Román nyelv __________________________________________________________ A román kiejtésről nagyon röviden

.

.

Az albán–román kapcsolatok helyszíne, azaz a

román őshaza

.

A magyar és román történészek nincsenek közös nevezőn a román koratörténet (őstörténet) kérdéseiben. Nem baj. Viszont azon a véleményen vagyok, hogy mi, magyarok ne alkossunk hamis elméleteket. De a szomszéd népek történetét se nagyítgassuk – merő tapintatból. Régen minden nép kicsi volt, csupán egy vagy több nemzetség, törzs…

Schütz István Fehér foltok a Balkánon (Bevezetés az albanológiába és balkanisztikába) című könyvében áttekinti az albán–román nyelvi kapcsolatokat is:

– a szókincs közös elemeit;

– alaktani párhuzamokat: a névszókat, számneveket, névmásokat; az igeragozást;

– a szóösszetételeket;

– közös balkáni vonásokat a kifejezéskészletben.

A szoros albán–román érintkezés színhelyét, a testvérnépi együttélés területét, tehát a román nép valódi őshazáját megközelítően a mai Montenegró területén fekvő Durmitor (= Alvóhely) hegylánc, valamint a Visitor (= Álmodó) és Pirlitor (= Perzselő) hegycsúcsok neve jelöli ki. Ez a környék megfelel négy követelménynek: 1. Két kisnép elférhetett. 2. 1000-1200 m magasságú hegyek a legelőváltásos életmódhoz. 3. Alkalmas völgyek a téli legeltetéshez. 4. Helynévi adatok a legalább 200 éves albán–román együttéléshez.

A már albán hatássokkal gazdagodott románok a 700-as és 800-as években innen vándoroltak aztán tovább, s az erőteljes szláv kapcsolat következett (a román szókincs megközelítően fele szláv), bekapcsolódás-bekapcsoltatás a görögkeleti, szláv nyelvű egyházba. Persze a vándorlás aztán többirányú volt, a hegyi pásztorkodást űzve eljutottak északnyugatra Isztriába, délre Görögföldre meg legfőképpen a Duna alsó folyásához stb.

Itt engedjenek meg egy magánmegjegyzést: Akkoriban kis létszámú népek (nemzetségek, törzsek) éltek és vándoroltak. Például az avar vezető réteg, az 567-568-tól általuk betelepített szlávság és magyarság létszáma ezrekben, legfeljebb egynéhány tízezerben volt mérhető. (Árpád fejedelem honfoglaló türk népe sem volt több 30-40 ezernél – a régészeti lelelek és a szakszerű utánszámolás szerint.)

A románok betelepítése a Magyar Királyság területére II. András király uralkodása alatt 1202 és 1209 között kezdődött Fogaras vármegye határszéli területén – néhány oláh (román) faluval.

A magyar nyelvben a román megnevezés vált elfogadottá a legújabb korban. Viszont a român (ejtsd: romün, romun) = román (férfi) vagy román (melléknév) összecseng a román (nyelvek) melléknévvel, a másik román (művészet) melléknévvel és a roma (= cigány népnévvel. Ami azt illeti, az angolban a Hungary, Hungarian szavak is (számunkra) kellemetlenül csengenek össze a hungry = éhes, éhező szóval… Magyarul tehát ésszerűbb lenne romun-nak nevezni a román népet, nyelvet stb. (Úgy tudom, a múlt század első felében még használták ezt a megnevezést, amely az aromun [= aromán] népnévben is előfordul.)

.

Mészáros András

.

A ROMÁN KIEJTÉSRŐL DIÓHÉJBAN

Tanuljunk nyelveket! A kevés nyelvtudás is használható.

.

– A román ábécé: a, ă, â, b, c, d, e, f, g, h, i, î, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, ș, t, ț, u, v, w, x, y, z.

.

Néhány megjegyzés

– A két, azonos hangzású magánhangzó közül az â (= ü) csak szó belsejében, az î (= ü) pedig szó elején és végén található.

– A kettős magánhangzókat nem tárgyaljuk.

