Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Nyilatkozatunk és Állásfoglalásunk

A Bárczi Alapítvány nyilatkozata köznyelvi kiejtésünkről és beszédművelésünkről

,,TŐLÜNK IS FÜGG, HOGY ELŐDEINK NYELVE MILYENNÉ LËSZ UTÓDAINK AJKÁN.”
(A TËSZ, a TIT és az Anyanyelvápolók Szövetségének Fëlhívásából. 2000. április 11.)

Az új évszázadhoz, sőt évezredhëz érkëzve a Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány (kezelő testülete) kuratóriuma szintén csatlakozik a Társadalmi Ëgyesülésëk Szövetsége, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 2000. április 11-én kelt Fëlhívásához.

Mi is úgy gondoljuk, hogy a magyar köznyelvi kiejtés védelme és gondozása az ëgyik legsürgősebb fëladatunk. Éppen ezzel a céllal kezdte mëg működését alapítványunk. A siker érdëkében fontosnak tartjuk:

1. Jelënjék mëg végre az 1966-ban elhatározott kiejtési kézikönyv teljes anyaga (részmunkálata 1992-ben mëgjelënt), és ennek mëgfelelő alkalmazása lëgyën kötelező!

2. A mëgállapítandó kiejtési mércének (normának) tartalmaznia këll a zárt ë hangot, 15. magánhangzónkat is – a nyelvtudomány mëgállapításaival összhangban.

3. Kezdődjék mëg a magyar kiejtés ,,szabvány” szërinti oktatása a közszereplők körében (rádiósok, tévés munkatársak, politikusok, oktatók és mások; cselekvő beszédművelés)!

4. Mindezekhëz a tëendőkhöz terëmtsük mëg az alkalmas szakmai szërvezetëket, amëlyek hatáskörükkel élve részesítsék előnyben a szép kiejtésű közszereplőket!

Sajnos a követkëzményëk nélküli ráolvasás nëmigën segít, ezért ténylegës cselekvésre van szükség. Nekünk, magyar anyanyelvűeknek jogunk van ahhoz, hogy a közszereplők tiszta magyar kiejtéssel tolmácsolják mondanivalójukat. Jogunk van ahhoz, hogy fővárosunkban, városainkban és falvainkban magyarul olvashassuk a fëliratokat. Jogunk van ahhoz, hogy idegën szavak helyëtt magyar szavakkal nevezhessük mëg az új eszközöket és fogalmakat.

Az elmondottakból is kiderül, hogy a 2000. április 11-i Fëlhívást támogatjuk, és ígérjük, hogy gyakorlati lépésëket tëszünk a siker érdëkében. Ugyanezt várjuk el mindën, nyelvét bëcsülő magyartól, különösen azoktól, akik felelős szerepët töltenek be a magyar nyelv- és beszédművelésben.

Budapest, 2001. január 9-én, az I. Bárczi Géza Emléknapon

A Bárczi Alapítvány kezelőszërve (kuratóriuma)

 

Állásfoglalás a 15. magyar magánhangzóról

Tekintettel alapítványunk névadójának, Bárczi Géza akadémikusnak, Kodály Zoltánnak és ëgy évvel ezelőtt elhunyt tisztëletbeli elnökünknek, Bodolay Géza kandidátusnak nyilatkozataira, valamint a jelën tanácskozáson elhangzottakra, a Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány a követkëző állásfoglalást tëszi közzé:

  1. A magyar nyelvben 15 magánhangzó van, csak a nyílt e és a középzárt ë különbsége a nyelvközösség ëgy részénél elmosódott. Hogy e két hang szerves része a magyar nyelvnek, ugyanúgy, mint az a és az o különbsége, az mëgmutatkozik mind a hangtani rëndszërben (alsó, középső, fëlső nyelvállás párhuzamai), mind a toldalékolási rëndszërben, amely csak ezzel követkëzetës (például -on/-ën/-ön; -an/-en). A mëgkülönböztetés ëgyéb előnyei:

    - változatosabb hangzás (köztudomású, hogy a magyar nyelvben nagyon sok az e, még az ë nélkül is);

    - jóval kevesebb azonosalakúság, félreérthetőség.

  2. Az Egri Kiejtési Konfërëncia célkitűzése, a kiejtési norma mëgállapítása azóta sëm történt mëg. A gyakorlatban a köznyelvi kiejtésnek kétféle változata van, az ,,e-ző” és az ,,ë-ző”. Ezt bizonyítja, hogy nagyon sok, nagyvárosban élő értelmiségi is mëgtartotta ,,ë-ző” kiejtését, anélkül, hogy más nyelvjárási jelenségëk mëgnyilvánulnának beszédében. A szaktekintélyëk többsége elismeri, hogy az utóbbi nyelvváltozat szëbb. Mégis a köztudatban az ëgyféle e-t használó beszédët tekintik köznyelvinek. Kívánatos, hogy a majdan remélhetőleg mégis elkészülő kiejtési norma, Bolla Kálmán kifejezésével a ,,helyësbeszéd”, rögzítse a kétféle e hang elismerését.

  3. A manapság köznyelvinek tekintëtt kiejtésből nëm ëgyértelműen a zárt ë hang hiányzik, hanëm a tiszta nyílt e is, az e-féle hangok lebegnek a kettő képzési helye között. Ezért az ë-zés kifejezés helyett a jövőben a Szente Imre által ajánlott eë-zés kifejezést használjuk.

