Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Mészáros András: A ZÁRT Ë RENDSZERE, SZABÁLYAI ÉS MÉRCÉJE A MAGYAR KÖZNYELVBEN

.

BÁRCZI GÉZA KIEJTÉSI ALAPÍTVÁNY

· Békés · Tarhos · Bicske · Budapest · 2017

 

 

 

 

Kodály Zoltán (1882–1967)

…a zárt ë nëm az én találmányom,…”

A magyar kiejtést is tanulni këll, még születëtt magyarnak is.”

A Kodály-emlékévben a „Szép Magyar Beszéd” IV. Olvasáskonfërëncia (Békés), a „Szép Magyar Beszéd” Békés–Tarhosi Olvasótábor s a Békés–Tarhosi Zenei Napok tisztëletére

 .

BÁRCZI FÜZETËK XX.

Bárczi Géza akadémikus, legkiválóbb 20. századi nyelvészünk

(Zombor, 1894. január 9. – Budapest, 1975. november 7.)

.

Némelyek tudatosan mellőzik, olykor tiltják, így kényszerűen rejtőzködik ősi kincsünk, a (félig) zárt ë hang. Pedig nyelvünk, műveltségünk elég ősi és erős ahhoz, hogy hangrendszerünknek ez az önálló jelhangja (fonémája) jelentés-megkülönböztető, megértés-könnyítő és színesítő szerepével újra hatóerő lehessen a nyelvművelésben, oktatásban és nyelvhasználatunkban,

A zárt ë ejtése megtanulható, sőt meg is tanulandó (legalább az idegennyelv-tanulás érdekében). Sőt népi hangzó hagyomány-kincsünk (népmeséink, népdalaink) hiteles továbbadása is kötelez bennünket. S bajos sikerrel művelni a magyar leíró nyelvtant, szóalaktant, nyelvtörténetet a zárt ë ismerete nélkül. (Például a Magyar nyelv nagyszótára, az Értelmező kéziszótár kiejtés-jelölése szórványos, a Kiejtési szótáré kimondottan hibás.)

2001 óta létezik a zárt ë kiejtési mércéje (Buvári Márta), a MorphoLogic számítógépes jelölője is rendelkezésre áll. Meg el kell érnünk, hogy a nyelvjárások és a táji köznyelvek használói újfent megszólalhassanak a műsorszóró intézmények adásaiban.

Vessünk gátat kiejtésünk romlásának!”Kodály Zoltán

.

Elhallgatás, kiszorítás, tiltás helyëtt

tudatosítsuk, védjük és ápoljuk

ősi anyanyelvünknek ezt az értékét! M. A.

.

Bárczi Füzetëk XX. A Bárczi Füzetëk sorozatában köznyelvi kiejtésünkhöz és nyelvi műveltségünkhöz kapcsolódó alkotásokat közlünk időről időre. Tervezëtt kiadványaink: forrásművek, elméleti tanulmányok, gyakorlati és oktatási anyagok.

© Mészáros András, 2017 © Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2017

Felelős kiadó: Buvári Márta ISSN 1785-9476 ISBN 978-963-88353-1-4

Az alapítvány jelképe Nagy Éva Ilona munkája.

Készült 2017-ben, Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulós esztendejében.

Ennek a kiadványnak a szövegében magyar nyelvű szakszavakat, szakkifejezéseket használunk.

Szerkesztette: Mészáros András

Kodály Zoltán fényképének (ismeretlen szerző, 1930-1940) forrása:

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e3/Kod%C3%A1ly_Zolt%C3%A1n₁930s.jpg

Bárczi Géza arcképe a SZTE gyűjteményéből származik (Wikipédia)

.

Tartalom

.

A) Bevezetés……………………………….5

B) Zárt ëszavakban: 1–7…………………..7

C) Zárt ë tővéghangzóként: I–II…………..11

D) Zárt ë toldalékokban: A–E…………….12

E) Egybeeső szóalakok……………………14

I. Függelék. Egybeeső szövegszavak……..15

Majdnem ugyanúgy hangzik………………………21

II. Függelék. Beszélgetések. I–XXIV……22

III. Függelék. A zárt ë 12 szabálya……….31

Irodalom…………………………………..33

.

A ZÁRT Ë RENDSZERE, SZABÁLYAI

ÉS MÉRCÉJE A MAGYAR KÖZNYELVBEN

.

.

A) BEVEZETÉS

.

Ez a kis összefoglaló segít eligazodni a zárt ë használatában. Az ingadozások esetén főként a gazdagabb, de – úgy is fogalmazhatok – kiegyensúlyozott dunántúli kejtést veszi figyelembe Buvári Márta alap-szótárának jelölése szerint. De megfelelő segédeszköze lehet a dunán-túliaknak, a kisalföldieknek, őrségieknek, Mura-vidékieknek, dél-bara-nyaiaknak, a délvidékieknek, a szerémségieknek, bácskaiaknak, bán-ságiaknak, minden felvidékinek, a csallóközieknek, zoboraljiaknak, palócoknak, gömörországiaknak, a kárpátaljaiaknak, a tiszántúliaknak, részekbelieknek (partiumiaknak; ejtsd: parciumiaknak), általában az erdélyieknek, a krasznaiaknak, szilágyságiaknak, kalotaszegieknek, székelyeknek, torockóiaknak, bukovinai székelyeknek és a csángó-ságnak – sőt még az ö-ző vidékieknek is. Elnézést kérek, ha minden nyelvjárásunkat és néprajzi tájegységünket külön-külön nem említem.

Tehát a zárt ë él a tíz nagy nyelvjárási egység szinte mindegyikében, hallhatjuk a táji köznyelvi beszédben, nemegyszer a köznyelvet használóktól is. Sajnos a tömegtájékoztatás általában nem engedi adásba a nyelvjárási kiejtést (csak kabaréban…). Pedig kívánatos, hogy nyelvjárásainkat megőrizzük a nyelvterv (-stratégia) által is támogatva.

A zárt ë -zés igazából keveset változott a 600 (550) éves Tatrosi (Müncheni) Kódex óta, Kalmár György 245 éve nyomtatott eposza óta.

Nem baj, ha valaki az itt közölt tőszavak egy részét „másként ejti”: Balogh Lajos szerint tövekben mintegy15 százalékos az ë-zés ingado-zása. A toldalékolást, mely tükrözi magánhangzó-rendszerünk szabá-lyos szépségét, még egységesebbnek vehetjük. De a szó végi zárt ë-t erősen nyelvjárásinak tekinthetjük. Egy kis gyakorlással, oda-figyeléssel könnyen ráérezhetünk ősi nyelvünk eredeti ízeire.

.

Az e és az ë hangok

Az e rövid magánhangzót tágabb ajakréssel, nyílt állkapocs-nyitásszöggel képezzük; elöl a kemény szájpadláson (palatális hang). Ilyenkor a nyelvhát lelapul, és a széle kissé érinti a szájpadlást. Közben a nyelv hegye az alsó fogsor belső oldalához ér. A nyelvcsap pedig elzárja az orrüreghez vezető utat. Hosszú változata az ē, például: ēre (erre), ēmënt (az elmënt népi vagy pongyola ejtése). Az angol man (fér-fi) szóban éppen ennek az előző változatát, a rövid nyílt hangot ejtjük.

Zárt ë-t tulajdonképpen az ö helyén képezhetünk (ö széthúzott szájjal”). Az ë rövid magánhangzó, szűkebb ajakréssel, félig zárt állkapocs-nyitásszöggel képezzük; elöl, a kemény szájpadláson. Ilyenkor a nyelvhát elülső része kissé feldomborodik, pereme érinti a szájpadlást. Közben a nyelv hegye az alsó fogsor hátsó oldalához tá-maszkodik. A nyelvcsap pedig elzárja az orrüreghez vezető utat. Köny-nyebbség: Tulajdonképpen az ë-t rövid ö hang helyén, ugyanolyan nyelvállással, de ajakkerekítés nélkül képezzük! Az angol men(férfiak) szóban ugyanezt a magánhangzót, a (rövid) zárt ë-t kell kiejtenünk.

.

Néhány általános szabály

Szóvégen nincsen zárt ë, kivéve: csozë (naplopó; nyelvjárási), -ë (simuló kérdőszócska), lë, në, hogynë, së, sosë, të, ugyë.