– A magyar egyezményes hangjelölésből alkalmazott betűjelek: Ȧ ȧ = ajakkerekítés nélküli (palóc, nemzetközi) a (palóc nyelvjárási hȧmȧr: hamar); Ë ë = zárt e, ajakréssel, elöl képzett, középső nyelvállású hang (több nyelvjárási és köznyelvi mëgyëk: megyek), nem azonos a rövid é-vel.

– A hangsúly a románban kötetlen, bármely szótagra eshet. Ezért ezt élőbeszédből és a világhálóról lehet elsajátítani.

– Figyelem: Az alanti szavak kiejtését igyekeztünk pontosan rögzíteni. Viszont az élőbeszéd hangsúlyozását nem áll módunkban visszaadni, így a szóalakok némileg eltérnek a hangzó nyelvtől.

– Rövidítések: hn = hímnem, nn = nőnem.

.

.

Példák a román hangok, szavak kiejtésére

Felépítés: román szó (szavak) – román szó (szavak) kiejtve = magyar jelentés(ek).

.

A a = ȧ, nemzetközi, „palóc” ȧ, egypontos a, ȧ; Asta o cumpăr. – Ȧsztȧ o kumpör. = Ezt megveszem.; Bună seara! – Bunö szëȧrȧ! = Jó estét!

Ă ă = ö, középen (nem elöl, nem hátul) képzett, ö-szerűen, de széthúzott ajkakkal ejtett, tehát nem ajakkerekítéses gyenge magánhangzó (hasonló az észt õ-höz), ö: casă – kȧszö = ház; Bună ziua! – Bunö ziuȧ! = Jó napot!

 â [= Î î] = ü, elöl képzett, ü-szerűen, de széthúzott ajkakkal ejtett, tehát nem ajakkerekítéses magánhangzó; (hasonló az orosz ы-höz, jerühöz vagy a török ı-höz) ü; rând – ründ = rend, sorrend; brânză – brünzö = túró, sajt;

B b = mint a magyar b; bibic – bibik = bíbic; biserică – biszërikö = templom, egyház;

C c = k vagy cs; mássalhangzó és a, ă, â, î, o, u előtt és szó végén k; Nicolae Bălcescu – Nikolȧë Bölcsëszku = román történész, író, közéleti vezető; cârmă – kürmö = kormány, kormányzás; cînd – künd = mikor; e és i előtt cs; Ce este asta? – Csë jësztë ȧsztȧ? = Mi ez?;

Ch ch = e és i előtt használatos, k; chec – këk = (tea)sütemény; chin – kin = kín;

D d = mint a magyar d; da – dȧ = igen; Dumnezeu – Dumnëzëu = Isten;

E e = ë vagy kiesik vagy kezdő j-t kap; zárt ë-nek kell ejtenünk, ahogy a magyarban az „embër, ëgy, mëntëk (ti)” stb. szavakban; ajakréssel, elöl képzett, középső nyelvállású hang, ë; merg – mërg = megyek; La revedere! – Lȧ rëvëdërë! = Viszontlátásra!; c és mély magánhangzó közül kiesik; ceas – csȧsz = óra; egyes esetekben j–vel kezdődik; eu – jëu = én; el (hn) – jël = ő; ea (nn) – jȧ = ő; ei (hn) – jëj = ők; ele (nn) – jëlë = ők; este – jësztë = van; e – jë = van;

F f = mint a magyar f; fată – fȧtö = lány; fericit – fëricsit = boldog;

G g = dzs vagy g; mint a magyar dzs; ginere – dzsinërë = vő, vőlegény; giuvaer – dzsuvȧër = ékszer, kincs; mint a magyar g; tăgadă – tögȧdö = tagadás, (meg)cáfolás;

Gh gh = g, e és i előtt fordul elő, mint a magyar g; ghebă – gëbö = guba, suba; ghimpe – gimpë = tüske, tövis;

H h = mint a magyar h; haiduc – hȧjduk = betyár, szegénylegény; har Domnului – hȧr Domnuluj = hála Istennek (az Úrnak);

I i = i vagy j vagy nem hangzik; mint a magyar i; familia – fȧmiliȧ = család; mint a magyar j; la ieșire – lȧ jësirë = a kijáratnál; Unde locuiți? – Undë lokuicj? = Hol lakik?; szó végén olykor nem hangzik; Este aici un magazin… – Ësztë ȧics un mȧgȧzin… = Van itt egy bolt…; c és mély magánhangzó közül kiesik; ciudat – csudȧt = furcsa;

