Ȧ korlātfȧ – a Mikszáth-karcolat palóc kiejtéssel

.

.

Ȧ nyelvjārāsok nȧpjārȧ: 2021. 12. 01.

.

A palóc nyelvjárási beszélők előtt és egyúttal – 175. születésnapja alkalmából – Mikszáth Kálmán előtt tisztelgünk ezzel a kis, közpalócra átírt Mikszáth-művel. Biztosra veszem, hogy a nagy palóc mesemondó nem haragudna ezért, s mondana valami találót számunkra: csak így tovább…

A nyelvjárási hangzás teljességét persze nem tudjuk tükröztetni. Az átírás a magyar egyezményes hangjelölés elvei szerint történt, annak alapbetűjeleit használva; az ly = jésített l, lásd a szakirodalmat. A végleges formába öntéskor leginkább Pomozi Péter igazgató úr és munkatársai Palóc olvasókönyvének jelölt szövegeit vettük figyelembe.

Mészáros András ny. magyartanár

.

.

Mikszāt Kālmān

Ȧ KORLĀTFȦ

.

Tëgyük fël, hogy vȧlȧmëly orszāgúton ēromlik ëty hídon ȧ korlātfȧ. Mert hȧ nem tësszük is fël, ēromlik. Ȧ kösségi bíró észrevëszi, s íty szól mȧgābȧn (ȧzȧzhoty tëgyük fël, minthȧ íty szólnȧ):

– It könnyen bedőlhet vȧlȧmi részëk fuvȧros lovȧstul, kocsistul, eszt nem vëszëm ȧ lelkëmre.

S jelëntés tësz ȧ zēkorhȧt korlātfāró ȧ zútbisztosnȧk. Ȧ zútbisztos fölterjesztyi ȧ dógot ȧ jārāsi szolgȧbírónȧk. Ȧ szolgȧbíró fëlír ȧ zȧlispānnȧk. Ȧ zȧlispān āttëszi ȧ zügyet ȧ zāllȧmépítészeti hivȧtȧlho. Ȧ zāllȧmépítészeti hivȧtȧl kiküldi ëggy embërét, ȧki konstȧtāllyȧ, hȧ csȧkugyȧn ē vȧn-ë romóvȧ ȧ korlāt. Ȧ zāllȧmépítészeti hivȧtȧl embëre bejelënti, hogy igënis, ȧ korlāt ē vȧn törve.

Ȧ zāllȧmépítészeti hivȧtȧl tëhāt hozzāfog, mëccsināllyȧ ȧ kölcségvetést, s fölterjesztyi ȧ minisztériumho. Ȧ minisztérium (hol kërësztűmëgy ȧ zügydȧrȧb ȧ ziktȧtón, ȧ titkār és fogȧlmȧzó kezén) kiȧggyȧ ȧ szāmvëvőségnek. Ȧ szāmvëvőség jóvāhȧggyȧ ȧ kölcségvetést, s újrȧ visszȧterjesztyi ȧ minisztériumho. Ȧ minisztérium lëküldi ȧ vārmëgyéhë. Ȧ vārmëgye kitűzi ȧ zārlejtést. Ȧ vālȧlkozók beȧggyāk ȧ zȧjānlȧtokȧt. Ezëkre tārgyȧlās tűznek ki. Lëtārgyȧlās utān mëbbízȧtik vȧlȧmëlyik vālȧlkozó, hoty hȧlȧdéktȧlȧnul csināllyȧ mëg ȧ korlātot.

Ȧ vālȧlkozó mȧgāvȧl visz ȧ hely színére ëty hȧsābfāt, kifȧrȧgjȧ és beillesztyi ȧ zēkorhȧt korlāt helyëtt.

És most mār önök, nyājȧs óvȧsók, ȧszt hiszik, hogy ȧ korlātfȧ mëg vȧn csināvȧ, s nincsen többé vele sëmmi gond.

Ohó, urȧim, nem úgy vȧn. Ȧ kösségi bíró őkigyelme jelënti ȧ szolgȧbírónȧk, hogy ȧ korlātfȧ ēkészűt. Ȧ szolgȧbíró jelënti ȧ zȧlispānnȧk. Ȧ zȧlispān āttëszi ȧ zāllȧmépítészeti hivȧtȧlho. Ȧ zāllȧmépítészeti hivȧtȧl kiküldi ȧ kollȧudālāsrȧ ëggy embërét, ȧki mëvvizsgāllyȧ és beterjesszë, hȧ ȧ beillesztët fȧdȧrȧb mëffelel-ë ȧ föltételëknek? Vëgyük ȧ letjobb esetët, hogy mëffelel.

Ȧ zāllȧmépítészeti hivȧtȧl tudomāsul vëszi mëbbízottyānȧk jelëntését, hogy mindën rëndben vȧn, s bekéri ȧ vālȧlkozótó ȧ kölcségszāmlāt. Mëgāllȧpíttyȧ ȧ fizetendő összegët, és fëlterjesztyi ȧ minisztériumho jóvāhȧgyās végett.

