Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Mi lesz veled, rejtőzködő nyelvjárás?___ 3. Segítő levél___ Fölvetések, kérdések Pusztay professzor gondolatai kapcsán

.

.

3. Segítő levél

.

,,…csak pontosan, szépen, ahogy a csillag mëgy az égën,…” Józsëf Attila

.

.

Mi lesz veled, rejtőzködő nyelvjárás?

A zárt ë tiltását ésszerű lenne föloldani

.

.

Fölvetések, kérdések Pusztay professzor gondolatai kapcsán:

Pusztay János: Nyelvjárás-etűdök. Édes Anyanyelvünk. 2020. június. 19. o.

A hálón: http://anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2020-XLII-3.pdf

.

.

Köszönetnyilvánítás és „forró kása”

Remélem, nem tiszteletkörnek veszik, ha az első bekezdésben a magyar nyelvvédők, nyelvkedvelők nevében köszönetet mondok Pusztay professzornak ezért a figyelemfölhívó, alapozó írásáért. Az Édes Anyanyelvünk alig foglalkozott mellőzött tájnyelveinkkel, a vezető szerzők eddig kerülgették a kérdéskört, mint macska a forró kását.

.

Odaszánt idő, fáradozás nélkül nem megy

Kedvezőtlen helyzettel kell szembesülnünk, hiszen ahogy a professzor említi: „…a nyelvjárást hordozók igyekeznek a ‘nadrágos ember’ előtt köznyelvet beszélni…”; azaz: manapság már leginkább rangrejtve, szűkebb körben élnek tájnyelveink.

Annyit emlegetett – de csupán hangzatos, hatástalan szólamokban valósuló – megőrzésük, sőt okos hasznosításuk tulajdonképpen nem is olyan egyszerű feladat: Eltökélt akarat és döntés, szervezettség és odaszánt idő, no meg némi pénzmag szükségeltetik. A fáradságot semmiképpen sem lehet megtakarítanunk.

.

A jelenlegi helyzet okán

Ki hatalmazott föl arra, hogy egyszerű magyar- – és egyéb szakokkal rendelkező -tanárként véleményt nyilvánítsak a magyar nyelvtudomány és nyelvművelésünk (nyelvműveléseink!) szerteágazó ügyeiben? Nos, a magyar nyelvművelés alacsony hatásfoka, a betegesen burjánzó és szinte akaratlagosan „tenyésztett” idegen özönszavak (a zagyvanyelv), valamint a magyar köznyelvi kiejtés lazulása késztet gondolataim kifejtésére. (Sajnos a tudományos művekben is számos következetlenséget, pontatlanságot és hibát észlelhetünk. Lásd lejjebb.)

.

Nyelvjárási vagy köznyelvi?

Többszörösen körbejárt kérdés, lerágott csont; úgyhogy nem kívánom a szót szaporítani. Számon tartjuk a köznyelvet, ennek mércéjét, újabb kifejezéssel a közmagyart s persze a nyelvjárásokat. A kettő között a táji köznyelv (zagyva kifejezéssel: regionális köznyelv) helyezkedik el. Mindezek viszonyával nem kívánok foglalkozni. Elfogadom Buvári Márta alapos, szakszerű eszmefuttatásait a zárt ë jelhang (fonéma) köznyelviségéről. [1/A; 1/B] Nyilván lehetne még fejtegetni a nyelvjárások, alnyelvjárások és a kapcsolódó rétegnyelvek állapotát, kapcsolatrendszerét, kapcsolatrendszerét.

.

Buvári Márta egyik fontos tanulmánya itt jelent meg: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series Tom. XXXIII. Sectio Linguistica Hungarica. Redigit Árpád Zimányi. Eger, 2006 [1/A]

.

De egyáltalán van-e rá igény?