Szó elején csak a következő szavakban és származékaikban található zárt ë: ëb, ëbihal, ëgy(-et) (számos származékkal: ëgyen-, ëgyén, ëgyéb-ëgyebet, ëgyetëm, ëgyütt stb.) ëgyház, ëlég-ëlëget (hsz), ën- (ön-) és ënnën- (önnön-), ëszik.

Általában a főnév teljes töve zárt ë: ëbË-k, a melléknévé nyílt e: szépE-k.

Az alanti szóállományokban nem található szavak nyílt e-sek.

A toldalékok szabályosságát a következő magánhangzó-megfelelések fejezik ki: O–Ë–Ö(pl.: –HOZ/HËZ/HÖZ; –ON/ËN/ÖN; –TOK/TËK/TÖK) és A–E (pl.: –BAN/BEN; –TAK/TEK). További, toldalékokban szabályosan megjelenő mássalhangzó-kettősök az Á–É, Ó–Ő, U–Ü, Ú–Ű.

Az idegen szavak általában zárt ë-vel érkeznek nyelvünkbe.

A zárt ë „kiszámítható” e a dolgozat segítségével (toldalékolással).

A körülbelül 240 félkövér szót érdemes elsőnek megtanulnunk – ezek a gyakoribbak vagy valami miatt fontosabbak. (Egyébként 1000 leggyakoribb szavunk teszi ki beszédünk túlnyomó részét, 90 %-át.)

Jelmagyarázat: A szóállományokban az X egyéb magas hangrendű magánhangzót (nem EË-t), a (jelháromszög) új szócsoportot jelöl.

.

.

B) ZÁRT Ë SZAVAKBAN: 1–7.

.

1. Ë:(68 szótő) csëng, ëszik, fëd,fëdd, fëst, këll, lëng, lësz, mëgy, pëdz, pëng, rëng, szëd, tësz, vësz,zëng bëcs, bëgy, cënk, cët, csëcs, csëkk, csënd-et, csëpp-ek/ëk, ëb, ëgy-et (szn, ne),fëgy-, fëss-ek, gyëp, hëcc, hëgy-ek, këgy-et, mëccs, mëggy-et, mëny-ek, mënny-et, për, përc, pëtty, rëg, rënd, rëp-, rëst-ek/ëk, sër, szëbb-et, szëg-ek (fn) – szeg (i), szëgy-et, szëm,szër, szërv-ek (szerv), tëtt, vëgyë (kérdőszó), ën- (ön), fël (hsz, ik) – fël-et (fn), fënnfënt, , lënn-lënt, mëg (hsz, ik, ksz), mëly-ek (mely), (tiltószó) – ne (íme), nëmnem (tagadószó) – nem-nëm (fn), rëccs, , sëm, , tën-.

ËË:bërrëg, csëpëg, csërrëg, csëttëg, fëcsëg, hërrëg, hërsëg, hëtyëg, këtyëg, përcëg, përëg, pëtyëg, pëttyëg, pëzsëg, rëcsëg, rëttëg, rëzëg, sërcëg, szëpëg, zsënyëg ► csërfël, hëccël, hërgël, pëckël, përgël, përzsël, rëndël, szërël ► pëdër, sëpër szërëz, tëgëz (i) – tegez (fn) ► bërbër, bërzsëny, csëcsën, csëndër, fëlcsër, gërëzd, kërëszt, pëndëly, përsëly, szëndër ► bëzzëg, csërfës-ek, ënnën-, fëlës (fölös) – feles (½-es), fëlëtt, hëgyës (eszköz) – hëgyes (táj), tëttës, vëgyës-ek/ëk, vërës-ek/ëkË-Ë-Ë: bërzënkëdik, csëpërëdik, csëpërëg, këkëckëdik, pëndërëdik, szëmërëg, szëndërëg gërëndëly.

.

2. ËE: pëshed,rëked, sërkedrëszket, szërkeszt, szërvez (szervez) csëppen, frëccsen, këttyen, pëccen, rëccsen, rëkken, sërken, szëppen ëgyen– (előtag), fëcske, fëlleg, gërnye, gyënge, hëtyke, këce (élénk, kecsës), këllem, lëjjebb, mëgye, mëzsgye, pënge, përje, përnye, rëggel (hsz, fn), rëkesz, sërke, sërte, szërte (hsz, ik), vëpsze, zsëmle, zsënge.

ËËE: fëlësleg, nëmëre (szél), përëszke, përëszlen, szëdërjes-ek/ëk, szëdërnye, szërëncse, szërkëzet, vëcsërnye Ë-Ë-X: gërëncsér, kërëszt(y)én(y), pëllëngér, pëndërít, përëszlény, tëpërtőË-E-Ë:ëgyetëm, fëllebbëz, mënetel (fn), mënetël (i), rëstelkëdik, szërzetësË-E-E:bëtlehem, ëgyveleg, fërgeteg, mënyecske, mënnyezet, rëndetlen, rëngeteg (mn, szn, fn), szëmtelenË-Ë-E-E:ëszpërente Ë-E-X: fëllengzős, lëendő, mënyegző, szërkentyű.

.

3. ËX:csëpül, csërdít, csëtlik, csëttint, lëndül, pëndül, përdül, rëndül, rëpül, rëzdül, sërdül, sërít, zëndül, zsëndül ► bëtű, ëgyén, fëcni, fëlhő, gërinc, gyëngéd-ek, gyëplő, gyëpű, mënyét, pëcér, pëcsét,sëmmi, sërény-ek, sërtés-ek/ëk, sëtét-ek/ëk, szëgény-ek/ëk, szëlíd-ek, szëmély, szëmő, szëmölcs, szërdék, szërény-ek/ëk, szërint, zsëllérË-X-Ë: fëcsérël, szëlindëk Ë-X-E: ëgyüttes-ek/ëk, szëmőke, szërintem, zëlnice, zsëndice Ë-X-X:ëbihal, szëmöldök

5 IDŐTARTAM-VÁLTAKOZTATÓ: ► dërékdërëkat (fn, mn), ëlégëlëgetëgyébëgyebet, fëdél-fëdelet, kënyérkënyeret.

.

4. EË:brekëg, csemcsëg,csevëg, hebëg, hemzsëg, hencëg, lebëg, leppëg, mekëg, nyekëg, rebëg, rekëg, remëg, seppëg, terëm (i) ► csencsël, kecël (fut), lebzsël ► derëng, feszëng, kerëng, merëng, versëngcsegëly,embër, gyerëk, gyermëk, hengër, kendër, mestër, rejtëk, remëkek/ëk, tengëly,tengër, versëny ►cserës, csetrës, egrës, eszës, feszës, helyës (szép) helyes (férőhelyes), hentës, jegyës (eljegyzett) – jegyes-ek (1–5), jelës (5) – jeles (jel van rajta), kecsës, keskëny,lelkës, lepcsës, nemës-ek/ëk, nyeszlëtt-ek, veszëtt-ek engëm, helyëtt (nu), jelën, kendtëk, nekëmnekëdnektëk, vesztëg (hsz) E-Ë-Ë: fentërëg, hempërëg, hentërëg, nyekërëg, nyeldëkël, remëkël, vesztëgëlEËE: erëget, feszëget, hessëget, rebësget, terjëget, vesztëgetberkënye, cserësznye, gesztënye, jegënye, lebërnyeg, pecsënye, sekrëstye, tergënye, zegërnye ► cemënde, csemëge, csemëte, kecsëge, rekëttye, remëte ► kemënce,medënce, melënce, petrënce, remëse, szelënce, vetrëcelegësleg(túlzófok) EEË:feszelëg,kecmerëg, kepedëz, keserëg, tekerëgcsevetël, hebetël, kerepël, lefetyël, lelkendëzik, pepecsël, settenkëdik,szeletël, szemetël,vezekël decembër, ferencës, gerebën, kerecsën, meredëkek/ëk(mn, fn), szelemën, szeptembër, szerecsën E-Ë-E-Ë: encsëmbencsëm E-Ë-E-E: engëdetlen E-E-Ë-X: debrecëni-ek/k E-Ë-X: csevërészik, keltëzés, lepëdő, sebësség, tengëlic(e) E-X-Ë: beléndëk, feszélyëz, negédës, vezényëlE-X-E-Ë:természetës.

