Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

9. Bárczi Füzet. Buvári Márta: Példa-mutató. Részlet, első fejezet

Nyelvhelyességi gyakorlatok

újságíróknak, jogászoknak, közszereplőknek

és más nagy hatású nyelvhasználóknak

A cím egyfelől az életből vett példák nagy számára utal, másfelől arra, hogy olyanoknak készült ez a füzet, akiknek illik jó példát mutatniuk nyelvhasználatukkal. A manapság leggyakoribb nyelvi rendellenességeket tárgyaljuk, teljesség igénye nélkül. A leckéket rövid magyarázat vezeti be, ezután következnek a gyakorlatok. A fejezetek után 240 olyan mondat következik, amelyekben vegyesen vannak a hibák, némelyikben többféle is. Az utolsó rész a megoldási kulcs, amely csak iránymutató, sok esetben több jó megoldás is lehetséges. A kiadvány jó segédeszköz lehet az újságíró-iskolákban, jogi egyetemen a szaknyelv oktatásához, utóképzésben, de egyénileg is használhatja bárki, aki szeretné tökéletesíteni magyar nyelvtudását, nyelvhasználatát.

Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2007

PÉLDA-MUTATÓ

Nyelvhelyességi gyakorlatok

Bírálta: dr. Grétsy László és dr. Horváth Katalin

Bárczi Füzetëk IX.

A Bárczi Füzetëk sorozatában köznyelvi kiejtésünkhöz és nyelvi műveltségünkhöz kapcsolódó alkotásokat közlünk időről időre. Tervezett kiadványaink: forrásművek, elméleti tanulmányok, gyakorlati és oktatási anyagok.

A MËGOLDÁSI JAVASLATOK című fejezetben a 15. magánhangzó, a középzártë bejelölését a Bárczi Alapítvány és a MorphoLogic Kft. által kifejlesztëtt „Helyësen. Ë-jelölő nyelvi eszköz” (jelölőprogram) segítségével végeztük.

© Buvári Márta                                © Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány

Felelős kiadó: Mészáros András   ISSN 1785-9476        ISBN 978-963-87361-1-6

.

Köszönetet mondok

dr. Buvári Andrásnak, édesapámnak, akinek cédulagyűjteménye megalapozta ezt a példatárat,

Maleczki Józsefnek, aki példákkal és gondolatokkal segítette munkámat,

Vígh Erikának, aki régebbi nyelvművelő írásait rendelkezésre bocsátotta,

dr. Grétsy Lászlónak és dr. Horváth Katalinnak javító észrevételeikért.

                                                                                           Buvári Márta

.

[EHELYÜTT AZ ELSŐ FEJEZETET KÖZÖLJÜK:]

.

AMI, AMELY, AMELYIK, AKI

E vonatkozó névmási kötőszók használatában igen nagy zavar uralkodik. Ha ezt kifogásoljuk, szoktak arra hivatkozni, hogy a régi nyelvben is keveredik a használatuk, némely nyelvjárásokban az amely teljesen hiányzik [1], helyette az amit vagy az amelyiket használják, és még a XIX. századi irodalmi nyelvben is előfordul, hogy tárgyat a ki névmással illetnek.

A nyelv gazdaságosságra törekszik: ha több eszközünk van, előbb-utóbb felhasználjuk őket finomabb megkülönböztetésre. A különbségtétel itt is fokozatosan alakult ki, de ha már kialakult, ragaszkodjunk hozzá, mert ez pontosabb kifejezést tesz lehetővé.

ami, amely

A szokásos meghatározás szerint az amely a főmondatban főnévvel megnevezett fogalomra vonatkozik, az ami pedig főnévvel meg nem nevezett (hanem például névmással hivatkozott) fogalomra. [2] Pl. Az idegenvezető arról az épületről beszél, amely előtt megálltak. De: Az idegenvezető ne beszéljen olyasmiről, amit nem látnak az utasok. Balázs Géza ígypontosítja a meghatározást: „a hozzá legközelebb álló főnévvel megnevezett dologra”. [3] Például: A könyvtárban kerestem a könyvet, amelyet ajánlottál. Itt a könyvet ajánlották.Ha ezt mondom: Kerestem a könyvet a könyvtárban, amelyet ajánlottál, akkor a könyvtárra vonatkozik a mellékmondat, azt ajánlották, nem a könyvet. (Kivételesen akkor is lehet helytálló az amely, ha nem éppen abban a mondatban volt főnévvel megnevezve az a fogalom, amelyre a mellékmondat vonatkozik, hanem már előbb. Pl. Kivettem egy könyvet a könyvtárból. Milyen könyvet? Egy olyat, amely a dolgozatom témájáról szól.)

