Zagyvanyelv a Magyar Nemzetben ___Megjegyzések a Karantémák szavaihoz

.

.

„Napjainkban már igen lepusztult

mind a köz-, mind a szakmai magyar nyelv.”

Dr. Bertók Lóránd (1934–2020)

.

.

.

Molnos Angéla Magyarító könyvecskéjének címlapja (2015)

.

.

Szóvá tesszük! Igényes, értékelvű nyelvművelést!

.

.

Idegenszerű és zagyvanyelvi szavak

a Magyar Nemzet anyanyelvi rovatában

Balázs Géza: Karantémák

.

Határozottan leszögezem: egyáltalán nem kívánom bántanti az idegennyelvtudást. Sőt! Családunk fiatal tagjai elég jó angolosok, én is folyamatosan foglalkozom idegen nyelvekkel, a családtagok általában letették a maguk nyelvvizsgáját. Napjainkban kiemelkedik az angol, de nekünk magyaroknak a német is elengedhetetlen. Máskülönben nem kis hiányossága nyelvtanításunknak, hogy fiataljaink általában hibás kiejtéssel szólalnak meg idegen nyelven is.

Köszönet kell mondanunk Balázs Géza professzornak, hogy a 2021. január 8-i Magyar Nemzetben csokorba kötötte a járványban fölbukkant (vidámabb) nyelvi jelenségeket.

E szavak, jelenségek legnagyobb része azonban nem felel meg az igényes köznyelvi nyelvhasználat kívánalmainak. Ezért kiegészítő megjegyzésekkel látom el őket.

Egyébként megvan a létjogosultsága a leíró, ténynyelvi munkálatoknak is. De ebből a magyar nemzetbeli írásból és Veszelszki Ágnes egyetemi docens járványszótárából (Karanténszótár. Virális tartalom. Interkulturális Kutatások Kft., Budapest, 2020) arra következtetek, hogy tekintélyes vezető nyelvészeink megelégednek a nyelvi tények gyűjtésével, s ezúttal (is) lemondanak a magyar szókincs szerves fejlesztéséről.

Rendben, de akkor ezt ne nyelvápolásnak, nyelvművelésnek nevezzük. Tehát mindezek alapján többféle nyelvkezelés is elképzelhető: 1. „emberközpontú” nyelvkezelés (Lőrincze Lajos, Grétsy László és sokan mások); 2. hagyományos, igényes, értékelvű nyelvművelés (Bárczi Géza, Buvári Márta és sokan mások) stb.

Persze, igaz, elismerem, új szavak bevezetése nem könnyű feladat. Akarat és erőfeszítés, erőbedobás nélkül nem megy. Mindenesetre jelen helyzetünkben igényes, értékelvű nyelvművelés szükségeltetik! Bőséges, túlcsorduló a magyar szókincs ahhoz, hogy kényelmesen meríthessünk vagy legalább csipegethessünk belőle.

.

.

Megjegyzések:

.

karantéma* (zagy): a téma bevett, közhasználatú szavunk, csonkítja az idegen szót;

karantén* (nközi) (ideg): eredetileg a quarantaine = körülbelül negyven, negyvenéves kor, vesztegzár, bezárás (quarante = negyven) francia szó; helyettesíthető: vesztegzár, (egészségügyi) zárlat; bezárás, bezárkózás, házizárlat, korlátozás, lezárás; bezárkózik, vesztegel, veszteg marad; bezár, vesztegeltet, vesztegzár alá vesz, zárol, zárlat alá helyez stb.

karanténfolklór* (ideg): veszteg-szokás, veszteg-néprajz

dialektus* (nközi) (ideg): nyelvjárás, alnyelvjárás, nyelvszokás, tájnyelv, szójárás stb.

járványdialektus* (zagy): kevertnyelvi kifejezés; járványnyelv, vesztegnyelv;

karanténmese* (zagy): járványmese, vesztegmese;

karanténdal* (zagy): járványdal, vesztegdal;

karanténsláger* (ideg): járványsiker, vesztegsiker;

karantének* (zagy): járványének, vesztegének;

karanténfolk* (ideg): járványszokás, vesztegszokás;

karanténvers* (zagy): járványvers, vesztegvers;

karanténnyelv* (zagy): járványnyelv, vesztegnyelv;

karanténnyelvi* (zagy): járványnyelvi, vesztegnyelvi,

.

„vásárlási időssáv”: ez szellemes, s-ekkel játszó (végre magyar nyelvű!) megoldás; tulajdonképpen: idősáv;

.

„Végre elmúlt 11, dzsalok is a boltba. Mia…? Több nyugger van bent, mint idősek napján a kultúrotthonban.” (Bejegyzés)

dzsal* (ideg): kárpáti cigány ige, jelentése: megy, elmegy, halad (cigány helyesírással: dzhal; lovári alakja zhal: zsal);

dzsalok* (zagy): kevertnyelvi szóalak;

nyugger* (zagy): magyar gyök meg német képző; kevertnyelvi szóalak, ráadásul összecseng például az angol nigger szóval is (a néger szó a magyarban semmiféle sértőt nem tartalmaz);

.

maszk* (ideg): arcvédő, járványvédő, orr-szájvédő, védő;

maszkolás* (zagy): kevertnyelvi szóalak;