.

5. XË:cirpël, csépël, érëz, fékëz, mímël, síël, szégyëll,trécsël, zsémbël billëg, fityëg, lihëg, pihëg, pisszëg, sziszëg, tipëg, zi-zëg stb. csigër, ébën, ébër, égër,fészër, hébër, ingër, litër,mé-tër, négër, némbër, zsigër bélyëg, délcëg, érsëk, részëg, zsinëg kétëly, métëly, székëly, tégëly, véndëly, zsindëly ► érdëk, érdëm, némët, péntëk, szégyën ► bérës, édës, ékës, élës (kés) – éles (nadrág), éltës, érdës, girhës, hímës, hírës, hírhëdt-ek,hitvës, hívës, ikës, ízës (lé) – ízes (végtag-), mécsës, rémës, szélës (út) – széles (szegëtt), vérës, zsémbës hiszën, igën, ingyën, mindën, régës-régën, tégëd-et, tizënXËË: bizsërëg, csicsërëg, didërëg, érdëkës, ficsërëg, pityërëg, sistërëg, ténfërëg díszëlëg, kéjëlëg, szédëlëg, tisztëlëg XËE:cibëre, cinëge, csipërke, csipëtke, csipkënye, imëtte, pipëre ► dédëlget, lélëgzet, titëket X-Ë-X:cicërél, csicsëri, csipkëlődik, himpëllér,kikërics, pipërkőcX-E-Ë:bukfencëzik, cipekëdik, csörgedëz, édelëg, énekël, hízelëg, hüledëzik, idegën,idegës, igyekëzik, incselëg, kéredzkëdik, őgyelëg, tietëk X-X-Ë:ciripël, csilingël, csiripël, hirigël, irigyël, ismétël, mérsékël, önkéntës, pöfékël, tömérdëk.

.

6. 34 hangugrató:Ë → Ë: berëk-berkët, étëk, lélëklelkët, pëcëk, retëk csëbër, epër,ikër,medër, pityër, szëdër, vëdërérëm, selyëm, terëm (fn), verëm (fn), petrëzselyëm. Ë → E: ezërezret, férëg, fészëk, kérëg, mérëg, nyerëg ► szëmér|ëm-met ► fëgyel|ëm-met, fërtelëm, këgyelëm, rejtelëm, sejtelëm, szerelëm ► engëdel|ëm-met, fejëdelëm, segëdelëm, veszëdelëm.

.

7. A VEGYES hangrendű szavak szinte mind zárt Ë-sek: bëtyár, citëra, csozë (naplopó), dëák, dëdó, dëszka, dëvërnyázik, ëgyház, ëgynëhány, ëszkábál, fazëkas, gazëlla, gërënda, gërëzna, gézëngúz, gubërál, gyëhënna, gyëpál, gyërtya, gyërtyán, hëpaj, hërdál, hërnyó, hërvad, hogynë, kiëbrudal, kunyërál, kupëc, lëány, lëcsó, lëgott, lëkvár, mënyasszony, pëca, pëlënka, pëlyva, përkál, pëták, plëtyka, rëá, sëhogy, sëhol, sisërehad, sosë,szërda, tëa, tëgnap, tëhát, trëhány, ugyë, vërnyog, zëgzug stb.

.

Nagyon kevés vegyes hangrendű szó nyílt E-vel ejtendő: néhány idegen eredetű szó, az összetett szavak nyílt E-s tagja, az egyalakú toldalékkal ellátottak stb.: ajnye, amely (amëly), ehol, ekkor, ekkora, elemózsia, hegemónia, korhely, mekkora, mentsvár, okvetlen, pejkó, pereputty, szevasz (szëvasz), teketória, templom, tesó, valamely (valamëly) stb.

.

.

C) ZÁRT Ë TŐVÉGHANGZÓKÉNT: I–II.

.

I. A FŐNEVEK teljes töve általában zárt Ë: bérË-k, testË-kstb.

A legfontosabb toldalékok, amelyek után Ëkövetkezik:

szögecsË-k, tized, szöveg-, függelék-, kedély-, illem-, köpeny-, mellény-, tündér-, kérés-, sebész-, térképészet-, véset-, ëhetnék-, készlet-, eredmény-, szépség-, kérvény-, jelzetstb.

.

Kivételek (126)

.

Az alábbi hat csoportba osztott főnevek teljes töve nyílt E.

teljes tövük nyílt E;

*v végűek;

ö-ő és ü-ű magánhangzós főnevek;

időtartam-váltakoztató tövűek;

hangszínváltó tövűek;

v-s változatú tövűek.

.

38 FŐNÉV: éjE-k, él (fn), enyh, év, fej, férj, frigy, genny, gép, heg, hely, hetven (szn), ív, íz (végtagrész), jegy, jel, kép, kilenc (szn), lép (fn), méh, mell, méz, négy (szn), negyven (szn), nép, ötven, rész, rét, rév, szél (oldal), szenny, szív, tej, térd, tíz (szn), vég, vemh, víz. [A B)1. alatt még 11 ilyen szó szerepel.]

.

13 *V VÉGŰ: elvE-k, élv, enyv, érv, ismérv, kedv, keserv, mérv, nedv, nyelv, sérv, -szenv, terv.

.

25 Ö-Ü: földE-k, fül, fürj, fűz, hölgy, könny, könyv, öl (fn), ölyv, öröm, örv, öv, őz, rügy, rüh, süv, szög, szörny, szügy, tőgy, tölgy, törzs, tűz, ügy, völgy.

.

31 IDŐTARTAM-VÁLTAKOZTATÓ: bél-belE-k, cecelégy, cserép, dél, ég (fn), ér (fn), fél (fn, szn), fenék, gyökér, hét (szn, fn), jég, kerék, kéz, kötél, közép, lég, légy (fn), levél, mész, név, nyél, réz, szekér, szél (lég), szemét, szén, tehén, tél, tenyér, tér (fn), veréb.

.

11 HANGSZÍNVÁLTÓ: erdő-erdeje, erő, kettő, külső, mező, nő, tető, tüdő, velő, vessző, vő.

8 V-S VÁLTOZATÚ: cső-csövek, fű, hő, kő, mű, nyű, tetű, tő.

[Mély hangrendű példák: táj-tájak, szarv-szarvak, sár-sarat, adó-adaja, ló-lovak.]

.

.

II. A MELLÉKNEVEK teljes töve túlnyomóan nyílt E: csekélyE-k, szűzE-k stb.

Kivéve a következő Ë-tövűek:betegË-k, cefet, délcëg, édësded, eleven, gyermeteg, heveny, hideg, ilyen, kicsiny, kisded, meleg, öreg, pej, piciny, rëngeteg, részëg, rideg, süket, szëmtelen, szent, töretlen, vén, vitéz -DEDË-, -ETEGË-, -T(E)LENË-.

Több melléknevet főnévként is használunk, két alakjuk van: Milyenek? – Kik-mik? Csövesek-csövesëk, deres, fehérek-Fehérëk, fejes, fészkes, gesztënyés, kedves, kettes, kezesek-kezesëk, kilencvenes, krémës, negyedikës, sötét, szerelmes, tízes, tőkés, vén stb. [Mély hangrendben:okosAk-okosOk.]

.

.

D) ZÁRT Ë TOLDALÉKOKBAN: A–E

.

A) A toldalékolás FŐSZABÁLYA: A toldalékokban és a tővéghangzóknál MINDIG a következő magánhangzók felelnek meg egymásnak: O–Ë–Ö(pl.: –HOZ/HËZ/HÖZ; –ON/ËN/ÖN; –TOK/TËK/TÖK) és A–E (pl.: –BAN/BEN; –TAK/TEK). Továbbá Á–É, Ó–Ő, U–Ü, Ú–Ű. Két „segítő kifejezés” egymás alá írva:

ÚJ- UL-Ó SZAB-ÁLY|O-K és

SZŰK-ÜL-Ő SZEG-ÉLY|Ë-K/Ö-K.

Ne aggódjunk, azO és a szögedi Ö megmutatja → a zárt Ët!

.

