Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

8. Bárczi Füzet. Játsszunk ëszpërentét!

 

ËSZPËRENTE—MAGYAR SZÓMAGYARÁZATOK

ÉS NÉHÁNY FORDÍTÁS

Rejtvénymondatok mëgoldásokkal ëgyütt

.

TELJES, IGAZI ËSZPËRENTE

Segédjeles kiadás, -vel jelölve

S mert nagyon szeretem, nagyon fáj, ha vétünk ellene, vagy ha idegenek kecskemekegéshez hasonlítják. Igaz rengeteg e hemzseg benne. A nép füle nem is tűri. Váltogatja. Tarkítja ö-vel, lágyítja zárt ë-vel.

Színező tulajdonságán kívül értelemtisztázó szerepe is van a zárt ë-nek …. Értëk némëtül, értek örömök Van eszëm, moslékot nem ëszëm. Ëlég baj, ha elég. Rosszul tëttem, mëgbántam a tëttëm. Elvesztem, ha ezt elvesztëm.

Már azért is kívánatos a zárt ë ejtése, hogy szép nyelvünket ne hasonlíthassa a külföldi mekegéshez vagy kelepeléshez, s ne támadjon nevethetnékje, ha tanult magyar ember tátott e-vel ejti Goethee, Heinee, Dantee, Händeel … nevét.”

(Beszélni nehéz! A 26-28. oldalról. Magvető Könyvkiadó, 1974 és 1976)

 Péchy Blanka

„…aki beszédében meg tudja különböztetni a nyíltan és zártan ejtett e hangot, az tegyen is különbséget a kétféle e között.

Ebben ne Budapest nyelve legyen a példa, a minta, mert ez rossz példa lenne, hanem a falusi meg a vidéki városi lakosság nyelvhasználata!

A kétféle e megkülönböztetése ugyancsak hatásos eszköze az e hangok nem kívánatos túltengésének.”

(Mekegő nyelv-e a magyar? Anyanyelvi őrjárat. 43-45. o. Szabad Föld. Bp., 1999)

 Grétsy László

 

Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest—Bicske, 2006

Tisztëlettel ajánlom e munkát

feleségëm szeretëtt szülei,

Lázi Józsëf és Kovács Margit emlékének;

továbbá

Lázi Bélának, Lázi Árpádnak, Tálas Sándornak

és családjuknak.

 Bicske—Kunszentmárton, 2006. novembër 1-jén

M. A. szërkesztő

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Bárczi Füzetëk VIII.

A Bárczi Füzetëk sorozatában

köznyelvi kiejtésünkhöz és nyelvi műveltségünkhöz kapcsolódó alkotásokat közlünk időről időre.

Tervezëtt kiadványaink: forrásművek, elméleti tanulmányok, gyakorlati és oktatási anyagok.

Köszönetët mondunk mindënkinek, aki alapítványunkat bármilyen módon segítëtte és segíti:

a kezelő testület korábbi és jelënlegi tagjainak; a szellemi és anyagi támogatóknak!

Külön köszönjük mindën kis-magyarországi, Kárpát-medëncei és külhoni nyelvész, tanár és diák barátunknak, hogy pályázatukkal, szakmai munkájukkal segítëtték, segítik igényës kiejtésünk ügyét!

 A Bárczi Alapítvány kezelő testülete

 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Segédjeles kiadvány. A 15. magánhangzó, a középzárt ë bejelölését

a Bárczi Alapítvány és a MorphoLogic Kft. által kifejlesztëtt

„Helyësen. Ë-jelölő nyelvi eszköz” (jelölőprogram) segítségével végeztük.

Kölcsey Ferenc Himnuszát Draskóczy Balázs,

az A csitári hëgyek alatt népdalt dr. Dutkó András fordította.

A VIII. Bárczi Füzetët Mészáros András szërkesztëtte és készítëtte elő kiadásra.

A címlap rajzát Mészáros Villő készítëtte.

A Bárczi Alapítvány jelképe Nagy Éva Ilona munkája.

© Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2006

© Mészáros András, 2006

Felelős kiadó: Buvári Márta

ISSN 1785-9476 ISBN-10: 963-87361-0-0 ISBN-13: 978-963-87361-0-9

 

ËSZPËRENTE ÉS OSZPORANTA

„… magyar nyelvën edzëtt elmével…”

(Dr. Dëme László profësszor)

Mennyire új találmány az „e-s nyelv”?

 Az ëszpërentét olyan, jellegzetësen magyar nyelvi játékként tartjuk számon, amelyben értelmes kifejezésëket, mondatokat, sőt hosszabb szövegëket këll fogalmazni, ám magánhangzóként kizárólag az e bëtűt szabad használni.

Varjas János debrecëni profësszor (Joannis Varjas) 1755-ben 275 soros versët írt, a magánhangzók közül csak e-t és é-t használt. Gyöngyössy János (1741-1818) nyomdokain indulva Édës Gergely (1763—1847) dërëcskei rëformátus lelkész szinte ontotta a lëoninusokat (a disztichon sorvégei összecsëngenek a sorközéppel). Igazi kísérletëző volt. Nyelvezete is igën eredeti, ő is kivëtte részét a nyelvújításból. Számos olyan rövid költeményt alkotott, amelyekben ugyanaz a magánhangzó fordul elő. Például a görög szabadságharc idején írta ezt a göröghatost (hëxamëtërt): „Öt görög öt törököt dögönyöz örökös gyönyörök közt.” Bár a hivatalos irodalom nem akarta befogadni, a diákok kedvelt költője, népszërű szójátékait nemzedékëk adták át ëgymásnak. Orosz Ádám egërszalóki plébános a XIX. században volt lelkës művelője az e-s beszédnek.

A XX. században a New York kávéház törzsasztalánál nagy kedvvel játszották a Karinthy Frigyes által újra fëlfëdëzëtt ëszpërentét. Ő alkotta mëg az ëszpërente szót a sëmlegës nemzetközi segédnyelv, az ëszpërantó nevéből. Ezért írjuk így, ë-ë-e-e-vel, valamint azért is, mert itt tulajdonképpen két magánhangzóról këll beszélnünk (Buvári Márta javaslata).

 Miért tudunk magyarul ilyen pompásan ëszpërentézni?

 Mi hát a „csoda” magyarázata? Tényleg csak a mi nyelvünknek a különlegës sajátossága, hogy szinte mindën szavunkat, szókapcsolatunkat ki tudjuk rakosgatni vagy körül tudjuk írni ëszpërentével, csupa e-s szavakkal?

Dëme László profësszor nyomán óvatosan merészëlëm azt állítani, hogy a magyar nyelv változatos és arányos hangzásvilága, továbbá elemző és összetëvő jellege már önmagában is fejleszti a magyar nyelvën tanuló szëmélyëk gondolkodását. [Mellékës mëgjegyzés: Íme: elemző = analizáló és összetëvő = szintëtizáló, milyen jól lëcserélhetők ezëk a latinon kërësztül ide származott görög szavak!] A profësszor úr valahogy így fogalmazott a Kossuth Rádió Aranyembërëk című önéletrajzi műsorában: „a magyar nyelvën edződött elmével” lëhettek Nobël-díjasokká e neves Magyarországon születëtt és iskolázott tudósok. Hogy nem légből kapott kijelëntés és nem puszta dicsekvés Dëme profësszor állítása, adalékképpen vizsgálódjunk ëgy kicsit magánhangzóink körül!