öregembermaszk* (zagy): kevertnyelvi szóalak;

stressz-labda* (zagy): kevertnyelvi szó;

fóbia* (nközi) (ideg): irtózás, iszony, rettegés, undor, utálat, viszoly, viszolygás;

pozitív* (nközi) (ideg): helyeslő, igenlő, jó (irányú), kedvező; kóros (lelet);

negatív* (nközi) (ideg): helytelenítő, kedvezőtlen, nemleges, rossz (irányú), tagadó, visszahúzó; kórtalan (lelet);

komment* (nközi) (ideg): hozzáfűzés, hozzászólás, megjegyzés, szólás;

szekció* (nközi) (ideg): csoport, osztály, részleg;

kommentszekció* (ideg): szólócsoport, szólórészleg;

cecíliáda* (ideg): szellemes, de idegen főnévképző;

anno* (ideg): egykor, évben, hajdan, hajdanában, régen, réges-rég stb.;

pánik* (nközi) (ideg): fejvesztettség (tömegben), riadalom, vakrémület, zavar;

maximum* (nközi) (ideg): csúcs, felhatár, felső határ, legfeljebb, nem több mint;

haver* (biz) (utca): barát, cimbora, játszótárs, kenyeres, pajtás, társ, tettestárs;

.

Soroló: „protein – kreatin – karantin.”

protein* (nközi) (ideg): (egyszerű) fehérje;

kreatin* (nközi) (ideg): erőanyag, erőkristály, izomerőanyag;

karantin* (ideg): nem létező szóalak az erőltetett „rímelés” érdekében;

.

„…mért nem zárassa be? …fertözödhetnek meg?”: szinte ez az egyetlen bírálat (!); a suksükölés igazából lehet nyelvjárási eredetű toldalékolás; a rövid ö-k esetleg hanyagság, kapkodás következtében (hiányos billentyűzeten írva) kerültek be, vagy valaki külföldön (külhonban) élve szólt hozzá;

.

karantéboly* (zagy): járványtéboly, vesztegtéboly, zárlattéboly;

karantea* (zagy): járványtea, vesztegtea, zárlattea;

.

Függelék

vakcina* (ideg): oltás, védőoltás, oltóanyag, tehenke, szuri (latinul: vacca = tehén, vaccinus = tehén-);

vakcináció* (ideg): oltás, oltakozás, szurizás stb.

vakcinál(ás)* (zagy): olt, beolt, leolt, szuriz (oltás, beoltás, leoltás, szurizás) stb.

vakcináz* (zagy): olt, oltást ad, oltást bead, szurit ad, szuriz stb.

.

.

A szavak minősítései főként stílusuk alapján:

* = a helytelenített szó megjelölése nyelvtisztaság (származás), nyelvhelyesség (alakiság) szempontjából;

(biz) = bizalmas, bizalmaskodó, fesztelen, családias

(ideg) = idegen szó, idegenszerű

(nközi) = nemzetközi

(utca) = utcanyelvi

(zagy) = zagyvanyelvi, kevertnyelvi

.

.

Fontosabb, javasolt irodalom

.

Az írás adatai, lelőhelye:

Balázs Géza: Karantémák (Magyar Nemzet. Lugas. Anyanyelvünk. 2021. január 8., péntek)

https://magyarnemzet.hu/lugas-rovat/karantemak-9195641/

.

Bárczi Géza – Országh László (vezető szerkesztők): A magyar nyelv értelmező szótára. I. kötet. A–D. Akadémiai Kiadó, 1959 [ÉrtSz.] [A stílusminősítés és a nyelvhelyesség szempontjai: XXIV–XXV. o. A rövidítések és jelek magyarázata: az 1092. oldal utáni kihajtón]

.

Buvári Márta: Nyelvművelés-elmélet. Értékelvű nyelvművelés. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2008

.

Horváth Péter Iván: Mitől idegen az idegen szó? Kötetben: Jelentés a magyar nyelvről 2010–2015. Új szavak, kifejezések 2010–2015. Szerkesztette: Balázs Géza. IKU – Inter Nonprofit Kft., Budapest, 2016 [105–133. o.]

.

Juhász József – Szőke István – O. Nagy Gábor – Kovalovszky Miklós (szerkesztők): Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972 [ÉKsz.] [A szócikk bevezető része: X–XII. o. Rövidítések: 1547–1549. o.]

.

Molnos Angéla: Magyarító könyvecske. A magyar nyelvvisszaújítás kis szójegyzékének hatodik, bővített, átdolgozott kiadása. Molnos Angéla Alapítvány, Debrecen, 2015

.

Pusztai Ferenc (főszerkesztő): Magyar értelmező kéziszótár. Szerkesztők: Gerstner Károly, Juhász József, Kemény Gábor, Szőke István, Váradi Tamás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003 [ÉKsz.²] [A szócikk értelmező és szemléltető része: XV–XVII. o. Rövidítések: XXI–XXIII. o.]

.

Romano Rácz Sándor: Kárpáti cigány – magyar, magyar – kárpáti cigány szótár és nyelvtan. Balassi Kiadó, Budapest, 1994

.

Szily Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára I-II. Budapest, Hornyánszky Viktor kiadása,1902-1908 / Hasonmás kiadás. Nap Kiadó, Budapest, 1994

.

Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára. Osiris Kiadó, Budapest, 2007

.

.

Mészáros András

általános iskolai magyartanár

© 2011-2024 – kiejtes.hu