18. Bárczi Füzet. A zárt ë egyetlen A/4-es oldalon – Félreérthető szóalakok ëe-vel

A zárt ë szóanyaga és pontos, könnyen elsajátítható szabályrendszere ráfér egyetlen A/4-es oldalra. Továbbá az újabb Bárczi Füzet második részében a félreérthető szóalakok eddigi legteljesebb gyűjteményét adtuk közre.

.

A zárt ë egyetlen A/4-es oldalon

Szavak, tövek toldalékok összesítve, szabályokkal. A Magyar Nyelv Napjára, a Bárczi Géza Emlékévben, 2015-ben

.

Félreérthető szóalakok ëe-vel

 Beszélgetések (I-XXIV.)….6

Nyelvtani alakok….13

Nyolc sajátos névszó….15

A leggyakoribb, összetéveszthető szövegszavak….16

.

BÁRCZI GÉZA KIEJTÉSI ALAPÍTVÁNY

Bicske–Budapest, 2015

                   Bárczi Füzetëk XVIII.

A Bárczi Füzetëk sorozatában köznyelvi kiejtésünkhöz és nyelvi műveltségünkhöz kapcsolódó alkotásokat közlünk időről időre. Tervezëtt kiadványaink: forrásművek, elméleti tanulmányok, gyakorlati és oktatási anyagok.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Szeretettel ajánlom e kicsiny, de fontos füzetët

bátyámnak s feleségének: Mészáros Gábornak és Pirjo Mészárosnak

mëg észtországi barátainknak: Tõnu Kalvetnak, Jüri Böhmnek, Sander Liivaknak

–   az észt–finn–magyar finnugor nyelrokonság jegyében.      M. A.

  1894. január kilencedikén születëtt

 Bárczi Géza nyelvész akadémikus,

 s éppen 40 éve, 1975. novembër hetedikén hunyt el.

 „Nyújts fëléje védő kart…” (Kölcsey Ferenc)

Szerkesztette: Mészáros András

A címlaprajzot Mészáros Villő, az Alapítvány jelképét Nagy Éva Ilona készítette.

© Mészáros András, 2015

© Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2015

Felelős kiadó: Buvári Márta

ISSN 1785-9476 ISBN 978-963-87888-8-7

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A ZÁRT Ë EGY A/4-ES OLDALON Szerkesztette Mészáros András, főként Buvári Márta szótára szerint. A Magyar Nyelv Napjára, a Bárczi Géza Emlékévben. Bicske–Budapest, 2015

SZAVAKBAN 1–7., TÖVEKBEN I–II., TOLDALÉKOKBAN A–E, EGYBEESŐ ALAKOK

 → A 240 félkövér szó elsőnek tanulandó! → A zárt Ë „kiszámítható” e lap segítségével!

→ Túlnyomóan a főnév teljes töve zárt Ë-s: ëb-Ë-k, a melléknévé nyílt E-s: szép-E-k.

→ Az idegen szavak általában zárt Ë-vel érkeznek nyelvünkbe!

→ Az itt nem lévő, nem toldalékos szavak nyílt E-sek!

1. Ë: (68) csëng, ëszik, fëd, fëdd, fëst, këll, lëng, lësz, mëgy, pëdz, pëng, rëng, szëd, tësz, vësz, zëng ► bëcs, bëgy, cënk, cët, csëcs, csëkk, csënd-et, csëpp-ek/ëk, ëb, ëgy-et (szn, ne), fëgy-e, fëss-ek, gyëp, hëcc, hëgy-ek, këgy-et, mëccs, mëggy-et, mëny-ek, mënny-et, për, përc, pëtty, rëg, rënd, rëp-, rëst-ek/ëk, sër, szëbb-et, szëg-ek (fn) – szeg (i), szëgy-et, szëm, szër, szërv-ek (szerv), tëtt, vëgy– ► –ë (kérdőszó), ën- (ön), fël (ik) – fël-et (fn), fënn–fënt, lë, lënn-lënt, mëg (hsz, ik, ksz), mëly-ek (mely), në (tiltószó) – ne (íme), nëm–nem (tagadószó) – nem-nëm (fn), rëccs, së, sëm, të, tën-.

Ë–Ë: bërrëg, csëpëg, csërrëg, csëttëg, fëcsëg, hërrëg, hërsëg, hëtyëg, këtyëg, përcëg, përëg, pëtyëg, pëttyëg, pëzsëg, rëcsëg, rëttëg, rëzëg, sërcëg, szëpëg, zsënyëg ► csërfël, hëccël, hërgël, pëckël, përgël, përzsël, rëndël, szërël ► pëdër, sëpër szërëz, tëgëz (i) – tegez (fn) ► bërbër, bërzsëny, csëcsën, csëndër, fëlcsër, gërëzd, kërëszt, pëndëly, përsëly, szëndër ► bëzzëg, csërfës-ek, ënnën-, fëlës (fölös) – feles (½-es), fëlëtt, hëgyës (eszköz) – hëgyes (táj), tëttës, vëgyës-ek/ëk, vërës-ek/ëk Ë-Ë-Ë: bërzënkëdik, csëpërëdik, csëpërëg, këkëckëdik, pëndërëdik, szëmërëg, szëndërëg gërëndëly.

2. Ë–E: pëshed, rëked, sërked ► rëszket, szërkeszt, szërvez (szervez) ► csëppen, frëccsen, këttyen, pëccen, rëccsen, rëkken, sërken, szëppen ► ëgyen– (előtag), fëcske, fëlleg, gërnye, gyënge, hëtyke, këce (élénk), kecsës, këllem, lëjjebb, mëgye, mëzsgye, pënge, përje, përnye, rëggel (hsz, fn), rëkesz, sërke, sërte, szërte (hsz, ik), vëpsze, zsëmle, zsënge.

Ë–Ë–E: fëlësleg, nëmëre (szél), përëszke, përëszlen, szëdërjes-ek/ëk, szëdërnye, szërëncse, szërkëzet, vëcsërnye Ë-Ë-X: gërëncsér, kërëszt(y)én(y), pëllëngér, pëndërít, përëszlény, tëpërtő Ë-E-Ë: ëgyetëm, fëllebbëz, mënetel (fn), mënetël (i), rëstelkëdik, szërzetës Ë-E-E: bëtlehem, ëgyveleg, fërgeteg, mënyecske, mënnyezet, rëndetlen, rëngeteg (mn, szn, fn), szëmtelen Ë-Ë-E-E: ëszpërente Ë-E-X: fëllengzős, lëendő, mënyegző, szërkentyű.