Nyelvünk változatos hangzásvilágát a gazdag mássalhangzórëndszër és az arányos magánhangzó-rëndszër biztosítja. Simonyi Ernő gépi magánhangzó-számlálást végzëtt Bodolay Géza átfogó versgyűjteményén. Magánhangzóink százalékos aránya tëhát: e: 17,1 %, ë: 8,9 % (e mëg ë ëgyütt: 26 %); a: 21,6 %; o: 10,2 %; i: 10 %; á: 8,8 %; é: 8,8 %; ö: 3,4 %; u: 2,4 %; ó: 2,1 %; ő: 2,1 %; ü: 1,6 %; í: 1,3 %; ú: 1,2 %; ű: 0,6 %. Eszërint az a és o ëgyüttes terhelése csaknem azonos az e és ë gyakoriságával, az á és é, valamint az ó és ő százalékaránya teljesen ëgyforma! Még az i emelkëdik ki a maga 10 %-ával. A többi magánhangzó százalékaránya csupán 3,4 és 0,6 % között mozog ugyan, de hangrëndszërbeli és kiejtést színëző szerepük pótolhatatlan. Magánhangzóink magánhangzókettősönként és magánhangzóhármasonként számolt, ezëkën belül ëgymáshoz viszonyított terhelése a vizsgált szövegben a követkëző: a-e: 1,26:1; o-ë-ö: 3:2,61:1 [vagyis o-(ë+ö) 1:1,2] u-i-ü: 1,5:6,25:1 [vagyis i-(u+ü): 2,5:1]; á-é: 1:1; ó-ő: 1:1; ú-í-ű: 2:2,16:1 [vagyis í-(ú+ű): 1:1,38].

A magyar magánhangzókat többféleképpen is csoportosíthatjuk. Ezúttal is Bodolay Géza fëlosztását tartom szëm előtt, bár gyakorlati szëmpontból az alsó nyelvállású á-hoz kapcsolom a középső nyelvállású é-t. Eszërint a magyar magánhangzórëndszërt három hangkettősnek és három hanghármasnak foghatjuk föl. A mély magánhangzót tëttem az első helyre, a nyelvtanokban szokásos toldalék-fëlsorolásnak mëgfelelően:

a – e, á – é, ó – ő

o – ë – ö, u – i – ü, ú – í – ű

A kettősség és hármasság érdëkës, eddig az oktatásban és nyelvművelésünkben këllően figyelëmbe nem vëtt jellemzője nyelvünknek. Nem csupán a toldalékok többségében érvényesül, hanem alap- és a toldalékos szavainkban is. Ideírok ëgy-ëgy szókettőst és szóhármast. Olyan példákat kerestem, amelyekben mind az alapszavakban, mind a toldalékokban mëgjelënnek a „mellérëndëlt” magánhangzók, amelyekben lëhetőség szërint a mássalhangzók is azonosak vagy valamilyen módon kapcsolódnak ëgymáshoz:

 a – e (adja! – kezdje!, hajamra – fejemre);

á – é (várjál! – kérjél!, sárrá – vérré);

ó – ő (sózó – főző);

o – ë – ö (borotokhoz – sërëtëkhëz – sörötökhöz);

u – i – ü (urunk – vizünk – ügyünk);

ú – í – ű (súlyú – szívű – bűzű).

 Az eddig tárgyaltak alapján könnyen mëgjelölhetjük a három fő forrást, amelyekből ennyire nagy számban sorjáznak az ëszpërentés szavak:

1. Toldalékok. A) Képzők: këgyelëm, kertëcske, nyeldëkël, verdës, keltëget, szërëzhet; sebës, kezes stb.; B) Ragok: ebbe, kertben, helyën, kedvesen, embërhëz, Rëcskëtt; C) Kötőhangok (fejek, nedvet, embërëk, retkët, hevesebbek stb.) kínálják az alkalmat számunkra.

2. A számtalan -s szó: fëdelet, gyerëk, zseb, lëtt, lëttek, keres, helyës, veszëdelmes, termetës stb.

3. A magyar nyelv gazdag szókincséből könnyen meríthetünk azonos vagy hasonló jelëntésű, rokonértelmű szavakat (embërtársam – felem, feleségëm – nejem, Isten – Egek Fejëdelme vagy Mënnyek Fejëdelme vagy Szellem stb.)

Az ëszpërente mély hangú változatának lëgyën a neve oszporanta!

 A ëszpërente változatának gondolt aszparantával már jóval kevesebb fogalmat, mondatot tudunk összehozni, az oszporonto (öszpöröntő stb.) pedig még szűkebb keretëk között űzhető. Viszont ha az e-hëz és ë-hëz hasonlóan az a-t és o-t is összekapcsoljuk, azaz ëgyesítjük őket, akkor az oszporanta már csaknem olyan életképes lësz, mint az ëszpërente.

Íme a mintaszavak a-val és o-val: 1. Toldalékok. A) Képzők: borzalom, lapocska, haldokol, kapdos, hajtogat, szorozhat, zabos, vajas stb. B) Ragok: abba, sajtban, hajon, aljasan, kaporhoz, Tabott; C) Kötőhangok: vajak, borok, sarjat, vackot, havasabbak stb. 2. Szavak: vonal, sarok, rab, hozott, hoztak, mos, bajos, lakodalmas, zamatos stb. 3. Rokonértelműek: embërtársam – sorsosom, feleségëm – oldalborda otthonomban, Isten – Atya.

A vázolt magánhangzórëndszërnek mëgfelelően ö-vel és ő-vel is közlök mintaszavakat, (hiszën akár öszpöröntő nyelvën is alkothatunk szövegët): 1. Toldalékok. A) Képzők: kötelëm, szőröcske, öldököl, tördös, öltöget, sörözhet, köbös, zöldes stb. B) Ragok: körbe, törtben, őrön, közösen, körhöz, Győrött; C) Kötőhangok: törtek, körök, zöldet, pöcköt, önösebbek stb. 2. Szavak: bőrönd, főnök, öröm, jött, jöttek, köröz, bőrös, győzedelmes, körös stb. 3. Rokonértelműek: embërtársam – főm, feleségëm – nőm, Isten – Ő. (Az ö-ő részlegësségekor nem vastagítottam a szót-szóalakot.)

Nem a nyelvi változatosságot, a szép hangzást emelném az első helyre, hanem a hangrëndszër épségét, valamint a tökéletësebb beszédészlelést és -értést!

Elrëttentő példaként Petőfi Sándornak A Tisza című versében lëírt sorára szoktak hivatkozni: „Mely nyelv merne versënyëzni véled?”; így kívánják jelëzni nyelvünk e-túltengését. Ez az állítás nyilvánvalóan nem igaz, hiszën az e bëtűjel két, köznyelvinek tekinthető magánhangzót is jelöl. Maga Petőfi Sándor jól ismerte az ö-zést és az -zést, Arany János pedig fölhívta a figyelmet 15. magánhangzónk használatára.

