10. Bárczi Füzet. Első rész. Mondjuk szëbben! Gyakorlóanyag a szép magyar kiejtéshëz. 1—15. rész

.

MONDJUK SZËBBEN!

SZÉPKIEJTÉSI GYAKORLÓANYAG

LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT SZAVAINKKAL

Szavak-kifejezésëk; kérdésëk-feleletëk; versëk-idézetëk; magyar népdalok

A füzet szövege és hangfëlvétele mëgjelënt a SZÉP BESZÉD című lemezünkön.

 Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest—Bicske—Tószëg, 2007

Köszönettel és szeretettel ajánlom ezt a kis gyűjteményt a komáromi Jókai Mór Gimnázium tanárának és kiválóan fëlkészítëtt tanítványainak! Miklós Józsefné Magdika tanárnő 2006. március 23-án sikerësen mëgrëndëzte az első „Szëbben!” Vers-, Prózamondó és Szép Kiejtési Találkozót, amelyën Bëra Eszter, Dalmadi Györgyi, Darázsi Szilvia, Horváth Alëxandra, Horváth Enikő, Miklós Éva, Peresztegi Anita, Pillér Zita, Schneidër Zsuzsanna, Vass Csaba gimnáziumi tanulók a teljesebb, 15 magánhangzós hangzással adták elő a betanult versëket, illetve Szente Imre Kalevala-fordításából olvastak fël részletëket. (M. A.)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Bárczi Füzetëk X.

 A Bárczi Füzetëk sorozatában köznyelvi kiejtésünkhöz és nyelvi műveltségünkhöz kapcsolódó alkotásokat közlünk időről időre. Tervezëtt kiadványaink: forrásművek, elméleti tanulmányok, gyakorlati és oktatási anyagok.

Köszönetët mondunk mindënkinek, aki alapítványunkat bármilyen módon segítëtte és segíti: a kezelő testület korábbi és jelënlegi tagjainak; a szellemi és anyagi támogatóknak! Külön köszönjük mindën kis-magyarországi, Kárpát-medëncei és külhoni nyelvész, tanár és diák barátunknak, hogy pályázatukkal, szakmai munkájukkal segítëtték, segítik igényës kiejtésünk ügyét! A Bárczi Alapítvány kezelő testülete

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 Szövegfüzet

Mészáros András állította össze a szöveganyagot.

Këppël Gyula ellenőrizte a nyelvhelyësségët.

 Hangfëlvétel

Vígh Ërika, Hám Bërtalan és Heinërmann György olvassa fël a szövegëket,

Mészáros András énekli a népdalokat.

Hangmérnök: Hám Tibor

A gyakorlószövegben a 15. magyar magánhangzót, a középzárt ë-t a Bárczi Alapítvány és a MorphoLogic Kft. által kifejlesztëtt Helyësen. Ë-jelölő eszközzel (Számítógépes szöveg-átalakítóval, kiejtésjelölővel) jelöltük be.

Az alapítvány jelképe Nagy Éva Ilona munkája.

© A szövegët illetően: Mészáros András, 2007

© A hangfëlvételt illetően: Vígh Ërika, Hám Tibor, 2007

© Az összkiadást illetően: Bárczi Alapítvány, 2007

© Az összkiadást illetően: BioDigit Kft., 2007

Felelős kiadó: Buvári Márta

ISSN 1785-9476 ISBN 978-963-87361-2-3

 Minta és biztatás — hivatásos és nem hivatásos beszélőknek

„A magyar kiejtést is tanulni këll, még születëtt magyarnak is. Ha nem csiszolja, újítja folytonosan, berozsdásodik. Legjobb módja ennek a jóbeszédű falusi néppel való érintkëzés.”

„Ha valaki elhatározza, hogy mëgtanulja a helyës magyar kiejtést, csak idő és szorgalom kérdése. Bizonyos, hogy aki nem kapta örökségül, kemény munkával këll mëgszërëznie. A mëgtartása nem kisebb munkát jelënt.”

(Kodály Zoltán: Vessünk gátat kiejtésünk romlásának [1938].

A zene mindenkié, Zeneműkiadó, [1975])

A füzet és a lemez anyaga mintát kínál és biztatást nyújt az igényës, szép magyar kiejtés tudatosításához, elsajátításához, gyakorlásához.

Első lépésként Füredi Mihály és Kelemen József szépprózai gyakorisági szótárából gyűjtöttem ki a leggyakoribb eë-s szavakat. Úgy gondolom, ez a gyakorisági mutató nagyjában-egészében a beszélt nyelvre is ráillik, hiszën a Magyar értelmező kéziszótár újabb változatának (2003) gyakorisági számai sëm adnak lényegileg eltérő eredményt. E helyütt nincsen mód a szaktudományi alapozás kifejtésére. Csupán ëgy szëmpontot emelëk ki, rádásul ëgyetlen mondatot Kelemën Józsëf, a kiváló hangtantudós egri hozzászólásából: „Ha a leggyakoribb ëgy-két ezër szó kiejtését sikerül normalizálni, akkor köznyelvi kiejtésünk ëgységësebb lësz, s nyelvünk gyorsabban halad az ëgységësülés útján, mert ez az ëgy-két ezër szó a folyamatos beszédnek több mint 90 %-át tëszi ki.” (A gépi adatfëldolgozás lëhetőségei a szórënd és a kiejtés vizsgálatában. Grétsy László és Szathmári István [Szërkesztëtte]: Helyës kiejtés, szép magyar beszéd. Az egri kiejtési konfërëncia anyaga. Tankönyvkiadó, 1967)

A kigyűjtött szóanyagot beszélgetésëkbe építëttem be, illetve ehhëz a szóanyaghoz kerestem irodalmi és népdalpéldákat. Az eë-s jelölés természetësen Buvári Márta szótára alapján történt.

A 29 részre osztott gyűjtemény laza fëlépítésű, a tanëgységëk (1/A, 1/B stb.) önállóan is mëgállnak. Ëgy-ëgy RÉSZ általában a Szavak rovattal kezdődik, a szavakat önállóan, tiszta hangképzéssel hangoztatjuk. A TANËGYSÉG anyagát főleg a két hangon mëgszólaló, rövid beszélgetésëk adják (bennük a mëgelőző „Szavak”-kal). A beszélgetésëk célja: példát adni a helyës beszédritmusra, hangsúlyozásra, hanglejtésre. A versëk (idézet, részlet, teljes mű), a népdalok s más nyelvi alkotások élvezetësebbé tëszik a „tananyagot”, ëgyúttal összekapcsolják a köznyelvet az emelkëdëtt irodalommal és zenei anyanyelvünkkel.

