Mentőövek a palóc nyelvjárásnak _______ Palóc olvasókönyv, valamint betyármesék, mondák (2019; 2021)

.

.

Megteremtették a „közpalóc” helyesírást!

.

Pomozi Péter s munkatársainak

reménykeltő kezdeményezése

.

„Zoboraljától … a keleti palóc határfalvakig. …nagy Palócországba…”

(Palóc olvasókönyv: a fülszöveg helymeghatározása)

.

Pomozi Péter, az MKI nyelvtörténeti részlegének az igazgatója, egyetemi docens, valamint munkatársai beleadtak apait-anyait! A palóc nyelvjárást szeretnék megmenteni és megerősíteni.

A tudatosítást, megismertetést és népszerűsítést szolgálja a Palóc olvasókönyv (Magyarságkutató Intézet, 2019); második kiadványuk keleti palóc betyármeséket és hiedelemmondákat, valamint egyéb történeteket tartalmaz (szintén MKI, 2021). Mind a két kötet a nagyközönségnek is, a Palóc olvasókönyv kimondottan „a palóc nyelvterület gyermekeihez és ifjaihoz szól”.

Szeretném remélni, hogy a tudatlanságot, a nyelvjárások iránti közömbösséget, mellőzést (olykor tiltásszerű hozzáállást, lásd az AkH.¹² 89. szabályát, egyetlen, nyelvjárási hangnak minősített jelhang nem-jelölésének a megállapítását) fölváltja a valódi ismeretvágy, érdeklődés és elismerés nyelvészi, nyelvvédő és társadalmi köreinkben egyaránt.

.

A kötetekben olvashatjuk, hogy a nyelvjárások kiemelt jelentőségűek, hiszen:

– „nyelvtörténetünk élő tanúi”;

– „a Kárpát-medencei magyar identitás fontos hordozói”;

– „szerepük a szűkebb szülőfölddel való kapcsolattartásban” is megmutatkozik.

– „Talán arról sem kell ma már senkit meggyőzni, hogy a magyar nyelv standard változata mennyivel szegényebb lenne a nyelvjárások gazdagsága nélkül.”

Pomozi Péter és munkatársai tehát arra törekednek, mint írja:

– „nyelvjárási értékeink társadalmi becsét növeljük”;

– „a nyelvjárások életképességének őrzéséhez közoktatási segédkönyvekkel is hozzájáruljunk.”

.

.

.

PALÓC OLVASÓKÖNYV (MKI, 2019)

Palóc olvasókönyv. Nyelvi és irodalmi kalandozások. Szerkesztette: Pomozi Péter. A szövegeket válogatta Pomozi Péter (III–IV. fejezet) és Németh Dániel (II. fejezet). A szerkesztésben közreműködött: Németh Dániel és Tóth Zsolt. Az eredeti szövegeket írta: Csorba Csaba (V.), Németh Dániel (II.), Pomozi Péter (I., IV.). A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 10. Magyarságkutató Intézet, 2019 A hálón: https://mki.gov.hu/hu/e-konyvtar-hu/kiadvanyok-hu/paloc-olvasokonyv

.

A kötet tartalma:

Bevezető és útmutató fejezetek. I. A palóc nyelvjárásról: a palócok eredete és helyük a Kárpát-medence magyarságában, „palócul” írni és olvasni, azaz nyelvjárási betűk és hangok, valamint a palóc nyelvjárás jellemzői. II. Nyelvtörténeti érdekességek Palócországból: bevezetés, legendák, misszilisek = levelek, kiáltványok, balogvári perszöveg. III. Népköltések: mondókák, találósok, szólások és közmondások, népdalok és -balladák, hiedelemszövegek, mesék és mondák, anekdoták és adomák, palóc hétköznapok, palóc nyelvjárásszigetek: kupuszinai (bácskertesi) történetek. IV. Irodalmi gyöngyszemek: Arany János, Balassi Bálint, Tompa Mihály, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Jókai Mór. V. Palóc vármondák. VI. Függelék: szakirodalom és a különféle közölt szövegek forrásai.