B) 4 IGEI toldalék a teljes tőhöz járul: -L, -LL, -NG, -Z bérË-L [tarOL, közÖL], fejE-L [hasAL]; kicsinyË-LL[nagyOLL] és rëstE-LL[sokALL]; lézË-NG [hajlONG, dühÖNG], töprE-NG [lappANG]; fényË-Z [lapOZ, sörÖZ], kezE-Z [szavAZ].

.

C) 13 NÉVSZÓI toldalék a teljes tőhöz járul: -K, -T, -CSKE, -NKÉNT, -S -STÜL; -NC; -NTE; -D; -TT Ë:sebË-k, -t, -cske, -nként, -s, -stül; bérË-nc, ínyË-nc, védË-nc; rëggelËnte; –; PécsË-tt és VácO-tt és GyőrÖ-tt E:népE-k, -t, -cske, -nként, -s, -stül; fëgyE-nc, kedvE-nc, këgyE-nc; évE-nte; kettE-d, harmA-d, hatO-d, ötÖ-d; –. -M, -D, -TËK birtokos személy-ragok: sebË-m; kezE-m stb.

.

D) 16-féle valódi (igazi, független) toldalék-kötőhangnyílt E: dül-E-DËZIK, növ-E-KËDIK, ért-E-NI, jöv-E-VÉNY, köt-E-TLEN, gyűjt-E-MÉNY, nyer-E-SÉG, mën-E-TEL; fejeK-E-T, Fehér-ÉK-E-T; öreg-E-BB-E-T; könyveM-E-T, könyveD-E-T, könyvÜNK-E-T, könyveTËK-E-T [ing-A-dozik, hoz-A-kodik, árt-A-ni, –, szok-A-tlan, –, –, hoz-A-tal; halak-A-t, Nagyék-A-t; rossz-A-bb-A-t; házam-A-t, házad-A-t, házunk-A-t, házatok-A-t stb.] Csoportosítva: 8 + 2 + 2 + 4.

3 kivétel,Ë-kötőhang: néz-ËGET, ti ért-ËTËK, névLEGË-S [ráz-O-gat, árt-O-tok, vaglag-O-s]. Tehát 3 valódiË-kötőhang!

.

E) Az –ËG igeképző, az –EG névszóképző (de: bélyëg, délcëg, férëg, kérëg, mérëg, nyerëg, részëg, zsinëg).

.

.

E) EGYBEESŐ SZÓALAKOK

Néhány gyakoribb egybeeső szóalakfajta:

ti kérTËK;őkkérTEK [vártOk; vártAk] [21 ezer igealak]

ügyesEN;ügyesËN [okosAn; okosOn, zöldÖn]; tízEN,tízËN, tizënsejtËTTE; sejtETTE [hajtOtta; hajtAtta] fejesEK (a káposzták); fejesËK (főnökök) [okosAk; okosOk] VËSZ-VESZIK-VET alakjai stb.

.

.

Három megjegyzés – újdonságok

.

A fenti szóállományok összeállításakor nem törekedhettem aprólékos szóalaktani elemzésre. Hiszen legfontosabb célom a szemléletesség és a gyakorlati használhatóság.

Teljes tő. A zárt ë rendszerének áttekintése is bizonyítja, hogy a tudományos közvéleménnyel, a hosszadalmas szakelemzésekkel és -kínlódásokkal ellentétben a névszónak teljes töve van, mely a szótőhöz kapcsolódik! (Példa: a többes szám jele, a -k, az előtte lévő magánhangzó a szótőé!)

16 valódi E-kötőhang a D)D pont alatt. A tövek meg a toldalékok sok ezerféle kapcsolódásánál csupán 16 esetben beszélhetünk valódi E-kötőhangról – négy csoportban:

8: ige + valódi kötőhang + képző,

2: -K és -ÉK többesszám-jel + kötőhang + T tárgyrag,

2: -BB- középfokjel előtt és után,

4: birtokos személyragok után.

3 valódi Ë-kötőhang a D)D pont alatt

.

.

I. FÜGGELÉK

.

A leggyakrabban előforduló, zárt ë jelölése nélkül egybeeső szövegszavak

.

Ez az adatállomány a MorphoLogic Kft. munkatársaival végzett közös munka alapján gyűlt össze. Lásd az V. és XIII. Bárczi Füzetet.

.

5-e (ötödike), 5-ë? (hány?);

ti átéltëk, ők átéltek, az átéltek;

ő béget, bégët (őt);

ti beléptëk, ők beléptek; ti beszéltëk, ők beszéltek, beszéltek (olyanok); betűzve (tűvel), bëtűzve (bëtűnként); bevetëtte (maggal), bevëtette (az ablakból); ti büntettëk, ők büntettek;

deresek (a hajnalok), deresëk (büntetőeszközök), ebben (nem abban), ëbben (kutyában);

ébëren (hogyan?), ébërën (kin?); ő éled, a të nadrágéled, të élëd (az életët);

elég (tűzben), ëlég (ëlëgendő); ëlégëdëtten (hogyan?), ëlégëdëttën (melyikën?);

én elëgyek (előle), elegyëk (mik?); én élëk, élek (mik?);

éles (ruha), élës (kés); élez (ruhát), élëz (kést);

ők elfelejtették (vele; műveltető), ők elfelejtëtték (azt; cselekvő);

elfelejtettem (műveltető), elfelejtëttem (cselekvő); ők éljenek, éljënëk (mik?);

ellenek (állatok; ige), ellenëk (ellenségëk); ellenem (velem szëmben), ellenëm (ellenségëm);

ő elmënt (haza), elment (valamit a gépën); elmëntem (haza), elmentëm (az adatot);

előzetësen (hogyan?), előzetësën (fëlháborodtam; min?); ti éltëk, ők éltek;

az elveszik (elvész), ők elvëszik; én elvesztem (tönkremëntem), én elvesztëm (a pénztárcámat);

ő elvetëtte (a retkët), elvëtette feleségül (műveltető);

embërségësek (milyenëk?), embërségësëk (kik?); ti emelkëdtëk, ők emelkëdtek;

ének (mi?), énëk (mik?); ti énekëltëk, ők énekeltek; ennél (több; valaminél), të ënnél;

érëttek (milyenëk?), ti érettëk (műveltető), ők érettek (műveltető);

érëtten (hogyan?), érëttën (melyikën?); ők érintëtték (cselekvő), ők érintették (műveltető);

ti érkëztëk, ők érkëztek; të értëd (fölfogod), të érted (el), érted (érdëkëdben);

én értëk, ti értëk, ők értek, azok értek; én értëm (fölfogom), én értem (oda), értem (érdëkëmben);

ti értëtëk (szakértelëm), ti értetëk (hozzá a kezetëkkel vagy haza), én értetëk (valamit hozzá; műveltető), értetëk (érdëkëtëkben);

én értëttem (fölfogtam), én értettem (mëg; műveltető), én értettem (hozzá a kezemet); ugyanígy három alak: értëttél, értettél, értettél; értëttetëk, értettetëk, értettetëk; értëttek, értettek, értettek; értëttünk, értettünk, értettünk; értëtted, értetted, értetted; értëtte, értette, értette; értëttük, értettük, értettük; értëttétëk, értettétëk, értettétëk; értëtték, értették, értették;

én ëszëk (ëszik), eszëk (ész), eszëk (hangok, betűk); én ëszëm, eszëm (ész), ugyanígy: ëszëd, eszëd; ëszünk, eszünk;

évesen (korban), évesën (olyanon); ezredët (ëgységët), ezredet (a të ezër forintodat);

fejëm (ige), fejem (testrészem); én fejëk (tehenet) fejek (fn); fejlëttek (milyenëk?), (a rovarok) fejlëttek (ki);

felé (irányába), fëlé (fölé), ugyanígy: feléje, fëléje; felém, fëlém; felénk, fëlénk; feléd, fëléd; felétëk, fëlétëk; feléjük, fëléjük;

feledd (felejtsd), fëlëdd (ëdd mëg); felejtëtte (kimënt a fejéből), felejtette (műveltető); ugyanígy: felejtëttem, felejtettem; felejtëtted, felejtetted; felejtëttük, felejtettük; felejtëttünk, felejtettünk stb.