3. Ë–X: csëpül, csërdít, csëtlik, csëttint, lëndül, pëndül, përdül, rëndül, rëpül, rëzdül, sërdül, sërít, zëndül, zsëndül ► bëtű, ëgyén, fëcni, fëlhő, gërinc, gyëngéd-ek, gyëplő, gyëpű, mënyét, pëcér, pëcsét, sëmmi, sërény-ek, sërtés-ek/ëk, sëtét-ek/ëk, szëgény-ek/ëk, szëlíd-ek, szëmély, szëmő, szëmölcs, szërdék, szërény-ek/ëk, szërint, zsëllér Ë-X-Ë: fëcsérël, szëlindëk Ë-X-E: ëgyüttes-ek/ëk, szëmőke, szërintem, zëlnice, zsëndice Ë-X-X: ëbihal, szëmöldök 5 IDŐTARTAM-VÁLTAKOZTATÓ: ► dërék–dërëkat (fn, mn), ëlég–ëlëget ► ëgyéb–ëgyebet, fëdél-fëdelet, kënyér–kënyeret.

4. E–Ë: brekëg, csemcsëg, csevëg, hebëg, hemzsëg, hencëg, lebëg, leppëg, mekëg, nyekëg, rebëg, rekëg, remëg, seppëg, terëm (i) ► csencsël, kecël (fut), lebzsël ► derëng,

3

feszëng, kerëng, merëng, versëng ► csegëly, embër, gyerëk, gyermëk, hengër, kendër, mestër, rejtëk, remëk–ek/ëk, tengëly, tengër, versëny ► cserës, csetrës, egrës, eszës, feszës, helyës (szép) – helyes (férőhelyes), hentës, jegyës (eljegyzett) – jegyes-ek (1–5), jelës (5) – jeles (jelölt), kecsës, keskëny, lelkës, lepcsës, nemës-ek/ëk, nyeszlëtt-ek, veszëtt-ek ► engëm, helyëtt (nu), jelën, kendtëk, nekëm–nekëd–nektëk, vesztëg (hsz) E-Ë-Ë: fentërëg, hempërëg, hentërëg, nyekërëg, nyeldëkël, remëkël, vesztëgël E–Ë–E: erëget, feszëget, hessëget, rebësget, terjëget, vesztëget ► berkënye, cserësznye, gesztënye, jegënye, lebërnyeg, pecsënye, sekrëstye, tergënye, zegërnye ► cemënde, csemëge, csemëte, kecsëge, rekëttye, remëte ► kemënce, medënce, melënce, petrënce, remëse, szelënce, vetrëce ► legësleg– (túlzófok) E–E–Ë: feszelëg, kecmerëg, keserëg, tekerëg ► csevetël, hebetël, kepedëz, kerepël, lefetyël, lelkendëzik, pepecsël, settenkëdik, szeletël, szemetël, vezekël ► decembër, ferencës, gerebën, kerecsën, meredëk–ek/ëk (mn, fn), szelemën, szeptembër, szerecsën E-Ë-E-Ë: encsëmbencsëm E-Ë-E-E: engëdetlen E-E-Ë-X: debrecëni-ek/k E-Ë-X: csevërészik, keltëzés, lepëdő, sebësség, tengëlic(e) E-X-Ë: beléndëk, feszélyëz, negédës, vezényël E-X-E-Ë: természetës.

5. X–Ë: cirpël, csépël, érëz, fékëz, mímël, síël, szégyëll, trécsël, zsémbël ► billëg, fityëg, lihëg, pihëg, pisszëg, sziszëg, tipëg, zizëg stb. ► csigër, ébën, ébër, égër, fészër, hébër, ingër, litër, métër, négër, némbër, zsigër ► bélyëg, délcëg, érsëk, részëg, zsinëg ► kétëly, métëly, székëly, tégëly, véndëly, zsindëly ► érdëk, érdëm, némët, péntëk, szégyën ► bérës, édës, ékës, élës (kés) – éles (nadrág), éltës, érdës, girhës, hímës, hírës, hírhëdt-ek, hitvës, hívës, ikës, ízës (lé) – ízes (végtag-), mécsës, rémës, szélës (út) – széles (szegëtt), vérës, zsémbës ► hiszën, igën, ingyën, mindën, régës-régën, tégëd-et, tizën– X–Ë–Ë: bizsërëg, csicsërëg, didërëg, érdëkës, ficsërëg, hírësztël, pityërëg, sistërëg, ténfërëg ► díszëlëg, kéjëlëg, szédëlëg, tisztëlëg X–Ë–E: cibëre, cinëge, csipërke, csipëtke, csipkënye, imëtte, pipëre ► dédëlget, lélëgzet, titëket X-Ë-X: cicërél, csicsëri, csipkëlődik, himpëllér, kikërics, pipërkőc X-E-Ë: bukfencëzik, cipekëdik, csörgedëz, édelëg, énekël, hízelëg, hüledëzik, idegën, idegës, igyekëzik, incselëg, kéredzkëdik, őgyelëg, tietëk X-X-Ë: ciripël, csilingël, csiripël, hirigël, irigyël, ismétël, mérsékël, önkéntës, pöfékël, tömérdëk.

6. 34 HANGUGRATÓ: Ë → Ë: berëk-berkët, étëk, lélëk–lelkët, pëcëk, retëk ► csëbër, epër, ikër, medër, pityër, szëdër, vëdër ► érëm, selyëm, terëm (fn), verëm (fn), petrëzselyëm. Ë → E: ezër–ezret, férëg, fészëk, kérëg, mérëg, nyerëg ► szëmér|ëm-met ► fëgy|elëm-elmet, fërtelëm, këgyelëm, rejtelëm, sejtelëm, szerelëm ► engëd|elëm-elmet, fejëdelëm, segëdelëm, veszëdelëm.

7. A VEGYES hangrendűek Ë-sek: bëtyár, csozë, dëszka, ëgyház, fëbruár, gërënda, gyërtya, hërnyó, hërvad, lëány, lëcsó, lëkvár, novembër, októbër, pëlënka, plëtyka, rëám, szërda, tëa, tëgnap, tëhát, ugyë stb. De: ekkor, elemózsia, korhely, mekkora, pejkó, pereputty, szevasz, templom, tesó.