Fontos tudományos eredményként még hadd említsük mëg: Bolla Kálmán profësszor legújabb kutatásai arra utalnak, hogy a szép hangzás, az ëgybeeső szavak, szóalakok csökkentése mellett nyelvünk hangrëndszërének épsége jóval nagyobb súllyal esik latba a középzárt ë mëgőrzéséért fëlhozott érvek mérlegëlésekor. A beszédészlelésre vonatkozó vizsgálatok közvetëtt módon úgyszintén támogatják a közép ë helyzetét, hiszën könnyebb észlelni, fëlfogni a tisztán, 15 magánhangzóval kiejtëtt szavakat, kifejezésëket, mint a terjedő, túl lazán képzëtt hangzókból összeálló, elmosódott beszédët.

Ezt a kis gyűjteményt mindën bizonnyal nagyobb terjedelëmben lënne érdëmës közzétënnünk, ëgyéb játékfajtákkal bővítve. Mivel hiányt pótolunk, mégis az azonnali kiadás mellett döntöttünk.

Mészáros András

A gyűjtés és bejelölés forrásai. Fontosabb szakirodalom

Bárczi Füzetëk II. Válogatott szakirodalom. Köznyelvi kiejtésünk és középzárt ë. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2005

 Bárczi Füzetëk V. Helyësen. Ë-jelölő eszköz. Termékismertető. -átalakító számítógépes nyelvi eszköz tanároknak, diákoknak, előadóművészeknek, hivatásos beszélőknek és tudósoknak. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány és MorphoLogic Kft., 2006

Bárczi Füzetëk VI. Szente Imre: Nyelvünk szëbbé tëhetëd! Vidám tanversëk nyelvkedvelőknek. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2006

Bodolay Géza néhány alapvető, úttörő írása: – A kétféle rövid e hangról. Módszërtani Lapok (Magyar) é.n.; – A külföldi magyar nyelvoktatás néhány hangtani és alaktani kérdése. A magyar nyelv grammatikája, Akadémiai Kiadó, 1980; – Fëlvetëttem, de ëlég-ë ez? Vasi Szemle, 1978/4.; – Néhány irányelv ëgy némët nyelvű magyar nyelvkönyv lëíró nyelvtanához. Magyar Nyelv, 1979. (315–328. o.); – Nyelvében él a nemzet! Híradástëchnika 2000/12.; – Nyelvünk szëbb hangzásáért. ÉAny., 1998/1.; – Nyelvünk szëbb hangzásáért. Vasi Szëmle, 1998/3. (Ez utóbbi zárt ë-s változatban.)

Bodolay Géza: Versëk szëbben. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2001. 296. o.

Buvári Márta: Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2001

Draskóczy Balázs

Dr. Dutkó András

Ëszpërente Wëbhely (A világhálón lelt anyag ëgy része, részben átigazítottuk.)

Ferenczy Géza: Arany János, nyelvünk búvára és művelője. Magyar Nyelvőr 81. és 82.

Grätzër Józsëf: SICC. Szórakoztató Időtöltésëk. Cselës Csalafintaságok. 1935 (Kissé átigazítva)

Ismeretlen szërző (Ëszpërente Wëbhely)

Kiss Gábor (Főszërkesztő): Magyar szókincstár. Tinta Könyvkiadó, 1999

Mészáros András: Grétsy László és Hërnádi Sándor nyomdokain. Játékok, fëladatok 15. magánhangzónk rëndszërbe állításával. (Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára (347–349. o.). Szërkesztëtte Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói Ádám. Tinta Könyvkiadó, évszám nélkül [2002]

Saját szüleményëk és néhány tanulói alkotás

Szakács Béla—Kerekes Barnabás: Szöveggyűjtemény és útmutató a középiskolák Kazinczy-versënyéhëz. Tizënöt magánhangzós változat. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2005

Ëszpërente—magyar szómagyarázatok

vagyis rejtvénymondatok mëgoldással ëgyütt

1. Ëgy terëm keretëzëtt szëme, melyën beleshetsz e terëmbe.

? Ablak.

 2. Merëngve eget les.

? Ábrándozó.

 3. Mestërembër. Szërkëzetëket szerel ëgybe, melyeknek terhe termëknek fëdele.

? Ács.

4. Embërëk elseje.

? Ádám.

5. Este fekhelyed. Fekhely, melyre testëdet lëtëszëd, s elernyedhetsz.

? Ágy.

6. Szerettedet lepëd mëg vele.

? Ajándék.

7. Leveled, melyet bejegyëztetsz, s nem veszhet el.

? Ajánlott levél.

8. Ëgy terëmbe ezën mëhetsz be.

? Ajtó.

9. Kezed jegye. Ëgy lepelre lëntre tëszëd, s ezzel beleëgyezël e lepelre lëjegyzëttekbe.

? Aláírás.

 10. Ketrecëk, melyekben ezër beste leselkëdve hever, s e helyën rëngeteg ëgyebeket, elevenëket gyerëkëk, embërëk lesnek.

? Állatkert

11. Kezdetben ezt ëtte mëg embërëk elseje. Ez embër s neje lëtt këgyvesztëtt, s elveszëtt e këllemes hely.

? Alma.

 12. Szëndërëg.

? Alszik.

 13.Szesz ellenëse.

? Antialkoholista.

14. Delej. Ereje veszëdelmes embërre, embër mëgmered, teste beleremëg, lelke mënnyekben lësz.

? Áram.

15. Fenekednek ëgy mëgbetegëdëtt ere, melynek neve nemës elemët jelëz.

? Aranyér.

16. Këgyetlen melegben enyhet lelhetsz e helyën, mert levelek rejtenek el, s fëllegtelen eged melege nem përzsëlhet.

? Árnyék.

17. Rëngetegben lepel, melyben lëesëtt levelek hevernek.

? Avar.

 18. Szëmre helyës.

? Bájos, szép.

 19. Nedves meredëk helyekre ereszkëdnek lë; lënt mëg keskëny, veszëdelmes helyekën keverëgnek.

? Barlangászat.

 20. Jellemjegy. Rëndëlkëzël jellemëdben e nemës jeggyel? Persze! Lelkëdnek tëttereje veszëdelmes helyzetëkben sëm lësz kevesebb, s eszëddel ëgyetëmben cselekszël.

? Bátorság.

 21. Ëgy szeletke, melyet mëgvëszël, s nyelveddel mëgnedvezve leveledre fëlenyvezël.

? Bélyëg.

 22. Testës, de kedves ëb, mellyel hëgyekben rëkedt, s jeges pelyhekkel betemetëtt embërëket kerestethetsz.

? Bërnáthëgyi.

 23. Ëgy mëg ëgy kerek perec, melyet rëndnek embëre tëhet kezedre.

? Bilincs.

 24. Fëgyencëk keze ebbe lësz helyëzve.

? Bilincs.

 25. Përëk helye.

? Bíróság.

 26. Tehenek gyermëke, tehenek gyermëke, fekete pëttyëkkel tele. Sëm szerve, mellyel zëngzetëket fëlvëgyën, sëm szerve, mellyel legyeket elhessëgessën.

? Boci, boci tarka. Së füle, së farka.

 27. Hëgyën termëtt szëmëk szeszës leve.

? Bor.

28. Nyeles pënge, sërte ellenszëre.

? Borotva.

 29. Pënge, mellyel fëlëslegës pelyheket szëdsz lë.

? Borotva.

 30. Szenvedëtt lelkëdben kelt gerjedelëm, melynek ereje këgyetlen ellen-tëttët kerestet veled, s të ezt remëgve, eszëdet vesztve keresëd.