Mármint nyelvjárásra vagy példának okáért a zárt ë jelhangra. Kérvényt senki nem nyújtott be az Akadémiának vagy az ASZ-nek (Anyanyelvápolók Szövetségének). De az emberek figyelnek anyanyelvünk helyzetére és változásaira, érzékelik a közszereplők és műsorközlők kiejtési jellegzetességeit, s kedvelik a nyelvjárásokat is. Az érdeklődők szívesen kalandoznak a világhálón, s még nyelvi kérdésekben is hajlandók megszólalni:

http://nyelvmuveles.hu/hozzaszolas/kedves-nyelvtulajdonosok#comment-60478

Csak csendben kérdem: Dörömbölt-e valaki az Akadémia épületének ódon kapuján A magyar helyesírás szabályai 12. kiadását [2] követelve. Tudtommal senki sem. (Egy nemzedék életében, 25-30-35 év alatt nem változik annyit a nyelv, hogy új [!] szabályzatot kellene kiadni. Bizony, bizony, elég lett volna a példaanyag, a szóanyag frissítése.)

.

Nehéz-e a kiejtése?

A zárt ë-t általában könnyen ki tudják ejteni az általános iskolás korú gyerekek – utánzással. Ezt több évtizedes vidéki és fővárosi tanári tapasztalataim alapján merészelem állítani. Idegen nyelvek tanulásakor meg szerfelett hasznos az ismerete…

.

Lefokozás 2015-ben

Az új, lényegében csak a szabálypontok sorszámait megváltoztató szabályzat szövegét Dobsonyi Sándor, Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila nyelvészek készítették elő. Ebben a szakaszban az 1984-es szabály 90. pontjának szövege még változatlan maradt. De a 2015-ös szabályzat 89. szabálypontja szerint a zárt ë-t az 1984-es köznyelvi és nyelvjárási minősítésből nyelvjárásivá fokozták le. Tehát a Keszler Borbála vezette bizottság szerint a köznyelvben már nem él „az ún. zárt e hang”. (Ha nem köznyelvi, akkor minek kellett ennek a nyelvjárási hangzónak külön szabálypontot szentelni a köznyelvi helyesírás rendjében?)

.

Zavaró a zárt ë létezése? A „helyesírás sérelme”?

A zárt ë-zés kétségkívül ágas-bogas, de fölfogható felépítménye talán zavarja a nyelvészeket? A magyar nyelv kutatására, művelésére-védelmére-ápolására vállalkozó tudósokat?

Nem hiszem, hogy a zárt ë időleges, helyenkénti használata a helyesírás sérelmére elkövetett cselekmény lenne.

.

Egyébként a régies magyar betűket elmulasztották összegyűjteni a szabályzatmódosítók

Nos, ha olykor kiejtési kérdésekkel is foglalkozik a szabályzat, bizony hiányos a régies magyar betűkkel írott neveink földolgozása (15., 18., 86., 155., 160., 225. és 229. szabálypontok). Ugyanis a régies betűket nem gyűjtötték össze a maguk teljességében, csupán a legismertebbeket közlik. Máskülönben a régies betűk tömkelegéből mintegy 90-et sikerült összegereblyéznem, kiejtési föloldásukkal egyetemben közölnöm (számuk jóval 100 fölött lehet). A gyűjtés a kutatók, nyelvészek rendelkezésére áll 2010 óta: [3].

.

Cs. Nagy Lajos és N. Császi Ildikó egyik megállapításáról

A szerzőpáros A magánhangzók című alfejezetben írja: „…Ennek a hangunknak a jelölése még az egységes irodalmi nyelv kialakulását megelőzően megszűnt. … helyesírási kodifikálása eddig nem történt meg, s nincs is sok esély rá. …” [4/A: 35–36. o.] A zárt ë használatának története ennél a megállapításnál jóval bonyolultabb. Továbbá 2001-ben Buvári Márta megteremtette a zárt ë-zés mércéjét [4/B], a MorphoLogic Kft. a Bárczi Alapítvánnyal karöltve 2006-ban elkészítette a Helyësen. Ë-jelölő eszközt (programot), amellyel a magyar nyelvű szöveg ë-síthető. [4/C] Tehát az érdeklődők (egyéb segédanyagokat is igénybe véve) gyakorolhatják, ápolhatják a 15 magánhangzós magyar kiejtést – tekintsük akár köznyelvinek, akár nyelvjárásinak.

.

.

.

