a; példa: aha [ahā]

ȧ =röviden ejtett á, ajakkerekítés nélkül ejtett a-féle hang, mint a palóc a; példa: Amerigo Vespucci [ȧmërígó vëszpuccsi v. amërígó vëszpuccsi]

ē = hosszúe; példa: ejha [ējha]

ë = zárt e; példa: megye [mëgye]

ly = j; példa: hólyagféreg [hójagférëg]

= simuló u hang; példa: autó [aụtó] (Az u alatt kis félkörívnek kell lennie.)

A Szerző két korábbi szótárához képest egyszerűsítés, hogy a zárt e-s ejtésű szavak csak egyféleképpen szerepelnek a szögletes zárójelben – ez egyúttal a helykímélést is szolgálja.

Tehát a nagyszótár kiejtésjelölése egyáltalán nem bonyolult. Magay Tamás tanár úr nagyjából hasonló jelöléssel adta közre az Idegen nevek kiejtési szótárát. Viszont Tótfalusi István egyáltalán nem alkalmaz kiejtési betűjeleket Kiejtési szótár című művében, emiatt is hibás nála például az észt és finn nyelv kiejtési táblázata, szóanyaga!

.

A lektorok

A mű lektorai: Buvári Márta és Kiss Jenő. Kiss Jenő akadémikus professzort mindnyájan jól ismerjük és tiszteljük. Buvári Mártát jól ismerem, hiszen a Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány alapítója, megújító ötletadója és kitartó munkása. Nem csupán kiváló fordító, de a mai magyar nyelvművelés egyik legnagyobb tudású személyisége  – Bárczi Géza-i  és Ferenczy Géza-i értelemben: Értékelvű nyelvművelés című kötete (nyelvművelés-történet és elvi alapozás a továbblépéshez), valamint legújabb könyve, a Nyelvhelyességi kisokos (H. Tóth Tiborral közösen; gyakorlati tanácsok, hibajavítás példaanyaggal) az eléggé egy helyben toporgó mai nyelvművelés kitörési pontja lehet. Természetesen a mű egészéért a szerző felel.


A nagyszótár esete az AkH. 12-vel

A MKNSz tehát minden eddigi szótárnál bővebben, pontosabban merít az irdatlan magyar szókincsből. Szabályokat nem nyújt, de ezt nem is vállalta feladatául. A különféle hangváltozásokat számos szakmunka és tankönyv tárgyalja. A zárt e (ë) jelölését még Elekfi László végezte el A magyar nyelv szótárában és a Magyar ragozási szótárban (főleg a Czuczor-Fogarasi és adatközlők alapján). Azóta viszont sokkal többet tudunk a zárt ë-ről. Buvári Márta szótára (Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2001) pontos, alapoz és összefoglal. Sőt a zárt ë-zés szabályrendszere és fontosabb szóállománya egy A4-es oldalon elfér (lásd honlapunkon!) – tehát a világháló, illetve a könyvtár segítségünkre lehet.

Tudtuk a szótár készültét, vártuk már megjelenését. A Szerző azonban mindenképpen bele akarta dolgozni – és sikerrel bele is dolgozta – a szótárba az új helyesírási szabályzat miatti változásokat.

Először nem akartam ebben a kis ismertetésben helyesírási kérdéssel foglalkozni. De nem tudom megállni, hogy föl ne vessem az AkH. 12. kiadásának egyik következetlenségét. Érdekes, hogy éppenséggel a zárt e-re (ë-re) vonatkozó szabályt is módosította az eléggé önjelöltnek tűnő módosító bizottság. Hogyan? Lássuk a medvét!

A zárt e-re vonatkozó szabálypont az AkH. két kiadásában:

A magyar helyesírás szabályai (11. kiadás; 1984-től 2016. augusztus 31-éig van/volt érvényben.): 90. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. zárt ë hang, ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel, hanem hagyományosan szintén az e-vel:

ejtés:           írás:

ëgyél            egyél

ëgyetëm       egyetem

embër           ember

lehet             lehet

szerelëm      szerelem

gyerëkëket  gyerekeket stb.”

A magyar helyesírás szabályai (12. kiadás; 2016. szeptember 1-jétől kötelező.): 89. Bár több nyelvjárásban is él az ún. zárt e hang (jelölése [ë]), ezt a helyesírás nem jelöli külön betűvel, hanem hagyományosan szintén e-vel, például:

Ejtés:           Írás:

[ëgyél]          egyél

[ëgyetëm]     egyetem

[embër]         ember

[lëhet]           lehet

[szerelëm]     szerelem

[gyerëkëket]  gyerekeket stb.”

