Szlovén nyelv ______________________________________________ A szlovén kiejtésről nagyon röviden

.

.

A SZLOVÉN KIEJTÉSRŐL DIÓHÉJBAN

Tanuljunk nyelveket! A kevés nyelvtudás is használható.

.

A szlovénok őseit az avar hatalom telepítette az 500-as években a nyugati végekre, az Alpok előterébe. A magyarság is az avarhun hatalommal együtt került be a Kárpát-medencébe.

Míg a horvát és a szerb nyelv annyira közel áll egymáshoz, mintha nyelvjárási változatok lennének – kis eltéréssel –, a szlovén távolabb áll a még a többi délszláv nyelvtől is.

Szlovénia is egyre kedveltebb a magyar kirándulók körében. Tiszteljük meg hát művelt, szorgalmas délnyugati szomszédainkat, hogy legalább egy kicsit megismerjük a nyelvüket, kiejtésüket.

Mészáros András

.

Ábécé

A szlovén ábécé 25 betűből áll: a, b, c, č, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, r, s, š, t, u, v, z, ž.

.

Különféle hangsúlyú és zárt vagy nyílt

magánhangzók

Az 5 magánhangzó betűjelre 3-féle ékezet kerülhet, az a, e, i, o, u hangzókat 4 csoportba sorolják:

– hangsúlyos hosszú zárt: á, é, í, ó, ú; (éles ékezettel);

– hangsúlyos hosszú nyílt: ê, ô; (kúpos ékezettel);

– hangsúlyos rövid nyílt: à, è, ì, ò, ù; (tompa ékezettel);

– hangsúlytalan rövid: a, e, i, o, u.

.

Szlovén betűjelek – szlovén segédjelek – átírásunk

jelei

Nem a nemzetközi átírást használtuk, hanem Mukics Ferenc nyomán a szlovén módosított betűjeleknek a magyar egyezményes hangjelölésen alapuló átírását.

Tehát a magánhangzóknál – mivel a helyesírás nem jelöli a hosszúságot meg a hangsúlyosságot, ezért az oktatás során segédjeleket használnak, illetve mi magyarosabb átírást, betűjeleket alkalmazunk:

a (3) = szlovén segédjelek: á, à, a – magyaros átírásunk: á, á, ȧ;

e (4+2) = szlovén segédjelek: é, ê, è, e, é/è, e/e – magyaros átírásunk: é, ē (hosszú ä vagy hosszú e), ë, ë (rövid ë), ö, ö;

i (3) = szlovén segédjelek: í, ì, i – magyaros átírásunk: i, i, i;

o (4) = szlovén segédjelek: ó, ô, ò, o – magyaros átírásunk: ó, ó, o, o;

u (3) = szlovén segédjelek: ú, ù, u – magyaros átírásunk: u, u, ů.

.

Néhány megjegyzés

– Az általunk alkalmazott átírási rendszer meglehetősen bonyolult. Úgyhogy egyszerűbben is kiolvashatjuk a szlovén szavakat – legfeljebb kiejésünk kissé pontatlan lesz.

– A lehetőség szerinti pontos kiejtésjelölés érdekében a következő hangzók betűjeleit is alkalmaztuk, főként a magyar egyezményes hangjelölésből: – ȧ = palóc a, nem ajakkerekítéses, ,,nemzetközi” a, egypontos ȧ-val jelöljük; – ä = erősen nyílt e hangzó, väszprémi ä (kicsit á-ba hajlik: á mint Álámér); – ë = zárt ë-nek kell ejtenünk, ahogy a magyarban az „embër, ëgy, mëntëk (ti)” stb. szavakban; ajakréssel, elöl képzett, középső nyelvállású hang; – ö = ə̑ = középen (nem elöl, nem hátul) képzett, ö-szerűen, de széthúzott ajkakkal ejtett, tehát nem ajakkerekítéses gyenge magánhangzó; hasonló az észt õ-höz vagy a román ă-höz; – β = kétajakos, b-szerű réshang (a v helyett).

– Az ô = ó, a-szerű hang, nyílt o, ó-val jelöljük, de a magyar a-nak felel meg.