Javaslat: Először olvassuk fël valamelyik szövegët, utána hallgassuk mëg lemezről! Vagy először hallgassuk mëg, aztán utánozzuk! Alkalmazhatjuk a Szakács—Kerekes-féle kiejtésjelölést is!

Ezúton is köszönetët mondunk mindën alkotónak és közreműködőnek!

Sok sikert kívánunk a lemez és a szövegfüzet mindën diák és fëlnőtt használójának! Teljék benne legalább annyi örömük, mint a készítőknek. Napjainkban, a magyar nyelv és a magyar nyelvet használók mai helyzetében fokozott figyelmet és védelmet igényël a szép magyar kiejtés is. Në féljünk a nehéznek tűnő fëladatoktól sëm… Merjünk cselekëdni anyanyelvünkért!

 Bicske, 2007. május 7.                                                                                                          Mészáros András

 A jelek magyarázata:

 RÉSZ: A részek címeit aláhúztuk. 1. RÉSZ… stb.

TANËGYSÉG: Az öt csillag, a ***** a részeket tanëgységëkre bontja: 1/A, 1/B… stb.

N: női hang (az ëgyik beszélgető)

F: férfihang (a másik beszélgető)

Fëlhasznált, illetve javasolt irodalom

Bárczi Füzetëk II. Válogatott szakirodalom. Köznyelvi kiejtésünk és középzárt ë. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2005

Bárczi Füzetëk V. Helyësen. Ë-jelölő eszköz. Termékismertető. Eë-átalakító számítógépes nyelvi eszköz tanároknak, diákoknak, előadóművészeknek, hivatásos beszélőknek és tudósoknak. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2006

Buvári Márta: Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2001

Füredi Mihály és Kelemen József (Szerkesztette): A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára (1965–1977). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989

Szakács Béla—Kerekes Barnabás: Szöveggyűjtemény és útmutató a középiskolák Kazinczy-versënyéhëz. Tizënöt magánhangzós változat. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2005

Thoroczkay Miklósné: A beszéd építőelemei. Százharmincëgy fëladatlap. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2007

Thoroczkay Miklósné: A beszéd építőelemei. Beszédgyakorló fëladatlapok hangfëlvételëkkel. Bio-Digit Kft., Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány. Mëgjelënt a Szép beszéd című lemezën.

Szakács Béla—Kerekes Barnabás: Szöveggyűjtemény és útmutató a középiskolák Kazinczy-versënyéhëz. Tizënöt magánhangzós változat. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2005

1-15. RÉSZ

1. RÉSZ

*****

1/A

Szó: -ë kérdőszócska

 N: Ittak-ë a tëából?

F: Igën, mind elfogyott.

N: Mëgëtték-ë az ebédët?

F: Persze, nagyon ízlëtt!

N: Elhoztad-ë a könyvet?

F: Elhoztam. Nem felejtëttem el.

N: Meleg-ë a víz?

F: Persze, mëhettëk fürödni.

N: Be van-ë csukva?

F: Jól becsuktam, rëndben van.

 *****

1/B

Volt nekëm ëgy kecském… (Magyar népdal)

Volt nekëm ëgy kecském, tudod-ë?

Kertbe rëkesztëttem, tudod-ë?

Mëgëtte a farkas, tudod-ë?

Csak a szarvát hagyta, látod-ë?

 *****

1/C

Szavak: ëgy darab, ëgyben vagy külön? ëgyenës vonal, ëgyenësen áll, rajta van a félëgyenësën, ëgyenként mënnek be, ëgyenletës haladás, ëgyenletësen dolgozik, ëgyes osztályzat, ëgyesëk és kettesëk, ëgyet gondol

 N: No, mi a véleményëd?

F: Ëgyet mondok, kettő lësz belőle.

N: Látom rajtad, még mindig farkaséhës vagy!

F: Hiába sütöttek ëgy egész tepsivel! Ëgyet së tëttek a tányéromra!

*****

1/D

Magyar népi kiszámoló

Ëgy – megérëtt a mëggy.

Kettő – csipkebokorvessző.

Három – të vagy az én párom.

Négy – biz oda nem mégy.

Öt – lëesëtt a köd.

Hat – hasad a pad.

Hét – dörög az ég.

Nyolc – üres a polc.

Kilenc – kis Ferenc.

Tíz – tiszta víz.

Ha nem tiszta, vidd vissza,

ott a szamár, mëgissza!

*****

1/E

Szavak: tizënëgy, tizënkettő az ëgy tucat, tizënkét kapu, tizënhárom fodor, tizënnégy találat, tizënöt kaland, tizënhat éves, tizënévesek (mn), tizënévesëk (fn), ők tizënhét évesek (mn), a tizënnyolc évesëk (fn), tizënkilenc az ëgy híján húsz

N: Hány évesek az ikrëk?

F: Már betöltötték a tizënhetet.

N: Milyenëk a mai tizënévesëk?

F: Olyanok, mint régën. Lelkësek, érdëklődők és szabadságszeretők.

*****

1/F

Szó: ëgy-ëgy alkalommal

N: Mikor nézëd mëg a virágoskertët?

F: Hétközben csak ëgy-ëgy alkalommal, mert nem érëk rá.

N: Tényleg beborult és közelëdik a zivatar?

F: Persze, máris koppan ëgy-ëgy esőcsëpp.

*****

1/G

Szavak: ëgyéb kérdés? ëgyebet is parancsol? ëgyébként hogy gondolod?

*****

1/H

Hej, halászok… (Magyar népdal)

Hej, halászok, halászok!

Merre mén’ a hajótok?

Törökkanizsa felé,

Viszi a víz lëfelé.

Hej, halászok, halászok!

Mit fogott a hálótok?

Nem fogott az ëgyebet,

Vörösszárnyú keszegët.

Hát a keszeg mit ëszik,

Ha a bárkába tëszik?

Nem ëszik az ëgyebet,

Petrëzselyëmgyökeret.

 *****

2. RÉSZ

*****

2/A

 Szavak: ëgyedül lënni, ëgyedüli mëgoldás, ëgyedüliek

 N: Ëgyütt tanulsz valakivel? Vagy magadban olvasod a tankönyveket és a jegyzetëket?

F: Igën, ëgyedül tanulok.

*****

2/B

Lévay József: Mikës (Részlet)

Ëgyedül hallgatom tengër mormolását,

Tengër habja fëlëtt futó szél zúgását,

Ëgyedül, ëgyedül

A bujdosók közül,

Nagy Törökországban;

Hacsak itt nem lebëg sírjában nyugovó

Rákóczi nagy lelke, az eget csapkodó

Tengër haragjában!