.

.

.

KELETI PALÓC BETYÁRMESÉK ÉS HIEDELEMMONDÁK

(MKI, 2021)

Keleti palóc betyármesék és hiedelemmondák. Máté László gyűjtései. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Pomozi Péter. Szakmai lektor: Juhász Dezső. Nyelvi lektorok: Németh Dániel, Rási Szilvia. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 25. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2021 A hálón: https://mki.gov.hu/hu/e-konyvtar-hu/kiadvanyok-hu/keleti-paloc-betyarmesek-es-hiedelemmondak

.

Értékes nyelvi és néprajzi anyag a Kanyapta mentéről:

Buzita és a környékbeli települések, Reste, Alsólánc és Fëlsőlánc meséit, mondáit, azaz Máté László gyűjtéseit Pomozi Péter és munkatársai tették közzé. A Kanyapta mente régebbi múltjának szellemi és lelki életét tükrözik a betyármesék és a különféle mondák: betyár-, hiedelem-, boszorkány-, kincs-, rontás-, tudóskocsis-, pásztor- és egyéb „tudományos” mondák, történeti mondák, továbbá történetek garabonciás diákokról, halálról és temetőről, kísértetekről és ijesztőkről, valamint a norákról meg a tüzesembërëkről.

A műben szerepelnek még a következők: palóc nyelvjárási és néprajzi érdekességek; a Kanyapta menti palócos jellegzetességek; hangtani, alaktani és szókincsbeli sajátságok; az adatközlők életrajza; jegyzetek a mondákhoz; adatok a községek történetéről; angol nyelvű összefoglalók; irodalom Máté László előszavához, illetve Pomozi Péter bevezetőjéhez, valamint a kommentárokhoz, illetve a lábjegyzetekhez.

.

.

A közpalóc helyesírás megállapítása

A Palóc olvasókönyv talán a legfontosabb elvi-gyakorlati eredményét így fejezik ki a szerzők: „…ebben a könyvben a közpalóc helyesírás megteremtésére, egyúttal a palóc hangjelölés népszerűsítésére teszünk kísérletet.” Ez viszonylag egyszerű nyelvjárási átírást jelent, s nem a túlságosan részletező, gazdag magyar egyezményes hangjelölés alkalmazását. A közpalóc helyesírás, átírás alapelvei tehát:

– „… meg kell őrizni az írásképben minden egyértelműen palócos nyelvjárási jelenséget.”;

– egyébként általában „…a magyar köznyelvi hangjelölés és helyesírás szabályait kell alkalmazni.” példák: aszt helyett azt, meffokta helyett meffogta szóalak; de: osztān (nyelvjárási színezet);

– négy önálló hang (fonéma; tulajdonképpen jelhang) alkalmazása: ā, ȧ, ē, ë;

– furcsa módon a jésített l hangot mellékjeles betűvel jelenítik meg, az lʼ betűvel (a magyar egyezményes hangjelölésben ly); példák: Fenë meleg vȧn ȧbbȧ ȧ zólba; min kicsirkāzott ȧ krumplʼi ȧ zsākbȧ tűle. (csírázik, kihajt); nyíl’ik; Ol’l’ȧn; szél’in stb.

– összegző alapelv: „a palóc helyesírásnak úgy kell következetesnek lennie, hogy eközben ne okozzon fölösleges pedagógiai nehézséget a standard magyar [közmagyar] helyesírási készségek fejlesztésében.”

.

.

Hogyan érdemes átnyújtani a palóc nyelvjárási alkotásokat a

nagyközönségnek? 2 + 2 megoldás:

.

1. Ȧzutān mindën hétën ēmënt kéccër is lovȧgolni. (I. Ȧngyȧl Bȧndi gyermëkkorāról). Itt ugye a fentebb említett négy jelhang szerepel: ā, ȧ, ē, ë. A két palóc kötet ily módon íródott.

