Szlovák nyelv. Cseh nyelv____________ A szlovák, illetve a cseh kiejtésről nagyon röviden

.

.

A SZLOVÁK, ILLETVE A CSEH KIEJTÉSRŐL DIÓHÉJBAN

Tanuljunk nyelveket! A kevés nyelvtudás is használható.

.

.

Miért a szlovák? A 400-500-600 ezerre tehető szlovákiai magyarság iskolázott rétege nyilván tökéletesen kell, hogy tudja a szlovákot, és a déli, magyarok lakta sávban a szlovákok egy része is érti valamennyire a magyart. Bár egyre inkább az angol az európai közvetítő nyelv (a britek EU-ból történt kilépése után is!), mégis nekünk, Felvidékre kirándulóknak is hasznos megismerkednünk a szlovák kiejtés főbb jellemzőivel.

Miért együtt szerepel a szlovák és cseh? Mert két egészen testvéri, kölcsönösen érthető nyelvről lévén szó, nem baj, ha némi ismeretet mindkettőről egy helyre gyűjtöttünk össze.

.

.

Miért fontos számunkra a szlovák nép és nyelv?

Nemigen tanítják, pedig a történészek jól tudják, hogy a Visztula környékére tájolt szláv őshazából az avar hatalom telepítette át a Cseh-medencébe, illetve a Kárpát-medence nyugati és déli sávjába a csehek, illetve a horvátok, szerbek és szlovénok elődeit. Akkoriban az ősszláv nyelv minden bizonnyal majdnem egységes lehetett.

Írott forrásokból 1458-ban került elő a ,,sclauus slovak” kifejezés, de a „Slovák” (= szlovák férfi) magyarul 1828-ból adatolható: ,,szlovák”. Az ősi elnevezés, a „Slovenka” (= szlovák nő) és a „slovenský” (= szlovák; mn) is a régi ősszláv önelnevezést, a ,,szlovén”-t hordozza – a „szláv” jelentéssel. A „tót” szó eredetileg indoeurópai, germán szó, jelentése: „nép”, semmi rossz mellékjelentése nincsen! Az avar korban használták a germánokra, majd a szlávokra általában, aztán a szlavónokra, a horvátok és szlovénok elődeire, később pedig a szlovákokra szűkült használata. A morva államképződménytől való szlovák közvetlen származás történetileg nem bizonyítható, a szlovák nép kialakulása több szláv népcsoportra vezethető vissza (csak címszavakban szólva keleti: ruténok-ruszinok és lengyelek; középső: déli szláv kapcsolatú szláv összetevő; nyugati: cseh nyelvi kapcsolat, behatás).

Mindenesetre kiemelkedően fontosak a jó magyar–szlovák kapcsolatok – nem csupán a sok száz éves közös királyság, a Hungaria – Uhorsko miatt. A két nép nagy területen érintkezett és érintkezik egymással, s biztosan állíthatjuk azt, hogy viszonylag nagy tömegben olvadtak be szlovákok a magyarokba, illetve magyarok a szlovákokba – ahogy a két nép családnevei is áttételesen bizonyítják. Hatalmas az átfedés a műveltségben is. A nyelvi hatásokon felül, a többi között a két nép népzenei és nótaműveltsége is tükrözi a magyar–szlovák egymásra hatást.

.

És a cseh–magyar kapcsolatok?

Ezek az érintkezések talán az avar uralom idejére nyúlnak vissza. Morvaföldön akkoriban létezhetett avar kori előmagyar népesség, például az Olsva (Olšava) parti Magyarbród – Uherský Brod – Ungarisch Brod település és vidéke.

A középkori gazdag magyar–cseh kapcsolatokról számos fényes vagy kevésbé fényes lapot találunk történelemkönyveinkben. Itt most hadd emeljük ki a cseh helyesírás hatását az 1466-os Müncheni kódex (Tatrosi másolat), azaz első fönnmaradt evangéliumfordításunk írott szövegére. Nevezetesen Pécsi Tamás és Újlaki Bálint fordítók Prágában végezték tanulmányaikat.

Viszont az első világháború végének szomorú fejezete, hogy a fegyverszünetek megkötése után a cseh csapatok nem éppen európai módon szállták meg a felvidéki magyar lakta területeket.

Mészáros András

.

.

A SZLOVÁK KIEJTÉSRŐL

NAGYON RÖVIDEN

.