A Magyar nyelvjárások címlapja [4/A]

.

.

.

Buvári Márta 2001-es Kiejtési szótár és útmutatója [4/B]

.

.

.

A 2006-os Helyësen. Ë-jelölő eszköz (számítógépes szöveg-átalakító) [4/C]

.

A magyar nyelv nagy rendszerének létező, fölismert alrendszere

Fontos körülmény, hogy az e–ë jelhangok (fonémák) Buvári Márta és mások nyomán kikutatott magyar nyelvi rendszere (eëR) érvényesül a szóelemekben (szótövek, teljes tövek, toldalékok, kötőhangzók, valódi kötőhangzók, szófajjelölő kötőhangzók). [5] (Továbbá az eëR szabályos párhuzamot mutat az ö-zéssel.)

.

Péntek János lemondó hozzáállása

A kolozsvári nyelvész egyetemi tanár alapos, az egész Kárpát-medencére kiterjedő áttekintésében Kodály korához képest kedvezőtlennek ítéli a zárt ë helyzetét, használati lehetőségeit. [6] Dolgozatát így zárja: „Az iskolába kerülő kisiskolás pedig botladozva tétlenkëdik a kétféle e hang ëgyetlen betűje fölött.”

Az akkori hivatalos nyelvészi elutasító hozzáállást a köznyelvet, helyesírást egységesítő törekvéseknek is tulajdonítja.

A professzor tényszerű elemzéséből hadd emeljem ki még a következő megállapítást: „És vannak még a szakmabeliek körében is, akik mindezt a magyar nyelv természetës mozgásának tekintik: erre halad a magyar nyelv, mondják. Holott sok tekintetben erre kényszërítik.” Tehát ha lehetséges valamerre „kényszeríteni” a magyar nyelvet, akkor lehet és kell is a jobbik irányba segíteni.

Péntek professzor a körösfői zárt ë-ket bejelöli nyelvőrbeli tanulmányában: Meglepő körülmény, de ë-ző rendszerében sehogy nem lelem a jellegzetes „körösfőiség”-et, hisz szinte teljesen megegyezik a Buvári Márta összegyűjtötte ë-ző mércével, amely a dunántúli nyelvjárásokon alapul!

.

Hárítás, figyelmeztetés, lebeszélés

„Még a 20. század közepén Lőrincze Lajos, az emberközpontú nyelvművelés megteremtője helytelenítette éppen a népdalok nyelvjárásban történő éneklését – merthogy nehéz helyes kiejtéssel énekelni a dalokat, ha nem anyanyelvjárásunkról van szó. Bilingérezés című kötetében semmiféle nyelvjárási jelölést nem láthatunk a szentgáli tájszavaknál. … Paczolay Gyula kiváló közmondáskutatót (aki műveiben több ízben jelöli a zárt ë-t) így figyelmeztette Lőrincze tanár úr: ‘Miért teszi föl a két pontot, honnan tudja, hogy hová kell tenni?’ Gyula bátyánk ezt válaszolta: ‘Tudom, hogy az ott van, mások meg hogy merik onnan levenni…?’” [7]

Lőrincze Lajosnak a zárt ë-t hárító, lebeszélő hozzáállását az akkor erőst kívánatosnak tartott nyelvi egységesülés-egységesítés, illetve az általa elképzelt valamiféle „nyelvi gazdaságosság” is magyarázza.

..

.

.

Lőrincze Lajos nyelvész, nyelvművelő (a kép forrása: Wikipédia)

..

.

.

Paczolay Gyula kutatómérnök, közmondáskutató (a kép forrása: Paczolay Gyula: Ezër magyar közmondás és szólás – angol, észt, finn és némët fordítással. Hátsó borító. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest–Bicske, 2000)

.

A zárt ë tiltását ésszerű lenne föloldani!

A Kossuth Rádió napi nyelvművelő műsora, az Édes Anyanyelvünk naponta hirdeti magát ezzel a kifejezéssel: „…a nyelvjárások megőrzésének fontossága…” A tájnyelv szóban védelmet élvez, tettekben akadályoztatik.

