Horvát nyelv _______________________________________________ A horvát kiejtésről nagyon röviden

.

.

Horvát, szerb, montenegrói, bosnyák nyelv

Jelenleg 4 külön nyelvnek tartják a fentieket, bár kölcsönösen érthetők. Inkább csak nyelvjárási különbségek mutathatók ki közöttük.

Hosszú ideig szerbhorvát nyelvről beszéltek, ilyen nyelvkönyvek és szótárak jelentek meg. A jugoszláv polgárháború után újra külön jegyzik a két nyelvet. A horvátot latin betűkkel, a szerbet cirill vagy latin betűkkel írják.

.

.

A HORVÁT KIEJTÉSRŐL DIÓHÉJBAN

Tanuljunk nyelveket! A kevés nyelvtudás is használható.

.

Miért fontosak nekünk a horvátok?

A horvátok elődeit az avar hatalom telepítette az 500-as években a Kárpát-medence délnyugati térségeihez. Minden bizonnyal a magyarság is ugyanezzel az avarhun hatalmi képződménnyel együtt került be a Kárpát-medencébe (vesd össze László Gyula és Makkay János műveivel!).

Magyarország és Horvátország 1102 és 1918 között személyi szövetségben (personalunio-ban) állt, vagyis a mindenkori magyar király egyúttal Horvátországnak is uralkodója volt. A közismert Zrínyi család és más szoros szálak is összekötötték a horvátságot és magyarságot a 800 éves közös múltban.

Mária Terézia 1779-ben a fiumei kikötővel bővítette Magyarország lehetőségeit. Az 1868-as magyar–horvát kiegyezés szerint (XXX. törvénycikk) Fiume városa a környező kisebb területtel együtt (olasz, horvát, magyar és német lakossággal) elkülönített testként („corpus separatum”-ként) a Magyar Királysághoz került cserébe három, csak részben horvát lakosságú vármegyéért (Szerémért, Verőcéért és Pozsegáért).

Ekkor Horvátországnak már működött bizonyos fokú önkormányzata a vámügy, a belügy és a művelődésügy területén (például horvát nyelvű rendőrséggel és iskolákkal). A horvát országgyűlést akkor is Sabor-nak (Szábornak) nevezték, de főként a király által kinevezett horvát-szlavón bán irányított.

A magyarba belekerült rengeteg szláv jövevényszó tekintélyes része a déli szláv nyelvekhez – így a horváthoz is – köthető. No persze a horvát úgyszintén számos szót vett át tőlünk. Említsük meg, hogy a horvátok saját ősi ábécéje a glagolita. Feltehetőleg Szent Cirill nyomán a 9. században alkották meg a horvát glagolita ábécét, amelyre – akárcsak a magyar rovásírásra – egyes kutatók szerint hatott a régi Kárpát-medencei rovás is.

Horvátország napjainkban is folyamatosan és tömegével vonzza a magyar kirándulókat, utazókat. Az Adria nem csupán a legközelebbi, de továbbra is egy kicsit magyar tenger. Szeretünk oda járni – a magyar emlékek okán is.

Mészáros András

.

.

A HORVÁT KIEJTÉSRŐL RÖVIDEN

.

A horvát ábécé: a, b, c, č, ć, d, dž, đ, e, f, g, h, i, j, k, l, lj, m, n, nj, o, p, r, s, š, t, u, v, z, ž.

.

Hangsúly – Részletesen nem ismertetjük

A horvát hangsúly leggyakrabban a szó elején nyugszik. A hangsúly azonban nem csupán nyomatékot, hanem hosszúságot és ereszkedő vagy emelkedő, dallamos, zenei hangsúlyt is jelent – az összes magánhangzónál: a, e, i, o, u. Például az A a hangzó ötféle hangsúlyt kaphat:

– hosszú szótag, ereszkedő hangsúlyú: Ȃ ȃ

– hosszú szótag, emelkedő hangsúlyú: Á á

– hosszú szótag, hangsúlytalan: Ā ā

– rövid szótag, ereszkedő hangsúlyú: Ȁ ȁ

–rövid szótag, emelkedő hangsúlyú: À à

A dallamos horvát hangsúlyt tehát nem jelöltük, az élőbeszédből, illetve írott és számító-gépes segédeszközök segítségével sajátítható el.

.

Hangváltozások, hasonulások: Nagyrészt hasonlóak, mint a megfelelő magyar hangváltozások.

.

Három kiejtési betűjelet is alkalmazunk a magyar egyezményes hangjelölésből:

Ȧ ȧ = ajakkerekítés nélküli (palóc, nemzetközi) a (palóc nyelvjárási hȧmȧr: hamar);

Ë ë = zárt e, középső nyelvállású e (több nyelvjárási és köznyelvi mëgyëk: megyek);

Ly ly = jésített l, a régi magyar, nyelvjárási ly.

.

Néhány rövidítés: hn = hímnem; mn = melléknév; nn = nőnem.

.

.

Példák a horvát hangok, szavak kiejtésére

Felépítés: horvát szó (szavak) – horvát szó (szavak) kiejtve = magyar jelentés(ek).

.

