.
.
„Sëmmi sëm jellemző annyira ëgy nyelvre, mint sajátos hangzása.
Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze.”
Kodály Zoltán: Vessünk gátat kiejtésünk romlásának (1938)
(Kodály Zoltán: A zene mindenkié. 132–139. o. Zeneműkiadó, Budapest, 1975)
.
.
A magyar egyezményes hangjelölés
Csak az alapjelek!
Egyes nyelvészek és könyvkiadók mintha már hallani sem akarnának a magyar kiejtés, különösen a nyelvjárási ejtés finomságairól.
Persze, szinte hallom az ellenvéleményeket: ,,Nincs rá igény…” „Az egyetemisták túl vannak terhelve, kímélni kell őket, nem tudják kiejteni…” „Nem szabad megsérteni az emberi személyiséget…”
Nem kívánom szaporítani a szót. Manapság a magyar köznyelvi, illetve nyelvjárási kiejtés gazdagságát nem is olyan nehéz megjeleníteni: számítógépes meg okos alkalmazásokkal, no és különféle hang- s képcsatornákon.
.
.
A magyar ábécé betűit kiegészítő alapjelek
Hosszú évekig tanítottam budapesti általános iskolás tanulókat, s amikor bemutattam nekik a zárt ë ejtését, legtöbbjük könnyedén utánozott. Ízlelgessük egy picit nyelvjárási hangjainkat!
ā = az a hosszú párja (több nyelvjárási āra ’arra’);
ȧ = ajakkerekítés nélküli (palóc, nemzetközi) a (palóc nyelvjárási hȧmȧr ’hamar’);
ē = az e hosszú párja (több nyelvjárási ēre ’erre’);
ë = középső nyelvállású e (több nyelvjárási és köznyelvi mëgyëk ’megyek’);
ä = legalsó nyelvállású e (dunántúli nyelvjárási ämbër ’ember’);
ä fölött egy vízszintes vonalka = az ä hosszú párja;
œ = alsó nyelvállású ö (erdélyi œrdœg ’ördög’);
œ fölött egy vízszintes vonalka = az œ hosszú párja;
η = hátul képzett (veláris) n (köznyelvi cseηgő; csak akkor írjuk, ha az utána álló k vagy g kiesett; több nyelvjárási miη magunk).
Az alapjeleket a nyelvjárási szöveg lejegyzésekor mellékjelekkel is elláthatják a kutatók. Lásd az alábbi mű eredeti vagy világhálós szövegét:
.
.
.
.
.
Papp István: Leíró magyar hangtan. 192 o. Tankönyvkiadó, 1966 (2. kiadás: 1971, 3. kiadás: 1974)
A magyar egyezményes hangjelölés. Kötetben: Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. 35–38. oldal
Világhálós elérhetőség:
http://mnytud.arts.unideb.hu/tananyag/hangtan/pappi_m.pdf
.
.
Az egyezményes hangjelölés létrejötte
Az 1950-60-as években alakították ki ezt a fontos hangjelölést a nyelvjárás-kutatás igényeinek megfelelően.
Íme Deme László professzor és Bárczi Géza akadémikus fontos, alapozó írásai:
.
Deme László: A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése (Az egyezményes hangjelölési rendszer ismertetése)
Forrás: Magyar Nyelvjárások 2. kötet (1953). Továbbá a világhálón:
https://epa.oszk.hu/02200/02298/00002/pdf/
http://epa.oszk.hu/02200/02298/00002/pdf/EPA02298_MNyJ_1953_018-037.pdf
Rövidke részlet az egységes lejegyzési mód jelentőségéről:
„Az egyes nyelvjáráskutató ‘iskolák’ a harmincas években még egymás feljegyzéseit is csak bizonyos előtanulmány után voltak képesek megfejteni ; még nehezebben boldogult velük a nagyközönség, amelyre ezek az ‘iskolák’ rendszerint nem is voltak tekintettel.”
.
Bárczi Géza: A nyelvjárási hangjelölés kérdéséhez
Forrás: Magyar Nyelvjárások 2. kötet (1953). 18–37. o. A világhálón:
https://epa.oszk.hu/02200/02298/00002/pdf/
https://epa.oszk.hu/02200/02298/00002/pdf/EPA02298_MNyJ_1953_038-042.pdf
.
.
Négy kiejtésjelölési rendszer összehasonlító
táblázata
Fonémaértékű [jelhang értékű, önálló] magyar köznyelvi hangok és fontosabb variánsaik [változataik] jelölése különböző fonetikus átírási rendszerekben
A magyar nyelvtudományi és ismeretterjesztő munkákban elsődlegesen a magyar egyezményes hangjelölést szükséges használnunk – hiszen ez felel meg a magyar nyelv és nyelvjárások hangzásának. Természetesen a másik három hangjelölési módot is ismernie kell a szakterület művelőinek.
Tartalom:
Magyar egyezményes hangjelölés
Finnugor hangjelölés
Az IPA (International Phonetic Alphabet = nemzetközi jelhangtani ábécé) hangjelölése
Nádasdy Ádám és Siptár Péter hangjelölése
Forrás: http://mnytud.arts.unideb.hu/tananya-g/hangtan/fon-atir.pdf
.
.
A magyar helyesírás 40 alapbetűjele (szűkebb
ábécé)
Ezek egyúttal a magyar egyezményes hangjelölés alapjelei is.
Nyelvjárási szempontból a következő betűk-hangzók 14 magánhangzót és 26 mássalhangzót jelentenek.
Figyelem, ezúttal az ly betűjel jésített l-et, lj-szerű hangot jelöl!
a
á
b (bé)
c (cé)
cs (csé)
d (dé)
dz (dzé)
dzs (dzsé)
e
é
f (eff)
g (gé)
gy (gyé)
h (há)
i
í
j (jé)
k (ká)
l (ell)
ly (elly = kb. elj) = jésített l, lj-szerű hangzó (viszont a köznyelvben j)
m (emm)
n (enn)
ny (enny)
o
ó
ö
ő
p (pé)
r (err)
s (ess)
sz (essz)
t (té)
ty (tyé)
u
ú
ü
ű
v (vé)
z (zé)
zs (zsé)
.
Öt egyéb, a magyar köznyelvi helyesírásban
használatos betűjel
ch (cé-há, hhá, khá)= kemény h, hh, kh (Idegen eredetű kakukktojás. Nem igazi kétjegyű betű, és nincsen benne a 44 betűs ábécében.)
q (kú) = k
w (kettős v) = v
x (iksz) = ksz, gz
y (ipszilon) = i, j, ji
.
(Az ismertetőben nem szerepelnek a régies magyar betűk és a föntebb említett mellékjeles betűk sem.)
.
Szerkesztette: M. A.
© 2011-2026 – kiejtes.hu