*****

2/C

Szavak: ëgyelőre ennyit, vágd ëgyenlőre a szeletëket

N: Mit gondolsz, érdëmës C-vitamint szëdnëm?

F: Ëgyelőre nem fenyëget bennünket a járvány. De mértékkel azért szëdhetëd.

N: Először számoljunk, utána gyaluljuk a dëszkát!

F: A méretët ëgyenlőre këll kihoznunk. És a dëszka mind a két oldalát ëgyenlőre csiszoljuk.

Magyar népi kiszámoló (Részlet)

Ëgyenlőre, két kettőre, három hatra, hat kilencre, üss ki tízre, tizënëgyre…

*****

2/D

Szavak: színvonalas ëgyetëm, melyik ëgyetëmën? ëgyetëmi légkör, ëgyetëmre járni jó dolog

N: Tavalyelőtt kezdtem az ëgyetëmët.

F: Të tényleg akkor kezdted az első félévet?

N: Holnap be këll mënnëm az ëgyetëmre.

F: Rëndben, vidd be az én leckekönyvemet is!

Józsëf Attila: Születésnapomra (Részlet)

De nem lëttem, mert Szëgedën

eltanácsolt az ëgyetëm

fura

ura.

*****

2/E

Szavak: ëgyetlen remény, rövidebb ideig, röviden szólt

N: Lassan szëdelődzködjünk, vëgyük az irányt hazafelé!

F: Csak még ëgyetlen szót hadd mondjak…!

N: Hogyan oldjuk mëg ezt a helyzetët?

F: Nem csupán ëgyetlen lëhetőségünk van.

*****

2/F

Petőfi Sándor: Itt benn vagyok a férfikor nyarában… (Részlet)

Szeress, szeress, mint én szeretlek tégëd,

Oly lángolón, oly véghetetlenűl,

Áraszd rëám a fényt s a melegségët,

Mely isten arcáról szivedbe gyűl;

Az a të szíved ëgyetlen világom,

Nappal napom és éjjel csillagom…

Milyen sötét vón a világ, az élet,

Ha nem szeretnél, fényës csillagom!

*****

2/G

Zöld erdőben… (Magyar népdal)

Zöld erdőben, zöld mezőben,

Zöld erdőben, zöld mezőben

lakik ëgy madár.

Kék a lába, zöld a szárnya,

Kék a lába, zöld a szárnya,

jaj be gyöngyen jár.

Várj madár, várj, të csak mindig várj!

Még az Isten mëgengedi,

tied lëszëk már.

*****

3. RÉSZ

 *****

3/A

Szavak: ëgyik, ëgyforma alakú, ëgyiket sëm! ëgyikük ott volt, ëgy-két szó, ëgykettőre befejeződik, ëgykor találkozunk, ëgymásnak mondják, ëgymásra mutogatnak

*****

3/B

N: Mit mondunk akkor, ha valaki nem akarja mëghallani a neki szóló üzenetët?

F: Ëgyik fülén be, a másikon ki.

N: Miért jó és nemës dolog a barátság?

F: Mert a barátok segítik ëgymást.

N: Szërinted hogy sikerült a legújabb munkadarabom?

F: Ëgyre jobb, ëgyre szëbb! Ëgyre jobban csinálod!

*****

3/C

Szavak: ëgyszër, ëgyszërre kétfelé figyel, kétszër kettő, nemëgyszër elfárad, eddig tartott, ekkor ért véget

N: A népmese hogy szokott kezdődni?

F: Ëgyszër volt, hol nem volt, volt ëgyszër ëgy szëgénylegény…

N: Azt hittem, hogy már elmarad a rëndëzvény…

F: Ëgyszër csak mëgérkëztek a vendégëk.

N: Félëk ëgy kicsit, hogy szégyënben maradok.

F: Legalább ëgyszër próbáld mëg…

N: Mennyi kétszër kilenc?

F: Éppen tizënnyolc!

N: És kétszër kettő mindig négy!

F: Nemëgyszër a legkönnyebb számtani műveletët is eltévesztik a gyerëkëk.

N: Miért haladnak ilyen vontatottan?

F: Mert ëgyszërre csak ëgy látogató mëhet be.

N: Az előbb még teljesen világos volt!

F: Nem lassanként sötétëdëtt be, hanem ëgyszërre.

*****

3/D

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú (Részlet)

Ëgyszërre csak mëgfogtad a kezem,

S alélt pilláim lassan fëlvetődtek,

És érëztem: szivembe visszatér

És zuhogó, mély zenével ered mëg,

Mint zsibbadt erek útjain a vér,

A földi érzés: mennyire szeretlek!

*****

3/E

Három éjjel, három nap… (Magyar népdal)

Három éjjel, három nap,

Nem ëlég a lábamnak.

Bárcsak ez az éjszaka

Szent György-napig tartana.

Három kislány a rétën,

Virág van a kezében.

Nem këll nékëm a virág,

Csak az, aki csókot ád.

Még ma, holnap itt lëszëk,

Holnapután elmëgyëk.

Édës rózsám, në vess mëg,

Ëgyszër-kétszër csókolj mëg!

*****

4. RÉSZ

 *****

4/A

 Szavak: ëgyszërű gép, ëgyszërűen él, benne van csomagban, bennem bízik, belső munkatárs

 N: Hogy is mondjuk, ha valami nagyon tetszik?

F: Ëgyszërű és nagyszërű!

N: A legëgyszërűbb, ha azonnal elkezdjük.

F: Ëgyszërűen nem értëm, miért így történt!

*****

4/B

Szavak: ëgyütt könnyebb, külföldi ëgyüttes, helyëttes vezető, a járvány ellen, fölkelt a láz ellenére, elbújik a vihar elől

N: Miért hívtatok mëg ennyi embërt?

F: Azért, mert ëgyütt jóval könnyebb elvégezni a munkát.

N: Melyik ëgyüttes szerepël ma este?

F: Ëgy új, fiatal ëgyüttest hívtak mëg.

N: Az igazgatót keresik?

F: Nem, hanem a helyëttest.

Gellért Sándor: A magány szikláján (Idézet)

A magyarral ëgyütt

nő velünk az embër,…

*****

4/C

Szavak: ëlég sok, ëlégëdëtt család, ëlégëdetlen vásárló, ëlëgendő nyersanyag, ëlëget vártunk, ëléggé nehéz, sétálj előre!

N: A múlt szombaton nem mëntetëk el kirándulni?

F: Sajnos ëlég sok a fëladatunk…

N: Mondj ëgy találó szólást!

F: Nem ëlég bëcsületësnek lënni, annak is këll látszani.

