Pusztay János (szerk.): Veszélyeztetett-e a magyar nyelv? ____________________ Ismertetés (s a magánhangzók védelme…)

.

.

Címszavas és lényegkiemelő ismertetés

Pusztay János (szerk.): Veszélyeztetett-e a magyar nyelv? Kiadja az Anyanyelvápolók Szövetsége. Széphalom – Budapest, 2020

Persze az egész emberiség, az emberi faj is veszélyeztetve van. Így, áttételesen minden nyelv is. De a mi gondunk ezúttal csengő-bongó-ragyogó -megújulni-képes anyanyelvünk.

.

.

Karácsony Fanni találó betűi a kötet címlap-

képén:

.

O   ú

.

ö U i

.

E       Ű

.

a   ë  Í

.

Ȧ    i    e

.

Lehetséges, hogy az alábbiakat csak beleképzelem a borítótervbe…

Nos, a címlap mintegy jelzi, hogy magánhangzóink egy része veszélyben forog, ugyanis a betűképből hibádzik az á, é, ó, ő, ü (a beszélt közmagyarban torzul az á és é, meglehetőst ingadozik a hosszúság-rövidség az ó, ő, ü esetében).

Az E és e együttesen jelzi e magánhangzónk beszélt nyelvi túltengését, viszont biztató a sokak által kiszorítani kívánt és mellőzött zárt ë megmutatkozása a kötet elején.

Az ú, ö, Ű, ë, Í, Ȧ haloványsága (itt: soványabb szedése) jelzi a magánhangzóképzés további bizonytalanságait.

.

Érdekes a nyelvészek kiszorítósdija, elhallgatása (hogy ne mondjam: hallgatólagos tiltakozása) két magánhangzó tekintetében: a nyelvjárási és táji (regionális) köznyelvi és köznyelvi zárt ë–ről, valamint a palóc (nemzetközi) ȧ–ról van szó. Nem mellesleg mindkét hangzó ismerete, pontos hangoztatása hasznos az idegen nyelvek kiejtésének pontos elsajátításánál is...

.

.

CÍMSZAVAS ISMERTETÉS

Pusztay János (szerk.): Veszélyeztetett-e a magyar nyelv? Kiadja az Anyanyelvápolók Szövetsége. Széphalom – Budapest, 2020

.

.

Anyanyelvünk szolgálatában – A Magyar Nyelv Múzeuma (5–12. o.)

Nyiri Péter magyar–német szakos középiskolai tanár, muzeológus, főosztályvezető (a széphalmi [tag]intézmény tulajdonképpeni vezetője):

A Magyar Nyelv Otthonának (Széphalom-Sátoraljaújhely) tevékenységét szemléletesen mutatja be, valamint gondolatokat ébreszt, biztat és szépséges hitvallást tesz a többi között a Kazinczys hagyományokra építve. A magyar nyelv életének múltjából, mai életjelenségeiből és eljövendő lehetőségeiből szemezget kereső szemmel – tekintélyek, szakértők segítségével. Biztató, sőt lelkesítő a szerző választott jeligéje:

„Be kell hordanunk, hajtanunk mindent.

A szavakat is. Egyetlen szó,

egy tájszó se maradjon kint.

Semmi sem fölösleges.” (Kányádi Sándor)

Viszont szomorúan jelentem: Sajna, jelenleg a magyar nyelvjárások háttérbe vannak szorítva. A nyelvészek mellőzik, olykor tiltják a zárt e írását. Pedig a „Semmi sem fölösleges.” magyar anyanyelvünk teljes pompájára, így kiejtési gazdagságára is érvényes.

Hisz a 2022. tavaszi Magyar nyelv hetében is nyelvjárásaink állottak a középpontban, ahogy maga Nyiri Péter múzeumigazgató úr maga is nyilatkozta volt.

.

.

Veszélyeztetett-e a magyar nyelv? Bevezető gondolatok

(13–20. o.)