I. A FŐNEVEK teljes töve általában zárt Ë: bérË-k, testË-k stb. FAJTÁK: szögecsË-k, -tized-, szöveg-, függelék-, kedély-, illem-, köpeny-, mellény-, tündér-, kérés-, sebész-, térképészet-, véset-, ëhetnék-, készlet-, eredmény-, szépség-, kérvény-, jelzet– stb.

4

KIVÉTELEK, a teljes tő nyílt E: 38 FŐNÉV: éjE-k, él (fn), enyh, év, fej, férj, frigy, genny, gép, heg, hely, hetven (szn), ív, íz (végtagrész), jegy, jel, kép, kilenc (szn), lép (fn), méh, mell, méz, négy (szn), negyven (szn), nép, ötven, rész, rét, rév, szél (oldal), szenny, szív, tej, térd, tíz (szn), vég, vemh, víz 13 *V VÉGŰ: elvE-k, élv, enyv, érv, ismérv, kedv, keserv, mérv, nedv, nyelv, sérv, -szenv, terv 25 Ö-Ü: földE-k, fül, fürj, fűz, hölgy, könny, könyv, öl (fn), ölyv, öröm, örv, öv, őz, rügy, rüh, süv, szög, szörny, szügy, tőgy, tölgy, törzs, tűz, ügy, völgy 31 IDŐTARTAM-VÁLTAKOZTATÓ: bél-belE-k, cecelégy, cserép, dél, ég (fn), ér (fn), fél (fn, szn), fenék, gyökér, hét (szn, fn), jég, kerék, kéz, kötél, közép, lég, légy (fn), levél, mész, név, nyél, réz, szekér, szél (lég), szemét, szén, tehén, tél, tenyér, tér (fn), veréb 11 HANGSZÍNVÁLTÓ: erdő-erdeje, erő, kettő, külső, mező, nő, tető, tüdő, velő, vessző, vő 8 V-S VÁLTOZATÚ: cső-csövek, fű, hő, kő, mű, nyű, tetű, tő. [Táj-tájak, szarv-szarvak, sár-sarat, adó-adaja, ló-lovak.]

II. A MELLÉKNEVEK teljes töve túlnyomóan nyílt E: csekélyE-k, szűzE-k. KIVÉVE Ë: ► betegË-k, cefet, délcëg, édësded, eleven, gyermeteg, heveny, hideg, ilyen, kicsiny, kisded, meleg, öreg, pej, piciny, rëngeteg, részëg, rideg, süket, szëmtelen, szent, töretlen, vén, vitéz ► -DEDË-, -ETEGË-, -T(E)LENË-. Több melléknevet főnévként is használunk, két alakjuk van: Milyenek? – Kik-mik? ► Csövesek-csövesëk, deres, fehérek-Fehérëk, fejes, fészkes, gesztënyés, kedves, kettes, kezesek-kezesëk, kilencvenes, krémës, negyedikës, sötét, szerelmes, tízes, tőkés stb. [Mély hangrend: okosAk-okosOk!]

A) A toldalékolás FŐSZABÁLYA: A toldalékokban-tövekben MINDIG a következő magánhangzók felelnek meg egymásnak: O–Ë–Ö (pl.: -HOZ/HËZ/HÖZ; -ON/ËN/ÖN; -TOK/TËK/TÖK) és A–E (pl.: -BAN/BEN; -TAK/TEK). Továbbá Á–É, Ó–Ő, U–Ü, Ú–Ű. Két segítő kifejezés, egymás alá írandó: ÚJ-UL-Ó SZAB-ÁLY|O-K és SZŰK-ÜL-Ő SZEG-ÉLY|Ë-K/Ö-K. Ne aggódjunk, az O, a szögedi Ö megmutatja → a zárt Ë-t!

B) 4 IGEI toldalék a teljes tőhöz járul: -L, -LL, -NG, -Z bérË-L [tarOL, közÖL], fejE-L [hasAL]; kicsinyË-LL [nagyOLL] és rëstE-LL [sokALL]; lézË-NG [hajlONG, dühÖNG], töpreE-NG [lappANG]; fényË-Z [lapOZ, sörÖZ], kezE-Z [szavAZ].

C) 12 NÉVSZÓI toldalék a teljes tőhöz járul: -K, -T, -CSKE, -NKÉNT, -S -STÜL; -NC; -NTE; -D Ë: sebË-k, -t, -cske, -nként, -s, -stül; bérË-nc, ínyË-nc, védË-nc; rëggelË-nte; E: népE-k, -t, -cske, -nként, -s, -stül; fëgyE-nc, kedvE-nc, këgyE-nc; évE-nte; kettE-d, harmA-d, hatO-d, ötÖ-d; -M, -D, -TËK (birt. személyrag): kezE-m, sebË-m stb.

D) A toldalék-kötőhang nyílt E: ért-E-NI, fejek-E-T, öregEBB-E-K-E-T, mën-E-TEL [árt-A-NI, halak-A-T, rosszABB-A-K-A-T, hoz-A-TAL] stb. De 3 kivétel: néz-Ë–GET, ti ért-Ë–TËK névLEG-Ë-S [ráz-O–GAT, árt-O–TOK, vagyLAG-O-S]. E) Az –ËG igeképző, az –EG névszóképző (de: bélyëg, délcëg, részëg, zsinëg).

EGYBEESŐ SZÓALAKOK ► ti kérTËK; ők kérTEK [vártOk; vártAk] ► ügyesEN; ügyesËN [okosAn; okosOn, zöldÖn]; tízEN, tízËN, tizën– ► sejtËTTE; sejtETTE [hajtOtta; hajtAtta] ► fejesEK (a káposzták); fejesËK (főnökök) [okosAk; okosOk] ► VËSZ-VESZIK-VET alakjai stb.

5

FÉLREÉRTHETŐ SZÓALAKOK ËE-VEL

1. Beszélgetések félreérthető szóalakokkal. I-XXIV. rész………………6

2. Fontos, zárt ë nélkül egybeeső nyelvtani alakok…………………….13

3. Jelentés-megkülönböztető kötőhang nyolc névszónál

Majdnem ugyanúgy hangzik, mégis mást jelent… ………………………..15

4. A leggyakrabban előforduló, egybeeső szövegszavak…………….16

1. Beszélgetések félreérthető szóalakokkal. I-XXIV. rész

 Jelmagyarázat: N → női hang és F → férfihang

I.

Szavak: -ë (kérdőszócska)

Az -ë kérdőszócska mindig zárt! Várod-ë? Viszont a számnevek után nyílt e talál-ható, a birtokos személyrag (személyjel), például: 9-e (mély hangrendben: 3-a). Az ez mutatónévmás rövid alakja, az e inkább csak népnyelvi.