N: Milyennek ítélëd a mai munkámat?

F: Ëlégëdëtt vagyok a teljesítményëddel.

N: Miért vagy ennyire ëlégëdetlen? Miért vagytok ennyire ëlégëdetlenëk?

F: Azért, mert többre is képes vagyok, mert többet is elérhettünk volna.

*****

4/D

Szó: elég, elég a száraz fa

N: Hogyan lëhet eltüzelni a fahasábokat?

F: Úgy, hogy nagy tüzet këll rakni. A nagy tűzben könnyedén elég a görcsös fahasáb is.

*****

4/E

Szavak: ëszik belőle, ëvëtt az ételből, ënni szeretnétëk, ennek ellenére, ennek adom, erről van szó

N: A kisfiú miért ëszik ilyen keveset?

F: Mert elrontotta a gyomrát.

N: A bëtyár hogyan bírta a hosszú bujdosást?

F: Úgy, hogy közben-közben jót ëvëtt-ivott a csárdában…

*****

4/F

Magyar gyermëkdal

Éliás, Tóbiás, ëgy tál dödöle,

Ëttél belőle.

Kertbe mëntek a tyúkok,

Mind mëgëtték a magot.

*****

4/G

Elindultam szép hazámból… (Magyar népdal)

Elindultam szép hazámbul,

Hírës kis Magyarországbul.

Visszanéztem félutambul,

Szëmëmből a könny kicsordult.

Bú ebédëm, bú vacsorám,

Boldogtalan mindën órám.

Nézëm a csillagos eget,

Sírok alatta ëlëget.

Én Istenëm, rëndëlj szállást,

Már mëguntam a bujdosást,

Idegën földön a lakást

Éjjel-nappal a sok sírást.

*****

5. RÉSZ

*****

5/A

Szavak: ëurópai ëgység, amërikai konyha, erősen gondolkodik, esetleg sikerül

N: Tényleg igaz, hogy az Ëurópai Unióban több mint 20 nyelvet beszélnek?

F: Persze. Például a csehëk, az észtëk, a finnëk, a lengyelëk, a lëttëk, a luxëmburgiak, a némëtëk és a svédëk is teljes joggal használhatják nyelvüket az ËU-ban.

N: Van-ë már közvetítő nyelve az ËU-nak?

F: Még nincsen ilyen nyelv. Bár sokan az angolt szeretnék ebben a szerepben látni, ami persze kedvezne a britëknek és az amërikaiknak. Mégis úgy vélëm: Ëurópában az ëszpërantó lëhetne a legkönnyebben elsajátítható közvetítő nyelv.

*****

5/B

Szavak: bëcsületës ember, öles bëtűkkel, bennetëket várnak, berëndëzëtt lakás, ettől tart, ezelőtt jobban ráért

N: A bëcsületës embërt mindënhol szívesen látják. Helyësebben szólva: majdnem mindënhol.

F: Remélëm, tényleg így van.

 *****

5/C

Szavak: beszédët mondott, beszélëk róla, beszélgetëtt velem, ők sokat beszélgettek, ti kivel beszélgettëk? abbamaradt a beszélgetés, csóválja a fejét, a maga feje után mëgy

N: Ki fogja mondani az ünnepi beszédët?

F: Maga az ëgyesület elnöke.

N: Melyik nyelvet ismerëd? Csak a magyart?

F: Miért mondasz ilyenëket? Anyanyelvemën kívül jól beszélëk némëtül, valamint értëm az ëszpërantó nyelvű szövegëket.

N: Miről beszélgettek a vendégëk a fogadáson?

F: Mëgismerkëdtek ëgymással, továbbá címët, névkártyát cseréltek.

N: Miért beszélgettëk mindig óra alatt?

F: Azért, mert rëttenetësen unatkozunk.

*****

5/D

Szavak: ők beszéltek, ti beszéltëk, a veszëdelmes cigarëtta, a patak felől, a „hülye” szót nem illik használni

N: Ebben az évben is rëngetegët beszéltek a fejlődésről, de csak keveset tëttek érte.

F: Nekëm is éppen ez a véleményëm.

N: Ti mindig beszéltëk rólunk, emlëgettëk bennünket…

F: Mi nem csupán beszélünk, de cselekszünk is értetëk.

N: A cigarëtta füstje bőven tartalmaz különféle mérgező és rákkeltő anyagokat.

F: Në növekëdjék már a szenvedélybetegëk száma! Remélhetőleg ëgyre többen lë is szoknak róla.

*****

5/E

Tisza partján… (Magyar népdal)

Tisza partján mandulafa virágzik,

A virágja vízbe hull és elázik.

Terëmjën a mandulafa mandulát, mandulát!

Csongorádon nevelik a szép lëányt.

Tisza partján jegënyefa virágzik.

A virágja vízbe hull és elázik.

Terëmjën a jegënyefa jegënyét, jegënyét!

Csongorádon nevelik a szép legényt.

*****

6. RÉSZ

*****

6/A

Szavak: csënd, szép csëndben, ismeri a csëndes órák örömét, az ismeretlen csëndesen odalopakodott, ébër csëndőrök

N: Eláll a szél, sëmmi sëm mozdul közel és távol. Ezt úgy nevezik, hogy vihar előtti csënd.

F: Ilyenkor nem szabad kint tartózkodni, mert zëng az ég. A mënnydörgésnél jóval veszélyësebb a villámlás.

N: Késő este csak csëndesen szórakozzunk, hogy në zavarjuk a közvetlen szomszédokat!

F: Në aggódj! Nem vagyunk neveletlenëk vagy szëmtelenëk! Csëndben lëszünk.

*****

6/B

Petőfi Sándor: Beszél a fákkal a bús őszi szél… (Idézet)

Keblemre hajtva fejecskéjét, alszik

Kis feleségëm mélyen, csëndesen.

Petőfi Sándor: Ëurópa csëndes, ujra csëndes… (Részlet)

Ëurópa csëndes, ujra csëndes,

Elzúgtak forradalmai…

Szégyën rëá! lëcsëndesűlt és

Szabadságát nem vívta ki.

*****

6/C

Szavak: csëngő hangon, ëgy csëpp ecet, kéken virít a búzavirág, ketten vannak, könnyen tanul, jó a kedve

N: Valaki mëgnyomta a csëngőt! Légy szíves, ereszd be!

F: Várj ëgy csëppet! Lëszëdëm a mosatlant az asztalról.

N: Mit tëgyünk, hogy mindnyájan jobban érëzzük magunkat?

F: Sokszor ëlég ëgy csëpp embërség, néhány jó szó.