të féltëd (jelën idő), të félted (az Istent; múlt idő), a të féltëd (mi?); ti féltëk, ők féltek;

ő fëlvetëtte (elmondta), ő fëlvëtette (a földről); ő fëstëtte, ő fëstette (műveltető);

hëgyes (vidék), hëgyës (kés); helyës (csinos), helyes (ülőhelyes);

helyënként (olykor), helyenként (mindën helyre); hetedët (törtet), hetedet (hét napodat);

ijesztëtte mëg (cselekvő), ijesztette mëg (műveltető); illetékësek (milyenëk?), illetékësëk (kik?);

ízek (ízületëk), ízëk (ételëkéi); ízes (ízesült), ízës (finom);

jegyës (az eljegyzëtt), jegyes (osztályzatos); jegyësëk (az eljegyzëttek), jegyesek (osztályzatosak);

jelëntëtte (beszámolt), jelëntette (mëg a könyvet); jelës (5-ös); jeles (jellel ellátott);

kedvesek (aranyosak), kedvesëk (szeretők);

ti keltëk, ők keltek, keltëk (mik?); én keltëm (jelën idő), én keltem (múlt idő), keltëm (keltëzésëm);

ő keltet, keltët (keltëzést); keltëtte (föl), keltette (a tojásokat); ő képzel, të képzël;

ti keringtëk, ők keringtek;

kieszel (valamit), kiëszël (vagyonból); ti kívülrëkedtëk, ők kívülrëkedtek, kívülrëkedtek (milyenëk?);

korhelyek (milyenëk?), korhelyëk (kik?); kötelesek (kötelező nekik), kötelesëk (gyártók);

én közelëdtem, közelëdtëm (közelëdésëm); ti legeltëk, ők legeltek;

én lëgyek, legyek (mik?); én lépëk, lépek (mik?); ők lëttek, lëttëk (nép); én lëttem, lëttëm (nyelvtudásom);

lëvetëtte (kabátját), lëvëtette (műveltető); én mëghökkentem, én mëghökkentëm (őt);

ti mëgjelëntëk, ők mëgjelëntek, mëgjelëntek (kik?);

mëgvetëtte (lënézte), mëgvëtette (mëgvásároltatta); ugyanígy: mëgvetëttük, mëgvëtettük stb.

ő mënetël, mënetel (mi?); të mënnél, mennél (… annál)

mente (mi? ruhadarab), mënte (mënése); mentén (ruhán), mentén (mellett), mëntén (mënésén); mentében (ruhában), mëntében (mënésekor);

én mentëk, ti mëntëk, ők mëntek, mentek (mentesek); mentëm (a vízből), mëntem (haza), ugyanígy: ő ment (jelën), ő mënt (múlt); mentünk, mëntünk; mentëtëk, mëntetëk;

ő mered, të merëd; mindënnek (mëgvan a határa), mindennek (mindez);

ne (nesze), në (tiltás); ők negyedikësek (hányadikosak?, melléknév), a negyedikësëk (kik?);

négyen (vannak), négyën (hányon?);

nem vagy nëm (tagadószó);

nemësek (milyenëk?), nemësëk (kik?); nemzetëk (népek), ti nemzëtëk (ige);

nézettel (elvvel), nézëttel (nézëtt + -vel);

az përcen (ige), përcën (túl); peremére (szélére), përëmére (tárgyalásoméra);

përjel (vonalka), përjël (elöljáró); én pihenjek, pihenjëk (vezényszavak);

remëkek (milyenëk?), remëkëk (mik?);

rénëk (állatok), rének (hangnak); seggel (mivel?), seggël (mit csinál?)

ő sejtet, sejtët (mit?); ő sejtëtte, ő sejtette (műveltető), ugyanígy: sejtëtték, sejtették; sejtëttem, sejtettem; sejtëttél, sejtettél; sejtëttünk, sejtettünk; sejtëttetëk, sejtettetëk; sejtëttek, sejtettek; sejtëttem, sejtettem; sejtëtted, sejtetted; sejtëtte, sejtette; sejtëttük; sejtettük; sejtëttétëk, sejtettétek; sejtëtték, sejtették stb.; ugyanígy: én ejtëttem, én ejtettem (műveltető) stb.; ugyanígy: én érintëttem, (hozzá-) érintettem stb.; ugyanígy: én fejtëttem, én fejtettem (műveltető) stb.; ugyanígy: jelëntëttem, jelëntettem (műveltető) stb.; ugyanígy: kifejtëttem, kifejtettem (műveltető) stb.;

sërtésëk (állatok), sërtések (sörtések; milyenëk?); sëtét (sötét), setét (milyet? sete mn);

sínëk (vasúti), sínek (siklóeszköznek); szëbben (hogyan?), szëbbën (melyikën?);

ő szeg, szëg (mi?); të szegëd, szëged (szöged; fn), Szëged;

szëgényen (hogyan?), szëgényën (rajta);

szekeresek (van szekerük, melléknév), szekeresëk (foglalkozás; főnév), Szekeresëk (a család tagjai);

ők szelének (szeltek), szelének (fuvallatának), szëlénëk (elem többes száma);

szëmét (testrész), szemét (hulladék), szëmëtëkbe, szemetekbe;

szépen (hogyan?), szépën (melyikën?); szeretettel (hogyan?), szeretëttel (vele);

szervezettel (azzal), szervezëttel (melyikkel? szervezëtt + vel);

ő tëgëz, tegez (mi?); tekintettel (arra), tekintëttel (melyikkel?);

tëlëfon (mi?), ő telefon (mindënt; ige); telek (mi?), telek (mik?), én telëk (valamivel);

terëm (növény), terëm (szoba), terem (helyem); terëmben (szobában), teremben (környezetëmben);

ti terëmtëk, ők terëmtek; azok termik, tërmik (légörvény);

ti terëmtëtëk (létrehoztok), ti terëmtetëk (gyümölcsöt), én terëmtetëk (műveltető);

én terëmtëm (jelën idő), én terëmtem (múlt idő), ugyanígy: terëmtëd, terëmted; ő terëmtëtte, ő terëmtette (műveltető); të terëmtëtted, të terëmtetted (műveltető); én terëmtëttem, én terëmtettem (műveltető); të terëmtëttél, të terëmtettél (műveltető); mi terëmtëttünk, mi terëmtettünk (műveltető); ti terëmtëttetëk, ti terëmtettetëk (műveltető); ők terëmtëttek, ők terëmtettek (műveltető); mi terëmtëttük, mi terëmtettük (műveltető); ti terëmtëttétëk, ti terëmtettétëk (műveltető); ők terëmtëtték, terëmtették (műveltető);

természetësen (hogyan?), természetësën (melyikën?);

termet (növés), termët (mit?);

termetëk (mik?), termëtëk (szobátok); ti tértëk, ők tértek; ő tétet, tétët (mit?);

ők tëttek, tëttëk (mik?); ti tëttetëk, tëttëtëk (cselekëdetëtëk); të tëtted, tëttëd (mid?), én tëttem, tëttëm (cselekëdetëm);

tízezren (annyian), tízezrën (fëlül); ő újraéled, të újraélëd;

ti végeztëk, ők végeztek; én vélëm, vélem (velem);

én vëszëk (vásárolok), én veszëk el (elveszni), ugyanígy: të vëszël, të veszël mëg (betegség); ők vësznek, ők vesznek mëg; mi vëszünk, mi veszünk mëg; ők vëszik, ő veszik mëg;

én vesztëk, ők vesztek el; vesztëm (el a pénzt), vesztëm (-et érzëm), vesztëm el (tárgyat; jelen idő), vesztem el (a bajban), vesztem (nem … mëg) stb.: vesztëd el, vesztëd (-et érzëd); vesztetëk el, elvesztëttél (valamit), elvesztettél (szenvedő);

vetëttem (magot; vet), vëtettem (vásároltattam; vësz), ugyanígy: vetëttél, vëtettél (műveltető); vetëttünk, vëtettünk (műveltető); vetëttetëk, vëtettetëk (műveltető); vetëttek, vëtettek (műveltető); vetëtted, vëtetted (műveltető); vetëtte, vëtette (műveltető); vetëttük, vëtettük (műveltető); vetëttétek, vëtettetëk (műveltető); vetëtték, vëtették (műveltető); vettek (népi, vetëttek), vëttek (vësz);

ti visszatértëk, ők visszatértek; én visszatértem, visszatértëm (visszajövetelëm); ti zenéltëk, ők zenéltek.

