A székëly Fóris Mózës regölése Kénosról: ,,Porka havak esedëznek…” (1903)____ Népdalaink eredete?

.

.

A MAGYAR MŰVELTSÉG NAPJÁRA, 2022. január 22-ére

.

Átörökítés szükségëltetik

H. Tóth Tibor nyelvjáráskutató és nyelvtörténész, a nyelvtudomány kandidátusa így nyilatkozott mëg ëgy Veszprém mëgyei újságírónak: „kulturális DNS–ünk forog veszélyben”, vagyis nyelvi hagyománykincsünk mëgőrzése és átörökítése.

Nos, a magyar rög népe százezres nagyságrëndben őrizte mëg népdalainkat, köztük 150-nél több regösénekët. Nyelvi műveltségünket támogathatják és fűszërëzhetik hivatásos és műkedvelő népzenészeink, lelkës hagyományápolóink, de legfőképpen az éneklő magyar közösségëk.

Kívánnunk és remélnünk këll a népdal, a népzene (s persze a zeneolvasás-szolmizálás) mëgbëcsültségének újbóli kiteljesëdését. De vëgyük tudomásul: mindën teljesítményhëz erőráfordítás és kitartás szükségëltetik.

.

Szőttes: türk, finnugor és európai színekből

Számos kiváló kutatónk – a számtalan gyűjtőt nem említve –, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László, Szabolcsi Bence, Vikár László, Szomjas-Schiffërt György, Lázár Katalin, Agócs Gergely, Sipos János és sokan mások búvárolták és fürkészik ma is népzenénk lëhetségës kapcsolatait (sőt, már ugrásra készen állnak a számítógépek, a mestërségës értelëm).

Először a mari (csërëmisz) és magyar ötfokú hangsort, ötödváltást (kvintváltást) rokonították Kodályék. Aztán Szomjas-Schiffërt a finnugor ereszkëdő hanglejtésből, a beszédhangsúlyból származtatta a lëfelé mozgó dallamokat; a magyar gyemëkdalt, siratót, regösénekët mindënképpen finnugor kapcsolatúnak tartotta. Sipos János három óriástáj, Belső-Mongólia – Volga–Káma vidék – Kárpát-medënce népzenei örökségét gondolja közösnek. De në felejtsük, hogy Bartók, Kodály és mások már nagyon korán előtérbe hozták a magyarszërű türk (anatóliai török, nogaj, baskír, volgai tatár stb.) népdalok ügyét.

.

A regösénekről

Karácsony másodnapjához, Szent István napjához, hetéhëz kötődik a bőségkívánó (vagy párokat összeregölő) énekës, hangszërkíséretës (olykor alakoskodó, azaz jelmezës) népszokásunk. A téli napforduló pogány kori ünnepének emléke. A leggyakoribb regös újrasor (rëfrén), a „haj regö rejtëm” a sámánszërtartás része lëhetëtt; jelëntése Pais Dezső szërint: Haj! Révüléssel révülök!

.

A csonkahëgyháti regösének bevezető, szóbeli része

Mëgérkëzve a regölők általában élőszóval köszöntötték a háziakat. Íme ëgy szép példa:

– Mëg|gyüttek szëgén Szent Isfán szolgáji hideg, messzi havas Lengyelország szérű. Elfagyott kinek fülö, kinek farka. A maguk böcsületös házukná akarnók fölengesztēnyi. Mondjuk-ë, vagy nyomgyuk?

– Mondjátok!

(A Zala vármëgyei Csonkahëgyháton 1898-ban gyűjtötte Sebëstyén Gyula, lëjegyëzte Lajtha László. MNT II.: 779-es számú népdal.)

.

A udvarhelyszéki Kénos nevezetës népdala – szolmizálva is

A Porka havak esedëznek kezdetű regösénekët Fóris Mózëstől 1903-ban gyűjtötték fonográfhengërre, Kénoson, Udvarhely vármëgyében (tulajdonképpen Udvarhelyszék; jelënleg Hargita mëgye, Erdély). Korábban szövegét már Kriza János közölte a Vadrózsákban (1863), illetve az egész dalt Sebëstyén Gyula is fölgyűjtötte, közzétëtte a Regös-énekëkben (1902).

A bőségkívánó regösdal érdëkëssége, hogy újrasora a mëgszokott dunántúlitól eltér: „de hó reme róma”.

Az első, szolmizálós sorban a kötőjellel összekapcsolt bëtűkóták nyolcadok, például sz-l = ti-ti; a különállók negyedëk, például sz sz = tá tá.