? Bosszúvágy.

 31. Fëgyencëk helye.

? Börtön.

32. Kertben vërësen termëtt eledel, melyet eltësznek. Elvërësëdëtt embërt ezzel neveznek mëg.

? Cékla.

 33. Ëgy elvetemëdëtt rëndszër embëre. Keze mellett rëngeteg eszme lëtt eltemetve, s mëgnyesëtt jeltengërëk leplekre lëvettessenek, mert teljes jeleket e rëndszër nem szeret.

? Cënzor.

34. Kezedbe vëszëd, s hëgyëzëtt szenes bele szeletre, lemezre lëkenve jeleket tësz.

? Cëruza.

 35. Hengër szeletëlt levelekkel. Ezën tekerccsel embërëk fëllegëket erëgetnek. S veszëdelmes: embër beteg lësz.

? Cigarëtta, szivarka, dohány.

 36. Fejre helyëzëtt fekete, emeletës hengër, melyben ëgyesëk kedvtelve rejtëgetnek beste gyermëkëket.

? Cilindër.

 37. Ëgy beteg szenvedelëm, melyben ëgy embër neve nevezetës lësz, s embërnek ez rëngetegët jelënt.

? Címkórság, kóros törekvés a hírnévre.

 38. Egerekkel ëgy nyelvën csevëg.

? Cincog.

 39. Mestërembër. Ëgy zsebës testët szërkeszt ëgybe, melybe lënt testëd nyele bele lësz helyëzve, s mëhetsz vele benne.

? Cipész.

 40. Eledel. Rezessel szëmben ezt ëszëgesd, erre nyelve leve mëgered, zeneszërkëzete tele lësz nedvekkel, s reze rëcsëg.

? Citrom.

 41. Nemzet elengedhetetlen sejtje.

? Család.

42. Kënyeret keres, gyermëkët nevel.

? Családfő, szülő.

43. Jellemtelen embër. Csevëgve s embërëket mëgkeverve ezresëket elvësz.

? Csaló, szélhámos.

44. Neveletlen embër fej-eleje, nyelve rëngeteg mëgnedvezëtt eledelt nem fëd el, s neszëket ereszt.

? Csámcsog, csemcsëg.

45. Veszekëdve s befejezve ezt temetëd el.

? Csatabárd.

46. Ez ëgy pëcëk, mellyel elemëket szerelhetsz ëgybe. Teste hengërës, s e hengërës testbe ëgyenletësen emelkëdve s tekerten mënetëket nyestek bele. Feje lëhet szëgletës s kerek, s e fejjel këll pëckëdet betekernëd.

? Csavar.

47. Csëppëcske gyermëk. Rëngetegët szëndërëg, s ëgyetlen eledele mellnek teje.

? Csecsemő.

48. Ëgy medënce nem messze. Nemzete e-s. Sërje nevezetës.

? Cseh.

49. Szerelëm kedves, gerjedelmes jele, melyben nedvem nedveddel keverëdve, ëgyre-ëgyre belemelegëdve nyelvem nyelveddel tekerëgve enyelëg. Teljesen belefeledkëzhetëk, szëmëm nem meresztëm, ellenben szëmfëdelem lëeresztëm, s jelënëm pereme, melyën ëgyebek leledzenek, rëttenetes messze derëng, s szellemëm fëlemelkëdve mënnyekben lebëg. Mellesleg nemëgyszër fëllelhetëd szerelmes versëkben, jelënetëkben s esetëkben, melyekben zene mellett nyelved zëngedëzve rëzgetve lelkëd lëngetëd.

? Csók.

 50. Gyerëkëk kedvenc csemëge fekete eledele.

? Csokoládé.

 51. Mestër. Teheneket legeltet, kezdve rëggel, s este eresztve be e teheneket.

? Csordás.

 52. E jellegnek mëgfelelve fëdëd be testëdet.

? Divat.

 53. Feneke verve zeneszër, mellyel nem szërzël verebet.

? Dob.

 54. Szërtelen, de kedvelt zene, melyet fekete embërëk zëngenek.

? Dzsëssz.

 55. E terëmben embërëk ësznek.

? Ebédlő.

 56. Szërkëzet, mely rëggel csëngetve fëlkelt.

? Ébresztőóra.

 57. E szër kënyeret keleszt.

? Élesztő.

 58. Lëesëtt nedvek, mënnycsëppek ellen fëlemelt nyeles, feszës, fekete lepellel fëdëtt szërkëzet.

? Esernyő.

 59. Szerelmesëk ëgybekelnek.

? Esküvő, házasságkötés.

 60. Nyelvezet, mellyel embërëk rëngeteg eë-t elzëngve mekëgnek szellemësen, esetleg ellenszenvesen.

? Ëszpërente.

 61. Rëngeteg eë-vel szërkesztëtt nyelv.

? Ëszpërente.

 62. Eledelëk rëndben, nyelvekën fëljegyëzve.

? Étlap.

 63. Këllemetës hely, melyben kedvedre ëhetsz ëlëget, ellenben e nevezetës helyën teljes keresetëdet elverhetëd.

? Étterëm.

 64. Fekete ellentëttje.

? Fehér.

 65. Rejtelmes jelek, melyeket mëg këll fejtenëd.

? Fejtörő.

 66. Rëttëg.

? Fél.

 67. Embërnek neje.

? Feleség.

 68. Nem kedvese, neje embëre.

? Férj.

69. Eszetlen embërëk kergetnek ëgy kerek fekete pëttyëst, mellyel cselëzve keverëgnek, esetleg eleshetnek, de eme pëttyës ëgy fejessel e ketrecbe belemënne, ezër embër kedve fëllegëkbe emelkëdne.

? Foci.

70. Meleg helyën eledelt kever.

? Főz. Főzés.

71. Fejedën lelëd, s zëngzetëket vëszël fël vele.

? Fül.

72. Berëkben este nem rëppen, s legkedvesebben zëngedëz.

? Fülemüle.

73. Emeletës verebek, s kelepëlnek. Telente messze lësznek.

? Gólyák.

74. Këllemetlen jellemjegy, melyet pëckësen fëlemelt fej jelëz.

? Gőg.

75. Szërëket kever betegëknek.

? Gyógyszërész.

76. Sebësen.

? Gyorsan.

77. Jelek szellemës rëndszëre, mellyel sebësen jegyëzhetsz.

? Gyorsírás.

78. Fegyverës seregëk feje.

? Hadvezér.

79. Rëggel kezdete.

? Hajnal.

80. Embërnek tengërben s erekben lelt eledele.

? Hal.

81. Nedves hely, melyben keszegët termelnek.

? Halastó.

82. Elernyedt embërnek meleg fekhelye, melyet belefekve bereteszël.

? Hálózsák.

83. Mëgrëzëgtetëtt elemëkben zëngzetëk, neszëk terjednek. Ez eme këllemëknek (esetleg fërtelmeknek) legcsëppebb eleme.

? Hang.

84. Testëdnek eleje nemëdnek szerve fëlëtt. Rëndszërësen sërt nyelve mëgkerekëdhetsz e helyën.

? Has.

85. Hevederre szerelt szërkëzet, melybe rëngeteg fëlëslegëst tëhetsz, s mënve cepelhetsz.

? Hátizsák.