A kérdőszócska sokkal többször fordul elő, mint a keltezés e-je.

 N: Igaz-ë a plëtyka?

F: Mit jelënt e régi szó? E mellé a szó mellé írjatok magyarázatot!

N: E baj baj-ë igazán?

F: Hogy baj-ë? E fëlëtt a gondolat fëlëtt érdëmës elidőznünk.

N: Ma éppen 4-e van, tëhát már csak 24 nap maradt a fëbruárból.

F: Hogy ez a nap a negyedik-ë vagy ötödik-ë? Azt nem tudom.

*****

II.

Szavak: ne, itt van! në siess!

N: Légy szíves, add oda az ëbünknek a csontokat!

F: Bodri! Itt van. Ne, ëgyél!

N: Në ëgyél olyan gyorsan, mert rágás nélkül nehezen emésztëd mëg az ételëket!

F: Persze, türtőztetëm magam!

*****

 6

III.

Szavak: mëgszegte a szavát, beszegte az asztalterítőt, én szegëm vagy të szegëd be? kënyeret szegetëk valakivel, törvényt szeget valakivel;

nincsen szëgem, van-ë szëgetëk? szëget üt a fejébe

N: Mi lëtt az én szëgemmel?

F: A të szëged elgörbült a nagy ütés miatt.

N: Juhász Gyula városa: Szëged!

F: Szëged Józsëf Attiláé és Sík Sándoré meg Radnótié is!

N: Mit kezdesz azzal a nagy élës késsel a kezedben?

F: Szegëk nekëd a kënyérből ëgy jókora szeletët.

N: Elbírja a sok nagy virágcserepet az előszobai virágtartó?

F: Természetësen. Szëgek tartják össze az állványt.

*****

IV.

Szavak: az én eszëm, a të eszëd, a mi eszünk; ëszëm valamit, ëszëd a rëggelidet, ëszünk belőle

F: Van eszëm, nem ëszëm. (tréfás mesében)

*****

V.

Szavak: döglegyek, a mi legyünk, a ti legyetëk; lëgyek okos, lëgyünk erkölcsösek, lëgyetëk bátrak (légy főnév és lësz ige)

N: Szëmtelen legyek!

F: Kutya lëgyek, ha mëg nem tëszëm!

*****

VI.

Szavak: négyen; négyën (hárman, hármon)

N: Hányan voltak? Négyen.

F: Hányon volt bunda? Négyën.

*****

 7

VII.

Szavak: fej, fejem (fn); fej, fejëm (ige)

N: A kopasz fejek furcsán csillognak. Jaj de fáj a fejem!

F: Éppen tehenet fejëk. Géppel fejëm a tehenet.

*****

VIII.

Szavak: nyel (ige); nyél (fn)

N: Ezëk a sima nyelek akácfából készültek. Ez a të nyeled, rögzítsd a gereblyédre!

F: Jó nagyot nyelëk ebből az italféleségből. Miért nyelëd a könnyeidet?

*****

IX.

Szavak: szel (ige); szél (fn)

N: Északi, jeges leheletű szelek fújdogálnak.

F: Szelëk nektëk a zsënge kalácsból ëgy-ëgy szeletët.

*****

X.

Szavak: lëtt és lëttek (ige); lëtt és lëttëk (fn, mn)

F: A lëttëk orosz alattvalók lëttek 1940-ben.

N: De aztán a lëttëk újra szabadok lëttek.

*****

XI.

Szavak: értëm a fëladatot, értëd a külföldiek beszédét? értem aggódik, érted mindënt mëgtëszünk!

N: Nem értëm, miért aggódol értem.

F: Arannyal, ezüsttel fizetëk érted, hogy kiszabadítsalak! Értëd, mit mondok?

N: Mindënt mëgtësznek értetëk, ha értëtëk a nyelvükön.

*****

 8

XII.

Szavak: vesztem (ige); vesztëm (birtokos személyragos vagy személyjeles fn)

N: A vesztëm érzëm.

F: Nem vesztem mëg, hogy fejjel rohanjak a falnak.

N: A vesztëtëk érzitëk? Hogy úgy nevetgéltëk?

F: Min vesztetëk össze? Valami nevetségës apróságon?

*****

XIII.

Szavak: kértek, kértëk; mëgjelëntek, mëgjelëntëk

N: Ëgykor ők kértek, most mëg ti kértëk.

F: Ők már mëgjelëntek és várják, hogy ti is mëgjelëntëk.

*****

XIV.

Szavak: korán kel; valakit kelt

N: Én ma korán keltem.

F: Holnap őt is korán keltëm.

*****

XV.

Szavak: tehenet fej, rejtvényt fejt; kísér – kísért

N: Korán rëggel mëgfejtem (mëgfejted) a tehenet.

F: Későn este mëgfejtëm (mëgfejtëd) a rejtvényt.

N: Zongorán kísértem (kísérted).

F: Nem kísértëm (kísértëd) tovább az Istent!

*****

9

XVI.

Szavak: cselekvő és műveltető igék

bontotok (ti), bontatok (én) (mély hangrendű)

gyűjtötök (ti), gyűjtetëk (én) (ajakkerekítéses)

hintëtëk (ti), hintetëk (én)

fëstëtëk (ti), fëstetëk (én)

rejtettem, rejtettél, rejtettünk, rejtettetëk, rejtettek,

rejtettelek (műveltető ige, alanyi ragozás)

rejtëttem, rejtëttél, rejtëttünk, rejtëttetëk, rejtëttek,

rejtëttelek (cselekvő ige, alanyi ragozás)

rejtettem, rejtetted, rejtette, rejtettük, rejtettétëk, rejtették (műveltető ige, tárgyas ragozás)

rejtëttem, rejtëtted, rejtëtte, rejtëttük, rejtëttétëk, rejtëtték (cselekvő ige, tárgyas ragozás)

hajtottam és hajtattam stb. (cselekvő és műveltető ige) (mély hangrendben)

befëstettem, befëstëttem (cselekvő és műveltető ige)

sejtëtte, sejtette (cselekvő és műveltető ige)

mëgértëtte, mëgértette (cselekvő és műveltető ige)

gyűjtötte, gyűjtette (ajakkerekítéses)

mëgtartotta, mëgtartatta (mély hangrendben)

Előléptetëk a lovammal. (műveltető ige)

Olyan nagyokat léptetëk, hogy lëmaradtunk. (cselekvő, múlt idejű ige)

A léptëtëk akkora, mint ëgy verébugrás. (szëmélyjeles főnév)

*****

XVII.

