Nyelvművelés vagy óvatoskodás? ______ Hiba: határok nēlkül – helyesen: nélkül ________A magyar nyelv napjára, 2020

.

Szóvá tesszük!

.

Anyanyelvünk ápolása – vagy ápolatlansága?

.

Magyar-nyelvtenger: műanyag szemét meg vegyi anyagok

Itthon érzem magam anyanyelvünk tengerének hullámzó tájain. Az óriási víztömegből csupán meregethetek egészen kicsiny kagylómmal (Kosztolányival szólva).

Sajnos kétféle szennyezés sújtja nyelvi vizeinket: az idegen szavak műanyaga és a kiejtési hibák vegyi szennyezése veszélyezteti éltető tengervizünket.

Egy ápolónő – noha nem orvos – érzékeli a szakrendelő, a kórház, az egészségügy sikeres működését, illetve nehézségeit. Ugyanígy egy tanár is – bár nem szaknyelvész – fölismerheti: hol szorít a cipő mondjuk az oktatásban meg a műsorszóróknál. Tehát nem hivatalos szakemberként, hanem mint érdeklődő anyanyelvi felhasználó, magyar szakos tanár gyűjtöttem bekezdésekbe gondolataimat.

.

A nyelvvédelem lecserélése

A nyelvvédelem az 1970-es évekig tartott. Akkortájt Lőrincze Lajos (1915–1993) nyelvész, vezető nyelvművelő és mások közreműködésével megváltoztatták a nyelvművelés irányát.

Ferenczy Gézáról (1901–1974) ezt írja Elekfi László: ,,Nem teszi teljesen magáévá a Lőrinczével kezdődő fordulatot az új, úgynevezett pozitív nyelvművelés felé.” (Lásd a Ferenczy-kötetben!)

Ennek az új irányzatnak, melyet ,,emberközpontú nyelvművelés”-ként hirdettek meg, eredetileg a nyelvfejlesztés lett volna a tartalma.

A nyelvművelés szó megmaradt, de a nyelvfejlesztés ritkán érvényesül, inkább csak a nyelvleírást, leíró, tény-nyelvészetet gyakorolják (kiegészítve némi nyelv-szeretgetéssel – de csak óvatosan, nehogy megsértődjenek az ellenszurkolók…).

.

Miért álltak le a nyelvvédelemmel?

Egyrészt hatástalannak, kudarcosnak tartották az erőteljes nyelvvédelmet. Illetve már akkor is tekintettel kellett lenni a nyelvhasználók érzékenységére. Másrészt arra gondoltak a felelős nyelvészek, hogy helyesírásunk megtanulása, begyakorlása bőven ellátja feladatokkal a tanulóifjúságot és a felnőtt nyelvhasználókat. S ezáltal majd magától létrejön a tervezett köznyelvi egység.

.

A rendszerváltoztatás után. Napjainkban: mintha-nyelvművelés

Addig viszonylagosan elzárt helyzetében alakult, fejődött a magyar nyelv. Aztán a sokasodó nemzetközi kapcsolatok, az idegen nyelvek (főként az angol) hatására újabb idegen szavak özöne zúdult és zúdul a nyakunkba. (Molnos Angéla zagyvanyelvnek nevezi az így kialakult, használatos nyelvet.) A hivatalos nyelvművelők szerint az 1. online, a 2. podcast új magyar szó. Eljátszanak a gondolattal, hogy magyarítani kell őket, de hatásos lépéseket nem tesznek. Pedig magyarra kell cserélnünk ezeket az angol szavakat: 1. élő, élőben, vonalban, vonalas, hálón, hálós, számítógépes, számgépes stb. 2. hangtár, sorozat stb. Egyébként megértem, hogy utólag nem mindig könnyű a idegen, vendégszavak magyarítása. De nem lehetetlen. Az észtek szópályázatokkal éltek nem is olyan régen (lásd őket  világhálón!), s nálunk is hirdettek ilyen nemes vetélkedőket a múlt században. Tehát: hajrá!

A nyelvhelyesség megőrzése mindig is a legbonyolultabb kérdések közé tartozott; a jelenlegi ,,jóváhagyó” nyelvművelés csak kullog az események után: például ,,az amely helyett jó lesz az ami, az amizás“.

