Támogasson bennünket adója 1%-ával! »

Fejes László tévedései pontokban

.

.

FEJES LÁSZLÓ TANULSÁGOS TÉVEDÉSEI PONTOKBA SZEDVE

A finnugor nyelvész talán haragszik a zárt ë-re, a magyar nyelv ősi finnugor örökségére?

.

15 köszönet,

81 helyesbítés, észrevétel és

2 kérés a nyest.hu szerkesztőjének, cikkírójának

Ki miben járatlan, abban gyermëk.

Magyar közmondás

Kevés szó esik köznyelvi kiejtésünkről, különösen a kiejtés fejlesztéséről és gondozásáról, 15. magánhangzónk körül szinte teljes a csönd. A nyelvjárási beszédet – vagy inkább annak torzképét – legföljebb a gyenge színvonalú, sültpesti kabaréműsorok használják háttérnek, csúfolva a magyart, a vidékit, a földművest. Úgyhogy tulajdonképpen örülnünk kell, hogy egyáltalán valaki hajlandó bemutató írást közölni 15. magánhangzónkról.

2014. február 20-án és március 4-én a nyest.hu-n Fejes László kétrészes cikket tett közzé a zárt ë hangról. Hézagpótlónak szánt írása meglehetősen hiányosra sikeredett.

http://www.nyest.hu/hirek/a-zart-e

http://www.nyest.hu/hirek/ilyen-lenne-az-uj-helyesiras

Elnézést kérek az olvasótól a betűrengetegért. Áttekinthetővé úgy tettem a vitaanyagot, hogy Fejes László írásának erényeit, hiányait-tévedéseit pontokba szedve közlöm.

.

Köszönet (15)

.

1. „HÁNYFÉLE E VAN AZ EMBERBEN?”

Az előcím szellemes, figyelemfelhívó cím. Hiszen a jelen helyesírás tükröztetésénél gazdagabb az ëe-ző kiejtési változat.

.

2-3-4. „E sorok írója általános iskolás korában az Országh-féle angol-magyar kisszótár előszava segítségével próbált eligazodni az angol kiejtés rejtelmeiben, amikor zavarba ejtő dologra bukkant. A magánhangzó-jelek magyarázatánál ugyanis azt találta, hogy az [æ] úgy ejtendő, mint a magyar ember szó első e-je, az [e] viszont úgy, ahogy az ember szó második e-je.”

Milyen bölcsen tanított bennünket Országh László az angol kiejtést rejtelmeire! Eszerint már csak az idegen nyelvek miatt, a világnyelvvé előléptetett angol (továbbá a német, a francia, az olasz stb.) tanulásában is hasznos a zárt ë kiejtésének az ismerete.

Zavarba ejtő vagy inkább hiányosan oktattatik az angol és magyar kiejtés?

A kiváló, Bárczi-Országh-féle magyar értelmező középszótárat nem ismerték?

.

5. „Mivel sosem gondolta volna, hogy a két e között különbség van, sokszor megpróbálta kimondani a szót és meghallani a különbséget, de sehogy sem sikerült különbséget találnia.”

Tanulságos. Tanítsák-tanítsuk hát meg mai diákjainknak ennek a jelhangnak (fonémának) a kiejtését!

.

6. „Végül családtagjait kérdezte körbe, de senki nem tudta, hogy mi lehet a különbség…”

Manapság sokkal könnyebb a kiejtés oktatása filmecskékkel, hangfelvételekkel – számtalan gépi megoldással.

.

7. „A zárt ë mint fonéma”

Örvendetes, hogy elismertetik önálló jelhangnak. A fonéma jelhangot jelent.

.

8. „Ha egy hangnak a magyar nyelvterület nagy részén megkülönböztető szerepe van, miért nem jelöli a helyesírás?

Tényleg fontos kérdés. Nyilván történeti okok a döntőek.

.

9-10-11-12. „A Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány a megfogalmazott célok érdekében különböző kiadványokat ad ki, melyekben jelölik az ë-t. Természetesen ezt csak helyeselni tudjuk, mint ahogy minden nyelvváltozat szélesebb körű használatával egyet kell értenünk. Az ë-t nem használókat sem zavarhatja különösebben, ha a szövegben ez a betű is előfordul: ők továbbra is olvashatják e-nek. Ha sok ilyen szöveggel találkoznak, a gyakoribb szavakról meg is jegyezhetik, hol van bennük ë, hol pedig e.”