.

.

Majdnem ugyanúgy hangzik, mégis mást jelent…

.

Néhány névszónak (és képzett alakjaiknak) – nyelvünk fejlődése során alakult ki ez a kettősség – kétféle kötőhangja használatos. A zárt ë az ősibb, a nyílt e az újabb. A jelentés-elkülönülést a zárójeles kifejezések szemléltetik. Az alább következő jelentésbeli megkülönböztetések első olvasásra nehéznek tűnnek. De inkább csak az aláhúzott alakokat használjuk.

ÉKËS (díszës) és ÉKËK (díszëk; többes szám); ÉKEK (hasítók; többes szám) és ÉKES (ékkel el van látva); ezt az elkülönítést nem mindenki alkalmazza;

ÉLËS (a kés); ÉLEK (többes szám) és ÉLES (a ruha éle);

HËGYEK (többes szám) és HËGYES (hëgyes vidék); HËGYËS (hëgyës kés);

HELYËS (helyës, csinos fiatalok) és HELYËNKÉNT (itt-ott, néhol, helyënként még hófoltok láthatók); HELYEK (többes szám), HELYENKÉNT (külön, helyenként këll fizetni) és HELYES (ülőhelyes lelátó);

ÍZËK (érzetëk) és ÍZËS (ízës étel); ÍZES (ízes a rovar lába, ízekből áll) és ÍZEL, ÍZELT (ízelt rovarláb);

JEGYËS (ők már jegyësëk) és JEGYËZ (a naptárába beleír, fëljegyëz); JEGYEK (érdemjegyek), JEGYES (ez jegyes dolgozat) és JEGYEZ (jeggyel ellát);

JELËS (jelës nap; jelëst kap) és JELËZ (jelëz a karjával); JELEK (többes szám), JELES (az oviban jeles a ruhája; zárójeles) és JELEZ (jellel ellát; a pályát jelezik);

SZÉLËS (szélës az út); SZÉLEK (szegélyëk) és SZÉLES (van széle).

.

.

II. FÜGGELÉK

Beszélgetések félreérthető szóalakokkal. I–XXIV. rész

.

Jelmagyarázat: N → női hang és F → férfihang

.

I.

Szavak: -ë (kérdőszócska)

Az -ë kérdőszócska mindig zárt! Várod-ë? Viszont a számnevek után nyílt e talál-ható, a birtokos személyrag (személyjel), például: 9-e (mély hangrendben: 3-a). Az ez mutatónévmás rövid alakja, az e inkább csak népnyelvi.

A kérdőszócska sokkal többször fordul elő, mint a keltezés e-je.

N: Igaz-ë a plëtyka?

F: Mit jelënt e régi szó? E mellé a szó mellé írjatok magyarázatot!

N: E baj baj-ë igazán?

F: Hogy baj-ë? E fëlëtt a gondolat fëlëtt érdëmës elidőznünk.

N: Ma éppen 4-e van, tëhát már csak 24 nap maradt a fëbruárból.

F: Hogy ez a nap a negyedik-ë vagy ötödik-ë? Azt nem tudom.

*****

.

.

II.

Szavak: ne, itt van! në siess!

N: Légy szíves, add oda az ëbünknek a csontokat!

F: Bodri! Itt van. Ne, ëgyél!

N: Në ëgyél olyan gyorsan, mert rágás nélkül nehezen emésztëd mëg az ételëket!

F: Persze, türtőztetëm magam!

*****

.

.

III.

Szavak: mëgszegte a szavát, beszegte az asztalterítőt, én szegëm vagy të szegëd be? kënyeret szegetëk valakivel, törvényt szeget valakivel;

nincsen szëgem, van-ë szëgetëk? szëget üt a fejébe

N: Mi lëtt az én szëgemmel?

F: A të szëged elgörbült a nagy ütés miatt.

N: Juhász Gyula városa: Szëged!

F: Szëged Józsëf Attiláé és Sík Sándoré meg Radnótié is!

N: Mit kezdesz azzal a nagy élës késsel a kezedben?

F: Szegëk nekëd a kënyérből ëgy jókora szeletët.

N: Elbírja a sok nagy virágcserepet az előszobai virágtartó?

F: Természetësen. Szëgek tartják össze az állványt.

*****

.

.

IV.

Szavak: az én eszëm, a të eszëd, a mi eszünk; ëszëm valamit, ëszëd a rëggelidet, ëszünk belőle

F: Van eszëm, nem ëszëm. (tréfás mesében)

*****

.

.

V.

Szavak: döglegyek, a mi legyünk, a ti legyetëk; lëgyek okos, lëgyünk erkölcsösek, lëgyetëk bátrak (légy főnév és lësz ige)

N: Szëmtelen legyek!

F: Kutya lëgyek, ha mëg nem tëszëm!

*****

.

.

VI.

Szavak: négyen; négyën (hárman, hármon)

N: Hányan voltak? Négyen.

F: Hányon volt bunda? Négyën.

*****

.

.

VII.

Szavak: fej, fejem (fn); fej, fejëm (ige)

N: A kopasz fejek furcsán csillognak. Jaj de fáj a fejem!

F: Éppen tehenet fejëk. Géppel fejëm a tehenet.

*****

.

.

VIII.

Szavak: nyel (ige); nyél (fn)

N: Ezëk a sima nyelek akácfából készültek. Ez a të nyeled, rögzítsd a gereblyédre!

F: Jó nagyot nyelëk ebből az italféleségből. Miért nyelëd a könnyeidet?

*****

.

.

IX.

Szavak: szel (ige); szél (fn)

N: Északi, jeges leheletű szelek fújdogálnak.

F: Szelëk nektëk a zsënge kalácsból ëgy-ëgy szeletët.

*****

.

.

X.

Szavak: lëtt és lëttek (ige); lëtt és lëttëk (fn, mn)

F: A lëttëk orosz alattvalók lëttek 1940-ben.

N: De aztán a lëttëk újra szabadok lëttek.

*****

.

.

XI.

Szavak: értëm a fëladatot, értëd a külföldiek beszédét? értem aggódik, érted mindënt mëgtëszünk!

N: Nem értëm, miért aggódol értem.

F: Arannyal, ezüsttel fizetëk érted, hogy kiszabadítsalak! Értëd, mit mondok?

N: Mindënt mëgtësznek értetëk, ha értëtëk a nyelvükön.

*****

.

.

XII.

Szavak: vesztem (ige); vesztëm (birtokos személyragos vagy személyjeles fn)

N: A vesztëm érzëm.

F: Nem vesztem mëg, hogy fejjel rohanjak a falnak.

N: A vesztëtëk érzitëk? Hogy úgy nevetgéltëk?

F: Min vesztetëk össze? Valami nevetségës apróságon?

*****

.

.

XIII.

Szavak: kértek, kértëk; mëgjelëntek, mëgjelëntëk

N: Ëgykor ők kértek, most mëg ti kértëk.

F: Ők már mëgjelëntek és várják, hogy ti is mëgjelëntëk.

*****

.

.

XIV.

Szavak: korán kel; valakit kelt

N: Én ma korán keltem.

F: Holnap őt is korán keltëm.

*****

.

.

XV.

Szavak: tehenet fej, rejtvényt fejt; kísér – kísért

N: Korán rëggel mëgfejtem (mëgfejted) a tehenet.

F: Későn este mëgfejtëm (mëgfejtëd) a rejtvényt.

N: Zongorán kísértem (kísérted).

F: Nem kísértëm (kísértëd) tovább az Istent!

*****

.

.

XVI.