A kiejtési eltéréseket meg már közepes fülhallással is érzékelhetjük.

.

Lazul a magyar kiejtés – magánhangzóink veszélyben

A műszeres mérés egyáltalán vadonatúj dolog. A magyar kiejtés kutatását több mint egy emberöltővel ezelőtt már megkezdte volt Tarnóczy Tamás (1915–2007) tanár, nyelvész, beszédkutató.

Itt csak hadd utaljak még Bolla Kálmán nyugalmazott egyetemi tanár, valamint Gósy Mária tanszékvezető egyetemi tanár egy-egy tanulmányára, amelyek szerint romlik a magyar köznyelvi kiejtés, különösen a fiatalok beszédhangképzése lazult meg. Magánhangzóink sorvadásnak indultak. (Lásd a Jegyzetekben!)

Hadd emeljek ki kétfajta vírust, melyek szélesebb körben terhelik köznyelvi kiejtésünket. Még a közszolgálati műsorszórók munkatársainak ajkán is jócskán előfordulnak:

,,Orszéggyűlési vélasztésok” = helyesen: országgyűlési választások.

,,Beszēlgetni”, ,,Határok nēlkül” ,,peldául” = helyesen: beszélgetni, Határok nélkül, például.

Pedig mai tudásunkkal és eszköz-ellátottságunkkal hatékonyan gondozhatnánk (gondoznunk is kell) köznyelvünk (meg nyelvjárásaink) kiejtését.

.

Mintha-nyelvművelés helyett valódi nyelvművelés szükségeltetik!

Végy egy szívkamrányi nyelv-kedvelést (ellenszél esetén tetszés szerinti mennyiségű tényszerű nyelv-leírást); tűzdeld meg kutatási eredményekkel, nyelvi érdekességekkel; öntsd le az egészet művelődéstörténeti vagy a napi történésekhez kapcsolódó értékeléssel. Vigyázz, semmilyen megnyilvánulást ne bírálj, hiszen a nyelvi tények sérthetetlenek! Eredmény: Máris készen áll egy mai nyelvművelő írás. Ez a jellegzetesen óvatos, kímélő, fékezett habzású mintha-nyelvművelés.

A helyesírás mindig megegyezés kérdése, de a kialakult szabályokat egyszerűen nem lehet és nem is szabad megváltoztatni. (Jól ismerjük a nehézségeket: ly, földrajzi nevek, egybe-külön írás, a legkevesebb 90 régies betű stb.) Tehát nem helyezném folytonosan a középpontba helyesírásunkat. Hiszen gyakorlásához, alkalmazásához okos eszközeinken rendelkezésünkre áll valamelyik helyesírás-ellenőrző – a közoktatás lezárulta után is.

Viszont a magyar nyelvhelyesség gondozását, a szép magyar kiejtés fölmutatását és nem utolsósorban magyaros szókincsünk fejlesztését nem bízhatjuk a véletlenre, és egyáltalán nem hagyhatjuk ebek harmincadjára.

A jelenlegi magyar művelődési térben a nyelvművelés tartalmát a másik oldal kigúnyolja, az innenső oldal csupán (félénkségből?) kilúgozza.

A nyelvművelés tanácsadó, szolgáltató jellegének megőrzése, erősítése mellett a hibákat is ki kell mondanunk.

Senkit nem akartam – és nem is akarok – megsérteni. Természetesen örülnünk kell minden anyanyelv-népszerűsítő írásnak, meg kell becsülnünk a különféle nyelvtudományi irányzatokat. Hiszen a tudomány fejlődése néha ,,öncélú”, nem feltétlenül kapcsolódik szorosan a napi nyelvhasználathoz, az eredményeket olykor csak később használja föl maga a tudomány, illetve a nyelvközösség. Viszont nem mindig szerencsés az angolszász nyelvelméletek egy az egyben való átültetése a számunkra oly kedves magyar anyanyelvünkkel kapcsolatban.

.

.

Jegyzetek

.

.

[1] Két címszó legfontosabb szótárainkból

.

Nyelvművelés =

.