Örülök, hogy Fejes László helyesli ë-vel jelölt kiadványok kiadását.

Örülök, hogy Fejes László elismeri az ëe-s kiejtésváltozat használatának jogosságát.

Örülök, hogy az ë-t nem ismerőket nem zavarja különösebben az ë írása, hiszen olvashatják e-nek.

Örülök, hogy Fejes László így látja: a gyakoribb szavak ëe-zése megjegyezhető.

.

13. …és mëgnöveli az azonos alakú szópárokat [sic!].”

Köszönöm. Ez valóban nyelvhelyességi hiba. Megnöveli az azonos alakú szópárok számát.

.

14. Honnan tudjuk, hol van zárt ë?”

Ez a rész tényleg jól sikerült – dióhéjban minden fölsoroltatott. Persze a szabályszerűségek bővíthetőek és – kutatandóak!

.

15. Persze a gyakori szavak írásképe könnyen beleégne a szemünkbe,…”

Igen, ez a megismételt gondolat lényeges. Persze, a gyakori ë-s szavakat – mondjuk az ősi, finnugor örökséghez tartozó szóanyag egy részét – illene ismerniük legalább a nyelvészeknek.

.

.

Helyesbítés, észrevétel (81)

1. „Mindent a zárt ë hangról”

Ez a főcím bizony félrevezető. A „Mindent” belefér ekkora terjedelembe? Nem 3-4 A4-es oldal, de 30-40 oldal sem fedi le a „minden”-t.

.

2. „Elmondunk minden lényegeset, amit erről a hangról és fonémáról tudni érdemes.”

Megismétli a félrevezető cím mondandóját. Nem hiba az eléggé közismert „fonéma” szó használata, de meggondolandó Buvári Márta szómagyarító javaslata: hang = fizikai hang, hangzástan (fonetika); jelhang = fonéma, jelhangtan = fonológia.

.

3. „…-a második Budapesti Szociolingvisztikai Interjú szerint a budapestiek alig harmada-negyede tesz köztük különbséget,…” [a nyílt és zárt ë között]

Ez a mintegy 450 ezer budapesti ember elég jelentős létszámnak tűnik. Tehát már csak ezért is indokolt foglalkozni a zárt ë-vel.

.

4. „…ezek nagy része is bevándorló (nem Budapesten született és nőtt fel).”

A bevándorló kisebb értékű vagy mellőzhetőbb annál, mint aki Budapesten született vagy ott nőtt fel?

.

5. „Sok magyar anyanyelvű nem is tud arról, hogy mások ezt a két hangot megkülönböztetik.”

Épp ezért fontos a tudatosítás. Ez a „Sok” mit jelez? Oktatási hiányosságot? Vagy a zárt ë kevésbé fontos voltát? Mennyi a „Sok”?

.

6. „Budapest – igénytelenül beszélnek?” [képaláírás]

Ezt soha, sehol nem írtuk vagy mondtuk. A zárt ë gazdagodás a kiejtésben. A budapestiek 2/3-a vagy 3/4-e nem ejti a zárt ë hangot, vagyis nem a gazdagabb nyelvváltozatot használja.

.

7. „…hogy írjunk átfogó cikket a zárt ë-ről…”

Inkább csak vázlatos írás – bosszantó tévedésekkel, hiányokkal.

.

8. „A zárt [ë] mint hang”

Pontosabban is lehetne fogalmazni. A hang lehet fizikai hang vagy jelhang (fonéma). Itt nyilvánvalóan a jelhangról van szó. A jelhangnak pedig betűjele van.

.

9. „Bár következetesen „zárt ë”-ről írunk, ez a kifejezés redundáns: az ë eleve ezt a hangot jelöli.”

A helyes megállapítás magyarul még érthetőbb: redundáns = kétszeres meghatározás vagy fölösleges kettőzés vagy üresjárat.

.

10. „…ez a hang körülbelül úgy hangzik, mint az [é], csak rövid.”

Komoly tévedés. A rövid é más, mint a zárt ë. Tessék utánanézni a szakirodalomban, például Molnár József művében, A magyar beszédhangok atlaszában!

.

11. „Szokás azt mondani, hogy a magyar irodalmi nyelvben (a normatív kiejtésben) nincs zárt ë, de ez így ebben a formájában nem teljesen igaz.”