86. Legmeredëkebb helyekën vezet fël e mënet fëllegëkbe, hëgyek teteje sëm lësz elrejtve.

? Hëgymászók, hëgymászás.

87. Embërt lëfejez.

? Hóhér.

88. Tengër mellett ebben heverhetsz; nem mellesleg eme rëngeteg szëmcse zsënge gyerëkëk kedvence.

? Homok

89. Szerepëlve nevettet, s embërëk nevetnek vele.

? Humorista.

90. Ketten lëttek ëgyszërre; eme embërëk feje s szëme s jelleme ëgy.

? Ikrëk.

91. Mënetzene.

? Induló.

92. Szërkëzet, mely tengërën, terepën mënve helyës helyre terelhet. S nem veszël el.

? Iránytű.

93. Nyelv mestëre. Hëgyës szërkëzettel jeleket erëget: këllemes, rejtelmes, szent esetekët; versëket.

? Író, költő.

94. Szeptembër elseje, rëggel ezër s ezër gyerëk mëgy ëgy helyre, mely helyën nyelveket, neveket, embërëket, helyeket s ëgyebeket tësznek fejedbe. S ezëknek fejedben helyet këll keresnëd. E nyelveket, neveket, embërëket, helyeket s ëgyebeket eszës embërëk, melyek nem szeretnek nem eszës gyerëkët, helyëznek të fejedbe, eszëdbe. S ezëket nem felejthetëd el.

? Iskola.

 95. Gyermëkfejekbe e helyën vernek ëgyszërëgyet. Emellett versëket këll beseggëljenek, s nem rëndetlenkëdhetnek.

? Iskola.

 96. Mënnyeknek fejëdelme: tereket, elevenëket mëg embërt terëmtëtt.

? Isten.

 97. Keletën tengër nemzete, mely mëgyerëket kedvel. Fejlëtt s rëngetegët termel. S ëgyszër mëg ëgyszër rëttenetësen szenvedëtt repeszëk mellett.

? Japánok. Japán.

 98. Engëdetlen gyerëkëket nevelnek e helyën.

? Javítóintézet, gyermëkvédelmi intézmény.

 99. Kërësztje embërëket mëgmentëtt. Szeret s vezet bennetëket.

? Jézus Krisztus.

 100. Kedves, engëdelmes, rëndës.

? Jó.

 101. Eme hëgyës ëgyed meleg helyën ered. Cserepedben kedvelëd, esetleg kezedën sebët ejt.

? Kaktusz.

102. Nemez. Embërëk fejet fëdnek be vele.

? Kalap.

103. Test szenekkel, mely mellett melegëdhetsz telente.

? Kályha.

104. Levest ësznek vele.

? Kanál.

105. Kecske kedvenc eledele.

? Káposzta.

106. Decembërt nem teljesen befejezve rëngetegën ëgybesereglenek szerettekhëz. Szent helyën rebëgve: Mënnyek Embëre! Ezër mëg ezër esztendeje szent gyermëk kelt Bëtlehemben.

? Karácsony.

107. Kerevetëk mestëre.

? Kárpitos.

108. Ëgyes esetëkben nyerhetsz, ëgyes esetëkben veszthetsz eme embërëk kedvelte fëstëtt szeletëkkel rëndëzëtt szërëncsemënetëkben.

? Kártya.

 109. Fëlesketëtt fegyverës embër.

? Katona.

 110. Fegyverrel fëlszerelt embërëk fëgyelmezëtt serege.

? Katonaság.

 111. Ebben rëngeteg embër fekete mellett merëng s csevëg.

? Kávéház.

 112. Fekete embër, de nem szerecsën. Szërëncse jele.

? Kéménysëprő.

 113. Tëttetëtt tëttëk tëttëse.

? Képmutató.

 114. Embërëk kedvtelve, csëndesen, esetleg eszeveszëtten kerekekën tekerëgnek.

? Kerékpározás.

 115. Ëgybesereglëtt vëgyës ëgyedëk lelkës mënete këllemes helyekre.

? Kirándulás.

116. Hëgyekën fël s lë szervezëtt këllemes mënet, keveset keresëtt remëk helyekre.

? Kirándulás, hëgymászás.

117. Embërëket vezet tervezëtten këllemes helyekre.

? Kirándulásvezető.

118. Ëhetsz mëgkent kënyeret hëgyekbe mënve, mert rëggel betëtted eme szërkëzetët zsebëdbe.

? Konzërvnyitó.

119. Betegëk enyhelye, menhelye. E helyën lësznek teljesek.

? Kórház.

 120. Versëket szërëz.

? Költő.

 121. Remëgve esd.

? Könyörög.

 122. Keskëny szeletëk serege, melyekre rëndëzëtt jel-rëngetegët tëttek. E jeleket szëmëddel szëdhetëd eszëdbe.

? Könyv.

 123. Ëgy mëg ëgy kezes szërkëzet, mellyel leplekën szërkeszthetsz. Ëgy keze hëgyës, ezt mëgvetëd ëgy helyën. Beles keze kerëng, s nem mëgy së messzebb, së beljebb (elvben). Ennek bele lësz lëkenve. Lepledre kerek jelet, esetleg ëgy teljes kerek elemët tëhetsz e nyeles szërkëzettel.

? Körző.

 124. Tekergetëtt kendër.

? Kötél.

125. Termetës embër; teste fëlësleggel.

? Kövér.

126. Mënetre tervezëtt nemës levek helye; e szërkëzet kerek s benne eme levek.

? Kulacs, üveg.

127. Vëdrët eresztenek bele, s vele levet mernek.

? Kút.

 128. Veszëdelmes elem vërës nyelve.

? Láng.

 129. Remëk, fejlëtt elme.

? Lángész.

 130. Test betegës melege.

? Láz.

 131. Emeletre ezën tekerëgve mënnek fël.

? Lépcső.

 132. Tengër, melyet embërëk belehelnek, s erre testëk elevenëk.

? Levegő.

133. Emeletëkre e szërkëzettel sebësen mëhetsz fël.

? Lift.

134. Egerek veszëdelme.

? Macska.

135. Fegyverës embërëk rëttenetës fekete serege.

? Mátyás király hada, a Fekete Sereg.

 136. Ëgy hely tele termëkkel, s e termëkben fenekeknek terëmtëtt helyekkel. Jegyet vëszël, mellyel beengednek, helyedet mëgkeresëd, s lëtelepszël. Kedvesëd melletted, feje tenyeredben, s beceneveket rebëgtëk. Ëgy leplet lestëk, melyën embërëk jelënnek mëg (persze nem elevenëk, mert ezëk fëlvëtt jelënetëk), s felesëlnek, szeretkëznek, verekëdnek. Nemëgyszër mëgnevettetnek, de lëhetnek këgyetlenëk, s mëgrëttenthetnek. Ëgyes esetëkben embërëk mellett, esetleg helyëtt rëngeteg beste szerepël, s csëpp gyermëkëknek kedvence ëgy sereg szërzet, melyeket mëglëtt embërëk fëstëttek, szellemës, kedves lelkët lehelve nem ëgybe. Jelënleg rëngetegën nem mënnek el e helyre. Ehelyëtt tekercsëket vagy lemezëket vësznek, s ezëket ëgy szërkëzettel lëpërëgtetve lelnek kedvet e jelënetëkben.

? Mozi; házimozi.