*****

6/D

Szavak: dërék embër, a dërëkán függ, szorítja a dërëkát, dërékig érő víz, körülötte állnak; még közelebb mëntem, illetve odasompolyogtam

N: Édësëm, milyen az új ruhám? Szërinted hogy fëstëk benne?

F: Kissé bő a dërëka, de nekëd így áll jól. Talán be këllene vënni a dërëkát.

N: No végre! Elkészültem a fëladattal.

F: Dërék dolog! Helyëzd magad kényelëmbe és pihend ki magad!

*****

6/E

Szavak: édës ételëk, édësanyám rózsafája, jókedvű édësapám, a kör közepén, közösen fejezzük be! leginkább

të hiányzol

 N: Elkészült a húshoz a főzelék!

F: Édësen vagy sósan készítëtted? Csak keserű në lëgyën!

N: Milyen ízësítéssel fogyasztod az italokat?

F: A csipkebogyó tëát jó édësen szeretëm.

N: Mikor érkëzik édësanyád és édësapád?

F: Csak az esküvő előtti este vagy rëggel jöhetnek.

*****

6/F

 Ady Endre : Ëgyedül a tengërrel (Részlet)

Ëgy Fárosz lángol messze valahol,

Jöjj, édësëm, lënt a tengër dalol,

Jöjj, édësëm, lënt a tengër dalol.

 *****

6/G

 Kis kút, kerekes kút… (Magyar népies dal)

Kis kút, kerekes kút van az udvarunkban.

De szép barna kislány van a szomszédunkban.

Csalfa szëmeimet rá së merëm vetni.

Fiatal az édësanyja, azt is këll szeretni.

Ennek a szép barna lánynak dombon van a háza.

Sudár jegënyefa van az udvarába’.

Sudár jegënyefa, földre hajlik az ága.

Ennek a kis barna lánynak én lëszëk a párja.

*****

 7. RÉSZ

 *****

7/A

Szavak: derült égën, virágos rétën, legalábbis szërintünk jól állunk, a leggyakoribb kétismeretlenës ëgyenlet

N: Tekints fël a mënnyboltra!

F: Látom, bárányfëlhők úsznak az égën.

N: Miért vagy olyan idegës?

F: Azért, mert már jó ideje égën-földön kereslek!

Józsëf Attila: Mama (Idézet)

…szürke haja lebben az égën,

kékítőt old az ég vizében.

*****

7/B

Szavak: égëtt süteményëk, egészségës szervezet, éhës gyerkőcök, Debrecën mellett; addig hívj fël, mielőtt lëpihentëk

N: Miből sejtëd, hogy sikerësen fëlvételizëtt?

F: Onnan, hogy szëmében a lelkësëdés lángja égëtt.

N: Ki në szeretne egészségës lënni?

F: Ebben segíthet bennünket az egészségës életmód.

N: Hogyan tëhetjük këllemesebbé az életët?

F: Nagyon ëgyszërűen. Táplálkozzunk egészségësebben!

N: Mindënki arra gondol, arról álmodozik, amire legjobban vágyik.

F: Ezt így fejezi ki a közmondás: Éhës disznó makkal álmodik.

*****

7/C

Szavak: ehhëz való, mindezt nehezen viseltétëk, nézte a fényës fëlhőket, në láss már annyira sötéten, az anyanyelv szavai szentëk, szentül mëg vagyok győződve

N: Mi a kötelező szabály?

F: Tessék, olvasd! Ehhëz tartsuk magunkat!

N: Ehhëz képest az új házi fëladat nem is nehéz.

F: Persze, ezzel könnyebben mëg tudunk birkózni.

*****

7/D

Szavak: itt élëk, élës késsel, élësen szól, életëm célja, életëmben nem láttam, életëmet óvom, életët mentëk, szép az élete

N: Látom, szélësen mosolyogsz, nagyon jó a kedved.

F: Persze, hiszën életëmben még nem voltam ennyire boldog!

*****

7/E

Petőfi Sándor: Szabadság, szerelëm…

Szabadság, szerelëm!

E kettő këll nekëm.

Szerelmemért föláldozom

Az életët,

Szabadságért föláldozom

Szerelmemet.

*****

7/F

Szavak: elfelejtëttem mëgmondani, szinte mindig előbb készen lëtt, szerette nézëgetni a többiek rajzait, tulajdonképpen ti tízen is elfértëk

N: Miért nem jelëntél mëg a mëgbeszélésën?

F: Mert elfelejtëttem fëlírni pontos időpontot a zsebkönyvembe.

*****

7/G

Sej a tari rétën… (Magyar népdal)

Sej a tari rétën

Piros-barna kislány.

Arra mëgy ëgy piros-barna legény,

Lëvëszi kalapját.

Mit csinálsz të kislány,

Piros-barna kislány?

Látod, hogy a víg tari nagy rétën a

Szénát gyűjtögetëm.

Nem való az nékëd,

Piros-barna kislány.

Nékëd csak ëgy hívës szoba këllene,

Kiben varrogatnál.

*****

8. RÉSZ

*****

8/A

Szavak: sokáig éljën, tele van a szíve örömmel, szóljon a vidám zene! a herceg neve ismeretlen volt, a vénëk tanácsa hírës testület, velük van a vezető is

N: Engedjük szabadon a cinëgemadarat és a verebet!

F: Hadd éljën szabadon mind a kettő!

N: Már visszaérkëzëtt a templomból az ifjú pár!

F: Éljën, éljën!

*****

8/B

Ady Endre: Az Isten harsonája (Részlet)

Mert Isten: az Élet igazsága,

Parancsa ez: mindënki éljën.

Parancsa ez: mindënki örüljön.

Parancsa ez: öröm-gyilkos féljën.

Parancsa ez: mindënki éljën.

*****

8/C

Szavak: elmëgy sétálni, bemëgy a központba, bemënt tanácsért, odamënt hozzá, visszamënt a helyére

N: Tëgnap nem mëntél iskolába, mert mëgbetegëdtél. Holnap már mész?

F: Persze, valószínűleg már mëgyëk suliba.

*****

8/D

Szavak: elmënt haza, ők azonnal elmëntek, ti elmëntëk a mérkőzésre? átmënt az úttestën, elmëntem levegőzni

N: Elmëntëk a holnapi filmszëmlére?

F: Lëhetőleg elmëgyünk.

N: Elmëntek már az évnyitó ünnepségre?

F: Talán negyedórája elindultak.

N: Merre jártál a múlt hétën?

F: Elmëntem ëgy kicsit pihenni a hëgyekbe.

N: Állj már fël a számítógép képernyője elől!

F: Mindjárt, csak elmentëm a mëgírt levelet.