Más az irodalmi nyelv, más a köznyelv. A kiejtési mérce (normatív kiejtés) hivatalosan nincsen meghatározva – bár már léteznek alapművek. Az irodalmi nyelv nem azonos az éppen érvényes helyesírással vagy a köznyelvi kiejtéssel. Az írott nyelvváltozat és a beszélt nyelvváltozatok kérdése összetett kérdés.

.

12. „Ez a hang időnként felbukkan olyan szavakban, amikor é-nek írjuk, de a hangkörnyezet hatására lerövidül.” [A zárt ë-ről van szó. ]

Igen, olykor rövidül. De hibás módon nyílt e hangzik. Mindenképpen hanyag, pongyola ejtésnek kell minősítenünk.

.

13. „Valamilyen értelemben mégis elmondhatjuk, hogy zárt ë nincs a köznyelvben.”

Az AkH. 90. szabályában mást olvastam. Valamilyen értelemben elmondhatjuk, hogy zárt ë létezik a köznyelvben. A kérdést jól megvilágítják Buvári Márta e tárgyú írásai. Tessék utánanézni! Most akkor baj, ha van, vagy jobb lenne, ha nem lenne? Aki tehát ejti, az nem beszéli a köznyelvet? Egyébként külön kérdéskör, hogy léteznek táji (regionális) köznyelvek is.

.

14. „Zárt ë – veszélyes terület” [Képaláírás]

Értem, persze, a nyest.hu ismeretterjesztő honlap, a szerző-szerkesztő igyekszik érdekesen, szórakoztatva írni. De mire való ez a képaláírás? Mire utal a „zárt terület”, a „veszélyes sziklák” kifejezés? Mit jelent a „veszélyes” szó? Nehéz? Nehezen tanulható? A zárt ë használójára vagy tanulójára veszélyes? Vagy veszélyes a magyar nyelvtudományra avagy az Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetére?

.

15-16-17-18-19-20. „Láthattuk, hogy a normatív kiejtésben az [ë] csak az é változataként fordul elő. Azt, hogy az é változata, onnan tudjuk, hogy bizonyos szavakban az [é]-vel váltakozik: [é]lek, de [ë]ltem.”

A „normatív kiejtés” azonos a betű szerinti kiejtéssel vagy eltérhet tőle?

Ki állapította meg a „normatív kiejtés”t?

Az, hogy az é változata, téves megállapítás.

Ez a rövidülés bizony kiejtési hiba vagy pongyola ejtés.

A) A normatív helyesírást olvasva vagy anélkül is ejtheti valaki zárt ë-vel a szavakat. B) A budapesti nyílt e hangozhatik zárt ë-nek – veszprémi vagy vasi beszélők fülében.

Az é a nyelvtörténetben és a mai magyar nyelv leíró nyelvtani példáiban is a nyílt e-vel váltakozik: én – engëm, kéz – kezet stb.

.

21-22. „Amikor nem váltakozik, mindig olyan környezetben van, amikor az é is rövidülne: például az ért szó – beleértve ennek ragozott alakjait és a belőle képzett szavakat – mindig [ërt]-nek hangzik, de egy ilyen környezetben nem is ejtenénk [é]-t.”

Az é rövidülése pongyola ejtés. Persze elképzelhető, hogy zárt ë-vel ejtik, ez is pongyola kiejtés. – Én inkább rövid nyílt e-nek hallom ezt a fajta gyors vagy hanyag kiejtést.

.

23-24-25-26-27. (Legalábbis a mai köznyelvi ejtésre nem jellemző, nyelvjárásokban persze előfordulhat. Amikor a hírolvasók megnyújtják az ilyen magánhangzókat, az meglehetősen mesterkélten hangzik.) Ezzel szemben vannak nyelvjárások – sőt, a nyelvjárások többsége ilyen, l. lejjebb –, amelyekben az [ë] hang nem (csak) ilyen pozíciókban jelenik meg, hanem ott is, ahol az irodalmi nyelvben e van – ráadásul pusztán a hangkörnyezetből meg sem tudjuk állapítani.

Újra megismétlem: az é hang párja a nyílt hosszú e vagy nyílt rövid e.

Egyébként a zárt ë a köznyelv hangrendszerében középső nyelvállású hangként az o-val és az ö-vel áll párhuzamban (középső nyelvállás). Nyelvjárásokban több más magánhangzóval is váltakozhat.

Az irodalmi nyelv kifejezés itt a helyesírásra, a szókincsre vagy a kiejtésre vonatkozik? Vagy mindháromra?