  4. A nyílt e hang (a mély, ajakkerekítéses a mellett) legjellegzetësebb hangunk. Az e-ë szëmbenállás eltűnése egész hangrëndszërünket veszélyëzteti. Az e helyére előrecsúszik az á, elveszti mély (vëláris) jellegét, nyújtott e-féle hang lësz (bégetés, rikkancsnyelv) az a pedig az á mëgüresëdëtt helyét foglalja el. Ezért az Alapítvány a jövőben kiterjeszti tëvékënységét az egész kiejtés ápolására, bár tëvékënységének súlypontját továbbra is az e-ë szëmbenállás jelënti, mivel ezt sënki más nëm vállalja föl.

  5. Általában is több figyelmet këll fordítani fëlsőoktatási és közoktatási intézményeinkben a helyës magyar kiejtés oktatására. Ennek keretében föl këll hívni a figyelmet a kétféle e hang létëzésére, s hogy ez nëm lëvetendő ,,tájszólás”, főként nëm hiba, ellenkëzőleg, ez az igényësebb változat.

  6. A kiejtési, vers- és prózamondó versënyëk vidéki szereplőinek figyelmét fël këll hívni arra, hogy nëm hátrány, hanëm inkább előny, ha kétféle e-t használnak. Ezt már a versënykiírásban célszërű lënne fëltüntetni. Csak ilyen segítő mëgkülönböztetéssel (,,pozitív diszkriminációval”) lëhet elérni, hogy në szokjanak lë róla, ha fëllépésre készülnek.

  7. Helyësírásunk sajnálatos történeti okokból nëm jelöli az e és az ë különbségét. Mivel az utóbbi évszázadban az írás elsődlegëssé vált az élőbeszéddel szëmben, erősen terjed az ëgyféle e-s kiejtés. Ezt a változási irányt erősíti Budapest tekintélye, továbbá a rádió és a tévé, amely szintén ezt terjeszti. Ennyi romboló hatással szëmben a biztatás, hogy aki tudja, tartsa mëg, kevés.

  8. Nëm az esélyëgyenlőség, csak az esély némi javítása érdëkében méltányos és elvárható, hogy a hangos tájékoztató eszközökben minél több eë-ző bemondó, riportër lëgyën, lëhetőleg a magyar népesség összetételének mëgfelelő arányban.

  9. A helyesírás nëm föltétlenül esik ëgybe a helyës kiejtéssel. Méltányos, hogy az értékësebb, hagyományőrző normát tudatosító ë bëtű legalább bizonyos mértékig mëgjelënjën az írásban. Nëm helyësírási jelként, hanëm kiejtési segédjelként, tudatosítás céljából, és főleg hangos elmondásra szánt szövegëkben. (Mivel ugyanaz a bëtű van mellékjellel ellátva, nëm változtatja mëg zavaróan az írásképet.)

  10. Az írásban való jelölésnek nëm akadálya, hogy ëgyes szavakat vidékënként másképpen ejtenek. Ilyen mértékű ingadozás más jelënségekben is van, például a hosszú í-t, ú-t, ű-t a Dunántúl nagy részén nëm ejtik, a helyësírás mégis ëgységësen szabályozza ezëket. Az ë-zés köznyelvi normáját nëmcsak lëhetségës mëgterëmteni, hanëm lényegében készen van. ,,Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval” címën 2001-ben mëgjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. (További csiszolás természetësen lëhetségës.)

  11. Az iskolai magyar nyelvtankönyvekben mëg këll jelënnie az ë-nek ott, ahol a nyelvi rëndszër csak ezzel követkëzetës (a toldalékokban, például -hoz/-hëz/-höz; -tok/-tëk/-tök stb.), valamint a hangtan tárgyalásánál – a korábbi gyakorlatnak mëgfelelően.

  12. Aki nëm eë-ző vidékről származik, arra nëm kívánjuk ráerőltetni ezt a gazdagabb nyelvváltozatot, de aki mégis érdëklődik iránta, annak – több élő példa bizonyítja – nëm lëhetetlen mëgtanulni, ha mëgfelelő írásos és hangzó segédanyag rëndëlkezésre áll. (Terveinkben szerepël az utóbbi is.)

  13. Az ly hang kiveszëtt az íráskép ellenére is. (Bizonyára nëm volt rá különösebben szükség, hisz a j hang az ly-jel együtt sëm nagyon terhelt.) Az ë jelentősége mérhetetlenül nagyobb, éppen ezért évszázadokon kërësztül mëgmaradt írásjel nélkül is. Lëhet, hogy végül mindën erőfeszítésünk ellenére el fog sorvadni (nëm is föltétlenül a középzárt ë, inkább a nyílt e), de ebbe csak akkor nyugodhatunk bele, ha mindënt mëgtëttünk a pusztulást elősegítő hatások ellensúlyozására. Kodály szavaival: “hit kell”, és mint Bárczi Géza mondta: ,,mëg këll szabadulni mindën ťúgyis mindëgy” hangulattól.

Budapest, 2003. novembër 19-én, a IV. Bárczi Géza Emléknapon

Mészáros András elnök

Buvári Márta alapító

Dr. Fehér Bence titkár

A Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány kezelő testülete nevében

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Nyilatkozatunk és Állásfoglalásunk

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)