Ȧ minisztérium áttëszi ȧ szāmvëvőséghë. Ȧ szāmvëvőség jóvāhȧggyȧ (mert mār ȧnnȧk ȧ lëírāsābȧ csȧkugyȧn nem mernék belefognyi, hȧ jóvā nem hȧggyȧ), és visszaterjesztyi ȧ minisztériumho.

Ȧ minisztérium lëküldi ȧ vārmëgyéhë, s ëggyúttȧl értesítyi ȧ zȧdóhivȧtȧlt.

Ȧ vármëgye ȧ zegész ȧktȧcsomót beterjesztyi ȧ zāllȧmépítészeti hivȧtȧlho.

Ȧ zāllȧmépítészeti hivȧtȧl ȧprobāllyȧ ȧ szāmlāt, és most mār folyóvā tétetik ā zösszeg.

Ȧ vālȧlkozó ȧ zȧdóhivȧtȧlbȧ mëgy, ȧhol ȧ zellenőr és pénsztārnok ȧlāírjāk ȧ mëbbélyëgzët nyuktājāt és kifizetyik.

…De most mār csȧkugyȧn véget ért ȧ szërëncsétlen korlātfȧ curriculumȧ – fogjāk önök mondȧnyi.

Ohó, urȧim – most jönnek ȧ mellékkiāgȧzāsȧi.

Ȧ zāllȧmépítészeti hivȧtȧl két mëbbízott embëre, ȧ zëggyik, ȧki konstȧtālnyi jārt ȧ hídon mutȧtkozó hiānyt, s ȧ māsik, ȧki kollȧudālnyi jārt ȧ zēkészűt munkālȧtot, beterjesztyi ȧ zutinȧplójāt, fëlszāmítvān fuvȧrbérét és nȧpidíjȧit. Ȧ zāllȧmépítészeti hivȧtȧl fölterjesztyi ȧ minisztériumho. Ȧ minisztérium áttëszi ȧ szāmvëvőséghë. Vëgyük ȧ rövidebb ējārāst, és mongyuk, hogy ȧ szāmvëvőség helyben hȧggyȧ és visszaterjesztyi ȧ minisztériumho.

Ȧ minisztérium lëküldi ȧ mëgyéhë, és értesítyi ȧ zȧdóhivȧtȧlt. Ȧ vārmëgye értesítyi ȧ zāllȧmépítészeti hivȧtȧlt, ȧz ȧ kölcségszāmlāt ellenjegyzi, ȧ két mëbbízott embër ēmëgy ȧ zȧdóhivȧtȧlbȧ, ȧhol ȧ nȧpidíjȧikȧt kifizetyik.

És most vȧlȧhārȧ lëkerű ȧ nȧpirëndrő ȧ közigȧzgȧtāsi fórumok tömkelegében vāndorló korlātfȧ.

Csȧkhogy mit ér? Mert nohȧ ȧ letrövidebb ējārāst vëttük, ȧnnyi idő telt ebbe, hogy ȧzótȧ ismét ēkorhȧtt, s eszt ismét jelënti ȧ bíró ȧ szolgȧbírónȧk, ȧ szolgȧbíró ȧ zȧlispānnȧk, ȧ zȧlispān ȧ zāllȧmépítészeti hivȧtȧlnȧk, és íty tovāb-tovābb… örökkön örökké. Āmën.

(Közigȧzgȧtāsi történetëk I., 1886)

.

.

Az átírás nélküli, eredeti karcolat:

.

Mikszáth Kálmán

A KORLÁTFA

.

Tegyük fel, hogy valamely országúton elromlik egy hídon a korlátfa. Mert ha nem tesszük is fel, elromlik.

A községi bíró észreveszi, s így szól magában (azazhogy tegyük fel, mintha így szólna):

– Itt könnyen bedőlhet valami részeg fuvaros lovastul, kocsistul, ezt nem veszem a lelkemre.

S jelentést tesz az elkorhadt korlátfáról az útbiztosnak. Az útbiztos fölterjeszti a dolgot a járási szolgabírónak. A szolgabíró felír az alispánnak. Az alispán átteszi az ügyet az államépítészeti hivatalhoz. Az államépítészeti hivatal kiküldi egy emberét, aki konstatálja, ha csakugyan el van-e romolva a korlát. Az államépítészeti hivatal embere bejelenti, hogy igenis, a korlát el van törve.

Az államépítészeti hivatal tehát hozzáfog, megcsinálja a költségvetést, s fölterjeszti a minisztériumhoz. A minisztérium (hol keresztülmegy az ügydarab az iktatón, a titkár és fogalmazó kezén) kiadja a számvevőségnek. A számvevőség jóváhagyja a költségvetést, s újra visszaterjeszti a minisztériumhoz. A minisztérium leküldi a vármegyéhez. A vármegye kitűzi az árlejtést. A vállalkozók beadják az ajánlatokat. Ezekre tárgyalást tűznek ki. Letárgyalás után megbízatik valamelyik vállalkozó, hogy haladéktalanul csinálja meg a korlátot.

A vállalkozó magával visz a hely színére egy hasábfát, kifaragja és beilleszti az elkorhadt korlát helyett.