A zárt ë-t néha a „hangkörnyezetből” tudjuk megállapítani, a vegyes hangrendűek esetében: gërënda, bëtyár. Számos esetben a szabályos illeszkedés segít (toldalékoknál).

A nyelvjárások többségében elég szabályos az ë és e használata: a toldalékokban csaknem teljes az egység, s a szavak testében is mintegy 80 %-ban azonos az ëe-zés.

.

28-29. „Mi több, egyébként teljesen megegyező alakú szavak is különbözhetnek csupán abban, hogy ë vagy e van-e bennük…”

A „teljes megegyező alakú szavak” okát megvilágítja az AkH. 90. szabálya.

Itt jegyzem meg: csak azért létezik ëszpërente, mert az AkH. e betűje jelöli a nyílt e-t és zárt ë-t egyaránt.

.

30. „Käszthälyrä mentek?” [Képaláírás]

Ez Vadnai Rudolf ëe-jelölése. Ő a finn helyesírás mintájára alkalmazta könyvében a nyílt ä és zárt e betűket, ämber = embër. Eszerint itt a „mentek” ‘[ti] mëntëk’ kiejtéssel és jelentéssel bír.

.

31-32. „A magyar nyelvjárástan hangjelölése meglehetősen hibrid: általában a magyar helyesírásra épül, ám mindig a kiejtést tükrözi, sosem szóelemző (tehát a lejegyzésekben a tudják helyett a tuggyák alakot írják – kivéve persze, ha Kádár János „nyelvjárását” jegyzik le).”

– „Hibrid”: Persze, hogy bonyolult. A magyar helyesírás sem tükrözteti teljességgel a kiejtést, persze, hogy sok kiegészítő jelre van szükség.

Hogy jön ide Kádár? Szellemesség okán vagy tiszteletből? Ha valaki Mussolinit, Hitlert, Szálasit idézi (hasonlítgatja, emlegeti – elítélés nélkül), az is meg van engedve a nyest.hu oldalain?

.

33-34. „Az ë nem mondható különösebben szerencsés jelnek.”

De igen, elég szerencsésnek. Mert beszélőszerveinkkel az ë-t az ö-vel azonos helyen képezzük – csupán ajakkerekítés helyett ajakréssel, ajkainkat széthúzva.

A cikk más helyén is említett ë-ö párhuzamot már Kalmár György is észrevette, nem véletlenül alkalmazta Prodromus… kezdetű művében az ë betűt.

.

35-36. „De hogyan jelölik az [ë]-t a nagy fonetikai átírások?”

Azért a magyar nyelv és a magyar nyelvtörténet is megérdemel annyit, hogy bemutassuk az e-féle hangok négyféle jelölését a következő példaszavakon: ember, kenyereket, ti mentek, ők mentek.

a) Tatrosi (Müncheni) Kódex (1416-1466) nyílt è-je és zárt e-je így fest: èmber, kenyèrèkèt, ti mentek, ők mentèk. A kódex feltehetően cseh mintára alkotott helyesírása nem terjedt el.

b) Vadnai Rudolf a finn helyesírás mintája szerint jelölte a magyar nyílt és zárt e-féle hangokat: ämber, kenyäräkät, ti mentek, ők mentäk (1882). Utánzókra nem talált.

c) Egypontos ė-vel jelölte a Czuczor-Vörösmarty nyelvtan és a Czuczor-Fogarasi szótár, imigyen: embėr, kėnyereket, ti mėntėk, ők mėntek. Többek között Kriza János is alkalmazta – a Vadrózsákban. Elég könnyen összetéveszthető az é-vel.

d) Az ë hangra a kétpontos betűt elsőként Kalmár György (Tapolcafő, 1726–?, 18. század vége) Veszprém megyei születésű nyelvtudósunk Prodromvs… címkezdetű munkájában (Pozsony, 1770) alkalmazta, az ö ékezetének mintájára. Ésszerű ez a két pont, hiszen ö-szerűen képezzük nevezetes hangunkat: embër, kënyereket, ti mëntëk, ők mëntek.

A magyar nyelvészek is ezt használják a nyelvjárási zárt ë-kre. Vegyük már kézbe a Kiss Jenő akadémikus szerkesztette Magyar dialektológiát!  Az AkH. 90. szabálya szintén ezt a betűt használja. Különféle műveiket, kiadványaikat a néprajzosok, Kodály Zoltán, Paczolay Gyula, Fekete László, Fehér Bence, Bodolay Géza, Buvári Márta, sokan mások és a Bárczi Alapítvány úgyszintén a kétpontos középzárt ë-vel jelölték be, illetve jelölik be.