Î î [= Â â] = ü, elöl képzett, ü-szerűen, de széthúzott ajkakkal ejtett, tehát nem ajakkerekítéses magánhangzó; hasonló az orosz ы-höz (jerühöz) vagy a török ı-höz, ü; în România – ün Romüniȧ = Romániában; în Ungaria – ün Ungȧriȧ = Magyarországon;

J j = zs, mint a magyar zs; jelanie – zsëlȧnië = panasz, sírás, gyász; județ – zsudëc = megye;

K k = mint a magyar k; kilometru – kilomëtru = kilométer;

L l = mint a magyar l; leac – lëȧk = orvosság, ír, szer;

M m = mint a magyar m; mătusă – mötusö = nagynéni, néni;

N n = n vagy néha lágyul;mint a magyar n; Noapte bună! – Noȧptë bunö! = Jó éjszakát! nu – nu = nem (tagadószó); lágyul; dimineața – diminyëȧcȧ = reggel;

O o = mint a magyar o; oraș – orȧs = város;

P p = mint a magyar p; pădure – pödurë = erdő;

Q q =

R r = mint a magyar r; rântas – rüntȧsz = rántás;

S s = sz, mint a magyar sz; soare – szoȧrë = nap (égitest), napsugár;

Ș ș = s, mint a magyar s; șir – sir = sor, sorrend, összefüggés;

T t = mint a magyar t; băiat – böjȧt = fiú, legény;

Ț ț = c, mint a magyar c; soț – szoc = férj; soție – szocië = feleség; Bună dimineața! – Bunö diminyëȧcȧ! = Jó reggelt!

U u = mint a magyar u; Mulțumesc (frumos)! – Mulcumëszk (frumosz)! = Köszönöm (szépen)!

V v = mint a magyar v; Vorbește românește! – Vorbëstë romünëstë! Beszélj románul!; Vorbește ungurește! – Vorbëstë ungurëstë! = Beszélj magyarul!

W w =

X x = Alexandru – Ȧlëkszȧndru = Sándor;

Y y =

Z z = mint a magyar z; zâzanie – züzȧnië = viszály, egyenetlenség; zdravăn – zdrȧvön = erős, derék, ép, egészséges;

.

.

Nyomtatott szótárak, nyelvkönyvek alkotói –

a könyves, világhálós tájékozódáshoz

.

ROMÁN SZÓTÁRAK ÉS NYELVKÖNYVEK SZERZŐI:

Alexics György – Gheorghe Alexici, Andrási Tivadar, Bakos Ferenc, Borza Lucia, Victor Chrestesiu, Cupcea Péter – Peter Cupcea, Csillag Imre, Dorogman György, Farkas Jenő, Farkas Tünde-Jolán, Gáldi László, Ghetie János, Halász Lászlóné, Kelemen Béla, Király Ferenc, Király Mária, Murvai Olga, Nagy Béla, Pálfalvi Attila, Pálffy Endre, N. Pop János, Traian Pop, Putnoky Miklós, Reinhart Erzsébet, Stracula Attila, Szász Lőrinc, Szili Péter, Tankó Veronika-Zita, Thimar Márta, Éva Turcu, Valentini Antal, Josif Velcean, Vöő István és mások.

.

.

A főként figyelembe vett nyomtatott művek

.

Bakos Ferenc – Dorogman György: Román–magyar kisszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995

Borza Lucia – Nagy Béla: Román nyelvkönyv tanfolyamok és magántanulók számára. Második kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974

Pálffy Endre: Román társalgási zsebkönyv. Hetedik kiadás.Tankönyvkiadó, Budapest, 1979

Stracula Attila: Román társalgási kézikönyv. Hoppá Kiadó, Marosszentgyörgy (Sângeorgiu de Mureș), 2007

.

.

Fontos adalékok az albán, román s más balkáni

népek nyelvtörténetéhez, koratörténetéhez

(őstörténetéhez):

Schütz István: Fehér foltok a Balkánon. Bevezetés az albanológiába és a balkanisztikába. Balassi Kiadó, Budapest, 2002

.

Szerkesztette: M. A.

© 2011-2024 – kiejtes.hu