Pusztay János Prima Primissima -díjas nyelvész, egyetemi tanár, professor emeritus, költő, műfordító:

A magyarság szétszakítottsága; javuló, de még mindig kedvezőtlen népesedési adatok; az elszakított, kisebbségi magyarok számbeli veszteségei – ezek a legfőbb hátrányos tények, hatóerők.

A kisebbségi magyar diákok egy része sem a magyart, sem a többségi nyelvet nem teszi magáévá megfelelően magas szinten. A környező országokban használatos magyar szakszókincs fejlődése elkanyarodni látszik az anyaországi szaknyelvtől (az egyes tantárgyaknál 3–10%-ban). Tehát mindent meg kell tenni a magyar szaknyelvek fönntartásáért és egységesebbé tételéért. Ez mostanában a maTer (magyar Terminológia = magyar szakszókincs) nevű munkálat keretében folyik.

.

.

A magyar nyelv belső és külső veszélyeztetettsége

(21–28. o.)

Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár (mai magyar nyelv), néprajztudós, nyelvművelő, számos szervezet vagy testület vezetője (például a Kazinczy Műhelyé):

A fő veszély: nyelvválság – tudásválság – nyelvváltás. Előnytelen változásnak tekinti a színvonalesést a következő nyelvi részterületeken: marketing (értsd: gazdasági nyelv, üzleti nyelv, üzletnyelv); tudománynyelv; bulvár (értsd: rikkancsnyelv); médianyelv (értsd: tömtájnyelv = a tömegtájékoztatás nyelve); az internetes, online sajtó nyelve (értsd: világháló nyelve, hálónyelv); s egyéb részterületeken. Aggódik a szerző a határon túli magyar nyelv fölszámolódása, illetve kevertté válása (a félnyelvűség kialakulása) miatt.

.

.

Nyelvi ideológiák, nyelvpolitikák és nyelvtervezési

feladatok Erdélyben

(29–39. o.)

Benő Attila nyelvész, egyetemi tanár (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár), költő. Kutatási szakterülete: társadalmi nyelvészet (grammatica socialis), érintkezéstan (contactogia), fordításelmélet.

Írásának összegzése: a hatalomgyakorlók előnytelen viszonyulása a magyar ügyekhez; a magyar nyelv színtereinek szűkülése (főleg szórványhelyzetben); Erdélyben mindenki feladata fontos, a közéleti szereplőké éppen úgy, mint az iskolaválasztó szülőké, és az anyaállamé; felhívja a figyelmet arra, hogy a 169 300 fős gagauz nép önkormányzatát (autonómiáját) a moldovai–török állami egyezmény teremtette meg és biztosítja jelenleg is.

.

.

Szláv átvételek az ungvári járási nyelvhasználatban

(40–51. o.)

Györke Magdolna nyelvész, a filológiai tudományok kandidátusa, docens (Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke):

Korábban orosz, az utóbbi évtizedekben ukrán nyelvi hatások érvényesülnek a szókincsben (a táplálkozás, tárgyak, öltözködés, társadalmi élet, egészségügy, oktatás, közlekedés, fogalmak, intézmények, foglalkozások, tevékenységek stb. terén); továbbá hangtani, alaktani és mondattani beszűrődések is megjelennek – főként a kárpátaljai beszélt magyar köznyelvben.

.

.

Anyanyelvünk Délvidéken. A veszélyeztetett magyar nyelv

(52–61. o.)

Hódi Éva magyar–orosz szakos tanár, könyvtáros, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület elnöke (Ada, Délvidék, Szerbia):

Az elvándorlást tartja a legnagyobb veszélynek, illetve a világszínterű nyelvi és gondolkodásbeli nyomásgyakorlást. Hivatalosan a magyar nyelv el van ismerve, viszont a valóságban térvesztés érzékelhető. Talán van még remény az Arany János -i „nemzeti érzelem” jegyében.

.

.