A szlovák nyelv olvasása, kiejtése nekünk magyaroknak nem különösebben nehéz, tudniillik a beszédhangok túlnyomó részét egyformán ejtjük.

A szlovák ábécé betűi: a, á, ä, b, c, č, d, ď, dz, dž, e, é, f, g, h, ch, i, í, j, k, l, ľ, ĺ, m, n, ň, o, ó, ô, p, q, r, ŕ, s, š, t, ť, u, ú, v, x, y, ý, z, ž.

Miben különbözik egymástól a szlovák és cseh írott szöveg?

5 szlovák betű – 3 cseh betű

– Csak a szlovák helyesírásban létező betűjelek: Ä ä (= kb. a magyar e), Ľ ľ (= jésített l, régi magyar, nyelvjárási ly), ĺ (= hosszú l, ll), Ô ô (= uo vagy uó), Ŕ ŕ (hosszú r, rr).

– Csak a cseh helyesírásban létező betűjelek: Ě ě (= jë), Ř ř (= rzs), Ů ů (= ú).

.

Általában a magyar egyezményes hangjelölés betűjeleit alkalmaztuk az átíráskor:

Ȧ ȧ = nemzetközi, „palóc” ȧ, egypontos a, ȧ;

Ë ë = zárt ë-nek kell ejtenünk, ahogy a magyarban az „embër, ëgy, mëntëk (ti)” stb. szavakban; ajakréssel, elöl képzett, középső nyelvállású hang: ë.

Ë ë = a hosszú Ë, illetve hosszú ë jelölésére használjuk.

Ly ly = jésített l, a régi magyar, nyelvjárási ly: lj-szerű hang.

Ö ö = szótagképző mássalhangzó jelölésére használjuk. Nem igazán ö, nem is i, nem is ü.

Néhány rövidítés: fn = főnév; hn = hímnem; mn = melléknév; nn = nőnem.

.

– Az e hang lágyítja az előtte álló d, n, t hangokat: deň (gyëny) = nap; pekne (pëknyë) = szépen; teta (tyëtȧ) = nagynéni, néni. Egyes esetekben nincsen lágyítás: jeden (jëdën) = egy; ten (hn) (tën) = ez; vtedy (vtëdi) = akkor. Hasonlóan a melléknévi -e végződés sem lágyít: krásne (nn) (krásznë) = szép. Az é hang soha nem lágyít!

–Az i hang úgyszintén lágyítja az előtte álló d, n, t hangokat: rodina (rogyinȧ) = család; nikto (nyikto) = senki; deti (gyëtyi) = gyerekek. Nincsen lágyítás i, í előtt hímnemű többes számban, például: tí odvážni mladí muži (tí odvázsni mlȧdí muzsi) = ezek merész fiatal férfiak.

–  A szó végi zöngés mássalhangzó olykor zöngétlenné válik.

–  A szlovák nyelv mássalhangzóinak egymásra hatásai a magyaréhoz hasonlíthatók.

–  A szlovák hangsúly mindig a szavak első szótagjára esik – feltehetően magyar nyelvi hatásra.

.

.

Példák a szlovák hangok, szavak kiejtésére

A a = nemzetközi, „palóc” ȧ, egypontos a, ȧ; desať (gyëszȧty) = tíz;

Á á = nincs gond, a magyar á; áno (áno) = igen; láska (lászkȧ) = szeretet, szerelem;

Ä ä = eredetileg erősen nyílt e, „vászprémi” e (á mint Álámér), a magyar e-vel jelöljük: e; päť (pety) = öt;

B b = nincs gond, a magyar b; beh (bëhh) = futás;

C c = nincs gond, a magyar c; cibuľa (cibulyȧ) = vöröshagyma, virághagyma;

Č č = nincs gond, a magyar cs; dobrý večer (dobrí vëcsër) = jó estét;

D d = e, i és í lágyítja; de általában olyan, mint a magyar d; dva (hn), dve (nn) (dvȧ, dvë) = kettő, két;

Ď ď = nincs gond, a magyar gy; ďakujem (gyȧkujëm) = köszönöm;

Dz dz = nincs gond, a magyar dz vagy ddz; cudzí jazyk (cuddzí jȧzik) = idegen nyelv;

Dž dž = nincs gond, a magyar dzs; džavot (dzsȧvot) = csacsogás, gagyogás;

E e = a d, n és t hangokat lágyítja; zárt ë-nek kell ejtenünk, ahogy a magyarban az „embër, ëgy, mëntëk (ti)” stb. szavakban; ajakréssel, elöl képzett, középső nyelvállású hang: ë; Ďakujem pekne. (Gyȧkujëm pëknyë.) = Köszönöm szépen.