– Például a kositi szó kétféle jelentésű – az ékezéstől, kiejtéstől függően: kosíti = kaszálni; kósiti = ebédelni. A szlovénban tömegével találhatók ilyesféle szópárok. Ezért fontos a magánhangzók pontos képzése.

– Figyelem! A szlovén kiejtési ékezet hangsúlyt is jelöl, minőséget is.

– A szlovénban sem az e, sem az i nem lágyít, sőt a dj, lj, nj, tj betűkapcsolatokat is így ejtjük, ahogy írva vannak: nek (nék) – nék = bizonyos, egy; dišeč (hn) (dišèč) – disëcs = illatos; ljudje (ljudjé) – ljudjé = emberek; stb.

– A mássalhangzók hasonulása hasonló a magyar mássalhangzókéhoz. Szó végén a zöngések zöngétlenednek: dež (dèž) – dës = eső; mraz (mràz) – mrász = hideg; stb.

– Néhány rövidítés: hn = hímnem; nn = nőnem.

.

.

Példák a szlovén hangok, szavak kiejtésére

Felépítés: szlovén szó (ékezetes szlovén szó) – átírt szó = magyar jelentés.

.

A a = (ékezetes) á, à, a – (átírás) á, á, ȧ.

á: á, egy kicsit rövidebb, de körülbelül mint a magyar á; babica (bábica) – bábicȧ = nagymama; brati (bráti) – bráti = olvasni;

à: á, a magyar á-hoz hasonló, de rövid hang, á; brat (bràt) – brát = fiútestvér; bila (nn) (bílà) – bilá = volt;

a: ȧ, nemzetközi, „palóc” ȧ, egypontos a, ȧ; cesta (césta) césztȧ = út;

B b = mint a magyar b; bik (bìk) – bik = bika; bika (birtokos eset) (bíka) – bikȧ = bikának a;

C c = mint a magyar c; cvet (cvét) – cvét = virág; cvetoč (cvetóč) – cvëtócs = virágzó;

Č č = cs, mint a magyar cs; če (čè) – csë = ha; četrti (četŕti) – csëtörti = negyedik;

D d = mint a magyar d; devet (devét) dëvét – kilenc; dol (dòl) – dol = le;

Dž dž = dzs,mint a magyar dzs; džez (džéz) – dzsész = dzsessz;

E e = (ékezetes) é, ê, è, e, é/è, e/e – (átírás) é, ē (hosszú ä vagy hosszú e), ë, ë (rövid ë) ö, ö.

é = é, megközelítően a magyar é; del (dél) – dél = rész; delati (délati) – délȧti = dolgozni;

ê = ē, hosszú ä vagy hosszú e, ē; ena (nn) (êna) – ēnȧ = egy; žena (žêna) – zsēnȧ = feleség;

è = ë, zárt ë; en (hn) (èn) – ën = egy;

e = ë, rövid zárt ë, ë ; petek (pétek) – pétëk = péntek;

é/è = ö, széthúzott ajkakkal ejtett, tehát nem ajakkerekítéses gyenge magánhangzó, nyelvészeti betűjele ə̑, ö; pekel (pekèl) pëköl – pokol; šel (hn) (šèl) – söl = ment (ő);

e/e = ö, széthúzott ajkakkal ejtett, tehát nem ajakkerekítéses, teljességgel hangsúlytalan gyenge magánhangzó, ö; miren (míren) – mirön = békés; konec (kônec) – kónöc = vég, vége;

F f = mint a magyar f; fižol (fižól) – fizsól = bab;

G g = mint a magyar g; gotov (gotòv) – gotov = kész;

H h = hh, erős h, hh; hiša (híša) – hhisȧ = ház;

I i = (ékezetes) í, ì, i = (átírás) i, i, i.