.

.

.

FÓRIS MÓZËS: PORKA HAVAK ESEDËZNEK

.

Regölés az udvarhelyszéki Kénosról

.

Gyűjtötte Vikár Béla, lëjegyëzte Bartók Béla.

(MNT II.: 865-ös számú népdal)

.

.

Lassan

.

 sz-l     sz-l    sz-f m-d      r-d     m-f  sz sz

Porka havak esedëznek, de hó reme róma,

nyulak, rókák játszadoznak, de hó reme róma.

.

Bényomoztunk a faluba, újrasor,

Fórizs Mózsës udvarára, újrasor.

.

Ottan látánk rakva házat, újrasor,

abba látánk vetve ágyat, újrasor.

.

Küjjel fekszik jámbor gazda, újrasor,

belől fekszik gyënge hölgye, újrasor.

.

Közből fekszik párizs gyermëk, újrasor,

Sërkëngeti atyját s anyját, újrasor.

.

Kejj fël, atyám, kejj fël anyám, újrasor,

mert eljöttek a régijek, újrasor.

.

Régi törvén, nagy rétt ökör, újrasor,

annok fele regösöké, újrasor.

Szarva teli főtt pereccel, újrasor.

.

Ajtó előtt nagy rőt ökör, újrasor,

annak fele regösöké, újrasor.

Hátán hosszan sült pecsënye, újrasor,

annak fele regösöké, újrasor.

Szarva teli főtt pereccel, újrasor,

annak fele regösöké, újrasor.

Tarka bojtján ëgy kossó sör, újrasor,

a maradjon a gazdának, újrasor.

Kődökibe köböl komló, újrasor.

A maradjon az asszonynak, újrasor.

.

(Ez az utolsó, hosszabb dalszövegrész helyszíni lëjegyzés.)

.

.

.

JEGYZETEK, IRODALOM

.

Szómagyarázatok

.

Bevezető rész

mëg|gyüttek =megjöttek;

szëgén = szegény;

Isfán = István;

szolgáji = szolgái;

fülö = füle;

böcsületös = becsületes;

házukná = házuknál;

akarnók = akarnánk;

fölengesztēnyi = (fagyott testrészt) megmelengetni, átmelegíteni;

nyomgyuk = nyomjuk.

.

Regösének

újrasor = refrén

porka havak = a földet vékonyan belepő friss hóréteg;

esedëznek = esegetnek, folyamatosan hullanak;

de hó reme róma = (ezt az újrasort a kutatók eddig nem tudták megfejteni);

bényomoz = belül levő helyre, valaminek a belsejébe nyomon követ valakit vagy valamit;

látánk (elbeszélő múlt, többes szám első személy) = láttunk;

rakva = építve;

küjjel = kívül;

belől = belül;

gyënge = fiatal;

közből = valakik között, középen;

párizs = szép piros;

sërkengeti = keltegeti (a második szótagban e-jét nyíltra módosítottuk);

kejj = kelj;

régijek = regösök;

törvén = törvény;

rétt = rőt = barnásvörös (itt elhomályosult jelentéstartalommal);

annok = annak;

rőtt = rőt = barnásvörös (itt elhomályosult jelentéstartalommal);

kossó = korsó;

kődökibe = köldökébe;

köböl = űrmérték; 62 vagy 94 vagy 125 l;

komló = kúszónövény, termését a sörkészítésnél használják.

.

A bevezető, szóbeli rész és a regösének forrása

MNT II. = A MAGYAR NÉPZENE TÁRA. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából szerkesztette Bartók Béla és Kodály Zoltán. II. JELES NAPOK. Sajtó alá rendezte Kerényi György. A 779-es számú népdal bevezető része a 829. oldalról; a 865-ös számú népdal a 972–973. oldalról. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953

.

Két szakirodalmi tétel

Sipos János: A nyelv szétválaszt, a dal összeköt. [Kenessei András beszélget a népzenetudóssal.] Kötetben: Kenessei András: Sumertől a magyarig. Ki a magyar? Mi a magyar? 127–141. oldal. Lʼ Harmattan Kiadó – Könyvpont Nyomda, Budapest, 2021

Szomjas-Schiffert György: A finnugor zene vitája 1-2. (Korunk tudománya sorozat.) A regösének kérdése című fejezet. 107–119. oldal. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976

.

Mészáros András

© 2011-2024 – kiejtes.hu