És most már önök, nyájas olvasók, azt hiszik, hogy a korlátfa meg van csinálva, s nincsen többé vele semmi gond.

Ohó, uraim, nem úgy van. A községi bíró őkigyelme jelenti a szolgabírónak, hogy a korlátfa elkészült. A szolgabíró jelenti az alispánnak. Az alispán átteszi az államépítészeti hivatalhoz. Az államépítészeti hivatal kiküldi a kollaudálásra egy emberét, aki megvizsgálja és beterjessze, ha a beillesztett fadarab megfelel-e a föltételeknek? Vegyük a legjobb esetet, hogy megfelel.

Az államépítészeti hivatal tudomásul veszi megbízottjának jelentését, hogy minden rendben van, s bekéri a vállalkozótól a költségszámlát. Megállapítja a fizetendő összeget, és felterjeszti a minisztériumhoz jóváhagyás végett.

A minisztérium átteszi a számvevőséghez. A számvevőség jóváhagyja (mert már annak a leírásába csakugyan nem mernék belefogni, ha jóvá nem hagyja), és visszaterjeszti a minisztériumhoz.

A minisztérium leküldi a vármegyéhez, s egyúttal értesíti az adóhivatalt.

A vármegye az egész aktacsomót beterjeszti az államépítészeti hivatalhoz.

Az államépítészeti hivatal approbálja a számlát, és most már folyóvá tétetik az összeg.

A vállalkozó az adóhivatalba megy, ahol az ellenőr és pénztárnok aláírják a megbélyegzett nyugtáját és kifizetik.

…De most már csakugyan véget ért a szerencsétlen korlátfa curriculuma – fogják önök mondani.

Ohó, uraim – most jönnek a mellékkiágazásai.

Az államépítészeti hivatal két megbízott embere, az egyik, aki konstatálni járt a hídon mutatkozó hiányt, s a másik, aki kollaudálni járt az elkészült munkálatot, beterjeszti az útinaplóját, felszámítván fuvarbérét és napidíjait. Az államépítészeti hivatal fölterjeszti a minisztériumhoz. A minisztérium átteszi a számvevőséghez. Vegyük a rövidebb eljárást, és mondjuk, hogy számvevőség helyben hagyja és visszaterjeszti a minisztériumhoz.

A minisztérium leküldi a megyéhez, és értesíti az adóhivatalt. A vármegye értesíti az államépítészeti hivatalt, az a költségszámlát ellenjegyzi, a két megbízott ember elmegy az adóhivatalba, ahol a napidíjaikat kifizetik.

És most valahára lekerül a napirendről a közigazgatási fórumok tömkelegében vándorló korlátfa.

Csakhogy mit ér? Mert noha a legrövidebb eljárást vettük, annyi idő telt ebbe, hogy azóta ismét elkorhadt, s ezt ismét jelenti a bíró a szolgabírónak, a szolgabíró az alispánnak, az alispán az államépítészeti hivatalnak, és így tovább-tovább… örökkön örökké. Ámen.

(Közigazgatási történetek I., 1886)

.

.

Szómagyarázat: kollȧudāl, kollaudál = felülvizsgál, ellenőriz; curriculum (ejtsd: kurrikulum) = pályafutás, (verseny)futás, szaladás.

.

.

Fölhasznált, javasolt fontosabb irodalom

.

Pomozi Péter és munkatársainak két palóc kiadványa:

Palóc olvasókönyv. Nyelvi és irodalmi kalandozások. Szerkesztette: Pomozi Péter. A szövegeket válogatta Pomozi Péter (III–IV. fejezet) és Németh Dániel (II. fejezet). A szerkesztésben közreműködött: Németh Dániel és Tóth Zsolt. Az eredeti szövegeket írta: Csorba Csaba (V.), Németh Dániel (II.), Pomozi Péter (I., IV.). A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 10. Magyarságkutató Intézet, 2019 A hálón: https://mki.gov.hu/hu/e-konyvtar-hu/kiadvanyok-hu/paloc-olvasokonyv

Keleti palóc betyármesék és hiedelemmondák. Máté László gyűjtései. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Pomozi Péter. Szakmai lektor: Juhász Dezső. Nyelvi lektorok: Németh Dániel, Rási Szilvia. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 25. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2021 A hálón: https://mki.gov.hu/hu/e-konyvtar-hu/kiadvanyok-hu/keleti-paloc-betyarmesek-es-hiedelemmondak

.

A magyar egyezményes hangjelölésről:

https://kiejtes.hu/helyesiras-es-kiejtes/ismerkedjunk-szephangu-nyelvjarasainkkal-a-magyar-egyezmenyes-hangjeloles

http://mnytud.arts.unideb.hu/tananyag/hangtan/pappi_m.pdf

.

A karcolat szövegének forrása: az Országos Széchényi Könyvtár honlapja, a MEK (Magyar Egyetemes Könyvtár): http://www.mek.oszk.hu/00900/00908/html/05.htm

.

.

Szerkesztette: M. A.

© 2011-2024 – kiejtes.hu