Nyelvművelő kiadványok, szakíróink emlegetik, sőt támogatják a nyelvjárást. Legalábbis szavakban. Két évtizede a köznyelvi zárt ë és nyílt e ügyében még ezt írta Grétsy László nyelvművelő, nyelvész főiskolai tanár: „Ebben ne Budapest nyelve legyen a példa, a minta, mert ez rossz példa lenne,…” [8]. Juhász Dezső tanszékvezető egyetemi tanár leszögezi a nyelvjárásokról: „…az ideális azonban az lenne, ha saját közegükben élhetnének tovább, nem halnának ki” [9].

.

.

.

Grétsy László Anyanyelvi őrjárat című könyvecskéje [8]

.

.

.

Az Élő tájnyelvek című kötet címlapja [9]

Zaicz Gábor egyetemi oktató, a kiváló finnugor nyelvész jó néhány éve jelezte, hogy a magyar nyelvészek megegyeztek egymás között: „Nem foglalkoznak a zárt ë-vel.” (A tanár úr szíves szóbeli közlése.) Hogyhogy? A magyar nyelv ősi örökségével a (finnugor, törökségi, germán, szláv, latin és egyéb nyelvekben is széleskörűen előforduló) zárt ë-vel nem kívánnak foglalkozni? Pedig: A jó pap holtig tanul.

Ha a tiltást nem oldják föl, az kárára lehet a nyelvközösségnek is.

.

Ne becsüljük le az érdeklődőket, a tanulókat, hallgatókat!

Ugyanis általában képesek észlelni, kiejteni a nyelvjárási sajátosságokat.

Egy új különleges tartalmú köznapló (blog) gazdagítja a magyar nyelvű világhálót. Az írások között fölleljük a nyugat-dunántúli nyelvjárásban (csepregi alnyelvjárásban) Pusztay János nyelvész professzor, költő, író, műfordító önéletrajzi ihletésű kis életképeit, történeteit is. Az alkalmazott helyesírás viszonylag egyszerű, de tükrözteti a népnyelvi kiejtést: az alkotások könnyen olvashatók és élvezhetők. [10]

Tehát nyugodtan használhatjuk a magyar egyezményes hangjelölés kiegészítő alapbetűjeleit a gazdag magyar nyelvjárási és táji (regionális) köznyelvi szövegeknél.

Hatályos helyesírásunk betűkészletét [2] egyébként a magyar egyezményes hangjelölés [11] a következő alapbetűjelekkel egészíti ki:

ā = hosszú a

ȧ = palóc, „nemzetközi” a

ä = legalsó nyelvállású, nagyon nyílt e. Ennek vízszintes fölülvonással ellátott hosszú változata is használatos.

ē = hosszú nyílt e

ë = középső nyelvállású jelhang; zárt, középzárt ë. Gyakorinak számít.

Az egyéb mellékjeles betűk használatától nyilván eltekinthetünk, a kettős magánhangzók, kettőshangzókat (diphtongus-okat) szintén mellékjelek nélkül írhatjuk.

Az œ = alsó nyelvállású ö. Ennek vízszintes fölülvonással ellátott hosszú változata is használatos. Ritkán fordul elő.

A következő hangzót csak ritkán kell jelölnünk: η = a kongat szóban a g előtt ejtett mássalhangzó.

Sajnálatos, hogy a Tinta Könyvkiadó egyes kiadványaiban nem alkalmazza a magyar egyezményes hangjelölést vagy annak egyszerűsített változatát. A Kiss Gábor tulajdonosnak, főszerkesztőnek, szerzőnek címzett segítő levelet már közzétettem:

https://kiejtes.hu/segito-levelek-nyelvmuveles-nyelvtudomany/hogyan-irjuk-tajszavainkat-2-segito-level-___________₋javaslat-kiss-gabor-szerkesztonek-kiadonak

.

.

.

A Tájszavak című kötet címlapja – hiányos kiejtésjelölés [12]

.