A magyar mint idegen nyelv tanulásának motivációs

tényezői a müncheni egyetemen. A németországi magyarok nyelvi helyzete (62–73. o.)

Kelemen Mária nyelvész, lektor (Ludwig-Maximilians-Universität München, Institut für Finnougristik):

A „herderi jóslat” helyszínén az anyanyelv – idegen nyelv – származás hármasa alapján választják a hallgatók a magyar nyelvet. (Új fogalom a származási nyelv.) Fontos körülmény: kívánatos a magyar oktatása külföldön, minél több helyszínen, ez is erősíti nyelvünk helyzetét.

.

.

A szlovéniai Muravidék nyelvi sokszínűsége napjainkban (74–89. o.)

Kolláth Anna nyelvész, tanszékvezető egyetemi tanár (Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke):

2002-ben jó 6000 volt a muravidéki (szlovéniai) magyarság létszáma. A kétnyelvűnek nyilvánított térségben az óvodáztatás, oktatás mindkét nyelven folyik magyarok és szlovének számára (ráadásul a német és/vagy angol is terheli a gyermekeket). A magyar nyelv iskolai működtetése nem egészen megnyugtató, bár a tanulók szóbeli érintkezésében (kontaktusában) megmutatkozik. Újabban a számgépes (digitális) kapcsolatokban is megjelenik a magyar mint első használati nyelv. Tehát kívánatos a magyar nyelvi színterekilyesféle bővülése is.

.

.

A horvátországi magyarság nyelvének helyzete a

rendszerváltozás után (90–109. o.)

Lehocki-Samardžić Ana nyelvész, magyar–horvát– klasszika filológia szakos tanár, tanszékvezető docens (J. J. Strossmayer Egyetem, Eszék, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék):

A Szerző alapos dolgozatában az 1991-ben kirobbant délszláv háborúság után ott maradt és visszatért horvátországi magyarság esélyeit, lehetőségeit és feladatait ismerteti. (2011-ben 14 048-an vallották magukat magyarnak, 2021-ben 10 315-en.) Négy feltétele a fennmaradásnak: beszélők – nyelvi színterek – nyelvi jogok – a beszélőknek a fennmaradásra irányuló akarata. Visszás jogi körülmény a családi és keresztnév visszamagyarításának lehetetlensége (nincsen rá jogszabály) vagy például Kórógyon a többnyelvű táblán szereplő Üdvözölyük! felirat. A horvátországi magyar közösségen belüli korábbi ellentétek enyhültek, egyetlen ernyőszervezet alatt egyesültek tettre kész fiatalok vezetésével. A fennmaradás jelentős tényezője az eszéki magyar iskolaközpont is.

.

.

Nyelvi jogaink Szlovákiában 1993 óta (110–115. o.)

Orosz Örs, a politikai földrajz tudósa, a Gombaszögi Nyári Tábor újraalapítója, értékmentő, közéleti személy, a Szövetség nevű magyar párt Nyitra megyei képviselője (Párkány):

Nem mindegy, hogy milyen a szlovák viszonyulás az ottani magyarokhoz és nyelvhasználatukhoz (húzd meg, ereszd meg…). A szabályozás „nem tiltja”, de nem is segíti elő a kisebbségi nyelvhasználatot. (A 20%-os magyar lakosságarány alatt viszont tilt a szlovák hatalom.) Olaszországban, Finnországban, Spanyolországban és Szlovéniában élnek kisebbségbarát nyelvtörvények. A Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom küzdelmének azért akadnak eredményei: vasúti megállók feliratai. (Viszont a peredi népszavazás ellenére sem kapta vissza magyar nevét Pered [„Tešedíkovo”] község). 2016 januárjában a Mozgalom rendezvényekkel lépett a nyilvánosság elé.

.

.

Népességváltozás és magyar identitás a Kárpát-

medencében. Nyelvpolitikai lehetőségeink száz évvel

Trianon után (116–164. o.)