É é = nem lágyít; hosszú ë, azaz hosszú zárt e hang; nem nem azonos a magyar é-vel, külön jel jelöli, az aláhúzott ë: ë; Dobré ráno! (Dobrë ráno!) = Jó reggelt!

F f = nincs gond, a magyar f; fyzika (fizikȧ) = fizika, természettan;

G g = nincs gond, a magyar g; gajdoš (gȧjdos) = dudás;

H h = nincs gond, a magyar h; pohreb (pohrëb) = temetés;

Ch ch = erős h, jelölve: hh; po slovách (po szlováhh) = szó szerint;

I i = d, n, l után lágyítja az előtte lévő hangot, egyébként megfelel a magyar i-nek; slovenčina (szlovëncsinȧ) = szlovák (nyelv);

Í í = d, n, l után lágyít, nincs gond, a magyar í; červené víno (csërvënë víno) = vörösbor;

J j = nincs gond, a magyar j; Ako je to po slovenský? (Ȧko jë to po szlovënszkí?) = Hogy mondják ezt szlovákul? [Hogy van ez szlovákul?]

K k = nincs gond, a magyar k; darček (dȧrcsëk) = ajándék;

L l = nincs gond, a magyar l; spln mesiaca (szpöln mëszjȧcȧ) = holdtölte, telihold;

Ľ ľ = jésített l, a régi magyar, nyelvjárási ly: ly; ľud (lyud) = nép; ľudia (lyugyȧ) = emberek;

ĺ = a ritkán előforduló hosszú l; dĺžeň (dllözsëny) = ékezet; tĺk (töllk) = sulyok, törő, döngölő; tökfilkó;

M m = nincs gond, a magyar m; prosím (proszím) = kérem, tessék;

N n = az e, i és í lágyítja, általában olyan, mint a magyar n; novinka (novinkȧ) = újdonság; hír; újság;

Ň ň = nincs gond, a magyar ny; Dobrý deň! (Dobrí gyëny!) = Jó napot!

O o = megközelítően a magyar o; voda (vodȧ) = víz;

Ó ó = megközelítően a magyar ó; móda (módȧ) = divat;

Ô ô = uo-nak vagy uó-nak ejtjük; ôsmy (uószmi) = nyolcadik;

P p = nincs gond, a magyar p; pravda (fn, mn; nn) (prȧvdȧ) = (fn) igazság, (mn) igaz;

R r = nincs gond, a magyar r; Rozumiete? (Rozumjëtyë?) = Érti?

Ŕ ŕ = hosszú r, rr; hŕba (hörrbȧ) = rakás, halom, csomó;

S s = nincs gond, a magyar sz; sám (hn) (szám) = egyedül; (ő) maga;

Š š = nincs gond, a magyar s; šesť (sëszty) = hat; hatan;

T t = az e, i és í lágyítja, nincs gond, a magyar t; točka (tocskȧ) = csap (fn);

Ť ť = nincs gond, a magyar ty; ťažko (tyȧsko) = nehezen; súlyosan;

U u = nincs gond, a magyar u; Ruky bozkávam! (Ruki boszkávȧm!) = Kezét csókolom!

Ú ú = nincs gond, a magyar ú; kúpiť (kúpity) = venni, vásárolni;

V v = nincs gond, a magyar v; Do videnia! (Do vigyënyȧ!) = Viszontlátásra!

X x = nincs gond, a magyar ksz: taxi (tȧkszi) = taxi (ejtsd: takszi);

Y y = nincs gond, a magyar i; slovenský jazyk (szlovënszkí jȧzik) = szlovák nyelv;

Ý ý = nincs gond, a magyar í; malý (hn) (mȧlí) = kis, kicsi;

Z z = nincs gond, a magyar z; zväz (zvesz) = szövetség;

Ž ž = nincs gond, a magyar zs; žena (zsënȧ) = nő, feleség;

.

.

.

A CSEH KIEJTÉSRŐL

NAGYON RÖVIDEN

.

A cseh ábécé betűi: a, á, b, c, č, d, ď, e, é, ě, f, g, h, ch, i, í, j, k, l, m, n, ň, o, ó, p, q, r, ř, s, š, t, ť, u, ú, ů, v, w, x, y, ý, z, ž.