Szavak: ők vesztek; én vesztëk; ti vësztëk

Az utasok a tengërbe vesztek. (veszik, vész, vesz)

Én mindig csak vesztëk a kártyában. (veszteni)

Kit vësztëk magatok mellé? (vënni)

*****

10

XVIII.

Szavak: vet; vësz; veszik

vetëttem, vetëttél (vet); vëtettem, vëtettél (vëtet, vësz)

vetëttek; vëtettek, vëtettëk

szántottak; szántattak, szántattok

N: Sënki nem örül annak, ha a kutyusa mëgveszik.

F: A jó, mëgbízható árucikkëket az embërëk mindën időben mëgvëszik.

N: Mëgvesz a kutya.

F: Mëgvësz az Isten hidege.

N: Búzát vetëttem a Pócalja-dűlőben.

F: Búzát vëtettem a piacon, mert kevés volt a kënyérgabonánk.

*****

XIX.

Szavak: terëm (ige); tér és terem (fn); termet (mi?) és termët (mit?)

N: Nincs terëm: elmarad a rëndëzvény.

F: Nincs terem: nem férëk el.

N: Ez aztán tényleg daliás termet!

F: Végre, kinyitják a termët! Nem këll tovább várnunk.

N: A magas termetëk csak ëgyes népcsoportokra jellemzőek.

F: A ti termëtëk sokkal világosabb a miénkénél.

N: Szép terëm! Ki rëndëzte be?

F: Most mënjünk ki a kertbe! Ez a föld szépen terëm!

*****

XX.

Szavak: mindënnek (összesnek); mindennek (mindez + -nek)

N: Mindennek të vagy az oka. (Ennek mindnek të vagy az oka, mindez a të bűnöd.)

F: Mindënnek të vagy az oka. (Mindën bajnak të vagy az oka.)

*****

11

XXI.

Szavak:

egészen (hogyan, mennyire?); egészën (min?)

épen (hogyan, milyen állapotban?); épën (milyenën, melyikën?)

készen (hogyan?); készën (rajta)

mindën (összes); mindën (mindëgyikën), minden (mindnyájan)

N: Valami egészen különös hangulat uralkodott az egészën.

F: Egészen kimerültünk! Az egészën csak nevettünk…

N: A szëbbën szëbben áll a csúnya ruha is.

F: Hogy melyiket választom? Most illedelmesen, szëbben mondom: A szëbbën jár az eszëm.

N: Isteni csoda, hogy épen maradt az ütközéskor.

F: Nincsen makulátlan gyümölcs. Az épën is lëhet hibát találni.

N: A nehéz munkára már az egész csapat készen állt.

F: Könnyű a készën nevetni, de végighajtani a munkát nem bírnád…

N: Mindën embër beöltözött. Mindën rajta volt védősisak.

F: Vártuk a mentők elindulását, minden ott voltunk, minden reménykëdtünk..

Hatalmasan (hatalmasabban) ki van fejlődve.

Nehéz erőt vënni a hatalmason (hatalmasabbon).

*****

XXII.

Szavak:

levél (főnév); lëvél (lësz elbeszélő múltja)

leve (lé főnév); lëve (lësz elbeszélő múltja)

teve, tevék, tevénk, tevétëk (főnév);

tëve, tëvék, tëvénk, tëvétëk (tësz elbeszélő múltja)

N: Mikor érkëze e levél?

F: Amikor nem lëvél itthon.

N: Amikor ezt tëvénk, már otthon kérődzött a tevénk.

F: Ez a teve soha nem tëve olyasmit, hogy valaki is lëpottyanjon a hátáról.

*****

12

XXIII.

Arany János verséből

Fëlhők szëme rebben: Haza sietëk,

Jobb ott, melegebbën,

Ki vén, ki beteg.

(Arany János: A tölgyek alatt)

[Lehr Albert szerint: melegebben.]

*****

XXIV.

Szavak:

fél, fele (főnév) és fël, föl (igekötő)

fëlëtt, fölött (névutó)

felé, feléje és fëlé, fëléje, fölé, föléje (névutó)

Kölcsey Ferenc Himnuszának híres sora:

Nyújts feléje védő kart,…

            Nyújts fëléje védő kart,…

 Régi nyelvészeti vagy inkább értelmezési vita. Vesd össze: Magyar Nyelv 39: 209.; 53: 355.; Magyar Nyelvőr 73: 392.; 74: 199.; 76:148.; Magyarosan 4: 97.! Nagy J. Béla a „feléje” (irányába) pártján van. Pásztor Emil a „fëléje” (föléje) alakot és jelentést támogatja. A második a valószínűbb, hiszen Isten karját az oltalmat kérő nép fölé terjeszti.

*****

2. Fontos, zárt ë nélkül egybeeső nyelvtani alakok

 -TEK és -TËK (ők és ti; igevégződések)

21 ezer magas hangrendű igénk van! Tehát az igéknél ez a leggyakoribb egybeesés. A múlt idejű alakkal sokkal gyakrabban találkozunk.

-tek, példa: kértek (ők; múlt idő) (mély: -tak, vártak);

-tëk, példa: kértëk (ti; jelen idő) (mély; ajakkerekítéses: -tok, vártok; -tök, ültök)

13

-EN és -ËN (mód- és helyhatározó ragja)

-en, példa: ügyesen (hogyan?) (mély: -an; okosan)

Az -en határozórag nagyon gyakori.

-ën, példa: ügyesën (milyenen?) (mély; ajakkerekítéses: -on, okoson; -ön, zöldön) Az -ën határozórag melléknévvel ritkábban fordul elő.

-ËTTE és -ETTE (igerag: tárgyas és műveltető képzővel)

-ëtte, példa: sejtëtte (cselekvő ige; ő; múlt idő) (mély: –otta; hajtotta) Gyakoribb a műveltetőnél!

-ette, példa: sejtette (műveltető ige; ő; múlt idő) (mély: -atta; hajtatta) (Továbbá: öntötte; öntette.)

-Ë (kérdőszócska)

Az -ë kérdőszócska mindig zárt! Tudod-ë? Viszont a számnevek után nyílt e található, tulajdonképpen birtokos személyrag: például: 9-e. Az ez mutatónévmás rövid alakja, az e népnyelvi vagy ritka: E mëg mi? E mellé.

A kérdőszócska sokkal többször fordul elő, mint a keltezés e-je.