Pomozi Péter nyelvész, magyar–finnugor–olasz– magyar mint idegen nyelv szakos tanár, docens (ELTE, Finnugor Tanszék), igazgató (Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontja):

A kötet legátfogóbb, közel 50 oldalas tanulmányában a Szerző Trianontól tekinti át a nyelvi folyamatokat, a jelenlegi helyzetet és a várható kilátásokat. A gazdagon szerteágazó tényanyagot meg az elemzéseket még nyomokban sem ismertethetem. Viszont a záró 8 pontot némileg rövidítve (!) igencsak érdemes ide följegyeznünk.

,,5. A magyar nyelvpolitikai modell lényege” (Némileg rövidítve:)

1. A magyar nyelvű emberek élettani pótlása nem azonos a magyar nemzet fönnmaradásával, mert ez utóbbi csak nyelvünk és műveltségünk megőrzésével lehetséges.

2. Szükség van külön nyelvpolitikai pillérre.

3. Szükség van A magyar nyelv fejlesztési tervének kidolgozására.

4. Megvalósíthatónak kell lennie kormányzati szintű pénzügyi és közéleti támogatással, szakaszokra bontott feladatsorral, mérhető eredményekkel – ellenőrizhető dokumentum alapján.

5. Számításba kell venni az esetleg megalkotandó magyar nyelvtörvényt – a fent említett fejlesztési tervvel összefüggésben.

6. A magyar nyelv helyzete e fejlesztési tervvel rövid távon megszilárdítható, hosszabb távon javítható.

7. A visszamagyarosodási (disszimilációs) terv sikeres megvalósítása a régi tükörkétnyelvűség újbóli megerősítésével a magyar mint környezeti nyelv is erősödik. (A magyar–magyar gazdasági kapcsolatok erősítése.)

8. Ez a nyelverősítő terv a családerősítő tervnek is hatékony támogatója.

Tisztelt Tanár Úr! Köszönjük ezt a 8 pontot.

.

.

A nyelvi tudat és az anyanyelvi kompetencia kérdései egy

multinacionális környezetben (165–179. o.)

Zékány Krisztina nyelvész, tanszékvezető docens (az Ungvári Állami Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézete):

Kárpátalján a magyar anyanyelvű tanárok számának csökkenése, 2023-tól az államnyelvi (ukrán) oktatás követelménye, a tanulószám úgyszintén várható csökkenése kétségkívül bizonytalan kilátásokkal fenyeget. Az ismert történet szerint (igaz vagy nem igaz?) a Munkácsról ki sem mozdult bácsi 5 (!) államnak volt ténylegesen az állampolgára. Mindenesetre a soknyelvű környezetben élő ember önazonossága nem csorbul addig, amíg hagyják saját anyanyelvén érvényesülni.

.

.

A welness, a fitnesz és a spa idegen szavak!

Egyik korábbi kötetben (2007; A magyar mint veszélyeztetett nyelv?) Bérces Edit A wellness, a fitnesz és a spa magyar szavak? című dolgozatában (saját kérdőjele ellenére) elfogadja, mintegy népszerűsíti az idegen szavakat. Tisztelt Nyelvtársak, a magyar nyelvújítás évszázados hagyományait, eredményeit nem hagyhatjuk ebek harmincadjára…

.

.

A magyar egyezményes hangjelölés alapbetű-

jelei

Mivel a magyar kiejtés és az idegen nyelvek kiejtés is bizonytalan lábakon áll a magyar nyelvi térségben, fontosnak gondoltam közölni – legalább figyelmeztetésképpen – az alábbi betűjeleket kiejtésükkel egyetemben. Bárczi Géza nyelvész akadémikus irányításával az 1950-60-as években alakították ki ezt a fontos hangjelölést a nyelvjárás-kutatás igényeinek megfelelően.