Szavak: cselekvő és műveltető igék

bontotok (ti), bontatok (én) (mély hangrendű)

gyűjtötök (ti), gyűjtetëk (én) (ajakkerekítéses)

hintëtëk (ti), hintetëk (én)

fëstëtëk (ti), fëstetëk (én)

rejtettem, rejtettél, rejtettünk, rejtettetëk, rejtettek,

rejtettelek (műveltető ige, alanyi ragozás)

rejtëttem, rejtëttél, rejtëttünk, rejtëttetëk, rejtëttek,

rejtëttelek (cselekvő ige, alanyi ragozás)

rejtettem, rejtetted, rejtette, rejtettük, rejtettétëk, rejtették (műveltető ige, tárgyas ragozás)

rejtëttem, rejtëtted, rejtëtte, rejtëttük, rejtëttétëk, rejtëtték (cselekvő ige, tárgyas ragozás)

hajtottam és hajtattam stb. (cselekvő és műveltető ige) (mély hangrendben)

befëstettem, befëstëttem (cselekvő és műveltető ige)

sejtëtte, sejtette (cselekvő és műveltető ige)

mëgértëtte, mëgértette (cselekvő és műveltető ige)

gyűjtötte, gyűjtette (ajakkerekítéses)

mëgtartotta, mëgtartatta (mély hangrendben)

Előléptetëk a lovammal. (műveltető ige)

Olyan nagyokat léptetëk, hogy lëmaradtunk. (cselekvő, múlt idejű ige)

A léptëtëk akkora, mint ëgy verébugrás. (szëmélyjeles főnév)

*****

.

.

XVII.

Szavak: ők vesztek; én vesztëk; ti vësztëk

Az utasok a tengërbe vesztek. (veszik, vész, vesz)

Én mindig csak vesztëk a kártyában. (veszteni)

Kit vësztëk magatok mellé? (vënni)

*****

.

.

XVIII.

Szavak: vet; vësz; veszik

vetëttem, vetëttél (vet); vëtettem, vëtettél (vëtet, vësz)

vetëttek; vëtettek, vëtettëk

(szántottak; szántattak, szántattok)

N: Sënki nem örül annak, ha a kutyusa mëgveszik.

F: A jó, mëgbízható árucikkëket az embërëk mindën időben mëgvëszik.

N: Mëgvesz a kutya.

F: Mëgvësz az Isten hidege.

N: Búzát vetëttem a Pócalja-dűlőben.

F: Búzát vëtettem a piacon, mert kevés volt a kënyérgabonánk.

*****

.

.

XIX.

Szavak: terëm (ige); tér és terem (fn); termet (mi?) és termët (mit?)

N: Nincs terëm: elmarad a rëndëzvény.

F: Nincs terem: nem férëk el.

N: Ez aztán tényleg daliás termet!

F: Végre, kinyitják a termët! Nem këll tovább várnunk.

N: A magas termetëk csak ëgyes népcsoportokra jellemzőek.

F: A ti termëtëk sokkal világosabb a miénkénél.

N: Szép terëm! Ki rëndëzte be?

F: Most mënjünk ki a kertbe! Ez a föld szépen terëm!

*****

.

.

XX.

Szavak: mindënnek (összesnek); mindennek (mindez + -nek)

N: Mindennek të vagy az oka. (Ennek mindnek të vagy az oka, mindez a të bűnöd.)

F: Mindënnek të vagy az oka. (Mindën bajnak të vagy az oka.)

*****

.

.

XXI.

Szavak:

egészen (hogyan, mennyire?); egészën (min?)

épen (hogyan, milyen állapotban?); épën (milyenën, melyikën?)

készen (hogyan?); készën (rajta)

mindën (összes); mindën (mindëgyikën), minden (mindnyájan)

.

N: Valami egészen különös hangulat uralkodott az egészën.

F: Egészen kimerültünk! Az egészën csak nevettünk…

N: A szëbbën szëbben áll a csúnya ruha is.

F: Hogy melyiket választom? Most illedelmesen, szëbben mondom: A szëbbën jár az eszëm.

N: Isteni csoda, hogy épen maradt az ütközéskor.

F: Nincsen makulátlan gyümölcs. Az épën is lëhet hibát találni.

N: A nehéz munkára már az egész csapat készen állt.

F: Könnyű a készën nevetni, de végighajtani a munkát nem bírnád…

N: Mindën embër beöltözött. Mindën rajta volt védősisak.

F: Vártuk a mentők elindulását, minden ott voltunk, minden reménykëdtünk.

Hatalmasan (hatalmasabban) ki van fejlődve.

Nehéz erőt vënni a hatalmason (hatalmasabbon).

*****

.

.

XXII.

Szavak:

levél (főnév); lëvél (lësz elbeszélő múltja)

leve (lé főnév); lëve (lësz elbeszélő múltja)

teve, tevék, tevénk, tevétëk (főnév);

tëve, tëvék, tëvénk, tëvétëk (tësz elbeszélő múltja)

N: Mikor érkëze e levél?

F: Amikor nem lëvél itthon.

N: Amikor ezt tëvénk, már otthon kérődzött a tevénk.

F: Ez a teve soha nem tëve olyasmit, hogy valaki is lëpottyanjon a hátáról.

*****

.

.

XXIII.

Fëlhők szëme rebben: Haza sietëk,

Jobb ott, melegebbën,

Ki vén, ki beteg.

(Arany János: A tölgyek alatt)

[Lehr Albert szerint: melegebben.]

*****

.

.

XXIV.

Szavak:

fél, fele (főnév) és fël, föl (igekötő)

fëlëtt, fölött (névutó)

felé, feléje és fëlé, fëléje, fölé, föléje (névutó)

Kölcsey Ferenc Himnuszának híres sora:

Nyújts feléje védő kart,…

vagy: Nyújts fëléje védő kart,…

Régi nyelvészeti vagy inkább értelmezési vita. Vesd össze: Magyar Nyelv 39: 209.; 53: 355.; Magyar Nyelvőr 73: 392.; 74: 199.; 76:148.; Magyarosan 4: 97.! Nagy J. Béla a „feléje” (irányába) pártján van. Pásztor Emil a „fëléje” (föléje) alakot és jelentést támogatja. A második a valószínűbb, hiszen Isten karját az oltalmat kérő nép fölé terjeszti.

.

.

III. FÜGGELÉK

.

A zárt ë 12 szabálya

.

1.Szóvégen 6 kivétellel nincsen zárt ë: (simuló kérdő-szócska), lë, në (hogynë), së (sosë), të, ugyë.

.

2.Szó elején szintén csak 6 szóban (és származékaikban) található zárt ë: ëb (ëbihal), ëgyet (sok származék, pl: ëgyen-, ëgyén, ëgyéb-ëgyebet, ëgyetëm, ëgyütt), ëgyház, ëlég-ëlëget (hsz), ën- és ënnën- (ön- és önnön-), ëszik.

.

3. A vegyes hangrendűeke-féle hangja ë. 15 kivétel: ajnye, ehol, ekkor, ekkora, elemózsia, hegemónia, korhely, mekkora, okvetlen, pejkó, pereputty, szevasz (szëvasz), teketória, templom, tesó. (A valamely összetétel és ingadozó, a mentsvár összetétel.)

.

4. A 35 hangugrató két csoportra oszlik. Ë → Ë: berëk-berkët és Ë → E: ezër-ezret.

.

5.Az idegen szavak általában zárt ë-vel érkeznek nyelvünkbe.

.

6. Majdnem mindig zárt ë-s a főnév teljes töve: ëbË-k. 38 kivétel: KIVÉTELEK (38):éjE-k, él (fn), enyh, év, fej, férj, frigy, genny, gép, heg, hely, hetven (szn), ív, íz (végtagrész), jegy, jel, kép, kilenc (szn), lép (fn), méh, mell, méz, négy (szn), negyven (szn), nép, ötven, rész, rét, rév, szél (oldal), szenny, szív, tej, térd, tíz (szn), vég, vemh, víz + 13 *v végű: elvE-k stb. + 25 ö-ü: földE-k, fülE-k stb. + 31 időtartam-váltakoztató: bél-belE-k stb. +11 hangszínváltó: erdő-erdeje stb. +8 v-s változatú: cső-csövek stb.

.

7. Majdnem mindig nyílt e-s a melléknév teljes töve: szépE-k. Kivétel: betegË-k, cefet, délcëg, édësded, eleven, gyermeteg, heveny, hideg, ilyen, kicsiny, kisded, meleg, öreg, pej, piciny, rëngeteg, részëg, rideg, süket, szëmtelen, szent, vén, vitéz stb.

.