 137. Zene s këllemes terefere mellett embërëk ësznek, szeszt nyelnek s lelkesëdnek.

? Mulatság.

138. Hëgyën termëtt szëmëk szeszmentes leve.

? Must.

 139. Helyës rëndben fëljegyzëtt esetëk, melyek këllemesek, nem këllemesek, ëgy helyën elrejtve.

? Napló.

 140. Meleg helyek fekete embëre.

? Négër.

 141. Embërëk ëgy nyelvvel.

? Nemzet, nép.

142. Nyelveddel sëpërd fël fenekemet.

? Ny… ki!

 143. Szërëncse mëglep embërëket ezzel.

? Nyeremény.

144. Metszenek vele.

? Olló.

 145. Eme ëgybeszëgecsëlt, mëgfent kezekkel szelhetsz leplet, s nyeshetsz fejekën mëgeredt sërterëndëket.

? Olló.

 146. Mestëre kerekes, nem kerekes szërkëzetnek, mely rëggelt, delet, estët jelëz.

? Órás.

 147. Hëgy teteje.

? Orom, csúcs.

 148. Këllemetlen (esetleg këllemes) kevert szër, melyet beteg vësz be.

? Orvosság.

 149. Rëggel e helyre mënnek csëpp gyerëkëk. Ësznek, gyerëkszërëkkel lësznek s rëngeteg mese zëng.

? Óvoda.

150. Fekete, esetleg këllemes lepelbe tekerëdëtt embër, szent cselekëdetëket tësz.

? Pap, szentmise.

 151. Egekhëz esd, kërësztël, esket, temet.

? Pap.

 152. Levelek s szemetek veszthelye.

? Papírkosár.

153. Keresëd, de nem lelëd, legfëljebb ëgy keveset.

? Pénz.

 154. Lë-fël rëppen s lebben, gyerëkëk tenyere kedvence.

? Pillangó.

 155. Cselekëdnek: Nyelvet mëgeresztve rëngeteg helytelent fëcsëgnek.

? Plëtykálnak.

156. Szërkëzet nyekerëg, melyën lesëd, lësz-ë zene s csevejëk.

? Rádió.

 157. Nyelv rëngeteg jele, melyeket kërësztben këll mëgfejtenëd.

? Rejtvény.

 158. Rënd embëre.

? Rëndőr.

 159. Kerekekre szerelt fëdeles szërkëzet, mely fëllegëk fëlëtt bërrëgve lebëg, s vele sebësen mëhetsz.

? Rëpülőgép.

 160. Rëngeteg szeszt nyelt lë, s nyelve mered, s elheverëdve lësz.

? Részëg.

 161. Gyerëkëknek fëllegëkbe erëgetëtt, enyvezëtt, rëndësen keretëzëtt szërkëzete.

? Sárkány.

162. Lëesëtt nedvek ellen szërkesztëtt fëdëtt hely rëngetegben, mely nem merev.

? Sátor.

163. Mestër. Veszëtt s eltekergëtt ëbëk veszëdelme. (Gyëpët emlëgetnek…)

? Sintér, gyëpmestër.

 164. Hely, melyre feneked lëhelyëzhetëd, benne këllemesen eltespedhetsz, testëd erre mëg erre lëngethetëd, kezed mellette lëeresztheted. Lëhet benne rëngetegnek eleme mëgtekerve, ëgybeszërkesztve, szëgelve, esetleg enyvvel mëgeresztve. Ëgyes esetëkben fëlemelhetëd, s fejbe verhetsz vele mëgveszekëdett, ellened hërgëlt embërëket.

? Szék.

165. Tehenek s pejëk kedves eledele telente.

? Széna.

 166. Delejes csëppek kehelyben, fejeket mëgkevernek.

? Szeszësital: bor, sör, pálinka, édëspálinka.

 167. Erjedt levek. Ezëknek ereje veszëdelmes, embërëket mëgdelejëz.

? Szeszësital. Alkoholos ital.

 168. Este fëstve jelmezben szerepël, mëgnevettet, esetleg keserëgtet.

? Színész.

 169. Emeletësre mëgszërkesztëtt hely, melyben ëgyesëk ëgy emelkëdëttebb s lepellel elrëkesztëtt helyën fejben mëgjegyzëtt szerepëket csevëgnek, esetleg szerelmes jelënetëket. Rëngeteg embër remëgve, esetleg nevetve mered e jelënetëkre, s ëgyszërre tenyereket hevesen ëgybever. Ezt befejezve ëgyszërre elmënnek, mëgjegyëzve: ejnye, de këllemesen telt el e remëk este.

? Színház.

 170. Mënnycsëppek estek; erre messze, terek s hëgyek fëlëtt leget mëgfëst.

? Szivárvány.

 171. Engëdelmes.

? Szófogadó.

 172. Szëme gyerëkëk s embërëk kedvence, remëk szeszës leve mëg nekëm kedvencëm.

? Szőlő.

 173. Helyeket terepën kerestëk sebësen mënve szërte hëgyëkben, s rëngetegëkben. Lesve jeleket s lesve përcëket sebësen mënve versënyëztëk.

? Tájfutás.

 174. Ecsettel lëfëstëtt hëgyek, berkëk, fëllegëk.

? Tájkép.

 175. Jellemjegy. Fëlëslegët szërëz, melyet eltësz. Ez embërëknek segëdelme. Esetleg embërëknek nem segëdelme.

? Takarékos. Adakozás vagy fukarság.

 176. Zene mellett kerge testëk kerëngnek.

? Táncmulatság, buli.

 177. Eledelt tëszël bele, rëndësen levest.

? Tányér.

 178. Jellemës embër, rëndës s rëndetlen esetëket nem fëcsëg el.

? Tapintatos, titoktartó.

179. Ezt mëgfejve tejet nyersz.

? Tehén.

 180. Elszëndërëdëttek kertje.

? Temető.

181. Mëgfëstëtt jelek ëgyvelege ëgyberëndëzve: hëgyek, terek, erek s rëngetegëk.

? Térkép.

182. Të mëg të.

? Ti (mi).

 183. Rejtelëm, melyet nem fëcsëgnek el.

? Titok.

 184. Ezren ëgy ellen.

? Túlerő.

185. Gyerëkëm gyerëke.

? Unokám.

186. Përt vezet, mëgnyer, esetlegësen elveszt.

? Ügyvéd.

 187. Legremëkebb eledelëket elejbe tëhetëd, ez lësz felelete: nem këll, ezt sëm ëszëm.

? Válogatós, finnyás.

 188. Rëngeteg teherrel mëhetsz, heteket, rëngeteg helyre.

? Vándortábor.

189. Befejezve.

? Vége.

 190. Testëdben erekben vezetëtt vërës nedv. Sebëkben ez sërken, de mëgdermed, s ezzel sebëd beheged.

? Vér.

 191. Kedvenc helye: mënet eleje; eme embër embërëket vezet; fëgyelmet rëndël el.

? Vezető.

 192. Ezt evezve tëhetëd mëg, këllemesen s embërëkkel ëgyetëmben.

? Vízitúra.

193. Kedvelt zene-szërkëzet, melyën fekete s nem fekete keskëny lemezëket verëgetve zëngzetëket kelthetsz. Lëhetsz mestëre, remëkëlve ezreket delejëzhetsz mëg, s ehhëz neved nem këll Ferenc lëgyën.