 VËSZ — VESZIK — VET (igék)

A sokkal gyakoribb vësz (fog, ragad, vásárol stb.) igével többször egybeesik a veszik (elvész, pusztul, eltűnik) vagy a vet (dob, magot földbe helyez) ige valamelyik alakja. Itt zavaró lehet az is, hogy a tárgyas és tárgyatlan igéket nem tartja számon a jelölő. De józan értelemmel könnyen kiválaszthatjuk az oda illő szóalakot.

 -EK és -ËK (melléknevek többes számú végződése)

A -s képzős melléknevek (és az egyéb melléknevek) többes száma általában -ek (melléknévi jellegű). A legtöbb esetben e mellé párosul az -ëk (főnévi jellegű) végződés, bár a főnévi alak nem jellemző minden melléknévre (mély hangrendű: -ok; ajakkerekítéses: -ök). A XIX-XX. században különvált és megszilárdult nyelvi alakok jeles nyelvtudósaink szerint élnek, terjedőben vannak. Az ë-ző számítógépes nyelvi eszköz szóanyaga (szótára) tartalmazza ezeket az alakokat is.

A kétféle kötőhang szófaji különbséget fejez ki. De ez az elkülönülés nem tekinthető általánosnak.

 14

Milyenëk? A torták gesztënyések. (Mély hangrenddel: A jó tanulók okosak.)

Mik? A gesztënyésëk jó termést adnak az idén. (Mély, illetve ajakkerekítéses: Az okosok nem mindig elég okosak. Az ismerősök arrafelé nem ismerősek.)

Szögezzük le tehát: Az első, az -ek végű melléknévi alak jóval gyakoribb a zárt ë-snél!

3. Jelentés-megkülönböztető kötőhang nyolc névszónál

Majdnem ugyanúgy hangzik, mégis mást jelent…

Néhány névszónak (és képzett alakjaiknak) – nyelvünk fejlődése során alakult ki ez a kettősség – kétféle kötőhangja használatos. A zárt ë az ősibb, a nyílt e az újabb. A jelentés-elkülönülést a zárójeles kifejezések szemléltetik. Az alább következő jelentésbeli megkülönböztetések első olvasásra nehéznek tűnnek. De inkább csak az aláhúzott alakokat használjuk.

ÉKËS (díszës) és ÉKËK (díszëk; többes szám); ÉKEK (hasítók; többes szám) és ÉKES (ékkel el van látva); ezt az elkülönítést nem mindenki alkalmazza;

ÉLËS (a kés); ÉLEK (többes szám) és ÉLES (a ruha éle);

HËGYEK (többes szám) és HËGYES (hëgyes vidék); HËGYËS (hëgyës kés);

HELYËS (helyës, csinos fiatalok) és HELYËNKÉNT (itt-ott, néhol, helyënként még hófoltok láthatók); HELYEK (többes szám), HELYENKÉNT (külön, helyenként këll fizetni) és HELYES (ülőhelyes lelátó);

ÍZËK (érzetëk) és ÍZËS (ízës étel); ÍZES (ízes a rovar lába, ízekből áll) és ÍZEL, ÍZELT (ízelt rovarláb);

JEGYËS (ők már jegyësëk) és JEGYËZ (a naptárába beleír, fëljegyëz); JEGYEK (érdemjegyek), JEGYES (ez jegyes dolgozat) és JEGYEZ (jeggyel ellát);

JELËS (jelës nap; jelëst kap) és JELËZ (jelëz a karjával); JELEK (többes szám), JELES (az oviban jeles a ruhája; zárójeles) és JELEZ (jellel ellát; a pályát jelezik);

SZÉLËS (szélës az út); SZÉLEK (szegélyëk) és SZÉLES (van széle).

15

4. A leggyakrabban előforduló, egybeeső szövegszavak

5-e (ötödike), 5-ë? (hány?); ti átéltëk, ők átéltek, az átéltek; ő béget, bégët (őt); ti beléptëk, ők beléptek; ti beszéltëk, ők beszéltek, beszéltek (olyanok); betűzve (tűvel), bëtűzve (bëtűnként); bevetëtte (maggal), bevëtette (az ablakból); ti büntettëk, ők büntettek;

deresek (a hajnalok), deresëk (büntetőeszközök), ebben (nem abban), ëbben (kutyában);

ébëren (hogyan?), ébërën (kin?); ő éled, të élëd (át-), a të nadrágéled = a të éled;

elég (tűzben), ëlég (ëlëgendő); ëlégëdëtten (hogyan?), ëlégëdëttën (melyikën?);

én elëgyek (előle), elegyëk (mik?); én élëk, élek (mik?);

éles (ruha), élës (kés); élez (ruhát), élëz (kést);

ők elfelejtették (vele; műveltető), ők elfelejtëtték (azt; cselekvő);

elfelejtettem (műveltető), elfelejtëttem (cselekvő); ők éljenek, éljënëk (mik?);

ellenek (állatok; ige), ellenëk (ellenségëk); ellenem (velem szëmben), ellenëm (ellenségëm);

ő elmënt (haza), elment (valamit a gépën); elmëntem (haza), elmentëm (az adatot);

előzetësen (hogyan?), előzetësën (fëlháborodtam; min?); ti éltëk, ők éltek;

az elveszik (elvész), ők elvëszik; én elvesztem (tönkremëntem), én elvesztëm (a pénztárcámat);

ő elvetëtte (a retkët), elvëtette feleségül (műveltető);

embërségësek (milyenëk?), embërségësëk (kik?); ti emelkëdtëk, ők emelkëdtek;

ének (mi?), énëk (mik?); ti énekëltëk, ők énekeltek; ennél (több; valaminél), të ënnél;

érëttek (milyenëk?), ti érettëk (műveltető), ők érettek (műveltető);

érëtten (hogyan?), érëttën (melyikën?); ők érintëtték (cselekvő), ők érintették (műveltető);

ti érkëztëk, ők érkëztek; të értëd (fölfogod), të érted (el), érted (érdëkëdben);

én értëk, ti értëk, ők értek, azok értek; én értëm (fölfogom), én értem (oda), értem (érdëkëmben);

ti értëtëk (szakértelëm), ti értetëk (hozzá a kezetëkkel vagy haza), én értetëk (valamit hozzá; műveltető), értetëk (érdëkëtëkben);