A a = ȧ, nemzetközi, „palóc” ȧ, egypontos a, ȧ; igra – igrȧ = játék;

B b = mint a magyar b; Dobro jutro! – Dobro jutro! = Jó reggelt!

C c = mint a magyar c; cvijet – cvijët = virág;

Č č = cs, mint a magyar cs; Dobra večer! – Dobrȧ vëčër! = Jó estét!

Ć ć = ty, a ty-szerű hang, a nyelvünket egy kicsit följebb toljuk, mintha tyj vagy tyc hangzanék, ty; ćevap – tyëvȧp = tyevap, kicsire gyúrt, kolbász alakú rostélyon sült falatok; ćilim – tyilim = szőnyeg;

D d = mint a magyar d; Dobar dan! – Dobȧr dȧn! = Jó napot!

Dj dj = gy, mint a magyar gy; dječak – gyëcsȧk = fiú; djed – gyëd = nagyapa, az ősök; Gdje mogu kupiti? – G-gyë mogu kupiti? = Hol tudom megvásárolni? (Hol kapható?)

Dž dž = dzs, mint a magyar dzs; džep – dzsëp = zseb;

Đ đ = gy, lágy gy, a gy és dzs közötti hang; Govorite li mađarski? (Govoritë li mȧgyȧrszki?) – Beszél(nek) magyarul?

E e = ë, ezt a hangot a horvátban mindig zárt ë-nek ejtjük, ajakréssel, elöl képzett, középső nyelvállású hang, ahogy a magyarban az embër, ëgy, mëntëk (ti) stb. szavakban hangzik, ë; Kako ste? – Kȧko sztë? = Hogy van?

F f = mint a magyar f; fućkati – futykȧti = fütyülni, füttyögetni;

G g = mint a magyar g; glas – glȧsz = hang;

H h = hh, erős h, hh; hvala – hhvȧlȧ = köszönöm (köszönet); hrvatski (hn) – hhörvȧtszki = horvát;

I i = mint a magyar i; biti – biti = lenni, létezni; ütni; Živ bio! – Zsiv bio! = Éljen!

J j = mint a magyar j; je – jë = van; jedan (hn), jeddna (nn) – jëdȧn, jëdnȧ = egy;

K k = mint a magyar k; Koliko košta? – Koliko kostȧ? = Mennyibe kerül?

L l = mint a magyar l; Molim? – Molim? = Tessék?

Lj lj = ly, lágyított, jésített l, ly; ljeto – lyëto = nyár, év; ljetos – lyëtosz = nyáron;

M m = mint a magyar m; ovo mi se svida – ovo mi szë szvidȧ = (az) nekem tetszik;

N n = mint a magyar n; Ne razumijem. – Në razumijëm. = Nem értem.

Nj nj = ny, mint a magyar ny; njegov (hn) – nyëgov = (az) övé, az ő …; Do viđenja! – Do vigyënyȧ! = Viszontlátásra!

O o = egy kicsit nyíltabb, mint a magyar o; otvoreno, zatvoreno – otvorëno, zȧtvorëno = nyitva, zárva;

P p = mint a magyar p; pas – pȧsz = öv, nemzedék; kutya

R r = r vagy ör; mint a magyar r; račun – rȧcsun = számolás, számítás, számla; vagy ör, igazából nem ejtjük az ö hangzót, magyarok hallás után tudják elsajátítani, az r szótag értékű, szótagot alkotó mássalhangzó, tehát ö nélkül, ör; cvrčak – cvörcsȧk = tücsök;

S s = sz, mint a magyar sz; sila – szilȧ = erő; silan (hn) – szilȧn = erős;

Š š = s, mint a magyar s; Što? – Sto? = Mi?; muški zahod – muski zȧhot = férfi illemhely (W. C.);

T t = mint a magyar t; taj – tȧj = ez; Tko? – Tko? = Ki?, aki;

U u = mint a magyar u; učenik – ucsënik = tanuló, diák, tanítvány; učenica – ucsënicȧ = (lány) tanuló, diáklány, (nő)tanítvány;

V v = mint a magyar v; voda – vodȧ = víz; vuk – vuk = farkas;

Z z = mint a magyar z; zdravo – zdrȧvo = szervusz, jó napot, viszontlátásra; zemlja – zëmlyȧ = föld;

Ž ž = mint a magyar zs; žig – zsig = bélyeg, bélyegző; život – zsivot = élet.

.

.

Nyomtatott szótárak, nyelvkönyvek alkotói –

a könyves, világhálós tájékozódáshoz

.

HORVÁT SZÓTÁRAK ÉS NYELVKÖNYVEK SZERZŐI:

D. Bajić, Barics Ernő, Bartos Andor, Berkáné Danesch Marianne, Dalmatin Margita, Hadrovics László, Hargitai György, Hedvig Olga, Heka László, Horváth Ágnes, Horváth Miklós, Horváth Zsolt Botond, Kapitánffy István, Margalits Ede, Margitai József, Z. Melvinger, Nyomárkay István, M. Palov, Mavro Spicer – Spicer Mór, Surányi Magda, Judita Škrapić-Garger, Szilágyi Eszter – Helen Davies, Tomics Ljubomir, Veres Marietta, Janja Živković-Mandić és mások.

.

Szerkesztette: M. A.

© 2011-2024 – kiejtes.hu