? Zongora.

194. Keze zsebëkben tësz szërt keresetre.

? Zsebmetsző (zsebtolvaj).

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Ëszpërente fordítások

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Ismeretlen szërző

ËSZPËRENTE KÖZMONDÁSOK

 

1. Ëgyszër lëhetëtt Pesttel szëmben ëbëk kereskëdelme.

2. Në mënj sebësen, s mënetelëdet messzebb fejezhetëd be.

3. Embër, mely embërnek vermët termel, helyëtte eshet bele.

4. Fëdëzetmentesen szërzëtt gebe nyelve mellett s fëlëtt leselkëdve kereskëdj!

5. Fekhelyedet, mely esetben rëndësen, esetleg nem rëndësen vetëd mëg

këllemesen, esetleg nem këllemesen szëndërëghetsz.

6. Nem lelhetsz szentët, melynek keze befele tekerëdne.

7. Eszës enged, esztelen szenved.

8. Szent hely remëk embëre rëngetegët fejbe vësz s mëgjegyëz,

e cselekëdete ëgyszër lësz befejezve, mely esetben ez embër el lësz temetve.

9. Csermelylevet emlëget szent helyekën, ellenben hëgylevet vedel.

10. Kevesën mëgvëtt eledelnek leve gyënge.

11. Cserepes szërkëzet rëndszërësen mëgy nedvvel telt verëmhëz,

de ëgyszër elreped, s ez lësz veszte.

12. Terpeszkëdj, merre fekhelyed leple enged, de messzebb.

13. Mëgkergetve beteg ëbët (mely nem mëhet rëndësen) ëgyszërre mellette

terëmhetsz, de nem nehezebb mëgtënnëd ezt ëgy jellemtelen embërrel,

mely mëglëtt esetëkkel ellenkëzve nem helyësen fëcsëg.

14. Fekete eledel terjedelëmben lëhet csëppecske, de ereje rëngeteg.

 (A mëgoldásokat a követkëző oldalon olvashatjuk!)

A KÖZMONDÁSOK MËGFEJTÉSE

1. Ëgyszër volt Budán kutyavásár.

 2. Lassan járj, tovább érsz!

 3. Aki másnak vermët ás, maga esik bele.

4. Ajándék lónak në nézd a fogát!

5. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.

6. Mindën szentnek maga felé hajlik a keze.

7. Okos enged, szamár szenved.

 8. A jó pap is holtig tanul.

9. Vizet prédikál, és bort iszik.

10. Olcsó húsnak híg a leve.

11. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.

12. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!

13. Hamarabb utolérik a hazug embërt, mint a sánta kutyát.

14. Kicsi a bors, de erős.

 ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Draskóczy Balázs                                           Kölcsey Ferenc

 

NEMZETËM ZËNGZETE                              HIMNUSZ

 

Nemzetëmet vesd el,                                                                                      Isten, áldd mëg a magyart

Egek Fejëdelme;                                                                                                  Jó kedvvel, bőséggel,

segëdelmezd kezeddel                                                                                         Nyújts fëléje védő kart,

seregëkkel szëmben.                                                                                           Ha küzd ellenséggel;

Ezërszër lëtt mëgvetëtt,                                                                                      Bal sors akit régën tép,

de szeretve lëhet,                                                                                                  Hozz rá víg esztendőt,

elszenvedte e nemzet                                                                                           Mëgbünhödte már e nép

jelënt mëg ëgyebet.                                                                                               A multat s jövendőt!

 

Nemzetëmnek eleje                                                                                            Őseinket fëlhozád

hëgyën mënt kërësztbe,                                                                                   Kárpát szent bércére,

szërëzted e helyet Të,                                                                                       Általad nyert szép hazát

ebbe vezetted be.                                                                                                Bëndëgúznak vére.

S merre pëzsëgve mënnek                                                                              S merre zúgnak habjai

e helyën csermelyëk,                                                                                       Tiszának, Dunának,

nemës tëttre gyermëkëk                                                                                 Árpád hős magzatjai

fëlcsëpërëdtenek.                                                                                             Fëlvirágozának.

 

E terepën Të kezed                                                                                         Értünk Kúnság mezein

eledelt termesztëtt,                                                                                         Ért kalászt lëngettél,

hëgyekën mëg melegëd                                                                                 Tokaj szőlővesszein

levet csëpëgtetëtt.                                                                                           Nëktárt csëpëgtettél.

Eme nemzet verte mëg                                                                                 Zászlónk gyakran plántálád

rëttëgëtt Keletët,                                                                                             Vad török sáncára,

s neves Fekete Sereg                                                                                     S nyögte Mátyás bús hadát

rëndësen remëkëlt.                                                                                       Bécsnek büszke vára.

 

Eh, de nem kedves tëttëk                                                                            Hajh, de bűneink miatt

be fëlgerjesztëttek,                                                                                       Gyúlt harag kebledben,

kezed repesztëtt eget                                                                                    S elsújtád villámidat

s fëllegëk fënt zëngtek.                                                                               Dörgő fëllegëdben,

Hëgyës fegyvert rëptetëtt                                                                            Most rabló mongol nyilát

ferde szëm serege,                                                                                      Zúgattad fëlëttünk,

s erre fënt jelzëtt Kelet                                                                               Majd töröktől rabigát

engëm rëkesztëtt be.                                                                                  Vállainkra vëttünk.

 

Melyszër zëngëtt el nyelve                                                                       Hányszor zëngëtt ajkain

këgyetlen Keletnek                                                                                    Ozmán vad népének

tetemëknek fëlëtte                                                                                      Vert hadunk csonthalmain

zëngzetët ezëknek.                                                                                    Győzedelmi ének!

Melyszër mënt tëngyermëkëd                                                                Hányszor támadt tënfiad

ellened, kedves hely,                                                                                Szép hazám, kebledre,

s eme gyermëk gyermëkët                                                                       S lëttél magzatod miatt

benned temetëtt el.                                                                                   Magzatod hamvvëdre!

 Mëgkergetëtt embër mënt,                                                                    Bújt az üldözött, s felé

s fegyver kelt ellene,                                                                                Kard nyúl barlangjában,

szërtelesëtt, de nem lelt                                                                          Szërte nézëtt, s nëm lelé

kedves helyet erre.                                                                                   Honját a hazában,

Hëgyre mëgy fël s messze lë,                                                                Bércre hág, és völgybe száll,

gyënge kedv mellette,                                                                            Bú s kétség mellette,

vërës testnedvtengër lënn,                                                                   Vérözön lábainál,

s përzsëlnek fëlëtte.                                                                                S lángtengër fëlëtte.

 

Hëgyën hercegëk helye –                                                                      Vár állott, most kőhalom,

ez lëtt szërteverve,                                                                                  Kedv s öröm röpkëdtek,

kedv s szeretet rëpkëdtek                                                                      Halálhörgés, siralom

s keserv lëtt helyëtte.                                                                             Zajlik már helyëttëk.

Berëkesztetlen embërt                                                                         S ah, szabadság nëm virúl

tetem nem terëmhet,                                                                            A holtnak véréből,

teher mellet szenvedëtt                                                                       Kínzó rabság könnye hull

szëmëk elerednek.                                                                                Árvánk hő szëméből!