*****

8/E

Magyar népi mondóka

Ez elmënt vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez mëgsütötte, ez az iciri-piciri mind mëgëtte!

Kerekecske-gombocska, erre fut a nyulacska! Itt szalad, itt szalad, itt, itt, itt…

*****

8/F

Szavak: ők sokáig éltek, ti meddig éltëk?

N: Régën merrefelé éltek őseink?

F: Mindën bizonnyal már a hatszázas évek végétől éltek a Kárpát-medëncében magyarok.

N: Hogy éltëk mostanában?

F: Köszönjük, nagyobb nehézségëk nélkül telnek a napok.

*****

8/G

Elmëgyëk, elmëgyëk… (Magyar népdal)

Elmëgyëk, elmëgyëk,

Hosszú útra mëgyëk.

Hosszú út porából

Köpönyegët vëszëk.

Búval és bánattal

Kizsinóroztatom,

Sűrű könnyeimmel

Kigomboztattatom.

Fúdd el, jó szél, fúdd el

Hosszú útnak porát.

Hosszú útnak porát,

Az én szívem búját.

*****

 9. RÉSZ

 *****

9/A

Szavak: embër, jó embërëk, mëghallgatni az embërëket, embërëkkel találkozni, szólni az embërëknek, komoly

fiatalembër

N: Mi az embër legfontosabb szükséglete?

F: Az embërnek elsősorban szeretetre van szüksége.

N: Jól ismert közmondás az élet kiszámíthatatlanságáról:

F: Embër tervez, Isten végez.

N: Íme a hírës cserkészjelszó:

F: Embërebb embërt, magyarabb magyart!

*****

9/B

Babits Mihály: Zsoltár gyermëkhangra (Idézet)

Kard ha csörren, vér ha csobban,

csak az embër vétkës abban.

Vörösmarty Mihály: A merëngőhöz (Idézet)

Mi az, mi embërt boldoggá tëhetne?

Kincs? hír? gyönyör?

*****

9/C

Szavak: emeletën lakik, emeletës épületëk

N: Hová költöztetëk?

F: Csak ide, a közeli emeletës házba. Itt lakunk az első emeletën.

Szavak: emelkëdëtt a vízszint, emelkëdik az ára, az árak emelkëdtek, ti emelkëdtëk szólásra

 N: Miért emelkëdëtt az élelmiszërëk ára?

F: Mert a kereskëdő messziről szállítja a kënyeret és a tejet.

 *****

9/D

Szavak: arra nem emlékëzëtt, pontos emlékëzet, ők nem emlékëztek, ti még emlékëztëk, emlékëztet valamire, emlékszël rá?

N: Emlékszël még?

F: Persze, jól emlékszëm mindënre!

*****

9/E

Petőfi Sándor: Távolból (Részlet)

Kis lak áll a nagy Duna mentében;

Oh mi drága e lakocska nékëm!

Könnyben úszik két szëmëm pillája,

Valahányszor emlékszëm rëája.

*****

9/F

Szó: énekël

N: Szívesen énekëlünk magyar népdalokat.

F: Főleg az iskolában és a nyári táborokban.

*****

9/G

Ősszel érik babám a fekete szőlő… (Magyar népdal)

Ősszel érik babám a fekete szőlő,

Të voltál az igazi szerető.

Bocsásd mëg, ha vala-valaha vétëttem,

Ellenedre babám rosszat cselekëdtem.

Jaj, de szépen zöldell a rimóci határ,

Közepibe’ legel ëgy kis bárány.

Közepibe’ gyöngyen legel ëgy kis bárány,

Jaj, de csinos, büszke a rimóci kislány.

Kinek varrod babám azt a hímzëtt kendőt?

Nekëd varrom, hogy lëgyél szeretőm.

Négy sarkába négy szál fehér rozmaringot,

Közepibe’ babám, hogy szeretőd vagyok.

*****

10. RÉSZ

*****

10/A

Szavak: engedëtt az árából, engedte futkározni, engedd mëg neki!

N: Azt mondták, hogy a feleségëd nem engedëtt el a kirándulásra?

F: Hogy miért eszelték ki ezt a képtelenségët?

*****

10/B

Szavak: ti engëm kerestëk? tégëd várlak, titëket ajánlunk

N: Engëm keresëtt ezën a számon?

F: Igën, a kedves férje adta a tëlëfonszámot!

N: Kit várnak lënt a kapu előtt?

F: Valószínűleg Tégëd várnak!

N: Titëket nem érint az ügy?

F: Hogynë érintene bennünket! Ugyanúgy, ahogy bennetëket.

*****

10/C

Szavak: építëtt örökségünk, szép épületëk, épületët

N: Miért költöztek el a szomszédok ebből az ikërházból?

F: Mert a háromgyermëkës család vidékën építëtt családi házat.

Szó: érëtt gyümölcs

N: Itt a finom, érëtt epër!

F: Jaj de ízletës, gyerëkëk és fëlnőttek ëgyaránt kedvelik.

*****

10/D

Szavak: érëz, érëzte a biztatást, mëgérëzte a változást, érëztem az illatot

N: Holnap mëhet a kis legény iskolába?

F: Mindën további nélkül. Már egész nap jól érëzte magát.

Bërzsënyi Dániël: Barátimhoz (Idézet)

Én is érëztem s tüzesen szerettem,

Éltem a föld szép örömit, barátim!

*****

10/E

Szavak: érdëkël, nem érdëkëltek a számok, érdëkli az esemény, érdëklődik iránta, érdëkës történet, kinek az érdëkében? érdëmës vele foglalkozni

N: Tégëd érdëkël az előadás?

F: Engëm nagyon érdëkël

N: Tégëd sëmmi sëm érdëkël? Mintha unatkoztál volna.

F: Dehogynem, végig figyeltem.

N: Érdëkës könyvet kaptam ajándékba.

F: Végre, legalább kellemesen töltöd a szabadidődet.

N: Ma este érdëkës műsor lësz a tëlëvízióban.

F: Sajnos nem érëk rá, a holnapi fëladataimmal foglalkozom.

*****

10/F

Engëm hívnak Fábián Pistának… (Magyar népdal)

Engëm hívnak Fábián Pistának,

El akarnak vinni katonának.

Göndör hajam lë akarják vágni,

Avval këll a császárt kiszolgálni.

Engëm hívnak Fábián Pistának,

El akarnak vinni katonának.

Göndör hajam lë akarják vágni,

Nem fogom a császárt kiszolgálni.

*****

11. RÉSZ

 *****

11/A

Szavak: éppen most érkëzëtt, ők érkëztek haza, ti mikorra érkëztëk?