Miben különbözik egymástól a cseh és szlovák írott szöveg?

3 cseh betű – 5 szlovák betű

– Csak a cseh helyesírásban létező betűjelek: Ě ě (= jë), Ř ř (= rzs, zs, s), Ů ů (= ú).

– Csak a szlovák helyesírásban létező betűjelek: Ä ä (= kb. a magyar e), Ľ ľ (= jésített l, régi magyar, nyelvjárási ly), ĺ (= hosszú l, ll), Ô ô (= uo vagy uó), Ŕ ŕ (hosszú r, rr).

Általában a magyar egyezményes hangjelölés betűjeleit alkalmaztuk az átíráskor:

Ȧ ȧ = nemzetközi, „palóc” ȧ, egypontos a, ȧ;

Ë ë = zárt ë-nek kell ejtenünk, ahogy a magyarban az „embër, ëgy, mëntëk (ti)” stb. szavakban; ajakréssel, elöl képzett, középső nyelvállású hang: ë.

Ë ë = a hosszú Ë, illetve hosszú ë jelölésére használjuk.

H h = zöngés h hang.

Ly ly = jésített l, a régi magyar, nyelvjárási ly: lj-szerű hang.

Ö ö = szótagképző mássalhangzó jelölésére használjuk. Nem igazán ö, nem is i, nem is ü. Például první (prövnyí) = első.

U u = csökkentett nyomatékú, rövidke u: például dobrou (= jó; birtokos vagy elöljárós esetben).

Néhány rövidítés: fn = főnév; hn = hímnem; mn = melléknév; nn = nőnem.

.

– Az ě hang kiejtése jë, és lágyítja az előtte álló d, n, t hangokat. Az é hang soha nem lágyít!

–  Az i és í hang úgyszintén lágyítja az előtte álló d, n, t hangokat.

–  A szó végi zöngés mássalhangzó olykor zöngétlenné válik.

–  A cseh nyelv mássalhangzóinak egymásra hatásai a magyaréhoz hasonlíthatók.

–  A cseh hangsúly mindig a szavak első szótagjára esik (feltehetően magyar nyelvi hatásra).

.

.

Példák a cseh hangok, szavak kiejtésére

A a = nemzetközi, „palóc” ȧ, egypontos a, ȧ; matka (mȧtkȧ) = anya; pan (pȧn) = úr; ano (ȧno) = igen, sőt;

Á á = nincs gond, a magyar á; nová (nn) (nová) = új; láska (lászkȧ) = szeretet, szerelem;

B b = nincs gond, a magyar b; běh (bjëhh) = futás, járat, folyamat; Dobrou noc! (Dobrou noc!) = Jó éjszakát!

C c = nincs gond, a magyar c; cesta (cësztȧ) = út, utazás;

Č č = nincs gond, a magyar cs; Dobrý večer! (Dobrí vëcsër!) = Jó estét!

D d = nincs gond, a magyar d; daleko (dȧlëko) = messze;

Ď ď = nincs gond, a magyar gy; maďarský (mn; hn) (mȧgyȧrszkí) = magyar;

E e = ez a hang nem lágyít; zárt ë-nek kell ejtenünk, ahogy a magyarban az „embër, ëgy, mëntëk (ti)” stb. szavakban; ajakréssel, elöl képzett, középső nyelvállású hang: ë; píseň (píszëny) = ének, dal;

É é = hosszú ë hang; nem azonos a magyar é-vel, külön jellel, aláhúzott ë: ë; Dobré jitro! (Dobrë jitro!) = Jó reggelt!

Ě ě = lágyítja az előtte álló d, n, t hangokat, kiejtése jë; společně (szpolëcsnyë) = együtt; Děkuji pěkně! (Dëkuji pjëknyë!) = Köszönöm szépen!

F f = nincs gond, a magyar f; facka (fȧckȧ) = pofon, nyakleves;

G g = nincs gond, a magyar g; groš (gros) = garas;

H h = zöngés hang, aláhúzással jelölve, h; holub (holup) = galamb;

CH ch = erős h, jelölve: hh; chvála (hhválȧ) = dicséret; Chvála Bohu! (Hhválȧ Bohu!) = Hála Isten(nek)! Čech (Csëhh) = cseh (férfi);

I i = lágyítja az előtte álló d, n, t hangokat, magyar i; dnem i nocí (dnëm i nocí) = éjjel-nappal; i ty? (i ti?) = te is?