8.Több melléknevet főnévként is használunk, két alakjuk van: Milyenek? / Kik-mik? Csövesek-csövesëk, deres, fehérek-Fehérëk, fejes, fészkes, gesztënyés, kedves, kettes, kezesek-kezesëk, kilencvenes, krémës, negyedikës, sötét, szerelmes, tízes, tőkés stb. [Mély hangrend: okosAk-okosOk!]

.

9. FŐSZABÁLY. A toldalékok szabályosságát a következő magánhangzó-megfelelések fejezik ki: O–Ë–Ö (pl.: –HOZ/HËZ/HÖZ; –ON/ËN/ÖN; –TOK/TËK/TÖK) és A–E (pl.: –BAN/BEN; –TAK/TEK). További, toldalékokban szabályosan megjelenő mássalhangzó-kettősök az Á–É, Ó–Ő, U–Ü, Ú–Ű.

Segítő varázskifejezések:

ÚJ- ULÓ SZAB-ÁLY|O-K és

SZŰK-ÜLŐ SZEG-ÉLY|Ë-K/Ö-K

A szögedi Ö is segít!

.

10. 4 igei toldalék a teljes tőhöz járul: -L, -LL, -NG, -Z bérË-L stb.

13 névszói toldalék a teljes tőhöz járul: -K, -T, -CSKE, -NKÉNT, -S -STÜL; -NC; -NTE; -D; M, -D, -TËK (birtokos személyrag).

.

11. 16-féle valódi (igazi, független) toldalék-kötőhangnyílt E: dül-E-DËZIK, növ-E-KËDIK, ért-E-NI, jöv-E-VÉNY, köt-E-TLEN, gyűjt-E-MÉNY, nyer-E-SÉG, mën-E-TEL; fejeK-E-T, Fehér-ÉK-E-T, öreg-E-BB-E-T; könyveM-E-T, könyveD-E-T, könyvÜNK-E-T, könyveTËK-E-T [ing-A-dozik, hoz-A-kodik, árt-A-ni, –, szok-A-tlan, –, –, hoz-A-tal; halak-A-t, Nagyék-A-t, rossz-A-bb-A-t; házam-A-t, házad-A-t, házunk-A-t, házatok-A-t stb.]

.

12. Általában az –ËG igeképző, az –EG főnévképző.

.

.

FELHASZNÁLT ÉS JAVASOLT FONTOSABB IRODALOM

.

1. Adamikné Jászó Anna: A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó, nyolc kiadás 1991–2007

2. A zárt ë egyetlen A/4-es oldalon. Szavak, tövek, toldalékok összesítve, szabályokkal. A Magyar Nyelv Napjára, a Bárczi Géza Emlékévben. Félreérthető szóalakok ëe-vel. Szerkesztette: Mészáros András. Bárczi Füzetëk XVIII. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Bicske–Budapest, 2015 A világhálón:

https://kiejtes.hu/szepkiejtesi-gyakorlatok-adattarak-nyilt-e-es-zart-e/xviii-barczi-fuzet-a-zart-e-egyetlen-a4-es-oldalon-felreertheto-szoalakok-ee-vel

3. Balogh Lajos: Zárt ë-zés. Eldöntendő. Kézirat, é. n. [2001]

4. Bárczi Géza: A zárt e kérdéséhez. Magyar Nemzet, 1974. november 10., (14. o.); ugyanez Látóhatár, 1975. február (190–193. o.)

5. Buvári Márta: Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány. Budapest, 2001

6. Buvári Márta – H. Tóth Tibor: Nyelvhelyességi kisokos – a nyelvi eszmény jegyében. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2016

7. Buvári Márta–Mészáros András: Helyesbeszéd. Helyësbeszéd. A magyar köznyelvi kiejtés leírása gyakorlatokkal. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2010

8. Elekfi László: A magyar hangkapcsolódások fonetikai és fonológiai szabályai. Linguistica. Series A. Studia et Dissertationes, 10. A kiejtési kézikönyv munkálatai. MTA Nyelvtudományi Intézete, 1992

9. Elekfi László: Magyar ragozási szótár. MTA Nyelvtudományi Intézete, 1994

10. Érted tëttem! Értëd? Ëgybeeső szavak, félreérthető kifejezésëk és mondatok. A Bárczi Alapítvány 2. pályázatának anyaga. Szërzők: Fábián Éva, Horváth Józsëfné dr., Kádár Sára Hajnalka, Kötcsei Gabriëlla és mások. Bárczi Füzetëk XIII. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2007 A világhálón:

https://kiejtes.hu/szepkiejtesi-gyakorlatok-adattarak-nyilt-e-es-zart-e/erted-tettem-erted-egybeeso-szavakfelreertheto-kifejezesek-es-mondatok-a-barczi-alapitvany-2-palyazatanak-anyaga

11. Fekete László: Magyar kiejtési szótár. Gondolat Kiadó, 1992

12. Fekete László: Kiejtési szótár. Egységes jegyzet. Második, javított, bővített kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995

13. Fekete László: Magyar kiejtési nagyszótár I-II. Püski Kiadó, 2016

14. Helyësen. Ë-jelölő eszköz. Termékismertető. -átalakító számító-gépes nyelvi eszköz tanároknak, diákoknak, előadóművészeknek, hivatásos beszélőknek és tudósoknak. Bárczi Füzetëk V. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, MorphoLogic Kft. Budapest, 2006 A világhálón:

https://kiejtes.hu/e-jelolo-eszkoz-program/e-jelolo-eszkoz

15. Kiss Jenő (Szerkesztette): Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, 2001

16. Kodály Zoltán: Megjegyzések a konferencián elhangzottakhoz. Helyes kiejtés, szép magyar beszéd (245–248. o.). Tankönyvkiadó, 1967

17. Kodály Zoltán: Vessünk gátat kiejtésünk romlásának (1938). Kötet: A zene mindenkié, Zeneműkiadó, 1975

18. Márk ëvangéliuma az első magyar bibliafordításból (1416? –1466). Az olvasatot készítëtte és szërkesztëtte Mészáros András. Bárczi Géza Értékőrző Kiejtési Alapítvány. Budapest–Bicske, 2001. A világhálón:

http://vala.hu/kiadvany/mark-evangeliuma-1416-bol-markuse-evangeelium-esimesest-ungarikeelsest-piiblitolkest-a-1416-markuksen-evankeliumi-ensimmaisesta-unkarinkielisesta-raamatunkaannoksesta-v-1416-itt-kezdetik-sz

19. Mészáros András: Igényës (ë-ző) kiejtési kisszótár. Második, javított kiadás. Gondos BT. Bicske–Budapest, 1999

20. Nagy J. Béla: Köznyelvi kiejtésünk. Az MTA I. osztályának 1941. február 3-i ülésén felolvasott levelező tagsági székfoglaló értekezés. Kötet:

Egy emberöltő nyelvünk védelmében. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968

21. Péntek János: Az ë hang Kodály korában és ma. Magyar Nyelvőr 132. szám. A hálón: http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1324/132414.pdf

22. Szabó Géza: Szempontok az ë-zés vizsgálatához. ELTE, Nyelvtudományi Dolgozatok 5., 1971

23. Tapolcafői Kalmár György (1726–1781?): Summa. Az Embërnek épségben lévő állapatjáról, és esetéről, s e’ből követkëzëtt lëlki és testi nyavalyásságáról; ëdj szóval az ő egész romlott természetéről… [Az 1770-es pozsonyi kiadás hasonmás kiadása] Pátria Könyvek. Pátria Nyomda Rt., 1993 [Más, kevésbé ismert címen: Valóságos magyar ABC]

24. Válogatott szakirodalom. Köznyelvi kiejtésünk és a középzárt ë. Szërkesztëtte: Mészáros András. Bárczi Füzetëk II. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2005. A világhálón:

https://kiejtes.hu/elmeleti-irasok-a-magyar-kiejtesrol/ii-barczi-fuzet-valogatott-szakirodalom-koznyelvi-kiejtesunk-es-a-kozepzart-e

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Mészáros András: A ZÁRT Ë RENDSZERE, SZABÁLYAI ÉS MÉRCÉJE A MAGYAR KÖZNYELVBEN

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)

© 2011-2024 – kiejtes.hu