.

37-38-39. „RÉMÁLOM AZ Ë UTCÁBAN. Ilyen lënne az új helyësírás”

A bevezető cím elítélő és gúnyos. Mit jelent a „rémálom” szó ebben az esetben? Miért „rém-” és miért „-álom”? Maga az Ë utca valami elkülönített helyet jelképez?

Egy ekkora nagy és ősi nyelv, mint a magyar, nem érdemel meg ennyit, hogy a zárt ë-jével elégséges terjedelemben foglalkozzunk?

A főcím félrevezető. A helyesírást sem alulírott Mészáros András, sem a Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány más munkatársai vagy segítői nem kívánják megváltoztatni. Persze mint kiejtési jelet használjuk az ë-t.

.

40-41-42-43. Vajon jobb lenne-e, ha jelölné? Kiderül, hogyan fordulhat egy pozitív nyelvi jogi kezdeményezés lingvicista rémálommá.”

– El lehet játszani a gondolattal. De igazából a hangzó nyelv értékei a lényegesek.

A Bárczi Alapítvány nem „pozitív nyelvi jogi kezdeményezés” gyanánt, hanem nyelvművelési lehetőségként és feladatként tekint a magyar köznyelvi kiejtés, benne a zárt ë művelésére.

Kérdezem: Mit jelent itt „lingvicista” jelző?

S újfent kérdezem: mi a „rémálom”?

.

44. „…hogy miért nem jelöli a magyar helyesírás a zárt ë-t, és kik akarnak ezen változtatni;…”

A magyar helyesírást nem a Bárczi Alapítvány változtatja meg. 30 évenként a MTA módosítja többé vagy inkább kevésbé.

.

45. „Az ë-t megkülönböztető nyelvjárásokat ë-zőnek, a különbséget nem ismerőket e-zőnek nevezzük. Ahol az ë helyett ö-t is ejtenek, ott ö-ző nyelvjárásokról beszélünk. Az ö-zés mértéke más-más területeken különböző lehet.”

Ezek a kifejezések használatosak a szakirodalomban, de nem egészen pontosak, mert nem csupán ë-t, hanem e-t is használnak ezek a nyelvjárások. Pontosabb az -ző kifejezés (Szente Imre javaslata). Buvári Márta a könnyebb kiejthetőség érdekében az ëe-ző szóváltozatot ajánlja.

.

46. „A legtöbb magyar nyelvjárásban az ë-t és az e-t megkülönböztetik egymástól: kivételnek csak a Felső-Tisza vidéke és a Mezőség területe számít, itt esett egybe az ë és az e. Ezen kívül az ë viszonylag ritka a Dél-Dunántúlon és az Alföld déli részén, itt az ë helyett a legtöbb esetben ö-t találunk.”

Ha csaknem minden nyelvjárásban megvan a zárt ë, akkor azért érdemes vele foglalkozni – még ha a nyelvjárások visszaszorulóban is vannak.

.

47. „Kodály Zoltán. Nem lingvicizmusáért tiszteljük” [Képaláírás]

Ejnye, ejnye. Nem szép dolog ilyen mondatot írni Kodály képe alá. Mit jelent a lingvicizmus? Kéretik megmagyarázni – magyar nyelven.

.

48-49-50. „A kérdés ezzel persze nem zárult le. Később is többen szorgalmazták, hogy a helyesírás jelölje az ë-t. A legismertebb közülük talán Kodály Zoltán volt. Szintén szorgalmazta az ë használatát Bárczi Géza nyelvész…”

Érdemes lenne föltárni mondjuk Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond munkásságát a zárt ë ügyében.

Az 1966-os első egri kiejtési konferencia kötete jól tükrözi ezt a vitát.

Bárczi Géza nem pőrén „nyelvész”, hanem mégiscsak akadémikus, a XX. század talán legnagyobb magyar nyelvész. Tessék már kézbe venni és belelapozni kiváló műveibe!

.