A magyar nyelv értelmező szótára (1959–1962):

– ,,Az alkalmazott nyelvtudománynak az az ága, amely a nyelvhelyesség elvei alapján, a nyelvi műveltség terjesztésével, a nyelv egészséges fejlődését igyekszik biztosítani.”

.

Magyar értelmező kéziszótár (1972):

– ,,Az anyanyelvi műveltség terjesztése a nyelvhelyesség elveinek a nyelvhasználatban való érvényesítése végett.”

.

Magyar értelmező kéziszótár (2003):

– ,,Az anyanyelvi műveltség terjesztése.”

– ,,A nyelvhelyesség elveinek a nyelvhasználatban való érvényesülését segítő szervezett tevékenység.”

.

.

Nyelvművelő =

.

A magyar nyelv értelmező szótára (1959–1962):

melléknév:

,,Olyan (közösség, szerv, intézmény, ritkán személy), amely, aki nyelvműveléssel foglalkozik.”

főnév:

,,Nyelvműveléssel foglakozó személy.”

.

Magyar értelmező kéziszótár (1972):

melléknév:

,,Nyelvműveléssel foglalkozó, ennek célját szolgáló (mozgalom).”

főnév:

,,Nyelvművelő személy.”

.

Magyar értelmező kéziszótár (2003):

melléknév:

,,Nyelvműveléssel foglalkozó, ennek célját szolgáló (mozgalom, kiadványok).”

főnév:

,,Nyelvművelő személy.”

.

Lásd még a fenti szótárak művel, művelés címszavait!

.

.

[2] Néhány nyelvművelő szakirodalmi tétel

.

Bárczi Géza: Nyelvművelésünk [főként A nyelv hangzása című fejezet (30–42. o.]. Gondolat Kiadó, 1974

.

.

.

.

Buvári Márta: Nyelvművelés-elmélet. Értékelvű nyelvművelés. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2008 A hálón:

https://nyelvmuveles.hu/buvari-marta-nyelvmuveles-elmelet-ertekelvu-nyelvmuveles/nyelvmuveles-elmelet-ertekelvu-nyelvmuveles

.

Fábián Pál – Lőrincze Lajos: Nyelvművelés. Szerkesztette Fábián Pál és Tátrai Szilárd. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999 [Korábbi kiadások is megjelentek.]

.

Ferenczy Géza: Magyarán. Válogatott cikkek, tanulmányok, előadások. Szerkesztette Elekfi László. (10. oldal.) Tankönyvkiadó, Budapest, 1980

.

Lőrincze Lajos: Emberközpontú nyelvművelés [főként a Mi a nyelvművelés?; Emberközpontú nyelvművelés; Egy magyar nyelv van; A forrásoknál; Nemzetben él a nyelv című fejezetek]. Magvető Könyvkiadó, 1980

.

.

[3] Két írás a magyar magánhangzók sorvadásáról

.

Bolla Kálmán: A zárt és nyílt <e> problematikája tágabb összefüggésekben vizsgálva. Kötetben: Bárczi Füzetëk I. Köznyelvi kiejtjésünkért. Tudományos tanácskozás Bárczi Géza nyelvész akadémikus (1894–1975) születésének 110. évfordulója alkalmából. 2003. novembër 19. Szërkesztëtte Buvári Márta. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2004

A hálón: https://kiejtes.hu/elmeleti-irasok-a-magyar-kiejtesrol/i-barczi-fuzet-koznyelvi-kiejtesunkert

.

Gósy Mária: Beszédprodukciós tervezés és kiejtés. Kötetben: Bárczi Füzetëk XVI. I. Kodály Zoltán és a magyar nyelvi műveltség. Ünnepi ülés, tudományos tanácskozás anyaga. ELTË Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelvészeti Könyvtár, 2007. novembër 28. Szërkesztëtte Mészáros András. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2008

A hálón: https://kiejtes.hu/elmeleti-irasok-a-magyar-kiejtesrol/16-barczi-fuzet-kodaly-zoltan-emlekere-%E2%80%93-in-memoriam-zoltan-kodaly-elmeleti-irasok

.

Mészáros András

© 2011-2024 – kiejtes.hu