í = i, mint a magyar rövid i, i; bil (hn) (bíl) – bil = volt;

ì = i, rövidebb, mint a magyar rövid i, i; golič (golìč) – golics = madárfióka;

i = i, egészen rövid és hangsúlytalan is, i; koliko (kóliko) – kóliko = mennyi;

J j = mint a magyar j; kraj (kráj) – kráj = hely (helység);

K k = mint a magyar k; kako (kakó) – kȧkó = hogyan;

L l = (szlovén) l, l = (átírás) l, β.

l = l, mint a magyar l; ljubezen (ljubézen) – ljůbézön = szeretet, szerelem;

l = β, kétajakos, b-szerű vagy rövid u-szerű réshang, β; žal (žàl) – zsáβ = sajnos;

M m = mint a magyar m; mama (máma) – mámȧ = anya; mir (mír) – mir = béke;

N n = mint a magyar n; ljubljanski (ljubljánski) – ljůbljánszki = ljubljanai; nov (nòv) – nov = új;

O o = (ékezetes) ó, ô, ò, o = (átírás) ó ó o o.

ó = ó, körülbelül a magyar ó; pot (pót) – pót = út, útvonal;

ô = ó, a-szerű hang, nyílt o, ó; koza (kôza) – kózȧ = kecske; kosa (kôsa) – kószȧ = kasza; ona (nn) (ôna) – ónȧ = ő, őt; oče (ôče) – ócsë = apa;

ò = o, mint a magyar rövid o; on (hn) (òn) – on = ő, őt;

o = o, egészen rövid, hangsúlytalan hang, o; odgovor (odgóvor) – odgóvor = válasz;

P p = mint a magyar p; kip (kíp) – kip = szobor;

R r = r vagy ör; mint a magyar r; gora (gôra) – górȧ = hegy; vagy szótag r (szótag értékű, szótagképző r), ör; skrbstvo (skŕbstvo) – szkörbsztvo = gondoskodás, gondozás;

S s = sz, mint a magyar sz; sir (sìr) – szir = sajt; Slovenija (Slovénija) – Szlovénijȧ = Szlovénia;

Š š = s, mint a magyar s; peš (péš) – pés = gyalog; še (šè) – së = még;

T t = mint a magyar t; kot (kot) – kot = mintha; kot (kót) – kót = sarok;

U u = (ékezetes) ú ù u = (átírás) u u ů.

ú = u, kb. a hangsúlyos magyar rövid u; jutri (jútri) – jutri = holnap;

ù = u, a rövid u-nál rövidebb, u; grunt (grùnt) – grunt = földbirtok;

u = ů, egészen rövid, hangsúlytalan hang, ů; učenec (hn) (učênec) – ůcsēnöc = tanuló;

V v = v u w = v u β

v = mint a magyar v; hvala (hvála) – hhválȧ = köszönet; stb.

v = u, magánhangzó vagy ör után, rövid u; avto (ávto) – áuto = gépkocsi, autó; brv (bŕv) – böru = pallóhíd; glavnik (glavník) – glȧvnik = fésű; stb.

v = β, kétajakos, b-szerű vagy rövid u-szerű réshang, β; vlak (wlák) – βlák = vonat; vrata (wráta) – βrátȧ = ajtó, kapu; stb.

Z z = mint a magyar z; jezik (jêzik) – jēzik = nyelv; zet (zèt) – zët = vő;

Ž ž = zs, mint a magyar zs; železnica (želéznica) – zsëléznicȧ = vasút.

.

.

A könyves és világhálós további tájékozódást

elősegítendő

.

Szlovén szótárak és nyelvkönyvek szerzői

Elizabeta Bernjak, Fliszár János, Guttman Miklós, Jože Hradil, Kosaras István, a Lingea szerzői csoportja, Mukics Ferenc = Francek Mukič, Szabó Gyula és mások.

Jelenleg a legkönnyebb elérhető nyomtatott tananyag: Szlovén társalgás szótárral és nyelvtani áttekintéssel. Szerző: szerkesztői csoport. Lingea, 2016

.

.

A szlovén példaszavak, illetve a szlovén kiejtésjelölés forrásai:

Mukics Ferenc: Szlovén nyelvkönyv – Mukič, Francek: Slovenska slovnica. Magyarországi Szlovének Szövetsége, 1997

valamint a magyar egyezményes hangjelölés a hálón:

https://mnytud.arts.unideb.hu/tananyag/hangtan/pappi_m.pdf és https://kiejtes.hu/helyesiras-es-kiejtes/ismerkedjunk-szephangu-nyelvjarasainkkal-a-magyar-egyezmenyes-hangjeloles

.

Szerkesztette: M. A.

© 2011-2024 – kiejtes.hu