51-52-53. „Az igényës magyar köznyelvi kiejtés ápolása és fejlesztése, különös tekintettel a 15. magánhangzó (az úgynevezëtt zárt e = ë hang) mëgőrzésére a társalgás, a fëlolvasás és a különféle előadások hangzó nyelvében,…”

Ez az „igényës” szó az egész köznyelvi kiejtésre vonatkozik, hiszen a „különös tekintettel” csak kiemelés, de nem kizárólagosság.

Tehát az alapító okirat e részletéből is nyilvánvaló, hogy a Bárczi Alapítvány célja a kiejtés ápolása.

Nem hoztunk létre új helyesírást, viszont a zárt ë-t kiejtési igénybe vesszük segédjelként.

.

54-55. „Az ‘igényës’ kiejtés és helyesírás”

Fejes László figyelmetlen. A kisszótár címe nem egy az egyben értelmezéssel került át az alapítványi alapító okirat szövegébe.

A helyesírás ismételt emlegetése pedig csúsztatás.

.

56-57. „A probléma nem is ezzel van, hanem azzal, hogy az ë-s változatot (változatokat) propagátorai felsőbbrendűnek tüntetik fel. Már a fenti idézetben is feltűnhet, hogy „igényës” kiejtésről esik szó, mintha az ë-t nélkülöző változatok „igénytelenek” lennének. Ez még feltűnőbb az általuk kiadott szószedet, Mészáros András művének címében: Igényës (ë-ző) kiejtési kisszótár. A magyar nyelvhasználók jelentős része (ha nem többsége) tehát igénytelenül beszél?”

A propagátorai szó helyett valamilyen magyar szót kérek: népszerűsítői, kedvelői, előnyben részesítői…

Az ëe-s kiejtési változat kiejtését tekintve változatosabb, értelem-megkülönböztethetőségével is gazdagabb (más előnyeiről, érdemeiről nem szólva), tehát értékesebb, mint az e-s kiejtésváltozat. Azt sem bánom, ha Fejes László ezt a kiejtésváltozatot felsőbbrendűnek nevezi.

Megismétlem: Fejes László nem elég figyelmes. Az alapító okiratban az „igényës” jelző a teljes köznyelvi kiejtésre vonatkozik, ugyanis csak a rá következő tagmondat utal a zárt ë-re: „különös tekintettel a 15. magánhangzó … mëgőrzésére…” Az egész köznyelvi kiejtést akarjuk ápolni, nem csupán egyetlen magánhangzót. Viszont fontosnak gondoljuk a zárt ë-t, ezért szerepel a „különös tekintettel” szókapcsolat.

.

58-59-60. „Igényëseknek” [Képaláírás]

Örvendetes a kis kötet említése és képe, de éppen 15 év késéssel bíráltatik ez az 1999-ben megjelent kis szótárfüzet. Hiányoznak a könyv kiadási adatai. Egyébként hadd jegyezzem meg, hogy ezt a kiadványt nem az alapítvány adta ki, hanem a Gondos Bt. Első, 1998-as kiadásának a címe: Ë-ző kiejtési kisszótár.

Igaz, a címben az „igényes” szó valóban az ë-ző jelzővel együtt áll. Valóban, azoknak szól, akik ilyen igényt támasztanak magukkal szemben. Szeretnék megőrizni vagy megtanulni a zárt ë-t – vagy csupán megismerkedni valamennyire 15. magánhangzónkkal.

Sajnálom, hogy az azóta megjelent Bárczis kiadványokat nem említi Fejes László, például Buvári Márta Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval című összefoglaló művét (2001).

.

61. „Hasonló lingvicista kiszólásokat találhatunk az előszóban is:…”

Ez a „lingvicista” valami nagyon rosszat jelenthet. Fejes László annyiszor leírja, hogy most már kénytelen leszek utánanézni.

.

62-63. „Félő, hogy az egészen mély nyelvállású, erősen nyílt e hang ëgyre terjed, s a magyar kiejtésnek këllemetlen hangzást fog adni.

Ezt a „lingvicista” kijelentést igazolja: Egyik nyugalmazott nyelvész tanszékvezető mondta nekem néhány hónapja, hogy nagyon sok a magyarban az e (egyes külföldiek szintén ezt állítják). Azért sok, mert egybeveszik (írják és mondják) a nyílt e-t és a zárt ë-t.

A hangrendszer megbomlása káros lehet: egyik kutató azt mondja, nem lenne veszélyes a zárt ë nélküli hangrendszer, mások szerint viszont tovább torzulhatnak a magánhangzók.

.

