Némëti György: Tatrosi másolat (Müncheni kódex) _________________ – új olvasatban: 1466–2020

.

.

Némëti György

Tatrosi másolat (Müncheni k.) 1466–2020

.

Első fönnmaradt evangéliumaink új olvasata

–   2020 tavaszán

.

Méltó ajándék a 20. évét immár betöltött Bárczi Géza Kiejtési Alapítványnak és minden érdeklődőnek. Több mint két éves munkával elkészült a Müncheni kódex (Tatrosi másolat) új olvasata.

Mindezért a szerzők mellett hálás köszönet illeti a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet, illetve a Magyarságkutató Központot, de a tördelésért és kiadásért felelős Fazakas Istvánt is.

.

.

Miért volt rá szükség?

– A nyelvi gazdagságot hitelesen tükrözi, és nagyságrenddel pontosabb az 1985 -ösnél.

– A nyelvemlék szövege alaposan elő van emésztve, tehát viszonylag könnyen olvasható és értelmezhető, de a földolgozás szigorúan tudományos alapokon nyugszik.

– A naptári rész első ízben jelent meg teljes egészében (eddig csak csipegettek belőle a kutatók).

– A e-féle betűket-hangokat (nyílt e, hosszú nyílt ē, zárt ë ) pontosan rögzíti.

– A Függelékek magukba foglalják az e-féle hangok rendszerét, valamint Buvári Márta szótárából kiindulva a zárt ë-zés általános rendszerét.

.

..

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

A MÜNCHENI KÓDEX OLVASATA. Nyíri Antal és munkatársai betűhű kritikai szövegkiadása alapján. Az olvasatot és a szójegyzéket készítette és a kötetet szerkesztette: MÉSZÁROS ANDRÁS és H. TÓTH TIBOR. A Jegyzeteket H. Tóth Tibor, a Függelékeket Mészáros András írta. Lektor: Zelliger Erzsébet. Fekete Sas Kiadó – Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány – Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2020

.

.

TARTALOMJEGYZÉK

.

ELŐSZÓ……………………………………………………………..……..….9

BEVEZETÉS…………………………………………………………………11

1. A közlés célja és az olvasat…………………………………………….….11

2. Az átírás kérdései……………………………………………………….…12

3. A könyv fölépítése…………………………………………………….…..21

A MÜNCHENI KÓDEX NAPTÁRÁNAK OLVASATA…………………25

A MÜNCHENI KÓDEX NÉGY EVANGÉLIUMÁNAK OLVASATA…43

Máté evangéliuma……………………………………………………….…..45

Márk evangéliuma…………………………………………………………..87

Lukács evangéliuma……………………………………………………….114

János evangéliuma…………………………………………………………158

JEGYZETEK………………………………………………………………191

Szövegjavítás, szöveghiány………………………………………………..193

Jelölési hibák és megjegyzések……………………………………………202

Fordításra vonatkozó, értelmezést segítő megjegyzések……………….….207

SZÓJEGYZÉK…………………………………………………………….219

1. Nyelvjárási sajátosságok……………………………………………..…..…..219

2. A szószedet kérdései…………………………………………………..….……221

Szójegyzék a naptárhoz………………………………………………–….225

Szójegyzék az evangéliumokhoz…………………………………..….…..227

FÜGGELÉKEK…………………………………………………..………255

Rövidítések, jelek, fogalmak magyarázata a Függelékekhez………..……...255

I. Függelék…………………………………………………………..…..…262

AZ E-FÉLE HANGOK RENDSZERE A MÜNCHENI KÓDEXBEN…..262

Áttekintés…………………………………………………….………..…..264

Szóállományok…………………………………………………..……..….285

Összegző gondolatok………………………………………………..…….316

II. Függelék………………………………………………………..…..…..317

A ZÁRT Ë-ZÉS ÁLTALÁNOS RENDSZERE……………………..….…317

VÁLOGATOTT IRODALOM……………………………………..….….327

.

.

Beszerezhető?

.

Eleddig egyetlen híradás jelent meg, a társkiadó (tördelő) Fekete Sas Kiadótól:

https://feketesas.hu/konyv/a-muncheni-kodex-olvasata/

.

Pillanatnyilag a kötet kereskedelmi forgalomban nem kapható, s úgy tudni: a Magyarságkutató Intézettől lehet majd megszerezni ezt a kiadást.

Később fontos lenne hozzáférhetővé tenni nyelvészeknek, egyetemi hallgatóknak, tanulóknak és szélesebb érdeklődő körnek – akár a világhálón is.

.

.

A hátlapszöveg:

.

„A most megjelenő kötettel az Olvasó a Müncheni kódex (Tatrosi másolat, Jászay-kódex) néven ismert nyelvemlékünk hiteles, pontos és teljes olvasatát veheti kezébe. Első fönnmaradt anyanyelvű naptárunkat és evangéliumfordításunkat mintegy 600 éve magyarították, feltehetőleg a szerémségi Kamoncban. A fordítás szövegének másolatát Némëti György készítette 1466-ban a moldvai Tatrosban.

A kódex korábbi, Szabó T. Ádám által készített, 1985-ben megjelent olvasata az e hangok jelölésbeli különbségeit figyelmen kívül hagyta; ez az új kritikai olvasat viszont teljes mértékben érvényre juttatja a kódex nyelvtörténeti szempontból is kiemelkedő jelentoségű sajátosságát: a zárt és a nyílt e hangok megkülönböztetését. Ez a jelölés az ún. Huszita Biblia három kódexe közül kettőnek, a Bécsi és a Müncheni kódexnek egyedülálló különlegessége. Az olvasat az eredeti kézirat mellett Nyíri Antal és munkatársai betűhű kritikai szövegkiadására, illetőleg a kódex magyar–latin szótárára támaszkodik, és a mai helyesírás alkalmazása ellenére (hangok, hangkapcsolatok, értelmezést megkönnyítő központozás) hűen követi a kódex kéziratának minden betűjét és hangját.

A kötet közreadásával a kódex szövege mindenki számára elérhetővé és viszonylag könnyen olvashatóvá válik. A nyelvemlék olvasatát előszó és bevezetés, magyarázó jegyzetsor, valamint a nyelvjárási jellemzők áttekintésével induló bőséges szójegyzék és a nyelvemlék zárt ë-zésének rendszerét részletesen bemutató függelék egészíti ki. A szerkesztők e munkával is felhívják a figyelmet nyelvemlékeink alapos megismerésének és feldolgozásának fontosságára.”

Szerkesztette: M. A.

© 2011-2024 – kiejtes.hu