én értëttem (fölfogtam), én értettem (mëg; műveltető), én értettem (hozzá a kezemet); ugyanígy három alak: értëttél, értettél, értettél; értëttetëk, értettetëk, értettetëk; értëttek, értettek, értettek; értëttünk, értettünk, értettünk; értëtted, értetted, értetted; értëtte, értette, értette; értëttük, értettük, értettük; értëttétëk, értettétëk, értettétëk; értëtték, értették, értették;

16

én ëszëk (ëszik), eszëk (ész), eszëk (hangok, bëtűk); én ëszëm, eszëm (ész), ugyanígy: ëszëd, eszëd; ëszünk, eszünk;

évesen (korban), évesën (olyanon); ezredët (ëgységët), ezredet (a të ezër forintodat);

fejëm (ige), fejem (testrészem); én fejëk (tehenet) fejek (fn); fejlëttek (milyenëk?), (a rovarok) fejlëttek (ki);

felé (irányába), fëlé (fölé), ugyanígy: feléje, fëléje; felém, fëlém; felénk, fëlénk; feléd, fëléd; felétëk, fëlétëk; feléjük, fëléjük;

feledd (felejtsd), fëlëdd (ëdd mëg); felejtëtte (kimënt a fejéből), felejtette (műveltető); ugyanígy: felejtëttem, felejtettem; felejtëtted, felejtetted; felejtëttük, felejtettük; felejtëttünk, felejtettünk stb.

të féltëd (jelën idő), të félted (az Istent; múlt idő), a të féltëd (mi?); ti féltëk, ők féltek;

ő fëlvetëtte (elmondta), ő fëlvëtette (a földről); ő fëstëtte, ő fëstette (műveltető);

hëgyes (vidék), hëgyës (kés); helyës (csinos), helyes (ülőhelyes);

helyënként (olykor), helyenként (mindën helyre); hetedët (törtet), hetedet (hét napodat);

ijesztëtte, ijesztette (műveltető); illetékësek (milyenëk?), illetékësëk (kik?);

ízek (ízületëk), ízëk (ételëkéi); ízes (ízesült), ízës (finom);

jegyës (az eljegyzëtt), jegyes (osztályzatos); jegyësëk (az eljegyzëttek), jegyesek (osztályzatosak);

jelëntëtte (beszámolt), jelëntette (mëg a könyvet); jelës (5-ös); jeles (jellel ellátott);

kedvesek (aranyosak), kedvesëk (szeretők);

ti keltëk, ők keltek, keltëk (mik?); én keltëm (jelën idő), én keltem (múlt idő), keltëm (keltëzésëm);

ő keltet, keltët (keltëzést); keltëtte (föl), keltette (a tojásokat); ő képzel, të képzël;

ti keringtëk, ők keringtek;

kieszel (valamit), kiëszël (vagyonból); ti kívülrëkedtëk, ők kívülrëkedtek, kívülrëkedtek (milyenëk?);

korhelyek (milyenëk?), korhelyëk (kik?); kötelesek (kötelező nekik), kötelesëk (gyártók);

én közelëdtem, közelëdtëm (közelëdésëm); ti legeltëk, ők legeltek;

én lëgyek, legyek (mik?); én lépëk, lépek (mik?); ők lëttek, lëttëk (nép); én lëttem, lëttëm (nyelvtudásom);

lëvetëtte (kabátját), lëvëtette (műveltető); én mëghökkentem, én mëghökkentëm (őt);

ti mëgjelëntëk, ők mëgjelëntek, mëgjelëntek (kik?);

 17

mëgvetëtte (lënézte), mëgvëtette (mëgvásároltatta); ugyanígy: mëgvetëttük, mëgvëtettük stb.

ő mënetël, mënetel (mi?); të mënnél, mennél (… annál); mente (mi?), mënte (mënése);

mentén (ruhán), mentén (mellett), mëntén (mënésén); mentében (ruhában), mëntében (mënésekor);

én mentëk, ti mëntëk, ők mëntek, mentek (mentesek); mentëm (a vízből), mëntem (haza), ugyanígy: ő ment (jelën), ő mënt (múlt); mentünk, mëntünk; mentëtëk, mëntetëk;

ő mered, të merëd; mindënnek (mëgvan a határa), mindennek (mindez);

ne (nesze), në (tiltás); ők negyedikësek (hányadikosak?, melléknév), a negyedikësëk (kik?);

négyen (vannak), négyën (hányon?);

nem vagy nëm (tagadószó);

nemësek (milyenëk?), nemësëk (kik?); nemzetëk (népek), ti nemzëtëk (ige);

nézettel (elvvel), nézëttel (nézëtt + -vel);

az përcen (ige), përcën (túl); peremére (szélére), përëmére (tárgyalásoméra);

përjel (vonalka), përjël (elöljáró); én pihenjek, pihenjëk (vezényszavak);

remëkek (milyenëk?), remëkëk (mik?);

rénëk (állatok), rének (hangnak); seggel (mivel?), seggël (mit csinál?)

ő sejtet, sejtët (mit?); ő sejtëtte, ő sejtette (műveltető), ugyanígy: sejtëtték, sejtették; sejtëttem, sejtettem; sejtëttél, sejtettél; sejtëttünk, sejtettünk; sejtëttetëk, sejtettetëk; sejtëttek, sejtettek; sejtëttem, sejtettem; sejtëtted, sejtetted; sejtëtte, sejtette; sejtëttük; sejtettük; sejtëttétëk, sejtettétek; sejtëtték, sejtették stb.; ugyanígy: én ejtëttem, én ejtettem (műveltető) stb.; ugyanígy: én érintëttem, (hozzá-) érintettem stb.; ugyanígy: én fejtëttem, én fejtettem (műveltető) stb.; ugyanígy: jelëntëttem, jelëntettem (műveltető) stb.; ugyanígy: kifejtëttem, kifejtettem (műveltető) stb.;

sërtésëk (állatok), sërtések (sörtések; milyenëk?); sëtét (sötét), setét (milyet? sete mn);

sínëk (vasúti), sínek (siklóeszköznek); szëbben (hogyan?), szëbbën (melyikën?);

ő szeg, szëg (mi?); të szegëd, szëged (szöged; fn), Szëged;

szëgényen (hogyan?), szëgényën (rajta);

szekeresek (van szekerük, melléknév), szekeresëk (foglalkozás; főnév), Szekeresëk (a család tagjai);

ők szelének (szeltek), szelének (fuvallatának), szëlénëk (elem többes száma);

szëmét (testrész), szemét (hulladék), szëmëtëkbe, szemetekbe;