Először is nem értem, hogy miért kell figyelmeztetni arra a magyarul írókat, nehogy egy nyelvjárási hangot merészeljenek jelölni. Hogyhogy 1984-ben még előfordult, ,,élt” ez a bizonyos hang a köznyelvben, 2015-ben meg már nem? Azóta ,,meghalt” volna? Bizony mindnyájunknak illenék tudnunk azt, hogy a táji (regionális) köznyelv is része a magyar köznyelvnek. Vidéki városok értelmiségi rétege is ejti a zárt e-t, például a művelt székelyek és délvidékiek.

Sokkal okosabb lett volna az illetékes bizottság részéről fölsorolni a kiegészítő, kiejtésünket pontosító betűjeleket: ā, ȧ, ē, ë, egy-egy példával. Hiszen így tudatosodhatna tanárainkban-tanulóinkban kiejtésünk gazdagsága, nyelvjárásaink értéke. Ráadásul az idegen nyelvek tanulása (kiejtjése) is könnyebben menne. Elég ősi és terebélyes nyelvünk és műveltségünk ahhoz, hogy kiejtési sajátságaival is foglalkozzunk. Ennek az 5 kiejtési segédjelnek az időnkénti használata egyáltalán nem sértené a helyesírás egységét. Az IPA nemzetközi ábécéjét alkotó 97 betű viszont eléggé megfekszi a nyelvtanuló, a szótárforgató gyomrát. A régies magyar betűk garmadája úgyszintén nehezíti a helyesírást-olvasást. Mintegy 100-at használnak belőlük ma is a családnevükre büszke (általában nem nemesi származású) névviselők. Lásd honlapunkon:

http://kiejtes.hu/helyesiras-es-kiejtes/hogyan-ejtjuk-ki-regies-betuket-tartalmazo-csaladneveinket-2

.

Mi hiányzik a nagyszótárból?

Kimaradt a zárt ë-s toldalékrendszer, -táblázat (pedig a szerző rendelkezésére állt) – beleértve a teljes töveket (tővéghangzókat) és a valódi kötőhangokat. Kimaradtak azok a szavak, amelyekben csupán nyílt e található, és semmilyen egyéb kiejtési jellegzetesség nem jelentkezik. Érdekes jelenség, hogy gazdag anyanyelvünknek ezt a jellemzőjét – mámint a zárt ë-t – a nyelvész körök a régiségbe és a nyelvjárásokba igyekeznek visszaszorítani. Emiatt időnként hiányos vagy hibás kiadványok is megjelennek (még az Akadémiai Kiadónál és a Tinta Kiadónál is). Pedig nyelvészeinknek illenék többet tudniuk erről is – itt többről van szó, mint például a hátul képzett i-nél. (Egészen más, kisebb a jelentősége.) Egyébként egyes tulajdonneveknél, közszavaknál túl sok a toldalalékos alak, de a Szerző ragaszkodott hozzájuk.

.

Közösségi vagy magán-?

Írásom elején fölemlítem a nyelvtervezést (-stratégiát) és -művelést. Persze, hogy örülünk minden új alkotásnak, teljesítménynek. De! Mivel ezúttal is magánkiadó adta ki a szótárat (ahogy az „új” helyesírási szabályzatot is), ráadásul esetünkben egyetlen tudós kutató kiemelkedő művéről van szó – nos, módosítom a bevezető mondatot: A magyar (magán)nyelvtervezés és (magán)nyelvművelés legújabb sikere: az MKNSz! Még akkor is így van, ha a kiadást az NKA, az MMA és az ASz is támogatta (köszönet érte!).

E honlapon röviden már ismertettük dr. Fekete László korábbi kiejtési szótárait:

http://kiejtes.hu/megbizhato-muvek-%E2%80%94-melegen-ajanljuk/tamaszkodjunk-megbizhato-kiejtesi-szotarainkra-ket-eddigi-muve-utan-erdeklodessel-es-orommel-varjuk-a-tudos-szotariro-fekete-laszlo-magyar-kiejtesi-nagyszotarat

További jó egészséget és sikereket kívánunk a Szerzőnek! S azt szeretnénk, hogy minél szélesebb körben elérhető legyen az új nagyszótár – például adathordozón (CD-ROM-on) vagy akár a világhálón is. S ott a hiányzó táblázatokat is lehetne csatolni, hogy teljesüljön az (51 éve tartott) 1965-ös Egri Kiejtési Konferencia határozata…

Végül hadd említsem meg, hogy az általunk is igen tisztelt tanár úrnak, a magyar köznyelvi kiejtésért kitartóan és megalkuvás nélkül küzdő tudósnak már 2014-ben, a Magyar Nyelv Napján átnyújtottuk alapítványunk kitüntetését:

http://kiejtes.hu/hirek/dr-fekete-laszlonak-barczi-harang-dij

Mészáros András

Hozzászólás ehhez a cikkhez: A Magyar kiejtési nagyszótár áprilisban megjelent! Megalkotója: dr. Fekete László főiskolai tanár

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)