Í í = lágyítja az előtte álló d, n, t hangokat, megfelel a magyar í-nek; Dík Bohu! (Gyík Bohu!) = Hála Istennek! Ruku líbám! (Ruku líbám!) = Kezét csókolom!

J j = nincs gond, a magyar j; já (já) = én; jablko (jȧblöko) = alma;

K k = nincs gond, a magyar k; tvůj pokoj (tvúj pokoj) = (a te) szobád;

L l = nincs gond, a magyar l; lano (lȧno) = kötél; lanovka (lȧnovkȧ) = kötélpálya, felvonó;

M m = nincs gond, a magyar m; Dámy a pánové! (Dámi ȧ pánovë!) = Hölgyeim és uraim! [Hölgyek és urak!]

N n = nincs gond, a magyar n; ne (në) = nem, ne; nebo (nëbo) = ég, égbolt;

Ň ň = nincs gond, a magyar ny; Dobrý den! (Dobrí dën!) = Jó napot!

O o = megközelítően a magyar o; voda (vodȧ) = víz; dobře (dobzsë) = jól, helyesen;

Ó ó = megközelítően a magyar ó; móda (módȧ) = divat;

P p = nincs gond, a magyar p; pozor (pozor) = figyelem, vigyázat;

Q q =

R r = nincs gond, a magyar r; raně (rȧnyë) = korán;

Ř ř = rzs vagy zs-szerű vagy s-szerű hang; általában rzs; Jiři (Jirzsi) = György; Příteli! (Przsíteli!) = Barátom! Přátelé! (Przsátëlë!) = Barátaim!

S s = nincs gond, a magyar sz; spisovatel (szpiszovȧtël) = író;

Š š = nincs gond, a magyar s; šest (sëszt) = hat (szn);

T t = nincs gond, a magyar t; teplý (tëplí) = meleg;

Ť ť = nincs gond, a magyar ty; chuť (hhuty) = étvágy, íz, ízlelés, kedv;

U u = nincs gond, a magyar u; ucho (uhho) = fül;

Ú ú = nincs gond, a magyar ú; úkol (úkol) = feladat;

Ů ů = o-val váltakozó hosszú ú, ú; dům (dúm) = ház; domy (domi) = házak;

V v = nincs gond, a magyar v; výrobek (vírobëk) = termék, készítmény, gyártmány;

W w =

X x =

Y y = nem lágyít magyar i; jazyk (jȧzik) = nyelv;

Ý ý = nem lágyít magyar í; mladý (hn) (mlȧdí) = fiatal (mn);

Z z = nincs gond, a magyar z; základ (záklȧt) = alap, alapzat, zálog, elemek, alapismeretek;

Ž ž = nincs gond, a magyar zs; žiti (zsityi) = él; život (zsivot) = élet.

.

.

.

Nyomtatott szótárak, nyelvkönyvek alkotói –

a világhálós és a könyves tájékozódást

elősegítendő

.

SZLOVÁK SZÓTÁRAK ÉS NYELVKÖNYVEK SZERZŐI

Vastagítva a kéziszótár-szerzők

Andrássy T., Artbauer Gizella, Ballay József, Bokros Krisztina – O’Niel V. Som, Edita Chrenková, K. Habovstiaková, Ludmila Hanková-Brízova, Hargitai György, Mária Kazimírová, A. Kostolny, Kovács S., Ferdinand Lovásko, Lukács Katalin, Meč Miklós, Mendreszóra Miklós, Ján Oravec, Orbán Gábor, Artúr Sandany, Magda Saturová, Schultz János, František Sima, Sipos István, Stelczer Árpád, Tamáskáné Gőbel Marianne, Tankó László, Vendégh Imre és mások.

.

CSEH SZÓTÁRAK ÉS NYELVKÖNYVEK SZERZŐI

Vastagítva a nagyszótár-szerzők

Balázs Andrea – Helen Davies, Jozef Balla, Eduard Bena, Josef Blaskovics, Dobossy László, Futó István, Hankó B. Ludmilla, Hankó Jánosné, Hargitai György, Heé Veronika, Ladislav Hradský, Ferdinand Lovásko, Pató Márta, Artúr Sandany, Magda Saturová, Sipos István, Stelczer Árpád és mások.

.

Szerkesztette: M. A.

© 2011-2024 – kiejtes.hu