Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Támaszkodjunk megbízható kiejtési szótárainkra! Két eddigi műve után érdeklődéssel és örömmel várjuk a tudós szótáríró, Fekete László Magyar kiejtési nagyszótárát

Hogy inkább szégyëllje a magyar, mint az angol kiejtése hibáit.” (Kodály Zoltán)

A feledhetetlen emlékű Mestër már 1938-ban figyelmeztette a legszélesebb közvéleményt: „…Minden nyelvnek mëgvan a maga hangszíne, tëmpója, ritmusa, dallama, ëgyszóval zenéje. A magyarét ëgyre többen fújják hamisan….”

A szép magyar kiejtés fáradhatatlan művelője, dr. Fekete László főiskolai tanár már két nagyon fontos kötettel ajándékozta meg műveltségünket, nyelvművelésünket, beszédművelésünket és az anyanyelvi oktatást. A nyelvi fellazítást, sőt rombolást engedélyező korunkban miért olyan fontos ez a két szótár?

 Fekete László: Magyar kiejtési szótár. Gondolat Kiadó. Budapest, 1992    A kötetet böngészdében vásárolhatjuk meg.

A 10 880 szavas, szakszerű, mégis könnyen kezelhető mű segítségével tudatosíthatjuk-gyakorolhatjuk szavaink, kifejezéseink helyes kiejtését a következő esetekben:

zöngésedés és zöngétlenedés (pl. vasgyár, verébtojás) – képzés helye szerinti hasonulás (pl. színpad) – írásban jelöletlen teljes hasonulás (pl. alj) – összeolvadás (pl. tetsző) – rövidülés és nyúlás (pl. sarkkő, íj) – kiesés és hangbetoldás (pl. ébresztget, fiú).

Jelzi a hibalehetőségeket, hogy elkerülhessük őket, a hegesztő stb. szavakat.

A magyar nyelv értelmező szótárából (szerkesztette Bárczi Géza és Országh László) közöl minden kiemelt, külön ejtésjelben található szóelemet vagy félkövéren szedett szószármazékot.

A hivatásos beszélőknek, közszereplőknek, minden rangú oktatónak kiváló, gazdag szókínálatot nyújtó segédeszköze. Mert Kodállyal szólva:

Sëmmi sëm jellemző annyira ëgy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Mëgismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nëm is értjük.”

”"

Fekete László: Kiejtési szótár. Eötvös József Tanítóképző Főiskola. egységes jegyzet. Második, javított, bővített kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1995  A kötet a böngészdékből beszerezhető.

A 12 650 szót tartalmazó főiskolai tankönyv (egységes jegyzet) az 1990-es jegyzet javított, bővített kiadása, 14 éves kutatómunka eredménye. A legkiválóbb szakmunkák alapján alkotta szerves egésszé a szerző – a legnevesebb nyelvtudósok és nyelvművelők szakmai tanácsaival. Felépítése, tartalma hasonló a fentebb dióhéjban bemutatott Magyar kiejtési szótárhoz, de kiegészíti Magay Tamás máig utolérhetetlen Idegen nevek kiejtési szótárát is.

Hibátlan-e a két kiejtési szótár? ,,A szótár csak kagyló, ezzel csak meregetünk a nyelv tengeréből” – írta volt Kosztolányi Dezső. Nos, csupán a zárt ë átfogó bemutatása hiányzik a két kötetből. Mentség, hogy Fekete László csak Elekfi László kutatásaiból meríthetett. Azóta viszont Buvári Márta összegyűjtötte az összes ëe-s szót, összeállította az eë-s toldalékrendszert. Sőt a XVIII. Bárczi Füzetben megjelent a zárt ë egyoldalas összefoglalója. Sokkal többet tudunk a zárt ë-zés rendszeréről, mint akár tíz évvel ezelőtt.

Reméljük, hogy Fekete László tanár úr sikerrel folytatja munkáját. Hihetetlen munkabírása, lelki és (edzéssel karbantartott) testi ereje példát nyújt a fiatalabb és kezdő nyelvész és nyelvművelő nemzedékeknek. Célratörően halad előre, az ellen- és melléksodorral nem törődve végzi önként vállalt feladatait – az igényes magyar kiejtés szolgálatában.

A hosszú évek óta készülő, mihamarabb befejezni óhajtott Magyar kiejtési nagyszótárat kíváncsian várjuk. Reméljük, hogy elkerül a könyvtárakba és az igényes nyelvhasználók polcára – a kutatókhoz, tankönyvírókhoz, oktatókhoz, műsorkészítőkhöz és másokhoz –, akár a világháló is hozzájuttathat bennünket. S kiindulópontja lesz a nyelvművelő és oktatómunkának: egyszóval a tudományos kincset, tudáskincset aprópénzre váltjuk itt a Kárpát-medencében és a nagyvilág magyarjaival.

 Rövid figyelemfelhívásunkat zárjuk a nagy magyar zeneszerzővel, zenetudóssal, népnevelővel, a nemzeti érzület ébresztőjével és ápolójával, Kodállyal:

…használjuk fël idegën nyelvtudásunkat arra, hogy vele magyar nyelvtudásunk nyerjën, në veszítsën. Az idegën nyelvvel párhuzamosan tanuljuk újra a magyart….

…Két vagy több eltérő hangrëndszërű nyelv tudása oly feszült figyelmet, folytonos ébërségët kíván, hogy nëm csoda, ha sokan fëláldozzák a magyar kiejtésüket az idegën kedvéért. Ezëk azonban ëgy tál lencséért odaadják apai örökségüket. Az idegën nyelv végső finomságait…úgysëm tanulhatjuk mëg soha. De mért is akarnánk mi is úgy kattogni és ropogtatni, mint a porosz, fulladozni, mint az angol, fënnen kántálni, mint a francia, vagy szédítően përëgni, mint az olasz?”

Az idézetek forrása: Kodály Zoltán: Vessünk gátat kiejtésünk romlásának! (1938). A zene mindenkié c. kötetben, Zeneműkiadó, 1975. A Magyar Rádióban 1938. szeptember 18-án hangzott el a Mestërnek ez az előadása.

M. A.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Támaszkodjunk megbízható kiejtési szótárainkra! Két eddigi műve után érdeklődéssel és örömmel várjuk a tudós szótáríró, Fekete László Magyar kiejtési nagyszótárát

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)