ā = az a hosszú párja (több nyelvjárásban, táji köznyelvben āra ’arra’);

ȧ = ajakkerekítés nélküli (palóc, nemzetközi) a (palóc nyelvjárási hȧmȧr ’hamar’);

ä = legalsó nyelvállású e (közép- és nyugat-dunántúli nyelvjárásokban stb.; ämbër ’ember’);

ä fölött egy vízszintes vonalka = az ä hosszú párja;

ē = az e hosszú párja (több nyelvjárási ēre ’erre’);

ë = középső nyelvállású e ( a legtöbb több nyelvjárásban és táji köznyelvben, sőt a köznyelvben is él; mëgyëk ’megyek’);

η = palatális n (köznyelvi cseηgő; csak akkor írjuk, ha az utána álló k vagy g kiesett; több nyelvjárási miη magunk);

œ = alsó nyelvállású ö (erdélyi œrdœg ’ördög’);

œ fölött egy vízszintes vonalka = az œ hosszú párja;

.

.

A forráskötet adatai

Pusztay János (szerkesztette): Veszélyeztetett-e a magyar nyelv? 180 o. A kötet tanulmányait lektorálták: Kerékjártó Ágnes, Németh Dániel, Pomozi Péter, Pusztay János, Tóth Zsolt. Borítóterv: Karácsony Fanni. Felelős kiadó: Juhász Judit. Támogatók: Petőfi Irodalmi Múzeum, A Magyar Nyelv Múzeuma, Nemzetek Háza – Collegium Fenno-Ugricum. Kiadja az Anyanyelvápolók Szövetsége. Széphalom–Budapest, 2020

.

.

További ajánlott irodalom

Pomozi Péter (szerkesztette): Anyanyelv és nemzeti jövő. A Közép-európai nyelvstratégiai fórum előadásai. 113 o. Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest, 2017

Pusztay János (szerkesztette): A magyar mint veszélyeztetett nyelv? Az Uralisztikai Tanszék kiadványai 12. 289 o. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely, 2007

Pusztay János: Levelek a borostyánkőútról. 72 írással a nyelv körül. 257 o. Anyanyelvápolók Szövetsége, Budapest, 2020

Pusztay János: Nyelvével hal a nemzet. Az oroszországi finnugor népek jelene és jövője 11 pontban. A Magyarságkutatás könyvtára XXVIII. 317 o. Teleki László Alapítvány, Budapest, 2006

Pusztay János: Nyelv? Politika? Esszék a nyelvi kulturális sokszínűség érdekében. 141 o. Magyar Esszék. Nap Kiadó, 2016

.

.

A magyar egyezményes hangjelölésről

.

Papp István: A magyar egyezményes hangjelölés.

Kötetben: Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966.

35–38. oldal

Papp István: Leíró magyar hangtan. Tankönyvkiadó, 1966

(2. kiadás: 1971, 3. kiadás: 1974)

Világhálós elérhetőség: http://mnytud.arts.unideb.hu/tananyag/hangtan/pappi_m.pdf

.

Deme László: A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése (Az egyezményes hangjelölési rendszer ismertetése)

Magyar Nyelvjárások 2. kötet (1953). 18–37. o. A világhálón:

https://epa.oszk.hu/02200/02298/00002/pdf/ és

http://epa.oszk.hu/02200/02298/00002/pdf/EPA02298_MNyJ_1953_018-037.pdf

.

Bárczi Géza: A nyelvjárási hangjelölés kérdéséhez

Forrás: Magyar Nyelvjárások 2. kötet (1953). 38–42. o.

A világhálón: https://epa.oszk.hu/02200/02298/00002/pdf/ és

https://epa.oszk.hu/02200/02298/00002/pdf/EPA02298_MNyJ_1953_038-042.pdf

.

Ismertetés a hálón:

https://kiejtes.hu/helyesiras-es-kiejtes/ismerkedjunk-szephangu-nyelvjarasainkkal-a-magyar-egyezmenyes-hangjeloles

.

.

Mészáros András ny. tanár, nyelvvédő és magyarszó-kedvelő

© 2011-2024 – kiejtes.hu