 N: Mikor érkëzëtt a szëmélyvonat?

F: Nem késëtt, időben mëgérkëzëtt.

*****

11/B

Illyés Gyula: Újszülött (Részlet)

Füstös mënnyországból

havas hajnalon

most érkëzëtt messzi

és legközelebbi

kedves rokonom,…

 *****

11/C

Szavak: értëm a mondatot, értem aggódik, értëd a helyzetët, érted tëttem, ők hazaértek, ti éjfélkor hazaértëk, értëtt a szóból, értëtte a munkáját, hozzáértette a kezét, értëttem az utasítást, hozzáértettem a kezemet

N: Mindënt értëtt az iskolában?

F: Természetësen majdnem mindënt.

N: Értem në aggódj!

F: De azért nem szeretném, ha mëglepetés érne bennünket.

*****

11/D

Ady Endre: Az Isten-kereső lárma (Részlet)

Neved sëm értëm, Istenëm,

De van két árva, nagy szëmëm

S annyi bolondot látok,

Hogy e sok bolondságból

Nagy ijedelmemben,

Uram, hozzád kiáltok.

*****

11/E

Szavak: nagyon értékës, sokkal értékësebb, ezt az értékët őrizd mëg!

N: Értékës ajándék! Kevesebbel is beértük volna!

F: Hiába mondtam nekik: Në költsetëk annyit!

Szavak: érzëk valamit, érzëm a változást, érzékëny lelkű

N: Érzëd már a fëlmelegëdést?

F: Érzëm. Szërëncsére már éjjel sëm jegesëdik a járda!

N: Në lëgyetëk már ennyire érzékënyek!

F: Nem vagyunk sëm ijedősek, sëm érzékënyek!

*****

11/F

Aki szép lányt akar vënni… (Magyar népdal)

Aki szép lányt akar vënni,

Harmaton këll azt keresni.

Barna legény harmaton jár,

El is vëszi a legszëbb lányt.

Édësanyám, gyűjjön csak ki,

Az ajtóját nyissa csak ki.

Itt hozzák a legszëbb mënyit,

Boldog Apol kökény szëmit.

*****

 12. RÉSZ

 *****

12/A

Szavak: esëtt az eső, váratlan eseményëk, eszëdbe jut, eszëmbe së jut

N: Ha valaki lelki értelëmben mëgkönnyebbül, akkor ezt szokták mondani:

F: Nagy kő esëtt lë a szívéről.

N: Ha valaki az ellenkëző cselekvést túlzásba viszi, így mondják:

F: Átesëtt a ló túlsó oldalára.

N: Holnap rëggel korábban këllene kelnëm.

F: Igën. Ha nem es­ëtt volna a hó, könnyebb lënne a közlekëdés.

*****

12/B

Petőfi Sándor: Füstbe mënt terv (Részlet)

S jutott eszëmbe számtalan

Szëbbnél-szëbb gondolat,

Mig állni látszék az idő,

Bár a szekér szaladt.

*****

12/C

Szavak: észrevëszi őket, észrevëtte a hibát, vëdd észre a másikat!

N: Jól nézd mëg, mi történik a cserësznyefánál!

F: A feketerigó észrevëtte a nesztelenül feléje lopakodó macskát.

Szavak: egész évën át, a rétën kërësztül

 N: Hogyan ismerkëdtünk mëg?

F: Egészen véletlenül. Három évën kërësztül mindën hónapban levelet írtunk ëgymásnak.

 *****

12/D

Szavak: ezëk, ezëkben, ezëket láttam, ezëkkel dolgozom, ezëknek adom, ezën gondolkodni

N: Ezëk vagy azok a versënyzők követkëznek?

F: A lengyelëk és a csehëk után már a mieink és a tieitëk indulnak?

N: Ezëk a mai zenék jobbak, mint a tëgnapiak?

F: Nem hiszëm, hogy jobbak lënnének.

N: Mit gondolsz, készen lëszünk ezzel az új tervvel?

F: Ezën még sokat këll törnötök a fejetëket.

Szavak: ezër, kétezër évën át, ezrek és ezrek indulnak el, több ezret láttam

N: Kétezërben szélëskörű ünnepségëket tartottak országszërte.

F: Örülhettünk a számos nemës kezdeményëzésnek.

*****

12/E

Tiszán innen, Dunán túl… (Magyar népdal)

Tiszán innen, Dunán túl,

Túl a Tiszán van ëgy csikós nyájastul.

Kis pej lova ki van kötve

Szűrkötéllel, pakróc nélkül, gazdástul.

Tiszán innen, Dunán túl,

Túl a Tiszán van ëgy juhász nyájastul.

Ott főzik a jó paprikást,

Mëg is ëszik kis vëllával, fakalánnyal, bográcsbúl!

Tiszán innen, Dunán túl,

Túl a Tiszán kicsi kunyhó nyárfástul.

Mindig azon jár az eszëm,

Oda vágyik az én szívem párostul.

*****

13. RÉSZ

*****

13/A

Szavak: szigorú fëgyelëm, fëgyelmezëtt tanuló

N: Gyerëkëk! Lëgyetëk fëgyelmezëttek!

F: Në rëndetlenkëdjetëk!

*****

13/B

Szavak: fëlëslegës dolog, a ház fëlëtt

N: Fëlëslegësen soha në előzzünk!

F: A felelőtlen viselkëdés balesetët okozhat!

N: A dombok fëlëtt gyülekëznek a fëlhők.

F: Mënnydörög, és nemsokára ázunk az esőben.

Szavak: fël, fël-alá sétált, fëlállt a kisbaba, korán fëlébredt, fëlemelte a kezét, fëlfelé haladt, fëlhívta a figyelmét, úsztak a fëlhők, fëlhúzta a szëmöldökét, fëljebb kapaszkodott

N: Ha holnap fëlébredtëk, në felejtsétëk itthon az útravalót.

F: Amikor fëlfelé kapaszkodunk a hëgyën, mëg fogunk éhëzni!

*****

13/C

Szavak: fëlnőtt fejjel, a fëlnőttek akarata

N: Miképpen nevelhetjük eredményësen sërdülő gyerëkeinket?

F: A fëlnőttek legjobban tapasztalataikkal segíthetik a fiatalokat.

Szavak: fëlső emelet, fëlsőbb hatóság, fëltétlenül add át! fëltűnő szín

N: Fëltétlenül keressétëk fël! A legfëlső emeletën lakik.

F: Rëndben, én is fëlkeresëm.

*****

13/D

Szavak: fëltűnt az utcán, fëlugrott a székről, fëlült az ágyában, fëlvëtte a kabátot

 N: Amikor fëlültetëk a libëgőre, bizony mëgijedtem ëgy kicsit.