64. „Azt, hogy milyen hangalaki egybeesésekről van szó, előző cikkünkben a mentek példáján már láttuk. Akik e-ző változatot használnak, tanúsíthatják, hogy nekik az ilyen egybeesések semmiféle gondot nem okoznak. Sőt, maga az egybeesés azért történhet meg, mert a megkülönböztetésre nincs szükség: a szavak mondatokban fordulnak elő, és a mondatból egyértelmű, melyik szóalakról van szó – ahogyan a vár szóalakról is a mondatból tudjuk, mikor főnév, mikor ige.”

Sokkal több hangalaki egyezés adódik a zárt ë jelöletlensége miatt, mint a (ti) mëntëk – (ők) mëntek. Mintegy 20 000 magas hangrendű igénknél áll elő ugyanez a helyzet: (ti) kértëk – (ők) kértek stb. Más egybeesések is akadnak szép számmal.

.

65-66-67. „Amellett, hogy ez az állítás sértő, alaptalan is: a klasszikus arabban csak három magánhangzó van (a, i, u), mégsem szokták felróni, hogy csúnya a hangzása. A magánhangzók kiveszése bármely nyelv története során előfordul, ilyenkor a hangrendszer átalakul: a megbomlik ige ezzel a jelenséggel kapcsolatban legfeljebb ’megváltozik’ értelemben használható – a fenti szöveg azonban olyasmit sugall, hogy tönkremegy: ilyesmiről azonban szó sem lehet.”

Kinek sértő? Nem kell megsértődni, ha valamely kiejtési jelenséget kellemetlennek érzékelek.

Tisztelni kell az én másságomat is, nem csupán a mások másságát.

A nyelv túlzott átalakulása – éppen a kiejtés terén – nem kívánatos a nemzeti irodalom, a nemzeti műveltség folytonossága okán. Egyes nyelvek – sajnos – annyira átalakulnak, hogy „tönkremennek”.

.

68-69. „…az is visszás a mozgalomban, hogy szabályozni akarja az ë használatát: miközben lehetővé akarják tenni, hogy akinek a nyelvváltozatában van ë, az írásban is használhassa, meg akarják mondani, hogy hol kell és hol tilos használnia.”

Gyakorlás és írásképi támogatás nélkül bajos a zárt ë megtartása és ápolása.

Ahhoz, hogy folyamatos szövegekben használhassuk az ëe-zést, bizony szükség van ëe-ző mércére (normára). Mivel kb. 80 %-ban megegyeznek a nyelvjárási zárt ë-k (a toldalékokban szinte 100 %-ban), nem olyan nehéz a mérce (norma) megállapítása.

.

70-71. „Az egyes nyelvjárások között ugyanis eltérés lehet az ë használatában. Az említett szótár bevezetőjében példaként szerepel Debrecen város neve, mely Debrecën, Dëbrecen, Dëbrecën és Dëbrëcën alakban is előfordul – Mészáros a legelsőt választja, mivel anyanyelvjárásában ez használatos.”

Debrecent írták volt Döbröcönynek is. Igen, vannak ingadozások, de ezek – a földrajzi nevek körében különösen – elenyészőek.

Nekem nincsen anyanyelvjárásom, mindent köznyelvileg tanultam meg – a zárt ë-t szüleimtől, rokonaimtól, honfitársaimtól.

.

72-73-74-75. „…a cél nem az, hogy az ë-zők írásban használhassák anyanyelvjárásukat, hanem az, hogy a szabályozók a saját nyelvváltozatukat erőltethessék másokra: e-zőkre és más nyelvjárású ë-zőkre egyaránt. A szabályozásnak nem csupán szótárakkal igyekeznek érvényt szerezni, hanem készítettek ë-ző helyesírás-ellenőrző programot is.”

Ez vádpont? Ilyen célt az alapítvány sem írásban, sem szóban soha meg nem fogalmazott.

Az ëe-ző kiejtési mércét(normát) Buvári Márta alkotta meg – figyelembe véve a tudomány legfontosabb eredményeit, kiváló tudósaink: Balogh Lajos, Elekfi László, Kiss Jenő és mások munkásságát.

Az ë-jelölő eszközt (programot) a Fejes László által is jól ismert MorphoLogic Kft. alkotta meg a Bárczi Alapítvány közreműködésével. Remélem, dr. Prószéky Gábor, Novák Attila, Endrédy István és a többiek elhivatottsága és szakértelme nem vonatik kétségbe.

