Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Ismerkedjünk széphangú nyelvjárásainkkal! ____________________________________________________________ A magyar egyezményes hangjelölés

.

.

„Sëmmi sëm jellemző annyira ëgy nyelvre, mint sajátos hangzása.

Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze.”

Kodály Zoltán: Vessünk gátat kiejtésünk romlásának (1938)

(Kodály Zoltán: A zene mindenkié. 132–139. o. Zeneműkiadó, Budapest, 1975)

.

.

A magyar egyezményes hangjelölés

Csak az alapjelek!

Egyes nyelvészek és könyvkiadók mintha már hallani sem akarnának a magyar kiejtés, különösen a nyelvjárási ejtés finomságairól.

Persze, szinte hallom az ellenvéleményeket: ,,Nincs rá igény…” „Az egyetemisták túl vannak terhelve, kímélni kell őket, nem tudják kiejteni…” „Nem szabad megsérteni az emberi személyiséget…”

Nem kívánom szaporítani a szót. Manapság a magyar köznyelvi, illetve nyelvjárási kiejtés gazdagságát nem is olyan nehéz megjeleníteni: számítógépes meg okos alkalmazásokkal, no és különféle hang- s képcsatornákon.

.

.

A magyar ábécé betűit kiegészítő alapjelek

Hosszú évekig tanítottam budapesti általános iskolás tanulókat, s amikor bemutattam nekik a zárt ë ejtését, legtöbbjük könnyedén utánozott. Ízlelgessük egy picit nyelvjárási hangjainkat!

ā = az a hosszú párja (több nyelvjárási āra ’arra’);

ȧ = ajakkerekítés nélküli (palóc, nemzetközi) a (palóc nyelvjárási hȧmȧr ’hamar’);

ē = az e hosszú párja (több nyelvjárási ēre ’erre’);

ë = középső nyelvállású e (több nyelvjárási és köznyelvi mëgyëk ’megyek’);

ä = legalsó nyelvállású e (dunántúli nyelvjárási ämbër ’ember’);

ä fölött egy vízszintes vonalka = az ä hosszú párja;

œ = alsó nyelvállású ö (erdélyi œrdœg ’ördög’);

œ fölött egy vízszintes vonalka = az œ hosszú párja;

η = hátul képzett (veláris) n (köznyelvi cseηgő; csak akkor írjuk, ha az utána álló k vagy g kiesett; több nyelvjárási miη magunk).

Az alapjeleket a nyelvjárási szöveg lejegyzésekor mellékjelekkel is elláthatják a kutatók. Lásd az alábbi mű eredeti vagy világhálós szövegét:

.

.

.

.

.

Papp István: Leíró magyar hangtan. 192 o. Tankönyvkiadó, 1966 (2. kiadás: 1971, 3. kiadás: 1974)

A magyar egyezményes hangjelölés. Kötetben: Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. 35–38. oldal

Világhálós elérhetőség:

http://mnytud.arts.unideb.hu/tananyag/hangtan/pappi_m.pdf

.

.

Az egyezményes hangjelölés létrejötte

Az 1950-60-as években alakították ki ezt a fontos hangjelölést a nyelvjárás-kutatás igényeinek megfelelően.

Íme Deme László professzor és Bárczi Géza akadémikus fontos, alapozó írásai:

.

Deme László: A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése (Az egyezményes hangjelölési rendszer ismertetése)

Forrás: Magyar Nyelvjárások 2. kötet (1953). Továbbá a világhálón:

https://epa.oszk.hu/02200/02298/00002/pdf/

http://epa.oszk.hu/02200/02298/00002/pdf/EPA02298_MNyJ_1953_018-037.pdf

Rövidke részlet az egységes lejegyzési mód jelentőségéről:

„Az egyes nyelvjáráskutató ‘iskolák’ a harmincas években még egymás feljegyzéseit is csak bizonyos előtanulmány után voltak képesek megfejteni ; még nehezebben boldogult velük a nagyközönség, amelyre ezek az ‘iskolák’ rendszerint nem is voltak tekintettel.”

.

Bárczi Géza: A nyelvjárási hangjelölés kérdéséhez

Forrás: Magyar Nyelvjárások 2. kötet (1953). 18–37. o. A világhálón:

https://epa.oszk.hu/02200/02298/00002/pdf/

https://epa.oszk.hu/02200/02298/00002/pdf/EPA02298_MNyJ_1953_038-042.pdf

.

.

Négy kiejtésjelölési rendszer összehasonlító

táblázata

Fonémaértékű [jelhang értékű, önálló] magyar köznyelvi hangok és fontosabb variánsaik [változataik] jelölése különböző fonetikus átírási rendszerekben

A magyar nyelvtudományi és ismeretterjesztő munkákban elsődlegesen a magyar egyezményes hangjelölést szükséges használnunk – hiszen ez felel meg a magyar nyelv és nyelvjárások hangzásának. Természetesen a másik három hangjelölési módot is ismernie kell a szakterület művelőinek.

Tartalom:

Magyar egyezményes hangjelölés

Finnugor hangjelölés

Az IPA (International Phonetic Alphabet = nemzetközi jelhangtani ábécé) hangjelölése

Nádasdy Ádám és Siptár Péter hangjelölése

Forrás: http://mnytud.arts.unideb.hu/tananya-g/hangtan/fon-atir.pdf

.

.

A magyar helyesírás 40 alapbetűjele (szűkebb

ábécé)

Ezek egyúttal a magyar egyezményes hangjelölés alapjelei is.

Nyelvjárási szempontból a következő betűk-hangzók 14 magánhangzót és 26 mássalhangzót jelentenek.

Figyelem, ezúttal az ly betűjel jésített l-et, lj-szerű hangot jelöl!

a

á

b (bé)

c (cé)

cs (csé)

d (dé)

dz (dzé)

dzs (dzsé)

e

é

f (eff)

g (gé)

gy (gyé)

h (há)

i

í

j (jé)

k (ká)

l (ell)

ly (elly = kb. elj) = jésített l, lj-szerű hangzó (viszont a köznyelvben j)

m (emm)

n (enn)

ny (enny)

o

ó

ö

ő

p (pé)

r (err)

s (ess)

sz (essz)

t (té)

ty (tyé)

u

ú

ü

ű

v (vé)

z (zé)

zs (zsé)

.

Öt egyéb, a magyar köznyelvi helyesírásban

használatos betűjel

ch (cé-há, hhá, khá)= kemény h, hh, kh (Idegen eredetű kakukktojás. Nem igazi kétjegyű betű, és nincsen benne a 44 betűs ábécében.)

q (kú) = k

w (kettős v) = v

x (iksz) = ksz, gz

y (ipszilon) = i, j, ji

.

(Az ismertetőben nem szerepelnek a régies magyar betűk és a föntebb említett mellékjeles betűk sem.)

.

Szerkesztette: M. A.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Ismerkedjünk széphangú nyelvjárásainkkal! ____________________________________________________________ A magyar egyezményes hangjelölés

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)

© 2011-2026 – kiejtes.hu