A fenti gyakorlati útmutatás mélyebb értelme az, hogy az ami főnévi vonatkozó névmás, ennek megfelelően főnévvel kifejezhető mondatrészeket: alanyt, tárgyat, esetleg határozót helyettesít a vele bevezetett mellékmondat, az amely (mely) pedig melléknévi vonatkozó névmás, ezért csak jelzői mellékmondatot vezethet be. Az amely (és a vele bevezetett mellékmondat) nem helyettesíti azt a fogalmat, amelyre vonatkozik, hanem kiegészíti, akár ki is tehetjük az amely mellé a főnevet: amely könyv. Ez általában fölösleges és modorosnak hat, de néha indokolt lehet, például, ha messze esik a mellékmondat a jelzett szótól, amelyre vonatkozik, vagy ha több jelzett szóra a mellékmondatban összefoglaló névvel utalunk: A tanú bizonyítékként hivatkozott egy levélre és egy jegyzőkönyvre, amely iratok megtalálhatók a cég irattárában. Vagy: A jegyzőkönyvben szerepel az igazgatónak egy novemberi tárgyalásról szóló beszámolója, amely tárgyaláson a külföldi tulajdonos nem volt jelen.

.

A nyelvművelő írások általában attól féltik a nyelvet, hogy az ami terjed az amely rovására. Az élőbeszédben így is van. Ebből alakult ki az a téves nézet, hogy az amely általában választékosabb, ezért írásban ma éppen a fordított folyamat figyelhető meg, gyakran amelyet használnak ami helyett is. A legújabb útmutató, a Nyelvművelő kéziszótár már fölfigyelt erre, és leszögezi: „Főnévvel meg nem nevezett (hanem pl. névmással jelölt) főmondati elemre, ill. a főmondat egészére, egész tartalmára nem vonatkozhat az amely. Durva hiba ilyenkor – választékosságra törekedve – az amely kötőszót használni, pl. semmire sem emlékszem, ~ akkor történt. ” [4]

Igazság szerint a főmondat egészére egyáltalán nem vonatkozhatna mellékmondat, hiszen a mellékmondat a főmondat valamely mondatrészét volna hivatva kifejteni. (Erről bővebben az Álmellékmondat c. fejezetben.) Ha még ráadásul nem is az ami, hanem az amelyvonatkozó névmási kötőszót használják, ez félreértést is okozhat: A fólia alatt ötven tő vadkender volt, melyet a szakértő megerősített. A mely (amely) az előtte álló főnévre vonatkozik, tehát ez a mondat azt jelenti, hogy a szakértő a vadkendert erősítette meg, holott azt akarta mondani, hogy az előbbi állítást erősítette meg. Már nem volna félreérthető így: …amita szakértő megerősített, de úgy volna igazán magyaros, hogy …ezt a szakértő is megerősítette. Vagy: „A magyarok leszerelték a pályafényt is, amelynek következtében elsötétült a korábban fényárban úszó kifutópálya.” Tehát a pályafény következtében lett sötét, és azért szerelték le, hogy ismét fényárban ússzon a kifutópálya? Legfeljebb aminek következtében, de jobb lenne ennek következtében, sőt, még inkább egyszerűen ezért.

amely/amelyik

Azamelyikabban különbözik az amelytől, hogy nemcsak pontosabban meghatározza az értelmezett dolgot, hanem több közül jelöl ki egyet. Tehát az amely minősítő jelzői mellékmondatot vezet be, az amelyik pedig kijelölő jelzőit. (A határ nem vonható meg mindig egyértelműen.) Az amelyik személyre is vonatkozhat. Pl. Arról a játékosról beszélek, amelyik éppen most kapta el a labdát.