2. Azután mindën hétën ēmënt kéccër is lovagolni. (I. Angyal Bandi gyermëkkoráról). Itt kimarad ā és ȧ, de a ē (hosszú nyílt e) és a zárt ë megmaradt. B. Kovács István így adta ki Tóth Balázsné Csák Margit életművét, viszont megmagyarázta, hogy az a és á hangzókat palócosan kell olvasni. Némi gyakorlással nem túl nehéz az ilyen szöveg viszonylag pontos palócos hangoztatása.

3. Hiányos megoldás: Ȧzutān minden héten ēment kéccer is lovȧgolni. (I. Ȧngyȧl Bȧndi gyermekkorāról). Itt nyilvánvalóak a jellegzetes palóc hangok, az ā és ȧ, de a zárt ë hiánya csonkítja a pontos, zengő hangzást. Esetleg a két palóc hang gyakorlására alkalmas.

4. Azután minden héten elment kétszer is lovagolni. (I. Angyal Bandi gyermekkoráról). Ez a legalkalmatlanabb megoldás, hiszen teljességgel köznyelvi, legföljebb a földrajzi helyszín, a nevek, a valódi tájszavak vagy a meseszövés módjai utalhatnak a palócságra – mint például Mikszáth Kálmán idevágó művei. Ember legyen a talpán, aki a palócosan jelöletlen szöveget képes nyelvjárásiasan fölolvasni. (Bár tehetséges –  vagy palóc születésű és neveltetésű – nyelvész  a jelöletlen mikszáthi műveket is képes palóc hangzókkal ellátva hangoztatni…)

.

.

Egy kis emlékeztető: a magyar egyezményes hangjelölés

kiegészítő alapjelei

.

A vastagított betűk és magyarázatuk a fentebb már tárgyalt palócos magánhangzók. Ízlelgessük egy picit nyelvjárási hangjainkat!

ā = az a hosszú párja (több nyelvjárási āra ’arra’);

ȧ = ajakkerekítés nélküli (palóc, nemzetközi) a (palóc nyelvjárásban hȧmȧr ’hamar’);

ē = az e hosszú párja (több nyelvjárásban ēre ’erre’);

ë = középső nyelvállású e (több nyelvjárásban és a köznyelvben mëgyëk ’megyek’);

ä = legalsó nyelvállású e (dunántúli nyelvjárási ämbër ’ember’);

ä fölött egy vízszintes vonalka = az ä hosszú párja;

œ = alsó nyelvállású ö (erdélyi œrdœg ’ördög’);

œ fölött egy vízszintes vonalka = az œ hosszú párja;

η = elöl képzett (palatális) n (köznyelvi cseηgő; csak akkor írjuk, ha az utána álló k vagy g kiesett; több nyelvjárási miη magunk).

.

.

Köszönet és bizakodás: talán most már megtörik a jég, mert

igencsak itt az ideje!

Újfent köszönetet kell mondanunk Pomozi igazgató úrnak, munkatársainak a tartalmas, rendkívül gazdag, sőt szórakoztató kötetekért.

Hosszú-hosszú évek óta, idestova negyed százada figyelem – s nem értem – művelt emberek, sőt (vezető) nyelvészek idegenkedését, szinte ellenszenvét a nyelvjárásokkal kapcsolatban. Talán városi emberek lévén kevéssé ismerik a vidék szójárását és sajátos zengését. Továbbá a zárt ë jelölését a helyesírás ,,sérelmére” elkövetett cselekménynek értékelik (az utóbbi évtizedben történtek erre utalnak; AkH.¹² 89.). Mindezek után és mindezek ellenére: várom, másokkal együtt várjuk igazgató úréktól a folytatást! Hogy a szavakban és tudományos nyilatkozatokban (is) elismert nyelvjárások, amelyek a köznyelv „hátországát” (Szabó Géza) képezik, végre betölthessék szerepüket.