F: Ilyenëk miatt në aggódj! A libëgő berëndëzései rëndkívül biztonságosak.

 Szavak: fëstëtt famënnyezet, fegyverës támadás

 N: Ki fëstëtte ezt a szép olajfëstményt?

F: A leghírësebb magyar fëstőművészëk ëgyike.

 *****

13/E

A horgosi csárda ki van fëstve… (Magyar népdal)

A horgosi csárda ki van fëstve,

Oda jár a cimbalmos a cimbalmával cimbalmozni mindën este.

Kocsmárosné azt hiszi,

Hogy a lányát elvëszi ëgy valaki.

Kocsmárosné azt hiszi,

Hogy a lányát elvëszi ëgy valaki.

A horgosi csárda ki van fëstve,

Oda jár a hegedűs a hegedűvel hegedülni mindën este.

Kocsmárosné azt hiszi,

Hogy a lányát elvëszi ëgy valaki.

Kocsmárosné azt hiszi,

Hogy a lányát elvëszi ëgy valaki.

*****

14. RÉSZ

*****

14/A

Szavak: félëk, félelëm, félelëmtől, félelmetës kaland, ők nem féltek, ti féltëk, féltëm az állásomat, akkor nagyon féltem tőle, féltëm tőle a családomat, nem féltékëny természetű, fëlülről jól látszik

N: Ezúttal nem félëk az új környezettől, pedig ëlég félelmetësnek tűnik.

F: A félelëm rossz tanácsadó. Të mëg nagyon ügyes vagy, és mëg fogod állni a helyed.

 *****

14/B

 Szavak: aranyos feleségëm, az én férjem, kedvesëm

N: A férjemmel ëgyütt mindig kedvesek vagytok.

F: Szívesebben mondom így: a feleségëm, mint azt, hogy a kedvesëm.

Szavak: értelëm, értelmes társaság, feszült figyelëm, figyelmes úriembër

N: Az értelëm nélküli beszéd már rëngeteg zavart okozott.

F: Elismerëm, tényleg így van.

N: Figyelëm, figyelëm! Figyelmet kérëk!

F: Ti is figyeljetëk ide néhány përcre!

*****

14/C

Szavak: fényëk, fényës jövő, fényësen sikerült, fénylëtt az úttest

N: Az edényëk sokkal fényësebbek, ha természetës mosószërrel mosogatok.

F: Nem is sejtëttem, hogy még ennek is jelëntősége van.

Babits Mihály: Cigány a siralomházban (Részlet)

Úgy születëtt hajdan a vers az ujjam alatt,

ahogy az Úr alkothatott valami szárnyas

fényës, páncélos, ízelt bogarat.

Szavak: feszës ruha, jól figyeljën! túl sok filmët látott

N: Holnap melyik hírës művészfilmët vetítik?

F: Úgy tudom, valamelyik régebbi hazai alkotást. Nevezetësek a nagy magyar regényëket fëldolgozó filmëk.

*****

14/D

Fëlülről fúj az őszi szél… (Magyar népdal)

Fëlülről fúj az őszi szél,

Zörög a fán a falevél.

Ugyan babám hová lëttél,

Már két este el nem jöttél.

Már két este el nem jöttél,

Talán a verëmbe estél.

Nem estem én a verëmbe,

Véled estem szerelëmbe.

*****

15. RÉSZ

 *****

15/A

Szavak: fölényës modor, fölényësen nyilatkozik, fölöslegës fáradság, gyënge ágacska, gyëngéd pillantás, gyëngéden cirógat, nagyon gyëngédek ëgymással, égő gyërtya, gyërtyát gyújt

N: Fölényës és fölöslegës szavak helyëtt inkább gyëngéd, udvarias beszédët igényëlünk.

F: Mëg azt, hogy ünnepi përcëkben mëggyújtsuk az asztalon a gyërtyát.

 *****

15/B

Ég a gyërtya… (Magyar gyermëkdal)

Ég a gyërtya, ég,

El në aludjék!

Aki lángot látni akar,

Mind lëguggoljék!

*****

15/C

Szavak: gyerëk, jól nevelt gyerëkëk, vidám gyerëkëket, az ő gyerëke, a gazdagok gyerëkei, ezt a gyerëkët, gyerëkkel vagyok

N: A gyerëkëket elkísérik szüleik is?

F: El. Ez a leghelyësebb mëgoldás.

N: Aki a gyerëkët szereti, az törődik is vele!

F: Ëgyetértëk ezzel a kijelëntéssel.

N: A fëgyelëm elengedhetetlen a sikerës tanuláshoz.

F: De ha a gyerëknek mindënt lëhet, akkor mi lësz a fëgyelëmmel?

*****

15/D

Magyar népi mondóka

Gyerëkëk, gyerëkëk, szeretik a perecët,

Sósat, sósat, jó ropogósat.

Aki vësz, annak lësz,

Aki nem vësz, éhës lësz.

*****

15/E

Szavak: gyere gyorsan, gyertëk már, gyere-gyere! gyertëk-gyertëk!

N: Picinyëk! Gyertëk ebédëlni! Már mëgterítëttem.

F: Sietünk, csak fëlvësszük a ruhánkat és az előkénket.

*****

15/F

Szavak: magas hëgy, hëgyës cëruza, hëgyek között, hëgyes vidék, hëgyi levegő

N: Fëlsétálunk a hëgyre?

F: Ez az út vezet fël a hëgyre.

Szavak: új helyën, helyës döntés, sok férőhelyes, bólogatva helyësëlt, siránkozás helyëtt, ahelyëtt inkább pihenj! helyëtte csinálom! a földre helyëzte

N: Ugyë ezën a helyën állt a vár?

F: A térképën itt látható a jelölés.

N: Melyik mulatós dalt szokták énekëlni a lakodalmakban?

F: Úgy tetszik, hogy jó helyën vagyunk itt…

N: A szavak helyëtt tëttëket kérünk!

F: Azért në mellőzd a beszélgetés szerepét së!

*****

15/G

Gyertëk lányok ligetre… Magyar gyermëkdal (Részlet)

Gyertëk, lányok, ligetre, ligetre,

itt a világ közepe, közepe.

Itt árulják a rózsát, a rózsát,

abból kötnek bokrétát, bokrétát.

Azt is tudom, ki köti, ki köti;

Virág Boris kötözi, kötözi.

az asztalra lëtëszi, lëtëszi,

Bíró Pista fëlvëszi, fëlvëszi,

kalapjához kötözi, kötözi.

© 2011-2024 – kiejtes.hu