Nem tisztem és nem feladatom, így ebben az írásban nem nyilvánítok véleményt az újabb keletű, angolszász eredetű tudományos elméletekről, illetve a kutatási eredményekről. Viszont e helyütt megjegyzem, hogy Alberti Gábor egyetemi tanszékvezető tanár és szerzőtársa egyik tanulmánykivonatában a magyar egyezményes magyar hangjelölés helyett a finn helyesírás alkalmaztatik magyar szavak kiejtésjelölésére. [13]

.

Műsorközlők: a magyar nyelvjárások kizárva? Kegyelem a magyar nyelvjárásoknak!

A különféle rádiós-tévés derűszínházak (kabarék) bezzeg hétről hétre torzítva közvetítik a vidéki beszédet – gúnyolják a népit, a földművest, a magyart. Például a palócos ȧ-t használva Győzikéhez kapcsolják jelenkorunkban legnépesebb nyelvjárási beszélő-közösségünket, a palócságot, pedig az ȧ-zó beszédet Győzikéék tanulták a palócoktól, nem pedig fordítva.

Annyi a magyar műsorközlő csatorna, mint égen a csillag.

„Megnéztem az észt rádió honlapját: 7 (azaz hét!) nyelvjárásban vagy alnyelvjárásban közvetítenek időnként rádióműsort (legalább rövid híreket, táji adásokat) – közülük a délészt võrui nyelvjárás (ejtsd: kb. vörui; országosan az észt beszélők 9,8 %-a) 28 adással képviselteti magát, de a kisebb kihnui 29, a szintén kicsi mulgi nyelvjárás 31 visszahallgatható műsorral szerepel. (Nyelvrokonainknak, az észteknek összesen 14,7 %-a beszél valamilyen nyelvjárást.) Juhász Dezsőhöz csatlakozom: Tényleg, hol vagyunk mi ettől? A Kossuth Rádió Mikrofonbizottsága nem vesz föl olyan munkatársat, aki ejti a zárt ë-t. Nem kellene ezen a szigoron enyhíteni? Kérem a nyelvművelés vezetőit, a tömegtájékoztatás felelőseit, hogy szaporítsák az ‘üdítő kivételek‘–et [9], hogy maradjon egy kis élettér nyelvjárásainknak is. Ezúton is kegyelmet kérek a magyar nyelvjárásoknak!”[7]

.

Iskolák, helyi csoportok, idegenforgalmi tényezők

A nyelvjárások használatában, gondozásában közreműködhetnek azok az érdeklődő helyi tanárok, tanulók, kutatók, közéleti személyek és vállalkozók, akik ehhez segítséget kapnak.

A vidéki beszéd is számít.

.

.

Fontosabb irodalom

.

[1]

1/A) Buvári Márta: Miért köznyelvi? Kötetben: II. egri kiejtési konferencia. 2005. október 22. 119-122. oldal. ACTA ACADEMIAE PAEDAGOGICAE AGRIENSIS. NOVA SERIES TOM. XXXIII. SECTIO LINGUISTICA HUNGARICA. REDIGIT ÁRPÁD ZIMÁNYI. EGER, 2006 A hálón: https://kiejtes.hu/elmeleti-irasok-a-magyar-kiejtesrol/buvari-marta-az-e-zes-koznyelvisege

Még korábbi írása ugyanerről:

1/B) Buvári Márta: Az ,,ë-zés” köznyelvisége. Kézirat. 2001  A hálón: https://kiejtes.hu/elmeleti-irasok-a-magyar-kiejtesrol/1240 

.

[2]

2/A) A magyar helyesírás szabályai. Új magyar helyesírás. Akadémiai Kiadó, 2015

A hálón: https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12

2/B)

Keszler Borbála: Megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása. Kötetben: Magyar Nyelvőr. 139. évf. 2015. július–szeptember (3. szám). 253–269. o.

A világhálón:

http://epa.oszk.hu/00100/00188/00080/pdf/EPA00188_magyar_nyelvor_2015_3_253-269.pdf

A 2015 szeptember 1-jétől érvényes, 2016. szeptember 1-jétől kötelező új szabályzatot a következő bizottság dolgozta ki: Keszler Borbála elnök; Tóth Etelka titkár; Antalné Szabó Ágnes, Heltainé Nagy Erzsébet, Laczkó Krisztina, Mártonfi Attila, Prószéky Gábor, Zimányi Árpád tagok. Társelnök: Grétsy László.