Gyakori az efféle mondat: „Demszky Gábor szerint a Fidesz az, amelyik hazudik.” Az amelyik melléknévi névmás, tehát hasonlóan az amelyhez, csak főnévvel megnevezett dologra vonatkozhat. De nem volna itt jó az ami sem, mert voltaképpen nem ismeretlen dologról van szó. (Az aki pedig azért nem volna jó, mert a Fidesz szervezet, nem személy.) Tehát ki kell tenni a megfelelő főnevet: …a Fidesz az a párt, amelyik hazudik. De valójában teljesen fölösleges itt mellékmondatot alkalmazni. Demszky Gábor szerint a Fidesz hazudik (nem pedig ő). (L. még az Idegenes kiemelés c. fejezetben.)

amely/aki

Balassi még gyakran „ki”-nek nevezte a tárgyakat is. Ma már az aki csak személyre vonatkozik. De mit értünk személyen? Hagyományosan csak az embereket és Istent. Tehát az állat hagyományosan amely. Azonban a saját kedves háziállatát – lovát, kutyáját, macskáját mindenki egy kicsit személynek tekinti, tehát aki névmással illeti. Nem hiszem, hogy ezt hibáztatni kellene. Újabban különféle emberi közösségekre, személyek csoportjaira, intézményekre osztály, falu, vállalat, párt stb. is aki névmással utalnak. Végső soron nem nagy baj, ha így némileg kiterjed az aki névmás jelentése minden cselekvőképes lényre (gondoljunk a jogi személy fogalomra!), de nem árt tudni, hogy ma még ilyen esetekben az amely a szabályos.

mely/amely

Szólni kell még arról, mi jobb, ha a hosszabb alakokat: ami, amely, aki, vagy a rövidebbeket: mi, mely, ki, használjuk. Mivel a régi irodalomban inkább a mi, mely, ki szerepel, sokan a melyet tartják választékosabbnak (a ki és a mi már nemigen használatos vonatkozó névmásként.). A vonatkozó névmás a kérdő névmásból alakult ki úgy, hogy hozzátapadt az a/az mutató névmás: az+ki, az+mely. Ez az elkülönülés még ma sem teljes, de mindenképpen fejlődésnek tekintendő, a pontosabb kifejezést szolgálja, tehát – különleges stílushatás kivételével – a magam részéről inkább a hosszabb alakot ajánlom.

.

GYAKORLATOK

A) Milyen kötőszóval (vonatkozó névmással) folytatná?

Olyasmi alapozódik meg, …….…; Azok a szélsőségesek, …….; Azon gazdasági szereplők, ………; Arról a korosztályról akarok szólni, ………. ; Azt a réteget, ………..; Azon cégek értéke, ……….; Minden olyan cég pályázhatott, ………;. Azokban az iskolákban, …….…; Azok az intézmények, ………..; Az olyan vállalkozások, …….… ; Az a korosztály, ………; Kevés az olyan falu, …………; Összefogva azokkal a társadalmi szervezetekkel, …………; Megpróbálja összefogni azokat a pályázókat, ………. ;. Olyan befektetővel kössön szerződést, …………; Az MDF visszalépteti azokat a jelöltjeit, …… ;

.

B) Javítsa a kötőszavakat!

(1) Egy háromtagú bizottság választja ki azt a hat pályázót, amellyel a cég szerződést köt. (2) A liberális demokráciák olyan légkört, értékrendet, nevelési rendszert alakítanak ki, amiben a művészet jelentősége a piaci értékére redukálódik. (3) A szociálliberálisokból kiábrándulók sűrű sorokban menetelnek a kisgazdák felé, amelynek jelentőségét nem lehet pontosan meghatározni. (4) Peren kívül kíván megegyezni a magyar állam a Postabank könyvvizsgálóival, amelyektől eddig 117 milliárd forintot követelt. (5) Nehéz olyat kitalálni, amellyel a két mogul közé lehet férkőzni. (6) 1990 és ’94 között olyan főpolgármestere volt a városnak, amelyet a közgyűlésben kisebbségben lévő SzDSz jelölt a posztra. (7) A Vasárnapi Újság ma már olyan, mint egy doromboló macska, amelyik azért néha kiereszti a karmait. (8) Egyetlen hely van, ami nem tapad szorosan a földhöz: egy pad, ami lebeg a föld felett, akár egy óriási hinta. (9) Nem mondanak olyasmit, amelyért felelősséget kell vállalni.

