Köszöntő: 30 év! Két nagy veszélyt látok…

.

Hatékony nyelvművelés? Szép kiejtés?

Szókincsfejlesztés, magyarítás? Együttműködés?

Hibás kiadvány? Segítünk!

.

.

30 éves az Anyanyelvápolók Szövetsége

Mészáros András köszöntője, Buvári Márta felszólalása

.

.

Köszöntő

.

.

.

.

Ünnepi őrszavaink:

.

,,Ép nyelv, ép nép!”

(Lőrincze Lajos)

.

„Nyelvművelőinkre soha szëbb fëladat nëm várt, sőt talán nëm is várhat.”

(Bárczi Géza)

.

.

Tisztëlt Elnökség, tisztëlt tagtársaink, kedves Barátaink, kedves magyarul beszélő és értő Embërtársaink!

.

Szívből örvendünk, hogy immár három évtizede szervezetten működik mozgalmunk. Áldás és dicséret illesse a nagy elődöket, a mai vezetőket és minden egykori és jelenlegi közreműködőt.

Ebből az alkalomból biztatunk és kérünk mindenkit a munkálkodás folytatására az eddiginél még hatékonyabban, a következő területeken:

– anyanyelvünk szókincsének fejlesztése, magyarítása tudományos és köznapi területen egyaránt;

– a kiejtés gondozása mindenütt, de különösen a köztájékoztatásban;

– az oktatók, tanulók, hallgatók, nyelvművelők és anyanyelvápolók együttműködése: hogy beszélgessünk és segítsünk egymásnak;

– mi, a Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány munkatársai szívesen segítünk mindenkinek saját szakterületünkön.

Nyelvünk gazdagabb annál, mint amit egyetlen ember vagy csoport birtokolhat: maga a tenger. Védjük, műveljük és ápoljuk szeretettel a magyar nyelvet! Mi is további támogatásunkról biztosítjuk a Szövetséget, s ugyanezt kérjük Önöktől, Tőletek a Bárczi Alapítvány számára.

.

    Köszönettel, biztatással és szeretettel:

A Petőfi Irodalmi Múzeumban

Budapest, 2019. május 18-án

                                                                           Mészáros András

            Bárczi Alapítvány

.

Jegyzetek

.

A Lőrincze-idézet forrása:

Lőrincze Lajos: Emberközpontú nyelvművelés. Gyorsuló idő. Címlap. Magvető Kiadó, Budapest, 1980

.

A Bárczi-idézet forrása

Bárczi Géza: A zárt ë kérdéséhëz (Magyar Nemzet, 1974. XI. 10., 14. oldal). A világhálón:

https://kiejtes.hu/elmeleti-irasok-a-magyar-kiejtesrol/barczi-geza-a-zart-e-kerdesehez

.

A „segítünk” említésekor szabadon a következőt fűztem hozzá: „Több hibás kiadvány is megjelent. Például az egyébként kiváló és sokoldalú Tótfalusi István Kiejtési szótár (Tinta Kiadó, 2006) című művében a finn nyelvből és az észt nyelvből fölvett tulajdonnevek hibásan szerepelnek (egyéb tárgyi tévedésekkel együtt). Nyilván nem nézte át szakember, illetve aki átnézte, nem értett hozzá. A másik gond, hogy több kiadvány is mellőzi az magyar egyezményes hangjelölést. Pedig nyelvjárási, tájnyelvi kiadványokban illenék használni… Lásd: Papp István: Leíró magyar hangtan. 35–38. oldal. 14. pont: A magyar egyezményes hangjelölés. A világhálón:

http://mnytud.arts.klte.hu/tananyag/hangtan/pappi_m.pdf

.

.

Buvári Márta felszólalása: 

.

Tisztelt Vezetőség, Tisztelt Tagtársak!

.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége 30 éve működik, és mi, szerény tagjai éppen 20 éve hoztuk létre a Bárczi Géza Kiejtési Alapítványt. (Egy ideig Balázs Géza alelnök úr is velünk volt a kezelő testületben, és néhány kiadványunk létrehozásában segített.)

Vörösmarty módján kérdezem: Ment-é e két szervezet által a világ elébb? Jobb lett-e anyanyelvünk állapota? A válasz elég kétséges.

Működik az újság, vannak rendezvények, táborok.  Mindezeken néhány ember dolgozik. A tagság mit tesz azon kívül, hogy eljön szavazni, meg a Magyar Nyelv Napi gálára? Kellene az Édes Anyanyelvünkbe egy rovat, ahol keresetlenül, röviden bárki megírhatja a mai nyelvhasználattal kapcsolatos észrevételeit. Mert ami többeket zavar, az – a divatos elméletekkel ellentétben – nem nyelvtény.

A nagyközönségre továbbra sem vagyunk hatással, csak az érdeklődőkre. Jó, hogy a kormányzat most már pénzt ad a munkánkra, de hatalmat nem ad hozzá – ellenőrzési jogkört, végrehajtható nyelvtörvényt.

Két nagy veszélyt látok.

— Az egyik a mértéktelen idegenszó-használat. Jó magyar szavakat kiszorítanak régi vagy újonnan fölkapott idegen szavak. Kampányt kellene indítani ezek ellen. Minden hónapban ki kellene választani 8-10 szót, és sulykolni magyar megfelelőjüket az Édes Anyanyelvünk megfelelő rovatában, de rádióban, tévében is – közérdekű hirdetésként.

Ehhez jönnek a valóban új fogalmak. Ha esetleg magyarítanak, akkor sem jutnak tovább a tükörfordításnál. Kiváló eszköz a Szómagyarító honlap, de nem ér semmit, ha csak játék. A sok javaslat közül szakértő csoportnak ki kellene választania a legjobbat, és azt közzétenni, terjeszteni mindenhol.

— A másik aggasztó jelenség a kiejtés romlása. Miközben időnként elhangzik – például a Magyar Nyelv Napján is -, hogy óvni kell a nyelvjárásokat, a gyakorlatban még a táji köznyelvet, az e és ё hang megkülönböztetését sem tűrik el a médiában, nyelvészek pedig még tájnyelvi munkákban is hanyagolják. Így mi kétszeresen ellenszélben küszködünk. Ma már nem csak az e-t és az ё-t nem különböztetik meg, hanem az a, á, e, é mind egy hangszínű.   Gósy Mária már egy tíz évvel ezelőtti rendezvényünkön ismertette vizsgálati eredményét, mely szerint összecsúsznak a magánhangzók az ifjúság beszédében. Azóta csak romlott a helyzet. Fel kellene hívni a rádió- és tévészerkesztőségeket, hogy ne alkalmazzanak olyan munkatársakat, akik így beszélnek: tersaseg, kerdes, beszelgetes. Vagy tanítsák meg őket beszélni!

Köszönöm a figyelmet.

© 2011-2024 – kiejtes.hu