Fontos még megjegyeznem, hogy az Ë-jelölő eszköz rugalmas program. Bizony-bizony! Bármelyik nyelvjárásra is be lehet állítani!

.

76-77-78. Mindezekkel együtt sem lenne az e-ző nyelvhasználó kisegítve, hiszen számos esetben továbbra sem lenne támpontja arra, hogy például a betegës, csëveg, ëgyetlenëgyszër, epër, Ësztër, igën, krëdënc, mindën, nëm, Pétër, rëndës,versëny stb. alakokban hol kell ë-t, hol pedig e-t írni. Hiszen az ë-t éppen azért mondjuk fonémának az ë-ző változatokban, mert nem lehet megjósolni, hol bukkan elő. A tövekre pedig nem lehet olyan szabályokat sem megadni, mint a toldalékokra.”

De igen, ki van segítve. Péládul lehet szópárokat alkotni. A „betegës” szó párja az „adagos”, a „rëndës” szó párja a „gondos”: ë-o.

A többi szónál vagy nyelvtörténeti magyarázat adódik: nüm – nëm; vagy maga a képző páros: -etlen – -atlan; vagy idegen szó: die Kredenz – krëdënc. A töveknél is feltárhatók szabályszerűségek, léteznek szócsoportok, még a kötőhangoknál (teljes töveknél) is: szokatlanok – ëgyetlenëk, állatságok – ellenségëk.

A gyakori szavak ëe-zését könnyebb, a ritka szavak ëe-zését nehezebb mëgtanulni. Tessék tanulmányozni Buvári Márta említett szótárát és útmutatóját is.

.

79. …de ha hol azt látjuk, hogy mëntëk, hol azt, hogy mentëk, hol pedig azt, hogy mëntek, aligha tudnánk külön memorizálás nélkül megtanulni, hogy mikor melyiket kell használni.”

Ellentmondás. Az előbb pont a gyakori szavak elsajátíthatóságáról volt szó.

.

80. Nem elég, hogy az ë használata terén elkövetett „hibák” további lehetőségeket teremtenének a lingvicista kioktatásnak és a megbélyegzésnek,…”

Kéretik tiszteletben tartani a másságot, az ëe-zők jogát anyanyelvük ápolásához.

.

81. …de ráadásul a helyesírás-oktatásban rengeteg felesleges időt venne el a „helyes” ë-használat megtanítása. (Ami egyébként az e-ző tanítók és tanárok számára is felérne egy rémálommal.) Ésszerűbb lenne ezt az időt hasznos dolgok oktatására fordítani.”

Anyanyelvünk csak egy van. Kutatása, oktatása, művelése jogunk és kötelességünk. A rá fordított idő nem haszontalan.

.

.

Kérés (2)

Ezúton is kérem Fejes Lászlót, hogy ezentúl jobban ügyeljen a zárt ë-re, mert egyes esetekben fontos lehet a nyílt ë és zárt e megkülönböztetése. A nyelvtörténet, a leíró nyelvtan és alaktan, a szép magyar kiejtés művelése során mindenképpen. Hadd említsem meg itt a 2013. augusztus 8-i alaktani írását (http://www.nyest.hu/hirek/egyszer-fentre-egyszer-lentre), amelynek hiányosságai éppen a középzárt ë figyelembe nem vételéből erednek.

Jelezze, ha segítségre van szüksége, bár a Bárczi Alapítvány kiadványait jó néhány könyvtárban el lehet érni. Szívesen segítünk írással vagy szaktanáccsal.

Mészáros András

1 hozzászólás – Fejes László tévedései pontokban

  1. Buvári Márta mondja:

    Mi a lingvicizmus? Egy szakszónak magáért kell beszélnie. benne van a lingva = nyelv szó. Szó szerint nyelvészkedésnek lehetne fordítani. Mi ebben a rossz? A Wikipédiában hosszasan van fejtegetve, mi a lingvicizmus. Ha ilyen hosszan kell fejtegetni, akkor az a szakszó már nem jó. Másrészt azokat az álláspontokat, amelyeket az állítólagos lingvicistáknak tulajdonítanak, senkik sem fogalmazták meg saját elveiként, hanem mások fogták rájuk. Tehát lingvicizmus nem létezik. Ez tipikus példája a címkézésnek. Valakire vagy valamire ráragasztanak egy címkét, és attól az már rossz, érvelni nem szükséges.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Fejes László tévedései pontokban

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)