.

C) Szüntesse meg a hamis kapcsolásokat!

(1) A bányásznap megünneplésére 1992 óta ismét lehetőség nyílt a Borbála-nap kapcsán is, aki a bányászok védőszentje – így e nehéz és tiszteletre méltó szakmában dolgozókat évente kétszer, szeptemberben és decemberben is köszönthetjük. (2) Felidézhetjük a határon túli magyar nemzetrészek autonómiatörekvéseinek esetét, amit még a kilencvenes évek elején próbált meg a balliberális tábor lehetetlenné tenni.(3) Ez azonban elmaradt, amelyre beadványunk későbbi szakaszában rávilágítunk.(4) Tájékoztatja a megjelent feleket, hogy a tárgyalás anyagát hangfelvétel útján rögzíti, amelyről készült jegyzőkönyv 8 nap elteltével megtekinthető a kezelőirodában. (5) A honvédek órákon át tartó véres kézitusában foglalták vissza a várat, melynek következtében a vár kiégett és romos lett. (6) Mindent megtett, hogy a NATO igénybe vehesse Magyarország légterét, amelyre az Országgyűlés felhatalmazása lehetőséget adott. (7) A Balaton PH-értékének titka a kalcium- és magnéziumion magas mértéke, amibe nem lehet kockázat nélkül folyóvizet vezetni. (8) A házuk a Kamaraerdőnél volt valahol, ahová belőttek a szovjetek. (9) Nem mondanak olyasmit, amelyekért felelősséget kell vállalni.

D) Egészítse ki a következő mondatokat!

(1) Nem az a vállalat nyerte el a megbízást, ………. a legkedvezőbb árajánlatot tette. (2) Olyan kormányra van szüksége az országnak, …….. a magyar emberek szemével nézi a világot (3) Miért teszünk szóvá olyasmit, ……. korábban nem kifogásoltunk? (4) Ne próbálja meg újra előadniazt a felelősségelhárító mismásolást, ………. négy évvel ezelőtt előadott. (5) Azt a válságot kell majd kezelni, ……… ők idéztek elő a tehetségtelen kormányzásukkal. (6) Ha ezt beszerelik egy rakétába, nincs az a légvédelem, …….. megállítja. (7) Olyasmik merültek fel, ……… az internet nélkül nem merültek volna fel. (8) Ám ez is csakugyanolyan találgatás, mint annyi más, …. azt részletezi, hogy megrendelt gyilkosságról van szó.

[1] Szente 104

[2] NyKk 203, NyKsz 38

[3] NyLex 216

[4] NyKsz 39

.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

.

A IX. Bárczi Füzet tartalomjegyzéke:

.

AMI, AMELY, AMELYIK, AKI… 3

ÁLALÁRENDELÉS7

KERÜLD A KERÜL-T8

EGYEZTETÉS10

SZÓREND(ETLENSÉG)12

CSAK EGY VESSZŐ14

A HIÁNYZÓ -NAK/-NEK16

TERJENGŐS KIFEJEZÉSEK18

TÚLTERHELT MONDATOK19

KÜSZKÖDÉS A HOGY -GYAL21

IDEGEN SZAVAK23

NE TÉVESSZÜK ÖSSZE!25

IDEGENES KIEMELÉS26

EGYÉB ÁLSÁGOK27

IGE-RENDELLENESSÉGEK29

APRÓSÁGOK31

HIVATKOZOTT SZAKIRODALOM34

VEGYES GYAKORLATOK35

MEGOLDÁSI JAVASLATOK47-65

 

Hozzászólás ehhez a cikkhez: 9. Bárczi Füzet. Buvári Márta: Példa-mutató. Részlet, első fejezet

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)

© 2011-2024 – kiejtes.hu