 

Nemzetëmnek këgyelmezz                                                                Szánd mëg, Isten, a magyart

Egek Fejëdelme,                                                                                  Kit vészëk hányának,

kezeddel segëdelmezd,                                                                       Nyújts fëléje védő kart

mert tengërbe veszne.                                                                        Tengërén kínjának.

Ezërszër lëtt mëgvetëtt,                                                                     Bal sors akit régën tép,

de szeretve lëhet,                                                                                 Hozz rá víg esztendőt,

elszenvedte e nemzet                                                                          Mëgbünhödte már e nép

jelënt mëg ëgyebet.                                                                             A multat s jövendőt!

 ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

  Dutkó András

                             CSESZTVE MELLETT, HËGYEK FËLËTT…

 

Csesztve mellett, hëgyek fëlëtt deres csëppek lëestek.

Kedvesëm – de këllemetlen! – gebe veled elesëtt.

Kezed nekëd mëgrepedt, szeretkëznëd nem lëhet.

El këll mënnëm messze, messze, kedvesëd nem lëhetëk.

 

Fejem fëlëtt fëcske rëpkëd, fëlleg lebëg fëlëttem.

Kedvesëmhëz el këllene ëgy levelet rëptetnëm.

Eredj fëcske, levelemmel kedvesëmet keresd fël,

s ezt fëcsëgd el szerelmemnek: keserëgjën, nem këll.

 

Csesztve kerek erdeje, hej, messze lëhet szërfëlëtt.

Ebben benne, ebben benne ëgy-ëgy cserje mëgtermëtt.

Ëgy fejemet belepte, ëgy fejedet belepte.

keserëgj, kedvesëm, mert nem lëszël elfelejtve.

 

A CSITÁRI HËGYEK ALATT…

 Magyar népdal

 A csitári hëgyek alatt régën lëesëtt a hó.

Azt hallottam, kisangyalom, véled esëtt el a ló.

Kitörted a kezedet, mivel ölelsz engëmet?

Így hát kedves kisangyalom, nem lëhetëk a tied.

 

Amott látok az ég alatt ëgy madarat rëpülni,

De szeretnék a rózsámnak ëgy levelet küldeni,

Rëpülj madár, ha lëhet, vidd el ezt a levelet,

Mondd mëg az én galambomnak, sirasson engëmet.

 

Amoda lë van ëgy erdő, jaj, de nagyon messze van,

Közepibe, közepibe két rozmaringbokor van.

Ëgyik hajlik a vállamra, másik a babáméra,

Így hát kedves kisangyalom, tiéd lëszëk valaha.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

 

 

 

 

 

 

Ismeretlen szërző                                         Petőfi Sándor

TELEPSZËGLETËN SZESZËLDE…      FALU VÉGÉN KURTA KOCSMA…

 

Telepszëgletën szeszëlde                                                      Falu végén kurta kocsma,

csermely mellett elhelyëzve,                                                Oda rúg ki a Szamosra,

benne kedve tetszelëgne,                                                      Mëg is látná magát benne,

tëszëm fël, nem estelëdne.                                                  Ha az éj nem közelëgne.

 

Egek rëndre estelëdnek,                                                     Az éjszaka közelëdik,

erek, berkëk csëndesëdnek.                                               A világ lëcsëndesëdik,

Dereglye sëm mëgy kërësztbe,                                         Pihen a komp, kikötötték,

hever e fekete csëndbe.                                                      Benne hallgat a sötétség.

 

Szeszëlde bëzzëg nem csëndes,                                      De a kocsma bëzzëg hangos!

zëng-pëng benne zene rëndës.                                       Munkálódik a cimbalmos,

Szesz ereje szërteterjed,                                                    A legényëk kurjogatnak,

embërëknek kedve gerjed.                                                Szinte rëng belé az ablak.

 

Hej, mënyecske, kedves lelkëm,                                    „Kocsmárosné, aranyvirág,

erjedt hëgylevet këll nyelnëm!                                         Ide a legjobbik borát,

Lëgyën hetven esztendeje,                                                Vén lëgyën, mint a nagyapám,

de mëg heves szesz ereje!                                                  És tüzes, mint ifju babám!

 

Zenemestër, sebësebben!                                                 Húzd rá cigány, huzzad jobban,

Kerekëdëtt fene kedvem.                                                   Táncolni való kedvem van,

Keresetëm szërteverëm,                                                    Eltáncolom a pénzëmet,

lelkëmet mëg eltemetëm.                                                  Kitáncolom a lelkëmet!”

 

Mëgjelënnek rëndëlettel:                                                 Bekopognak az ablakon:

csëndesebben kedvetëkkel!                                            „Në zugjatok olyan nagyon,

Telep feje heverëdne,                                                       Azt üzeni az uraság,

esetleg elszëndërëdne!                                                    Mert lëfeküdt, alunni vágy.”

 

Lëgyën vele beste lelke,                                                „Ördög bújjék az uradba,

të mëg eredj fene helyre!                                              Të pedig mënj a pokolba!…

Zene zëngjën, szëdte-vëtte,                                        Húzd rá, cigány, csak azért is,

pëndëlyëmnek lëhet veszte!                                        Ha mindjárt az ingëmért is!”

 

Ësmëg mënnek, reteszt vernek:                                Mëgint jőnek, kopogtatnak:

Lëgyenek csëndesek kendtëk!                                  „Csëndesebben vigadjanak,

Szentëk lelke lëgyën velëk,                                         Isten áldja mëg kendtëket,

kedves ëgyetlenëm beteg.                                           Szëgény édësanyám beteg.”

 

Feleletët ëgy mëg nem tëtt,                                        Feleletët ëgyik sëm ad,

berëkesztnek szesznyeletët.                                       Kihörpentik boraikat,

Zene menten befejezve,                                              Végét vetik a zenének

s szërtemënnek csëndesëdve.                                   S hazamënnek a legényëk.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Tartalom

 ËSZPËRENTE ÉS OSZPORANTA ……………………………………………………………….3

Mennyire új találmány az „e-s nyelv”? ………………………………………………   ………….3

Miért tudunk magyarul ilyen pompásan ëszpërentézni? ..3

Az ëszpërente mély hangú változatának lëgyën a neve oszporanta! …………………………………………..4

Nem a nyelvi változatosságot, a szép hangzást emelném az első helyre, hanem a hangrëndszër épségét,

valamint a tökéletësebb beszédészlelést és -értést! ………………………………………………………………..5

A gyűjtés és bejelölés forrásai. Fontosabb szakirodalom ………………………………………………………..5

Ëszpërente—magyar szómagyarázatok vagyis rejtvénymondatok mëgoldással ëgyütt …..6

Ëszpërente fordítások …………………………………………………………………………………………….20

Ismeretlen szërző: Ëszpërente közmondások ……………….. …………………………………………20

A közmondások mëgfejtése …………………………………………………………………………………………..21

Draskóczy Balázs: Nemzetëm zëngzete; Kölcsey Ferenc: Himnusz……………………. 22

Dutkó András: Csesztve mellett, hëgyek fëlëtt…; A csitári hëgyek alatt… (Magyar népdal) ..24

Ismeretlen szërző: Telepszëgletën szeszëlde…; Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma… ……………..25

Tartalom ………………………………………………………………………………………………………………..26

 

 

 

 

Hozzászólás ehhez a cikkhez: 8. Bárczi Füzet. Játsszunk ëszpërentét!

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)