Várjuk a továbblépést.

„Vārjuk mār, vārjuk, ȧz új mȧgyȧr csodākȧt.” (Ȧdy)

.

.

.

FONTOSABB JAVASOLT IRODALOM

.

.

Szakirodalmi tételek meg egy ismeretterjesztő cikk:

.

– Ëe-ző szótár. Alapszókincs. Írta: Buvári Márta. Szërkesztëtte: Mészáros András. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2010, ISBN 978-963-87361-8-5 A hálón:https://kiejtes.hu/szepkiejtesi-gyakorlatok-adattarak-nyilt-e-es-zart-e/ee-zo-szotar-alapszokincs

.

– Bárczi Géza: A nyelvjárási hangjelölés kérdéséhez. Kötetben: Magyar Nyelvjárások 2. kötet (1953). 18–37. o. A hálón:

https://epa.oszk.hu/02200/02298/00002/pdf/ és http://epa.niif.hu/02200/02298/00002/pdf/EPA02298_MNyJ_1953_038-042.pdf

.

– Deme László: A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése (Az egyezményes hangjelölési rendszer ismertetése). Kötetben: Magyar Nyelvjárások 2. kötet (1953). Továbbá a világhálón: https://epa.oszk.hu/02200/02298/00002/pdf/ és http://epa.oszk.hu/02200/02298/00002/pdf/EPA02298_MNyJ_1953_018-037.pdf

.

– Papp István: A magyar egyezményes hangjelölés. Kötetben: Papp István: Leíró magyar hangtan. 192 o. Tankönyvkiadó, 1966 (2. kiadás: 1971, 3. kiadás: 1974) A hálón: http://mnytud.arts.unideb.hu/tananyag/hangtan/pappi_m.pdf

.

– A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás, 2015 (Magyar Tudományos Akadémia)    A hálón: https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12

.

– Ismerkedjünk széphangú nyelvjárásainkkal! A magyar egyezményes hangjelölés. Szerkesztette M. A.    A világhálón: https://kiejtes.hu/helyesiras-es-kiejtes/ismerkedjunk-szephangu-nyelvjarasainkkal-a-magyar-egyezmenyes-hangjeloles

.

.

Palóc nyelvjárási kiadványok

.

Baracai népköltészet Tóth Balázsné Csák Margit előadásában. Gyűjtötte, a kísérő tanulmányt és a jegyzeteket írta B. Kovács István. Szerkesztette, a szöveget és a jegyzeteket gondozta, a típusmutatót készítette Nagy Ilona. A dallamokat lejegyezte Bereczky János. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XXV. Madách-Posonium – Akadémiai Kiadó, 1994

.

Palóc olvasókönyv. Nyelvi és irodalmi kalandozások. Szerkesztette: Pomozi Péter. A szövegeket válogatta Pomozi Péter (III–IV. fejezet) és Németh Dániel (II. fejezet). A szerkesztésben közreműködött: Németh Dániel és Tóth Zsolt. Az eredeti szövegeket írta: Csorba Csaba (V.), Németh Dániel (II.), Pomozi Péter (I., IV.). A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 10. Magyarságkutató Intézet, 2019 A hálón: https://mki.gov.hu/hu/e-konyvtar-hu/kiadvanyok-hu/paloc-olvasokonyv

.

Keleti palóc betyármesék és hiedelemmondák. Máté László gyűjtései. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Pomozi Péter. Szakmai lektor: Juhász Dezső. Nyelvi lektorok: Németh Dániel, Rási Szilvia. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 25. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2021 A hálón: https://mki.gov.hu/hu/e-konyvtar-hu/kiadvanyok-hu/keleti-paloc-betyarmesek-es-hiedelemmondak

.

Írta, szerkesztette: Mészáros András

.

.

© 2011-2024 – kiejtes.hu