.

[3] Mészáros András: Régies betűk, régies írású nevek olvasata. Kötetben: Buvári Márta – Mészáros András: Helyesbeszéd. Helyësbeszéd. A magyar köznyelvi kiejtés leírása gyakorlatokkal. 112–116. o. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2010

A hálón: https://kiejtes.hu/helyesiras-es-kiejtes/hogyan-ejtjuk-ki-regies-betuket-tartalmazo-csaladneveinket-2

.

[4]

4/A) Cs. Nagy Lajos – N. Császi Ildikó: Magyar nyelvjárások. Lektor: Péntek János. 34–38. o. Tinta Könyvkiadó, 2015

4/B) Buvári Márta: Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány. Budapest, 2001

4/C) Helyësen. Ë-jelölő eszköz. Számítógépes szöveg-átalakító, kiejtésjelölő. Fejlesztők: Pál Miklós, Endrédy István, Novák Attila. Bejelölés: Buvári Márta, Mészáros András. MorphoLogic Kft. – Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2006

.

[5] A Müncheni kódex olvasata. Nyíri Antal és munkatársai betűhű kritikai szövegkiadása alapján. Az olvasatot és a szójegyzéket készítette és a kötetet szerkesztette: Mészáros András és H. Tóth Tibor. A Jegyzeteket H. Tóth Tibor, a Függelékeket Mészáros András írta. Lektor: Zelliger Erzsébet. II. Függelék: 317–326. o. Fekete Sas Kiadó – Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány – Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2020

.

[6] Péntek János: Az ë hang Kodály korában és ma. Kötetben: Magyar Nyelvőr 131. évf. 4. szám. 504–508. o. (2008)

A hálón: http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1324/132414.pdf

.

[7] Mészáros András: Magyar zengő nyelvünk mint balatoni vendéghívogató. Kötetben: Balázs Géza – Minya Károly (szerkesztette): Nyelvi esszék. Válogatás. 131–137. o. Anyanyelvápolók Szövetsége – Inter Kft. Budapest, 2016

.

[8] Grétsy László: Mekegő nyelv-e a magyar? Kötetben: Grétsy László: Anyanyelvi őrjárat. 43–45. o. Szabad Föld Lap- és Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999

.

[9] Juhász Dezső: Előszó. Kötetben: Élő tájnyelvek. Válogatta és szerkesztette: Balázs Géza – Juhász Dezső – Zelliger Erzsébet. Anyanyelvápolók Szövetsége – Inter Kft. 7–10. o., Budapest, 2014

.

[10] Pusztay János saját köznaplója (blogja) a világhálón:

https://pannonicus.blog.hu/

.

[11] Papp István: Leíró magyar hangtan. Harmadik kiadás. 35–38. oldal: A magyar egyezményes hangjelölés. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974

A hálón: http://mnytud.arts.unideb.hu/tananyag/hangtan/pappi_m.pdf

.

[12] Kiss Gábor és Bató Margit (összeállította): Tájszavak. A magyar nyelvjárások atlaszának szavai, szóalakjai. Tinta Könyvkiadó, 2012/2013

.

[13] Alberti Gábor – Farkas Judit: Túlélő tővéghangzóink. [Kivonat.] Tudományos tanácskozás, ELTE, Budapest, 2017. május 26–27.

A hálón:

http://finnugor.elte.hu/index.php?q=kv2017_program

http://finnugor.elte.hu/kv2017/alberti_farkas_kv_2017.pdf

.

Szerkesztette: Mészáros András ny. magyartanár

.

45 ÉVE HUNYT EL BÁRCZI GÉZA NYELVÉSZ AKADÉMIKUS

20 ÉVES A BÁRCZI ALAPÍTVÁNY

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Mi lesz veled, rejtőzködő nyelvjárás?___ 3. Segítő levél___ Fölvetések, kérdések Pusztay professzor gondolatai kapcsán

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)

© 2011-2026 – kiejtes.hu