 18

szépen (hogyan?), szépën (melyikën?); szeretettel (hogyan?), szeretëttel (vele);

szervezettel (azzal), szervezëttel (melyikkel? szervezëtt + vel);

ő tëgëz, tegez (mi?); tekintettel (arra), tekintëttel (melyikkel?);

tëlëfon (mi?), ő telefon (mindënt; ige); telek (mi?), telek (mik?), én telëk (valamivel);

terëm (növény), terëm (szoba), terem (helyem); terëmben (szobában), teremben (környezetëmben);

ti terëmtëk, ők terëmtek; azok termik, tërmik (légörvény);

ti terëmtëtëk (létrehoztok), ti terëmtetëk (gyümölcsöt), én terëmtetëk (műveltető);

én terëmtëm (jelën idő), én terëmtem (múlt idő), ugyanígy: terëmtëd, terëmted; ő terëmtëtte, ő terëmtette (műveltető); të terëmtëtted, të terëmtetted (műveltető); én terëmtëttem, én terëmtettem (műveltető); të terëmtëttél, të terëmtettél (műveltető); mi terëmtëttünk, mi terëmtettünk (műveltető); ti terëmtëttetëk, ti terëmtettetëk (műveltető); ők terëmtëttek, ők terëmtettek (műveltető); mi terëmtëttük, mi terëmtettük (műveltető); ti terëmtëttétëk, ti terëmtettétëk (műveltető); ők terëmtëtték, teremtették (műveltető);

természetësen (hogyan?), természetësën (melyikën?);

termet (növés), termët (mit?);

termetëk (mik?), termëtëk (szobátok); ti tértëk, ők tértek; ő tétet, tétët (mit?);

ők tëttek, tëttëk (mik?); ti tëttetëk, tëttëtëk (cselekëdetëtëk); të tëtted, tëttëd (mid?), én tëttem, tëttëm (cselekëdetëm);

tízezren (annyian), tízezrën (fëlül); ő újraéled, të újraélëd;

ti végeztëk, ők végeztek; én vélëm, vélem (velem);

én vëszëk (vásárolok), veszëk el (elveszni), ugyanígy: të vëszël, të veszël (mëg); ők vësznek, ők vesznek (mëg); mi vëszünk, mi veszünk (mëg); vëszik, veszik (mëg);

én vesztëk, ők vesztek el; vesztëm (el a pénzt), vesztëm (-et érzëm), vesztëm (el), (el-) vesztem (a bajban), vesztem (nem … mëg) stb.: (el-) vesztëd, vesztëd (-et érzëd); (el-) vesztetëk, elvesztettél;

vetëttem (magot; vet), vëtettem (vásároltattam; vësz), ugyanígy: vetëttél, vëtettél (műveltető); vetëttünk, vëtettünk (műveltető); vetëttetëk, vëtettetëk (műveltető); vetëttek, vëtettek (műveltető); vetëtted, vëtetted (műveltető); vetëtte, vëtette (műveltető); vetëttük, vëtettük (műveltető); vetëttétek, vëtettétëk (műveltető); vetëtték, vëtették (műveltető); vettek (vetëttek – régiesen), vëttek (vësz);

ti visszatértëk, ők visszatértek; én visszatértem, visszatértëm (visszajövetelëm); ti zenéltëk, ők zenéltek.

 19

Megjegyzés

 A 3–5. oldalon található összeállítás az eredeti A/4-es oldal anyagát tartalmazza: a zárt ë-s szavakat (41 sorban) és a hang használatának szabályait (24 sorban) foglalja össze.

 6–19. oldal: A zárt ë kiejtése vagy jelölése nélkül egybeeső, félreérthető szóalakok eddigi legteljesebb gyűjteménye. A 4. pont szóanyaga a Helyësen. Ë-jelölő eszköznek (számítógépes programnak) a MorphoLogic Kft. munkatársai által végzett ellenőrzésekor gyűlt össze, s a szövegszavakat kiegészítettem – egyúttal jelentés szerint kétfelé (vagy többfelé) választva őket. Lásd a Bárczi Füzetëk V. és XIII. számát! A szerkesztő

Felhasznált, illetve javasolt fontosabb irodalom

 1. Buvári Márta: Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval. Bárczi Géza Értékőrző Kiejtési Alapítvány. Budapest, 2001

2. Balogh Lajos: Zárt ë-zés. Eldöntendő. Kézirat, é. n. [2001]

4. Bárczi Füzetëk V. Helyësen. Ë-jelölő eszköz. Termékismertető. EË-átalakító számító-gépes nyelvi eszköz tanároknak, diákoknak, előadóművészeknek, hivatásos beszélőknek és tudósoknak. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, MorphoLogic Kft. Budapest, 2006

5. Bárczi Füzetëk XIII. Érted tëttem! Értëd? Ëgybeeső szavak, félreérthető kifejezésëk és mondatok. A Bárczi Alapítvány 2. pályázatának anyaga. Szërzők: Fábián Éva, Horváth Józsëfné dr., Kádár Sára Hajnalka, Kötcsei Gabriëlla és mások. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2007

6. Elekfi László: Magyar ragozási szótár. MTA Nyelvtudományi Intézete, 1994

7. Elekfi László: Köznyelvi kiejtésünk és az Értelmező Szótár. Országh László (Szerkesztette): Szótártani tanulmányok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1966

8. Kiss Jenő (Szerkesztette): Magyar dialektológia. Osiris Kiadó, 2001

9. Mészáros András: Igényës (ë-ző) kiejtési kisszótár. Második, javított kiadás. Gondos BT. Bicske–Budapest, 1999

10. Péntek János: Az ë hang Kodály korában és ma. Magyar Nyelvőr 132. szám. A világhálón:

http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1324/132414.pdf

11. Szabó Géza: Szempontok az ë-zés vizsgálatához. ELTE, Nyelvtudományi Dolgozatok 5., 1971

12. Kalmár György (1726–1781?): Summa. Az Embërnek épségben lévő állapatjáról, és esetéről, s e’ből követkëzëtt lëlki és testi nyavalyásságáról; ëdj szóval az ő egész romlott természetéről… [Az 1770-es pozsonyi kiadás változatlan, hasonmás kiadása] Pátria Könyvek. Pátria Nyomda Rt., 1993 [Más, kevésbé ismert címen: Valóságos magyar ABC]

13. Buvári Márta–Mészáros András: Helyesbeszéd. Helyësbeszéd. A magyar köznyelvi kiejtés leírása gyakorlatokkal. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2010

 20

© 2011-2024 – kiejtes.hu